Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-07 / 31. szám

SZBQBD 3wge4. iw tsbwár T. Az elveszett hidakták nyomában. (A Szeged tudósítójától.) Beszámolt már a Szeged arról az izgalmas nyomozásról, ame­lyet a város mérnöki hivatala indított a köz­úti bid szörin-szálán eltűnt tervei és iratai után. A nyomozást azért minősíthetjük joggal izgalmasnak, mert abban az esetben, ha a ter­vek nem kerülnének meg, a hídszerkezet res­taurálása több mint százmillió koronával ke­rülne többe, mint a rendes körülmények kö­zött. A hid eredeti szilárdságát ugyanis csak bonyolult és rendkívül hosszadalmas vissza­számitással lehetne megállapítani, ez a munka pedig — a szakértők véleménye szerint — legalább 1650 métermázsa buza árába kerülne. A százmillió koronás differencia tehát teljesen megindokolja az izgalmas nyomozást. A kérdéses iratokai — mint ismeretes — 1884-ben szállították Budapestre, az országos levéltárba, a városrendezésre vonatkozó eredeti tervekkel és iratokkal együtt, a királyi biztos­ság megszüntetése után. Azóta ott őrzik a vá­ros szempontjából annyira értékes okmányokat hat hatalmas ládában. Amikor izonban a vá­ros érdeklődőit az országos levéltárban a hid­akták iránt, azt a megdöbbentő választ kapta, bogy a közúti hid összes iratai eltűntek, nin­csenek a többi között. Hogy hová tűntek, arra vonatkozólag nem tudott felvilágosítást adni az országos levéltár. Valamelyik hivatalnak kiad­ták egyszer, lehel, hogy a kereskedelmi minisz­tériumnak, lehat, hogy másnak, de vissza nem kapták mind a mai napig. A tanács — mivel hallani sem aksrt a száz­millió koronás külön visszaszámitási költségek­ről — megbízta Bsrzenczsy Domokos műszaki főtanácsost, a mérnöki hivatal vezetőjét, hogy nyomozzon tovább az eltűnt iratok után, mert azok vaiahol bizcnyára megvannak, csak meg kell őket találni. A nyomozásban most fordulat állt be, amennyi­ben Benenczey Domokos olyan nyom birto­kába jutott, amely minden valószínűség szerint elvezeti az eltűnt akták rejtekhelyéhez. Regdon Qijza műszaki főtanácsos, az állara­épitészeti hivatal vezetője szerdán délelőtt fel­kereste ugyanis Berzenczey Domokoit és hi­vatkozva a Szeged keddi számában megjelent tudósításra, elmondotta, hogy a keresett hid­akták 1917 tői 1920 ig, tehát négy esztendeig lent valtak Szegeden, az dllamépitészeti hiva- j talban. Abban az időben is megvizsgálták « * hid teherbíró képességél és ezért volt szük­sége a hivatalnak a tervekre és a műszaki ada­tokra. A vizsgálat és a számítások befejezése ulán, 1920 ban az egész iratcsomót felküldte az államépitéízeti hivatal a kereskedelmi mi­nisztériumba. Ha tehát a kereskedelmi minisz­térium még nem feü dta át a hidakiákst az dr­szágos levéltárba, akkor azok bizonyosan a minisztérium irattárában vannak és ott meg­találhatók. Ez az uj nyom most már határozott irányt ad a további nyomozásnak. Berzenczey Domo­kos rövidesen érdeklődik majd a kereskedelmi minisztériumban, hogy az iratok valóban ott vannak-e? Ha megtalálják őket, a város meg­menekül százmillió koronás kiadástól és igy akadálytalanul megkezdhetik a hídszerkezet re­noválását, ha ugyan a renoválási költségek elő­teremtése ujabb akadályba nem ütköxik. MMWMMMMMMMMMMWMMMAMVMM Amerika résztvesz a Népszövetség tanácskozásán. Berlin, február 6 A Lokalanzeiger jelentése szerint Amerika berni követe kimerítő instruk­cióval vesz részt a Népszövetség genfi tárgya­lásán. A tárgyalást előkészítő bizottság már tudomást szerzett arról, hogy Amerika a leg­közelebbi tárgyaláson vezetőszerepet akar ma­gához ragadni. A Népszövetség vezető körei­ben nagy megelégedést kelt, hogy Coolidge elnök a Népszövetségre vonatkozóan ugy látszik, teljesen uj politikát »kar inaugurálni. Szeged és a halkérdés. Csütörtökön, február 7-én a Steinach-film előadásai nők részére fél 7 órakor, férfiak részére fél 5 és fél 9 órakor kezdődnek a Korzó Moziban. (Saját tudósítónktól.) Most készi etteel Lévay Béla, a város halászatának üzemvezetője, az elmúlt esztendő halászati eredményének kimu­tatását. Az élő Tiszameder, amelynek vizi terü­lete 842 hold, 1923. év első két hónapjában, (ameddig ugyanis házi kezelésben volt) 220.000 koronát jövedelmezett. A röszke-szentmihálytelki holt Tiszaág terü­lete az ezer hold körül jár, ez házi kezelésben maradt. Összesen 70 métermázsa 82 kiló halat fogtak ki belőle. A fele a vállalkozó halász­mesteré volt, aki gondoskodik a munkaerőről és a szükséges eszközökről, a másik fele a várost illet e. A vételárból 8,457.794 korona folyt bt, a tiszta haszon a kiadások levonása után 6,486.794 korona. Az ártéri kubikgödrök 162.960 koronát jöve­delmeztek. Az élő Tisza halászati joga után a haszon­bér félévre, február végéig, természetben 15 métermázsa ponty lett volna. Ebből a város karácsony előtt atve t öt mázsát, mert cs?k ennyit volt képes — számításai szerint — az ünnepek alatt forgalomba hozni, a többit ké­sőbbre halasztotta. Azonban váratlanul n?gy tél következett, erősebb és hosszabb, min sem azt bárki remélte. A Tisza bef gyott, a halá­szás megszűnt, viszont a bárkákban levő kész­let nem volt megfelelő minőségű. Ezért a város most megegyezett a vállalkozókkal abban, hogy a hátralékos tiz mázsa élő hal helyett annak ÍZ árát fizetik meg, még pedig tizenkét millió koronát, ami 12.000 koronás áraknak felel meg kilónkint. Január tétlenségben telt el, csak itt ott lehe­tett a jég alatt halászni. Ennek a módja való­ságos ethnográfiai lálvány és sokkal kevesebb a helyünk, semhogy részletesen leirhatnók, ho­gyan történik. Az a lényege, hogy vágnak a * jégen egy nagy léket, amit eresztő lékrek ne- ! veznek, továbbá e*yet a part mentén és ez a • kihúzó lék. A kettő között körben apró lékeket | csinálnak. A háló az eresztő léken át kerül a j vizbe s az apró lékek arra valók, hogy továb- l bit a ni lehesstn. A háló két végén két f akaró \ van, amit szaknyelven apacsur-na* neveznek. Ezekhez van erősítve a huzóköiél, amely a há­lót a kis lékeden át igazgatva, eljuttatja a ki­húzó lékhti. Ezt a módszert az elmúlt héten próbálták ki a Holt-Ti szán Télen a hal nem táplálkozik, csaknem egé­szen dermedt állapotban tartózkodik a meder feneke közelében s ha belekerül a hálóba, benne is marad. Nyáron nem húzhatnak fel olyan hálót, hogy egész sereg fickándozó jó­szág ki ne vágja magát be'őle. Azért aránylag mégis kevés Szegeden a hal. Többnyire a ponty uralja az étlapokat, ritkán a harcsa. A nagybajuszu halnak az ára is jelen­tősen drágább s épp karácsonykor volt alkal­munk tapasztalni egy tranzakciót, amikor három kiló pontyot adtak egy kiló harcsáért. Akecse­géről meg pláne ne beszéljünk, már csak ama szállóige alapján i?, amely a távollevők számára kér diskréciót. Nálunk, ahol a vendéglői é et körülbelül kimerül a főzelék-feltétel túltengőié­ben, ninci sem állandó piaca, sem állandó konyhája a kecsegének, amely a kor jelszava szerint alkalmazkodik a konjunktúrához és a székesfőváros felé gravitál. Ott bátran szerepel­het „nagyság szerint" jelzővel az étlapon, ami azt jelenti, hogy annál drágábban számítják fel, amint ismertebb, vagy könnyelműbb börziáner gyomrába került. Bizony a hires régi szegedi halászlének kö­rülbelül vége, mert amit a vendéglőkben szer­víroznak, az leginkább csak potyka. Ha kerül . is bele harcsa, épp hírmondónak kerül, távolról { sem a megkivántaiódó százalék erejéig. A har­csára tudvalevőleg azért is van szükség, mert ez teszi sűrűbbé a halpaprikás levét. Azonban szállanak ellenőrizhetetlen hirek, szakácsnői művészetben jiratos nőktől tudjuk, hogy sű­rűbb lesz az a lé a zselatintól is. Mindenesetre hiányzik a közhelyeken felbukkanó halászléből az elmaradhatatlan kecsege, a zamatot adó. — Pedig olyan szükséges benne — mondta egy szakértő —, mint az imádságban az ámen. Hálra van most már az ára, — erről azon­ban jobb nem beszélni. Bitó urunknál a Kossuth Lajos sugáru i régi híres helyen vala­mikor negyven krajcár volt egy porció. Akkora, hogy hatslmas gyomor szükségeltetett hozzá. Ma az aranyparitás szégyenletesen összezsugo­rodik, ha ebben a dologban idézni merik. Ugy áll a bál, hogy a szegedi közönség majdnem elszokott tőle, ritka alkalom, családi ünnep, kell hozzá, hogy a hal is meghívót kapjon. (Kivéve az apróságokat, a nyolcad-lized kilós pontyokat, keszegeket, gyenge kárászokat.) Am jönnek néha vidékiek, budapestiek és spe­cialitást keresnek. Azok nincsenek elkényeztetve, nekik ez is jó, igy is jó. Csak meg kell nézni, mi mindennel megelégszenek színházat és szin­müvészetet illetően s akkor önként merül fel a kérdés, hogy miért lennének épp tbben válo­gatósak I Belvárosi IVIozi Telelőn: Pénztár 5Ö2. Telefon: Igaza. 256. Csütörtökön, február hó 7-én ClT\ PÍRRA -val a főszerepben Dosztojewszky világhírű müvének filmváltozata: Megszomorítottak és megalázottak Dráma 5 felvonásban. Azonkívül: Wallace Reád Egy világrészen keresztül Legsikerültebb sportvigjáték 5 felvonásban. Előadások: Fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Vízvezetékét Feketénél készíttesse. Telefon lo-72. <u ElaSrcnda fehér nem Sek, kalapok, nyakkendők leg­olcsóbb árban Szende Mihálynál, Kelemen-u. 18. ecs Házat, földbirtokot, nyaralót, gyümölcsöst, szölöbirtokot, telket, üzletet elismerten legelőnyöseb­ben közvetít | mindenkor (minden szakmából) GAÁL országos ingatlanok adás-vételi irodája SZEGED, Kigyó-Utea 7. szám. 42 Telefon 18-04. HA HEM KÉRI HATÁROZOTTAN H CSIKÓFEJES FEKETE 950 AMODEDK! KAUCSUKIPAR REMEKE KARTELLEN KIVÜL 7P CIPÓI 7S9 Gummitalpu fekete cipő . . 195 OOO szines férfi cipő 205 OOO Box női félcipő, francia forma 95 OOO „ „ „ lakk orral. .ÍOO OOO Kivágott női lakkcipő . . . 130.000 Női fehér vászon, kivágott . 75 OOO ROBITSEK, FEKETESAS-UTCA 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom