Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-07 / 31. szám

SZBQBD Szeged, 1924 február 7. földmivelésügyi minisztériumnak. A szakasz fenntartását kivánja. Elfogadja Gaál Gaszton indítványát, hogy a fürdőtelepek is mentesittessenek az elővásárlási jog alól. A nemzetgyűlés a szakaszt Gaál Gaszton módosításával fogadja el. A 7. szakasz utolsó bekezdését a földmivelésügyi miniszter indítványára törlik. Ezután áttértek a 8. szakasz tárgyalására. Gaál Gaszton indítványozza, hogy a szakasz első bekezdését törö jék, inert a bekezdés szerint a belsőségek szintén elveketök, épp ugy. mint a 7. szakasz szerint. Hosszabb vita ulán Czettler előadó stiláris módosításával fogadják el a bekezdést. A 2. bekezdésnél Szeder Ferenc azt a módosítást ajánlja, hogy a háború aiatt szerzett, 50 holdig terjedő terület ne legyen háborús szerzeménynek tekintendő. Az indítványt elvetik, a 2., 3. és 4. bekezdést eredeti szövegűkben elfogadják. Az 5. bekezdésnél Gaál Gaszton ajánl módosítást az okleveles gazdák javára, Szilágyi Lajos e hadiözvegyek, h»diárvák, volt katona?, tisztviselők javára, Meskó Zoüán viszont a háborús vagyon szigorúbb igénybevételére tesz indítványt. Majd Baross János két haározati javaslatot terjeszt be. Az egyik az, hogyha régi birtokosok birtokuk eladása révéti szereztek a háborúban uj birtokot, ez az uj birtokuk ne tekintessék háborús szerzeménynek. A másik az, bogy az állami megváltást terjesszék ki az 1848 uláni vétel utján szerzeit egyházi birtokokra is. Ezután Nagyatádi föld nivelésügyi miniszter reflektált az elhangzott felszólalásokra. Baross János első indítványéra vonatkozólag kijelenti, hogy a novelia gondoskodni kiván arról, hogy az olyan fö!dmivesekné), akiknek családjuk fenntar'ására szükségük van a háboiu aiatt szerzett birtokra, a biróság tekintsen el a teljes kisajátítástól. Gaál Gaszton módosítására pedig kijelenti, hogy a novella későbbi rendelkezéseiben az okleveles gazdák védelemben részesülnek. Kéri a bekezdésnek az előadó stiláris módosításával való elfogadás*?. A Ház ily értelemben határozott. A ha'odik bekezdés tárgyalásánál Dénes István uj bekezdést ajánl, amely nzerint ne legyen különbtég a 1Ó0 (s a 200 év előít szerzett birtokok ! özött. Az egész bekezdés eltörlését kéri. A nemze;gyülés a miniszter felszólalása uián az indítványokat elveti és a bekezdést eredni szövegben fogadja ei. A délutáni ülés. A délutáni ütést öt őrskor nyitotta meg Pesthy Pát alelnök. A javaslat 8 ik szakaszának hetedik bekezdését Baross Jáncs. Farkas Tibor és nagyatádi Szabó litván felszólalása után az előadó módosításával fogadják el. A nyolcadik bekezdést is változatlanul fogadja el a Ház. A kilencedik bekezdés teljes törlését kivánja Gaál Gaszton. Szeder Ferenc pedig kifejti, hogy a földreform célja nem lebet a középbirtokok elvéiele, hanem a háború alatt szerzett nagybirtokok felparceliázása. A Ház ezt a bekezdést is az eredeti szöveg szerint fogadta el. A kilencedik szakasz 1. és 2-ik bekezdését szintén változatlanul fogadták el. A harmadik bekezdésnél Zsitvay Tibor indítványozza, hogy a katolikus tanitórendek földbirtokait, ha nem is mentesitik a kisajátítás alól, legfeljebb hoszszabb lejáratú kishaszonbérletek formájában vegyék igénybe. Grieger Miklós és Drózdy Győző felszólalása utan az elnök napirendi indítványt tesz, amely szerint a Ház holnap délelőtt 10 órakor folytatja a novella tárgyalását. Ezután az interpellációkra tértek át. A belügyminiszter válasza Rupert interpellációjára. Mindenekelőtt Rakovszky belügyminiszter válaszol Rupert Rezsőnek a debreceni választásról elmondott interpellációjára. Megáll pitja, hogy a szavazatszedő bizottság részéről mulasztás történt. De viszont megállapítja azt is, hogy ezért a központi választmánynak uj választás elrendelésére nem volt joga. Végül megáiiapitjR, hogy a belügyminiszternek joga van beavatkozni akár hivatalból, akár felebbezés folytán, ha a központi választmány részétől szabálytalan eljárást tapasztal. Ezek megállapítása után — mondoita Rakovszky belügyminiszter — a köveikejő határozatot hozis : A központi választmánynak f. évi február hó 1-én tartott ülésében hozott azon határozatát, mely az 1924. évi január 28., 29. napjain megtartott képviselőválasztásra vonatkozólag arra az álláspontra helyezkedvén, hogy a választás eredménye meg nem állapitható, uj választást rendel el, felebbezés következtében felülvizsgálván a törvényesség szempontjából, megsemmisítem s a központi választmányt felhívom, hogy a pótválasztás elrendelése érdekében a választási rendeletben előirt határidő tekintetében hozzon uj határozatot. Amennyiben mulasztások történtek a választás körül, ezeket fegyelmi vizsgálat tárgyává fogják tenni és haladéktalanul megindítják majd a fegyelmi eljárást. Ezután fzóvá fetíe Rakovszky belügyminiszter, hogy a mult ülésen Rupert interpelláló képviselő ős a közbeszólók sértéseket engedtek meg maguknak vele — a miniszterrel — szemben. A sértések, úgymond, abban a tudatban történtek, hogy sem a biróság előtt, sem más uton elégtételt nem kérhet az elkövetőktől. Ilyen sér'ésekkel szemben védekezni méltóságán alólinak tartja. (Itt Rupert, majd Propper Sándor közbeszólnak. Utóbbi ezt mondja: Külön szovjet a magukéi Az elnök mindkét közbeszólót rendreutasítja. Majd gróf Hoyos és Nagy Ernő szólalkoznak össze.) Ezután Szijj Bálint a felekezeti tanitók érdekében interpellál. Kabók Lajos az élőállatok kivitelének korlátozásáért, Mózer Ernő a jegyzők kedvezményes vasúti jegye érdekében interpellált. Kiss Menyhért azt kérdi, miért nem kézbesítették még ma sem nz érdekelteknek a Prónay-pör Ítéletét s hotiy katonatiszt-e Prónay, akiről nemrég a miniszter még pör eiőtt azt mondta, hogy nem katonatiszt. Az interpellációkat kiadják a szakmini: ziereknek. Ü'és vége 5 órakor. A városi adóhivatal átalakítása. A város közigazgatási életének egyik vezetőszerepet játszó egyéniségétől kaptuk a következő sorokat: „— A Szeged több izben rámutatott már arra a tarthatatlan helyzetre, amelyben a városi adóhivatal szük volta és célszerűtlen elhelyezése miatt ugy a nagyközönség, mint a hivatal tisztviselői szenvednek. Belátta ezt maga a város hatósága is és utasította a mérnöki hivatalt, hogy az adóhivatal kibővítésére, valamint célszerűbb elh-lyezésére részletes terveket és kölIségvetést készítsen. A tervvázlat és a hozzávetőleges költségvetés már el is készült, de olyan sokba került volna az átalakítás, hogy a város tanácsa annak keresztülviteléről lemondott. Aki látja az adóhivatal napi forgalmát, az ott szorongó és szenvedő tömeget, az nem nyugodhat bele ebbe az elodázásba. Az adófizető polgárok joggal megkövetelhetik a város hatóságától, hogy a tűrhetetlen helyzeten javítson és mentesítse az adófizetési kötelezettségét teljesítő polgárságot az adó befizetéssel járó jelenlegi torturától. Hogy a városi adóhivatal rendeltetésére egyáltalában nem alkalmas helyiség, azt az ismételt átalakítási kisérletek eredménytelensége már több izben bebizonyította. A városi bérház nem erre a célra épült, helyiségei, beosztása nem alkalmasak az adóhivatal céljaira és sohasem lehetnek alkalmasak. Az adóhivatali mizériákon csakis egy újonnan, külön e célra építendő épülettel lehetne segíteni. Egy uj adóhivatali épület emelése azonban még többs kerülne, mint a jelenlegi helyiségek átalakítása, a városnak pedig — a tanács megítélése szerint — még az a százmillió koronája sincs meg, amely az átalakításhoz kellene. Az a kérdés tehát, hogy honnan és hogyan teremthetné elő a város az uj adóhivatali épület tervének megvalósításához szükséges százmilliókat ? Házasság. Talán szokatlannak tetszik, ha magam irok egy könyvről, amelyet én fordítottam magyarra. Az ismertetés azonban nem a fordításnak, hanem az írónak és a könyvnek szól. Az iró korunknak egyik legnagyobb irója és gondolkodója, H. G. Wells, a könyv cime pedig, amely most jelent meg magyar fordításban, Házasság. Wells, aki körülbelül huszonöt esztendeje fantasztikus regényekkel kezdte meg irói karrierjét, néhány esztendő óta teljesen áttért a társadalmi élet legnagyobb problémáinak boncolására. Mint ö maga mondja egy rövid önéletrajzában, először nevet és népszerűséget keresett, hogy egy irodalmilag fémjelzett névnek a birtokában elmondhassa ! a véleményét azokról a nagy kérdésekről, amelyek ' valamennyi intelligens embernek a lelkében élnek, őt magát töprengésre késztetik és cselekedeteit mozgatják. A legnagyobb Íróknak csodálatos szerénységével azt mondja magáról, hogy ő tulajdonképen nem meseköltő és meglátásait csupán azért öltöztette regények formájába, mert igy remélhette, hogy a legszélesebb körök is megnyílnak társadalmi tanai számára. Egész egyénisége idegen a l'art pour l'art elvétől; nála a forma csak eszköz reális célok szolgálatában. A Házasság csak egyike a nagy társadalmi regények sorozatának. Tono-Bungay a modern kapitalizmus regénye, Az uj Machiavelli, amely két éve jelent meg magyarul, a politikában működő esők elemzése, a Hazassag az elvont tudomány iránti szeretetnek az összeütközése a család, a feleség, az élő asszony iránti kötelezettséggel. Követi ezeket a regényeket A püspök lelke, a formai és a lélekben élő vallásos hitnek a problémája. Ez és Britling ur, aki a világháborút nézi az átlagon felüli intelligenciájú angol polgárnak a szemszögletéből, még nincs lefordítva magyarra. Sem okom, sem kedvem nincs hozzá, hogy ennek a magyarul most megjelent regénynek a meséjét huszonöt-harminc sorba lesüritve kivonatoljam. írókat, akik társadalmi problémákat tárnak föl és ezekről a problémákról van is mondanivalójuk, kivonatolni nem lehet. A házasság, morális, társadalmi és gazdasági vonatkozásaival kétségtelenül modern életünknek egyik legnagyobb problémája, melyet az úgynevezett középosztálynak a legtöbb gondolkodó tagja a saját személyében is tapasztalt. Valamennyien, akik nem születtünk bele a milliókba és akik az életben egyéb célt is keresünk a kincsek felhalmozásánál, egy vagy más formában mind végigéltük a Wells regényében szereplő Trafford professzornak a lelki dilemmáját, aki nem tudja összeegyeztetni a magasabb hivatást az élet apró követelményeivel. Vonz az elmélyedés, a tiszta tudás, az élet céljának keresése, de leköt a napi szükség és aprópénzre, rézre és papirra vagyunk kénytelenek felváltani a csillogó aranyat. Azt hiszem, nagyon sokan lesznek ugy vele, akik ezt a könyvet e olvassák, mint én voltam vele és ketten, akik kefelevonatban elolvasták. Valami furcsa borzalommal fogják letenni, mert magukra ismernek benne. Wells regényeinek legnagyobb erőssége ugyanis, hogy alakjai mind határozottan megrajzolt, erős körvonalú egyéniségek, akik egyéni eletet élnek, de amellett típusok is, akik egész korokat, osztályokat és csoportokat személyesítenek meg. A másik nagy erőssége Wellsnek a megfigyelések hihetetlen élessége. Milyen mélységes igazság van például abban a kis megjegyzésben, hogy vannak a léleknek és szivnek titkai, amelyeket közölni merünk bármely futólagos ismerőssel, de rettentően súlyos voltuknál fogva nem merünk rábízni azokra, akik hozzánk legközelebb állanak. Hányan érezhették már azt, hogy minden házasságban be kell következni annak a napnak, mikor a szerelmesek illúzióikat elvesztve, a hajdani mámor minden emléke nélkül állanak szemben egymással és megérzik, hogy uj alapon kell berendezni az életüket. Ez a házasság válsága, amely annál akutabb formában jélentkezik, mennél intellektuálisabb életet élnek az érdekelt felek. Wells regényének hősei, Trafford és felesége elmennek Labradorba, hogy egyedül legyenek' önmagukkal és Istennel és ott oldják meg a nagy problémát. A megoldás elmarad, mert magának az életnek nagy problémái, a társadalmi kapcsolatok, a férfi és nő egymáshoz való viszonya, örökké megoldatlanok. Az elmaradt megoldásért kárpótol azonban egy olyan brilliánsan megirt utazás a nyári Labradorban és az északi fény alatt kékesen csillogó hómezőkön, mely páratlanul áll a világirodalomban. Egészen sajátságos és a többi nagy angol íróktól eltérő Wellsnek a humora, mely ezüstfonál módjára csillog végig ezen a könyvén és valamennyi regényén. A láthatatlan ember, aki mindent beállított a számításába, csak azt nem, hogy lábára tapad a felfreccsenő sár és megszimatolják a kutyák. Az érzelmes apa, aki azon mélázik el, hogy feleségének halála után egyedüllétében hogy fogják őt dédelgetni a gyermekei. A nagy kapitalista, aki körülbelül olyan mértékben csiszolódott le a társadalmi együttműködés számára, mint egy belső-afrikai szerecsen. A filozófusok és filológusok, akik üres szavakat vagdosnak egymás fejéhez s a tudományuk olyan, mint a pókháló a reggeli nap fényében az ágyú torka fölött. A félvér indián szőrmevadász, aki elejti az ezüst rókát, ami a legnagyobb esemény a labradori trapper életében. Túláradó örömmel rohan a fehér asszonyhoz és arcáról leri, hogy valami nagy dologra határozta magát. Száz iró közül kilencvenkilenc azt irná, hogy felajánlja a vagyont érő prémet az idegen asszonynak. Wells szormevadásza nagy lelki tusakodás után — pálinkát kér, mert azt nagyon meg"