Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

SZBOBD egy-ciklusig íartó tegeződés fOzfe az aktuális átmeneti emberekhez, ellenben igen kiváló állam­férfiak tartották nagyra a tehetségedet, a jelle­medet, Reiniger bácsi, aki nem szereztél va­gyont és sohsem fuvoláztad a magad érdeké­rt!, hogy attól függ a köz boldogulása. Hogy ki voltál, azt néhány olvasmányod min­dennél jobban elmondja, hiszen az embert a barátjáról ismerni meg, már pedig leh ít- e jobb barát a könyvnél? Éjjeli szekrényedről sosem hiányzott Taine, Carlyle, Arany János, Goethe és Horátius, a világ legszebb regényének pedig Esmond Henriket tartottad, a mélységes lélek­kel, szelíden és tisztán szeretőt. Fölérhet ezek­kel az olvasmányokkal akármilyen modern frazeo­lógia? És te jöttél rá, aki fél Európát beutaztad, mindent megtapasztaltál, ami művészeti értéket a világkultúra megteremthet és megőrizhet, hogy nyári pihenőül a balástyai kapitányság a leg­szebb hely, ami lapos, egyhangúságában is vonzó tanyavilágunk vadvirágaival, ecetfáival, varjufészkes jegenyéivel, jelentősét; nélküli min­dennapos eseményeivel, durákozás Vadász La­jossal, hosszú séták a sinek mentén és nagy alvások kakukfüves levegőben. Mondhatnak akármit, Reiniger bács, én ludom, hogy a ma­gyar föld vonzott téged, amelynek legjobb, leg­hűbb fia voltál s ezt szolgáltad mindazzal, ami tul az ügyvédi vizsga scilláin és caribdisein tapasztalatot, példátlan lelkiismeretességet, pá­ratlan emberszeretetet, megkülönböztetési érzé­ket, klasszikus, jogászi tudást és főleg ethikát jelentett benned. Szeressen nagyon ez a ma­gyar föld, adja vissza melengető öleléssel neked mindazt a lángolást, amit te égtél érte Sz. Szlgethy Vilmos. Városszerte nagy részvétet keltett a hir, hogy Reiniger Jakab, a szegedi ügyvédi kamara el­nöke csütörtök délelőtt hirtelen meghalt. Senki sem tudott arról, hogy valami betegségben szenvedett volna. Egészségesnek látszott a 76 éves öregúr és teljes szellemi frisseségben végezte ügyvédi teendőit. Péntek délelőtt is élénken, apró lépésekkel, hóna alatt aktacsomóval, igyekezett a Kereske delmi és Iparkamara székházába, ahol az adó­fölszólamlási bizottság tartotta ülését Ismerősei ­vel élénken eldiskurálhatott, majd adóügyben tárgyal! ügyvédtársával és régi, meghitt barátjá­val : dr. Cser5 Edével és beszéd közben egy­szerre csak a szivéhez kapott, megtántorodott és holtan terült el a padozaton. A jelenvolt dr. Leitner Vilmos egyetemi ma­gántanár és dr. Wiola György orvosok rögtön mesterséges lélegzési kísérletekhez fogtak, de hiába volt minden élesztési kísérlet, Reiniger Jakab megszűnt élni. Az adófelszólamlási bi­sottság előtt megjelent polgárok megdöbbenve állták körül a holttestet és nem volt senki a jelenlevők köpött, aki könnyet ne hullatott volna Reiniger Jakab, a kiváló jogász, a jóságos, igaz ember hirtelen elmúlása miatt. Kisvártatva a rendőrség részéről megjelentek dr. Lipkay Zoltán rendőrfogalmazó és dr. Gyu­ritza Sándor tisztifőorvos és megtették a szük­séges intézkedéseket. szállították és a család csak akkor értesült a lesújtó gyászesetről. Reiniger Jakab 1847-ben született Szentesen. Szegény szülök gyermeke volt és mint ilyen, több testvérével korán ismerte meg a szegény­ség átkát. Tanult szorgalmasan, az úgynevezett jó diákok közé tartozott, aki már akkor is taní­tott másokat, hogy a létfenntartás eszközeit megszerezhesse. Középiskolái elvégzése után papnak készült, de e téren való tanulmányait be nem végezve, a jogi fakultásra iratkozott és bogy ügyvéd lett, irodáját szülővárosában nyi­totta meg. Pár évi működés után, az árviz utáni időben, Szegedre költözött, ahol szerény viszo­nyok között folytatta ügyvédi hivatását. Konci­liáns modora, tiszta, minden folttól mentes em­beriessége, mély kedélye és igazságossága révén a neve ismert lett a városban, ahol már ideér­kezése kezdő idejében ugy néztek rá az emberek, mint a jog kiváló ismerőjére és az igazság fana­tikus hivőjére. Tanult és dolgozott, dobszó nélkül és bár sose kereste az érvényesülést, nagy kvali­tásai, kiváló értékei mind szélesebb körben is­mertek lettek és megszerezték számára polgár­társai becsülését és tiszteletét. Az ideális jog­védők közé tartozott Reiniger Jakab, aki tiszta gondolatokkal, emberi érzésekkel és levett ka­lappal lépett az igazságszolgáltatás csarnokaiba, ahol a jog erejével és mindig tisztes fegyverei­vel hivön és meggyőződéssel harcolt az igaz­ságért. A jogvédelmet nem kizárólag kenyér­keresetnek tartotta, hanem" emberi hivatásnak és kötelességnek. Erős elméjű, sokat tudó jo­gász volt, akinek tudományossága ne n volt egyoldalú. Ismerte a klasszikusokat és meg is értette, a modern irók müveiben is elmerült és élvezte őket. Szerette a zenét és az utolsó év­tizedig alig volt koncert, amelynek lelkes és figyelmes hallgatója ne leit volna. És jó ember volt, őszinte, minden megnyilatkozásában egye­nes jellemű, akinek az volt a száján, ami a szivén. Puritán jellem, soha meg nem alkuvó és azok közé tartozott, akik a maguk lábán, a maguk által vágott örvényen járnak, arról soha, semmi körülmények között le nem térnek és akik nem kukucskálnak be a mások portájára és a magukét tisztán tartva, nem tárják a kí­váncsiskodók szeme elé. Csak a szive, tiszta és jóságos szive volt tárva mindenki előtt, külö­nösen az élet elesettjei, a bajba jutottak előtt, akiket nemcsak jogvédelemben, de anyagi támo­gatásban is részesített. Csöndes természetű, a zajt, a hangosságot kerülő ember volt Reiniger Jakab, aki azonban kedvelője volt a kedélyes vidámságoknak és még a háború előtti időben bohém társaságokban gyakran jelent meg, ahol mindenkit elbájolt mély kedélye, derűs hu­mora; és zamatos elbeszélő képessége. Idők multával valaki lett, tényező egyénisége a város társadalmának és csakhamar beválasztották a köztörvényhatósági bizottságba, ahol esemény­számba ment egy-egy felszólalása és mindig figyelmes meghallgatásra talált. Jogi munkás­sága révén, sz alakulása idején, rendes tagja lett a Dugonics-Társaságnak, 32 év óta választ­mányi tagja az Ügyvédi Kamarának, amelynek tagjai, kiváló érdemei elismeréseűl, három év A holttestet a lakására előtt az elnöki székbe emelték. Tagja volt több r nnmmai.. Saeged, 1924 február 1. TELEFONSZÁM: Pénztár 5-82 BELVÁROSI MOZI TELEFONSZÁM: Igazgatóság 2-58. Február hó 1, 2. és 3-án KÉT NAGY VILÁGATTRAKCIÓ!!! Rodolfo Valentiné és Ágnes Ayres sai a főszerepben: A SEJK. Egy angol lady kalandjd a sivatagban 8 felvonésban. — Azonkívül a legszebb magyar film: HÁROM ÁRVA. Egy kis család története 6 felvonásban. — Főszereplők: : Szécsi Ferkó, Jackó Cia, Muzsnay Bella, Vándory Gusztáv. Előadások: Hétköznap fái 5, fél 7 és fél 9, ünnepnap és vasárnap 3, 5, 7 és 9 óraker. egyesületnek, jótékony társaságnak és hűséges fia egyházának, aki mindig a megértést és a békét kereste. Ebben a városban, amelynek fogadott fia és hasznos polgára volt, nem volt irigye vagy haragosa, csak tisztelői, megbecsü­lői vollak, mint az olyan embernek szoktak lenni, akit polgártársai igaz és egész embernek tartanak és aki előtt mindenki tisztelettel emeli le a süvegét. Elhunytát özvegyén kívül két leánya és fia: dr. Reiniger Hermann kerületi orvos gyászolja és mindazok, akik ismerték kiválóságait, nagy­szerű emberi megnyilatkozásait. Temetése va­sárnap délelőtt fél 10 órakor lesz a zsidó templom udvarából. mmmmmmmmmmmimmmaammammmmim Ántánt bizottságok Berlinben. Berlinből jelentik: Az ántánt bizottságok megérkeztek Berlinbe és a tárgyalásokat már meg is kezdték. Az eddigi értekezlet tárgyai: A pénz értékének stabilizálása és a német kormány javaslata a költségvetésről. Az ántánt bizottság a két kérdés precizirorására két al­bizottságot je ölt ki. Az albizottság ieendő ha­tározata a/ónban nem lesz végleges. Németor­szágban általában optimista hangulat lett úrrá. Fiume Olaszországhoz csatolása. Fiuméből jelenlik: A városban vasárnap dél­után egynegyed 5 órakor ágyúdörgés és sziré­nák tülkölése jelentette Fiúménak, hogy az olasz-jugoszláv megegyezés értelmében Fiu­mét Olaszországhoz csatolták s a szerződést Rómában aláírták. Este 6 órakor nagy nép­tömeg a kormányzói palota e é vonult, amely éltette Olaszországot. Ezzel azonban Fiume annexiója nem történt meg. Ezt márciusra várják, amikor is Mussolini az olasz királyi párral együtt Fiúméba érkezik s ekkor nyerné a város el ünnepélyes formában való annexióját. A jugoszláv parlamentben éles támadások várják Pasicsot é3 Nincsicset Fiumének Olasz­országhoz való csatolása miatt. Ugyancsak tiltakozni fog a város átadása miatt Laibach község tanácsa, valamint Zágráb is. Két panama. A Rtu'er-íroda jelenti Washingtonból: Coolidge elnök megbízta a demokrata Grego­ryt és a köztársasági Stravsont. hogy esetleg vádat emeljenek a pe róleumengedmények kér­désében, amelyekbe Fali volt belügyi államtit­kár, Demby tengerészeti államtitkár és más magas tisztviselők vannsk belekeveredve. A vizsgálattal megbízott szenátusi bizottság bírálat tárgyává tette, vejjon ig.iz-e az a felte­vés, hogy Fali a tengerészeti minisztérium pet­róleumtartalékait spekulánsoknak adta át. Az egyik személyiség, aki Falinak kölcsönt adott, a bizottság elölt megerősítette, hogy 1921 november 30-án Falinak 100.000 dollárt köl­csönzött, azonban nem a petróleumkészietek átengedésének ellenértékéről volt szó, hanem magánkö caönről, hogy Falinak lehetővé tegye uj mexikói főibirtokainak berendezését. Az ügy egész Amerikában órtási szenzációt keltett, kü­lönös tekintettel a küszöbön álló elnökválasz­tásokra. Lapjelentés szerint s szenátus demok­rata tagjai javaslatot nyújtottak be, amely a tengerészeti minisztert és Daugherty föállam­ügyészt lemondásra kötelezi. Nem kevesebb érdekeseégget bir az a pa­nama sem, melyet Franciaországban hoztak •yilvánosságra. Itt nem petróleumról van szó, hanem kártérítésiől. A panama szálai még 1919 re nyúlnak vissza. Akkor hozták ugyanis azt a törvényt, melynek értelmében a németek pusztítása folytán vagyoni károkat szenvedtek­nek az állam rekompenzációt nyújt (Termé­szetes azonban, hogy a németek zsebéből.) Hárommillió esetben jizettek ki kártérítést és csak most tünt ki, hogy nagy visszaélések tör­téntek, a kincstárt félrevezették és a jogosnál többet fizettek ki. Miután mind a hárommilliós aktát képtelenség revízió alá venni, elhatároz­ták, hogy csak az 500 000 franknál nagyobb összegű kifizetéseket fogják revideálni. Az ily összegről szóló akták száma is oly tekinté­lyes, hogy —• mai tanácskozás határozata sze­rint - csak a 800.000 franknál nagyobb Összegű eseteket fogják újból kivizsgálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom