Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-05 / 29. szám

Egyes siáat éra 500 korona BHrtwotfetg fa ktadöMva­3 «1J Deák Ferenc-utca 2. (FA. tsüiskoMval nemben.) Tele­Isn !3-33.A.Szei?ed* megjate­•fc Hétfő kivételérel minden Egyes szám ára 500 ko­naa. Előfizetési árak: Egy Mupri kelyban 10000, Buda­•Mten 6g vidéken 12000 kot. Hirdetési árak i Félhasálwn t mm. 100, egy hasábo. 2C8, máslél hasábon 250K.Sz0veg­kiht 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 2008 K. SzövegkBzti közlemények soronként 1500. Nyilttér.sea­ládl értesítés 2400 K. TM>*­szőri feladásnál árengedmény V. évfolyam. Szeged, 1924 február 5, KEDD. 29-ik szám. A csalódások embere. Rövid és szűkszavú távirat jelenti, hogy hosszú betegeskedés után meghalt Wilson, a nagy amerikai köztársaság volt elnöke, akinél döntöbb módon ideg n földrészről való ember még nem avatkozott bele Európának történe­tébe. Halálának hirére mégegyszer felidéződik előttünk sovány és szikár, púpos alakja, eszünkbe julnak gondosan megfogalmazott, kenetteljes mondásai, melyekben az igazság, méllányosság és béke aranykorát ígérte a világháborútól marcangolt emberiségnek, újra érezni véljük a reménykedéseket, melyek feléje szálltak, mikor Európa földjére tette a lábát és egész keserű­ségében megujulnak a csalódások, anelyek tátongó űrré mélyítették az elnök szavai és cselekedetei között jelentkező távolságot. Azoknak sorában, akiknek nevét az utolsó tiz esztendő alatt szárnyra kapta a hirt, talán Wilsonnak a szerepe a legszomorúbb. A töb­biek azt adták, ami lényegük volt. A diploma­fák ravaszkodtak és szőttek a cselszövényeket, méztől csepegő ajkkal hirdették a békét és barátságot és párnázoít ajtók mögött aláírták a titkos szerződéseket, a katonák verekedtek, vagy megverették magukat, a hadseregszállítók aranyat sajtoltak az elesettek teteméből, — mind pontosan azt cselekedték, amit évszáza­dok tapasztalatai alapján tőlük vártii lehetett, Csak Wilsonnak volt más az esete. Öt a béke programjával választották meg másodszor az Egyesült Államok elnökének és belevitte az ameiikai nemzetet a háborúba. A győzők és legyőzöttek nélküli béke programját állította fe? éa segített megcsinálni a legszörnyűbb karthágói békét, melyet a világtörténelem va­laha ösmert. Modern Messiásnak jött át Euró­pába, elhozta magával tizennégy pontban fog­lalt parancsolatát, de a nagy nyilvánosság előtt való igehirdetés helyett elveszett és eltévedt a parkettes szobák útvesztőjében. Nem volt em­ber, akihez több reménység füzfdött és akiben mindenki jobban csalódott volna. Wilson a csalódások embere. A legszomorúbb a szerepében az, hogy a jóhiszeműségét kétségbevonni alig lehet. Egész múltja, egyénisége feltétlen jóhiszemüsge mellett bizonyít. A princetoni egyetem tanári állásából került New Jersey állam kormányzói székébe és politisai állásában is megmaradt tanárnak. 1913 ban a demokraták őt jelölték az elnök­ségre s a Roosevelt volt elnök és Taft elnök közötti heves harc következtében, mely az ural­kodó republikánus pártot megosztotta, elnöke lett az Egyesült Államoknak. Princetoni pro­fesszor korában szimpatikussá telte magát, hogy a kiváltságos helyzetben levő gazdag diákokkal szemben a demokrácia elveinek érvényesítését követelte, elnök korában pedig széles tömegek rokonszenvét szerezte meg a nagytőke és trösztök hatalmának korlátozását célzó elvi ki­jelentéseivel. Amig azcnban ezeket a papiron megrendszabályozta, tűrte, hogy a valóságban mérhetetlen összegeket keressenek a hadiszállí­tásokon. A háború elvekbe ütközött, a hadi­szerek szállítása nem. Wilson dogmatikus fel­fogásában sérthetetlenséget kellett biztosítani a fedé'zeten utazó amerikai polgárnak, még akkor &«!?!* ÍS51 P08zl0Sa<ó gránátok ufaztak a S g™ a magva « háborúnak, kiIy ho« L ? nemzete belesodródott, anél­eu ónE?nr»ZÍ'l!ZÖVe,8é8e« kötőit volna az SSL ?ág0k- bármelyikével. Amerika átjött nének krtÍAu m ?828^°t tegyen a pörben álló KL ^lt. kezdődött Wilsonnak és béke­POlitikájának tragikus elcsuszamlása. A központi hatalmak 1916 december 12-én, a romár.ok leverése után tették első békeaján­'aíukaf, Wilson pedig hat nappal később for­mulázta meg először békefeltételeit, melyeket 1918 január 8-án, mikor már Amerika is harc­ban állott, foglalt a kongresszushoz intézett üzenetében híres tizennégy pontjába. Elvileg ez a tizennégy pont cssk az első béktfeltételeknek volt a kiépítése, de egy olyan időpontban, mikor a feltélelek gyakorlatilag már nem voltak megvalósíthatók. Az elvekhez való makacs ragaszkodás és a lassú, tétova cselekvés ellene döntötték el a játszmát. Amerika addig lehetett békebiró, a Népszövetség gondolata addig volt megvalósítható, mig a hadviselő felek egyen­súlyban tartották egymás'. Mikor Amerika jó­hiszeműségének fenterlásával belépeti a háborúba és mikor hozzájárult, hogy a háború kalonat döntésre kerüljön, döntő szerepét elvesztette. Többé az ántántnak nem volt rá szüksége és szabadon rendelkezhetett a központi hatalmak sorsa fölött. , _ , Amerikában, afcol ismeríék Wilsont és ahol tudták, hogy a kenettellest n szép kijelentések­nek mekkora súlyt kell tulajdonítani, már a háború alatt erős kételyek nyilatkoztak meg prófétai hivatásával szemben. De Európában nem ismerték és Európa népei akkor hittek legjobban benne, mikor minden hatalom át­siklott az elvi szempontokkal sokkal kevesebbet törődő, szűkebb látókörű, de Wilsonnál sokkal ravaszabb, önzőbb és céltudatosabb Clemenceau kezébe. A tárgyaló asztalnál, ahol nem elvekről volt szó, hanem a hatalmi politika kíméletlen éivényesitésétől, Wilson nagysága összezsugo­rodott. Mint a trösztök elleni harcában, itt is megelégedett a látszatokkal. A békeszerződések kezdő szakaszai az ő elveit dekretáiják, a további paragrafusok ellenben gúzsba kötik Európának legyőzött felét. A tengerek szabad­ságát az angol admiralitásnak hozott áldozat gyanánt belepottyantottá az Atlanti oceánb?, a titkos diplomáciára vonatkozó kö/etelést a párisi külügyminisztérium ajtajára akasztotta, a nemzetek szövetségénél pedig hozzájárult, hogy homunculus gyanánt palackba zárják és mmeumi tárgy gyanánt tegyék közszemlére Qenfben, jövö századok okulására, hegy miként nem szabad politikát csinálni. Ez volt Wi'son, aki most 68 esztendős korában átlépte az örök semminek a kapuját. Amerika azzal a pazar pompával fogja ravatalát elhalmozni, amely a modern világ legnagyobb állami közületében a volt elnököknek kijár. A történelem pedig ugy fogja öt elkönyvelni, mint a nagy és ragyogó elvek emberét, akt kicsiny volt a képviselt elvekhez képest és azok megvalósításához hiányzott benne az erö és igazi akarat. A kézmiiipar érdekei. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A keresz­tény kisgazda, földmives és polgári párt hét­főn este 7 ónkor Mayer ]nos elnökletével ér­tekezletet tartott, Az értekezleten a kormány tagjai közül Rakovszky Iván-belűgyminiszler és Nagy Emil igszságOf; miniszter jelentek meg. A napirend előtt kérdést intéztek a kormány jelenlévő tagjaihoz az iránt, hogy van-e alapja unnak a különösen a dunánfuli vidékeken elter­jedt hitnek, amely Peidl Gjula londoni u'azá­sáhez messzemenő kombinfeiókat fűz, különö­sen a külföldi köJcsönnel kapcsolatban. Ra­kovszky Iván belügyminiszter kíjelertette, hogy Peidl Gyula nem a kormáry n egbizásából, hanem mint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezető egyénisége utízott Lordonba és pedig a munkáskongresszusra. Ebből is kitű­nik, hogy Peidl útjához fűzött minden messze­menő politikai kombináció légből kapott ko­holmány. Perlaky György jelentést tett az országos Ipíroskongresszuson tárgyalt kérdésekről. Hatá­rozati javaslatot nyújtott br, mely szerint a párt szólítsa fel a pénzügyminisztert, hogy a forgalmi adó behajtása és ellenőrzése tekinteté­ben sürgősen dolgozzon ki olyan részleteket, amelyek a jelenlegi sérelmek orvoslására alkal­masok, illetőleg teljesen kiküszöbölik a zaklatá­sokat. Kéri a pártot, hogy az iparosok országos központi szövetkezetéről szóló törvényjavaslatot sürgősen tűzzék napirendre. A párt mind a két kérdésben elfogadta az előadó javaslatát. A többi kérdésre vonatkozó­lag. mint például a kézműves kamarának fel­állítja tárevában a part a bizottságot sürgős megtételére szólitofta fel. Perlaky György jelen­K a oárt tudomásul vette és felhívta, hogy az iparosság kérdéseit továbbra is kisérje figye­le,E?után Nagy Emil S^pminiszterismer­fptfp a nolcári perrendtartásról szóló törvény­javaslatod melyet a párt általánosságban váltó­28 Az" értekezlef ezután törvényhalósági választó­joggal foglalkozott s a javaslatot általánosság­baAzeér°tf?ez?ét 10 órakor ért véget. A kölcsön előkészítésének programja. A kormány, mint ahogy a miniszterelnök a mult héten kifejtette, most már teljesen leköti magát a kölcsönhöz és igy nem térhet ki ama program elől, amelyet a pénzügyi bizottság elő­irt. Ezen munkaprogram sorrendje a következő: 1. A Népszövelség bizottsága Budapestre ér­kezik abból a célból, hogy előkészítse a pénz­ügyi program tervezetét. 2. A belső kölcsön kibocsátása. 3. A jegybank alaptervezetének végleges elfogadása. 4. Az uj bank megalapí­tásáról szóló javaslat és az uj bank létesítése. 5. A pénzügyi reform megállapodás létesítése a népszövetségi bizottsággal. 6. A reformmal kapcsolatos szükséges törvények megalkotása 7. A magyar parlament megszavazza az alábbi" három törvényjavaslatot: a jegyzőkönyvek rati­fikálásáról, a pénzügyi reform elfogadásáról, a kormány tökéletes felhatalmazásáról szóló tör­vényjavaslatokat. 8. A népszövetségi bizottság által gyakorlandó ellenőrzés tulajdonképeni életbeléptelése, amely ellenőrzés az állami be­vételek felülvizsgálásával veszi kezdetét. Ez mindenesetre tekintélyes munkaprogram, amely legnagyobbrészt a nemzetgyűlést is fogja fog­lalkoztatni. Négy-öt törvényjavaslat várható olyan­formán, amelyeknek leláigyalására és elfogadá­sára a megállapodás szerint a magyar kormány kötelezte magát. Még ebben a hónapban döntenek a kölcsönről.1 Páris, február 4. A jóvátételi bizottság tagjai tájékoztatván a magyar kölcsön-ügy egész komp­lexumáról, most már rövidesen sor kerül a hi­vatalos tanácskozásra, amely már e hónap első felében megtörténik és igy a végső döntés a magyar kölcsön ügyében még ebben a hónapban feltétlenül elkövetkezik. Vass József — kalocsai nagyprépost (?) A magyar egyházi körökben felmerült az a terv, hogy az apostoli adminisztrátorrá kineve­zett pécsi püspök távollétében is kellőképen irányittassék a kalocsai érsekség s ezért a nagy préposti állást fogják betölteni arra hivatott egyházi férfiúval. Értesülésünk szerint a kalocsai nagyprépost stallumát felajánlották dr. Kass József népjóléü miniszternek, aki hajlandónak mutatkozott annak elfogadására. Az erre vonat­kozó felterjesztés már el is készült és a közeli napokban már meg is törtérik Vass József nagypréposttá való kinevezése. A népjóléti mi­niszter nagypréposttá való kinevezése megtörté­nik és azt a szentszék megerősíti, minden va­lósjínüség szerint lemond a miniszterségről és

Next

/
Oldalképek
Tartalom