Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-26 / 47. szám

SZEGED Szeged, 1924 február 26 H közalkalmazottak fizetésének rendezése. Budapestről jelentik: A KANSz a közalkal­mazottak fizetése dolgában memorandummal fordult a kormányhoz, amelyet péntek dél­előtt adtak át az illetékes tényezőknek. A KANSz február hóra kéri a juliusl fizetés kétszeresét azonnali segitség cimén. Mivel a fize'ések már­cius hóra szólnak és addig még a drágulás emelkedhetik, a juliusl illetmények tízszeresét kiváriják márciusi illetmény gyanánt A pénteki minisztertanács foglalkozott a KANSz memo­randumával és igy döntött: Az 1923. évi julius hó 1-étól kezdődő ha­tállyal megállapított fizetések és külön pótlékok március hó 1-től kezdve 700 százalékkal, vagyis a február 1-től kezdődő hatállyal felemelt fize- , tések és külön pótlékok további 60 százalékkal I felemeltessenek, továbbá, hogy ezenfelül a ne­héz megélhetési viszonyokra való tekintettel a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkal­mazottak, valamint a honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség és államrendőrség tagjai, illetőleg a nyugdíjasok, özvegyek és szűlőtlen árvák részére egyszeri segély engedélyeztessék, amelynek összege a februárra megállapított nyugdíjba beszámítható fizetésnek, illetőleg ellátási dijnak 25 százaléka. A* egyszeri segély összegére nézve ez az állapot irányadó, amely­ben az igényjogosult február hó l-ig volt. Az illetményeket, illetőleg az egyszeri segélye­ket soronkivül külön utalványrendelet be­várása nélkül kell előírni és pénztárilag szám­fejteni. Baja város elismerése Bethlen miniszterelnöknek. Baja város törvényhatósági bizottsága a mai napon Balku Gyula főispán elnöklete alatt rendkívül népes közgyűlést tartott, amelyen dr. Fehér Lőrinc volt polgármester bizottsági tag indítványára bizalmat és elismerést szavaz­tak Bethlen István gróf miniszterelnöknek. Peidl beszámol londoni útjáról. A szociáldemokrata párt választmánya és parlamenti frakciója kedden délután ülést tart, amelynek egyetlen tárgya Peidl Oyula beszá­molója a londoni utazásáról. Peidl és Vámbéry cáfoló nyilatkozata. Egyik legutóbbi párisi távirat szerint Peidl Gyula londoni útját a népszövetségi körök rosszalóan vették tudomásul és ezt a kölcsön ellen irányulónak tekintették. Peidl erre vonat­kozólag a következőket jelentette ki: — Eddigi nyilatkozataimban kifejteltem már, hogy mi volt londoni utazásom célji. Ezekhez semmi hozzátenni valóm nincs és semmi provo­kálásnak nem vagyok hajlandó felülni. Vámbéry Rusztem, aki Peidl Gyulával volt r****** —r-irL-irtnonfllvinnj Kereskedők és iparosok a kormány gazdasági intézkedései ellen. Londonban, a kővetkezőket mondotta: Sem Peidl, sem Garami, sem én nem tárgyaltunk a kölcsönről senkivel. Az angol pénzügyminiszter azzal kezdte a velünk való beszélgetést, hogy a magyar kölcsön ügye elintézettnek tekinthető. Mással még csak nem is beszéltünk a kölcsönről. A földreformnovella visszaküldése a parlamentnek. A kormányzó, mint ismeretes, a földbirtok­reformnovellát az utolsó szakaszánál Rublnek István által beterjesztett módosítás visszavonása miatt visszaküldi a parlamentnek az 1920. évi I. t.-cikken alapuló jogánál fogva. A parlament elé ez az ügy értesülésünk szerint kedden ke­rfll s a törvényhozás sürgősen le fogja tárgyalni az ujabban megfontolás tárgyául ajánlott szakaszt. Pikler felszólalása Öyérffy hadbíróval való afférjáról. A holnapi ülésen Pikler Emil szocialista kép­viselő szóvá kívánja tenni azt az ügyet, amely közte és Györffy tárgyalásvezetö hadbíró közt felmerült a legutóbbi Tassi-perből kifolyólag. { Pikler személyes kérdés formájában fog fel­I szólalni. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A keres­kedők és ipirosok érdekképviseletei vasárnap délelőtt nagygyűlés keretében jelentették be ellenállásukat azon tervekkel szemben, melyeket a gazdasági válság megoldására a kormány életbeléptetni szándékozik. Horváth István, az OMKE főtitkára nyitotta meg az ülést. Ajánlá­sára elnökké Vértes Emilt választották meg. Kifejezést adott a kereskedötársadalom fel­gyülemlett keserűségének beszéde további so­rán. A válság okai azonosak a kereskedelem sérelmeivel. Ezek a kővetkezők: elsősorban a forgalmi adó jelenlett fokozatos drágulást. A fényűzési adó szintén áremelkedésre vezetett. Az árvizsgálat, amelynek keretén belül a ke­reskedelmi miniszter meghonosította a jutalék­rendszert, a devizaellátás és a behozatali tilalom a legfájóbb sérelmek, mert az utóbbit tekintve, a kereskedelmi korlátok megszüntetése meg­javítaná a külkereskedelmi véleményeket A kereskedők bizalmatlansággal tekintenek V/alkó kereskedelmi miniszter további működése elé. Ezután Balkdnyl Kálmán igazgató indokolta meg határozati javaslatát: - Kénytelenek vagyunk arra kérni a kor­mányt, hogy ne rontsa a magyar koronát. A valorizációhoz való ragaszkodás azt a benyo­t mást kelti, hogy a kormány maga sem bizik a koronában. Védje meg a koronát és ne csi­náljon takarékkoronát. A valorizáció nem ter­ledhet ki az áruhitelre. Kéri a következő hatá­routi javaslat elfogadását: A magyar kereskedelmi érdekképviseletek nagygyűlése megállapítja, hogy a korona le­romlásáért elsősorban a kormány felelős. Meg­állapítja a nagygyűlés, hogy a kormány valo­rizációs rendelete ujabb veszedelmekkel fenye­geti a gazdasági Hetet. A valorizációval a kor­mány védelmére siet a hitelezőknek. A takarék­korona bevezetése ujabb pánikot fog előidézni, amely a koronától való menekülés, az árukész­letek felvásárlását és az eddiginél is nagyobb drágaságot fog eredményezni. Bodrogi József, as OMKE titkára a kényszer­kölcsön ügyében terjeszt elő határozati javas­latot. TUtakozik a kormánynak azon terve ellen, Folyó évi március hó 2-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor dr.Csengery János egyetemi tanár előadása két szakaszban: I. Görögország műemlékei, II. Firenze és Venezia mű­emlékei vetített képekkel a BELVÁROSI MOZIBAN. WIGNER GYULA angol és francia nöi divatterme 344 SZEGED, Kárász-utca 6. szám, I. emelet. amely szerint sokkal nagyobb összegeket akar felvenni kényszerkölcsönképen, mint amennyire tényleg szüksége van. Leghelyesebb volna a kölcsönt a vagyon alapján kiróni. A hozadéki adókra, nevezetesen a társulati, általános kereseti és földadóra kell azt kivetni. Az alacsonyabb jövedelmeket pedig mentesitenl kell. A Szegedi Kereskedők Szövetségének kép­viseletében dr. Kertész Béla, a szövetség ügyésze vett részt a nagygyűlésen és a vidéki keres­kedők fokozottabb sérelmeit tárta fel. Rámutatott arra, hogy a vidéken teljes káosz uralkodik a valorizált hitelek ügye körül. A kereskedők tar­tózkodnak a vásárlástól is, az eladástól is. Ha sürgős orvoslás nem érkezik, a vidéki keres­kedelemre súlyos megrázkódtatások következnek. Több felszólalás után a gyűlés azzal írt véget, hogy a határozati javaslatot küldöttség adja át memorandum alakjában az illetékes minisztereknek. A Szegedi Kereskedők Szövet­sége még ezen a héten nagygyűlést tart ebben az űevben. ­Villamos mótorok mladan mérttbcn é* najraágban legolcsóbban kaphatók zvnTon és Kocsis Telefon 14­.jUsiakl vállalatait Tisza LHlOI-KftaOT *7. 125 A koronaromlás ós a város pénzügyi egyensúlya. A következő sorokat kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő url Több heti távollét után ma hazaérkezve, sem időm, sem kedvem hosszú cikk írására, de azért még sem hagyhatom megjegyzés nélkül b. lapjának „A koronaromlás nem borította fel a város pénzügyi egyen­súlyát" cimü vasárnap megjelent cikkét. Amilyen helyes és időszerű volt a kérdés felvetése a Szeged részéről, annyira ne.d ki­elégítők a lapban idézett válaszok, amennyiben a polgármester ur egyáltalában nem, a szám­vevőség pedig nem elég megfelelő módon érinti a Szeged által felvetett kérdés legfon­tosabb tényezőjét — a földbérek kérdését. Tudott dolog ugyanis, hogy a földbérek — még pedig 70.000 koronás buzaáralapon — 3—4 milliárd bevétellel szerepelnek az 1924. évi költségvetésben és éppoly tudott dolog, hogy az 1914. évi költségvetésben, 20 ko.ou*s búzaár mellett, a földbérek 1,600 000 koronát tettek ki. Ha már most nem is a mai már 250.000 korona felé haladó búzaárat, hanem csak 200000 koronás búzaárat veszek alapul, az 1914. évi 16 millió földbérjövedelemnek ma 16 milliárd bevétel felel meg és tekintettel arra, hogy a polgármester ur a közgyűlésen a t»nács nevében határozottan kijelentette, hogy a buza­valutát a földbéreknél a hozott határozatnak megfelelően mi«den, amúgy sem indokolt, teuát protekciós engedmény nélkül, teljességében ke­resztülviszi, a március—áprilisban fizetendő földbéreküől a fent emiitett összeg fele, vagyis nyolc milliárd bevétel várható. Ezen bevételre kellett és kell tehát rámutatni elsősorban akkor, amikor a sajnálatos koronapánik következ­ményeit a város szempontjából mérlegeljük. Nyitvahagyva azt a kérdést, hogy vájjon a vá­ros a többi jövedelmeit is a korona kisebb értékéhez képest szaporitja-e vagy nem: a búzaár kolosszális emelkedésénél fogva a föld­bérjövedelmek feltétlenül fedezik a város nagyobb kiadásait, dacára annak, hogy számitanunk kell arra, hogy a történt ireltolódások folytán a hivatalnokok fizetései márciusban, amint hírük, ujabb 55 százalékkal felemeltetni fognak. Tisztelettel Wtmmer Fülöp. •MMMMWMMMAMAMfMfMMMMIMMMO A Vatikán nem ismeri el a szovjetkormányt. Róma, február 25. A forgalomban lévő hírrel ellentétben a VaUkán körében megállapítják, hogy a Szentszék a moszkvai kormányt sem de facto, sem de jure elismerni nem fogja. Megszűnik az angol dokkmunkások sztrájkja. London, február 25. A welsi dokkmunkások gyűlést tartottak, amelyen túlnyomó többségben kimondották, hogy a munkaadók feltételeit el­fogadják. Newcastlébaft, Liverpoolban és Bris­tolban a dokkmunkások ugyancsak a munkaadók feltételeinek elfogadása mellett szavaztak. •MWMMVWWMMMMMMMMMWMMWMMWMH — Aktualitások a budapesti Qgyvédi kamara Ötvenéves jabilária közgyűlésén. A budapesti ügyvédi kamara vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését, amelynek keretében a kamara Ötvenéves fennállásának jubileumát ünnepelték. A közgyűlésen Popper Tivadar fő­titkár beterjesztette a kamara választmányának jelentését, amelynek érdekessége az, hogy a választmány helyteleníti a birói ítéleteket kritizáló parlamenti felszólalásokat. A kérdés felett nagy vita támadt. Rupert Rezső kifejtette, hogy a parlamenti kritikára, amely sohasem vonatkozik a bíróság egyetemére, szűkség van. Mindig voltak általános felháborodást kellő birói Ítéletek. Martinovich és Wesselényi halálra itéltetése és Kossuth Lajos bebörtönöztetése bizonyítja, hogy rossz birák mindig voltak. A kamara többsége Rupert indítványára a kérdéses részt törölte a főtitkárt jelentésből. A jelentés másik szakaszá­ban az ország megnyomoritásáért a Károlyi­forradalom szereplőit teszi felelőssé. Dr. Kiss Jenő, a szociáldemokrata párt jogvédő irodájá­nak vezetője élesen tiltakozott a kurzusizű be­állítás ellen, mire nagy vihar tört ki. A többség nem törOlte a forradalmakra vonatkozó passzust a jelentésből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom