Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-23 / 45. szám

SZEGED Szeged, 1924 február 23. bogy az Elnök Ur, valamint a tiszteletreméltó munkatársaknak a kormány őszinte hálájái nyilvánitsam ezért az értékes működésükért, érdeklődésükért, amelyet a hazám ügye iránt tanúsítottak. Fogadja stb., Korányi Frigyes báró. A Magyarországba küldendő delegáció. Genf, február 22. Minthogy a nemzetek szö­vetsége által felállított helyreállítási terv a jóvá­tételi bizottságnak Magyarország pénzügyi helyre­állításáról hozott tegnapi határozata folytán most már életbeléphet, a nemzetek szövetségének tit­kársága haladéktalanul hozzálát az elékés?itő intézkedések végrehajtásához. Mindenekelőtt hivatalos delegációt küld ki, amely előrelátható­lag a jövő pinteken utazik el Budapestre. Tagjai lesznek Avenol (Franciaország), a nem­zetek szövetségének helyettes titkára, Salter (Anglia), a Népszövetség titkársága gazdasági osztályának főnöke, Stoppani (Olaszország), a gazdasági osztály tagja, továbbá a pénzügyi bizottság következő tagjai: Henrik Strakosch (Délafrika), Sekiba (Japán), Jenssen (Belgium) és valószínűleg még Wallenberg (Svédország). A delegáció mindenekelőtt részletes programot készít Magyarország államháztartási reformjáról, magyar jegykibocsató bankot létesít s gondos­kodik a bekő kölcsön kibocsátásáról. A megyar parlamentnek feladata lesz ezután, hogy a S következő három törvényt tárgyalja: í. A nem- | zetek szövetsége jegyzökönyvének ratifikálása. 2. A reform programja. 3. A kormánynak adandó felhatalmazások. E terv végrehajtása után kezdődnek meg a külső kölcsönre vonat­kozó tárgyalások. Sir Willlam Sood a kölcsönről. Párisi jelentés szerint Sir Witliam Good ugy nyilatkozott, hogy Magyarország joggal meg lehet elégedve Korányi báró tárgyalásainak eredményével. A békeszerződésből folyó összes terhek a következő kilenc évben együttvéve sem lesznek akkorák, mint amennyit most Magyar­ország csupán jóvátétel cimen fizet. De ennél is fontosabb, hogy megszűnt a bizonytalanság és Magyarország tudja, hogyan áll a béke­szerződéssel. A belső kölcsön. Az egységes párt azt kívánja, hogy ne csak a jövedelmi és vagyonadó alapján ke ljen a belső kölcsönt kivetni, hanem más adók alap­ján is. A kormány 60 mi lió koronát elegendő­nek tart, ez évi julius haváig az átmeneti ki­adások fedezésére. Minden attól függ egyéb­ként, hogy a külföldi kölcsön perfektuálása mi­kor várható. A belföldi kölcsön számítási alap­jául az szolgál, hogy junius végére várható a külföldi kölcsön és a jelenlegi deficit 15 millió aranykorona havonkint. Mentelmi ügyek a nemzetgyűlésen. (A Szeged budapesti tudósitójdlól.) A nemzet­gyűlés pénteki ülését egynegyed 12-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Rassay Károly személyes kérdésben szólal fel. Tegnap a napirendi vitánál a kormányra szavazott és étért a baloldalról személyes táma­dásokkal illették. Szükségesnek tartja ezeket elhárítani. Az ellenzék egy része elienzéki ma­gatartását nagyon csúf színben tünteti fel, másrészt a választások alatt tanúsított maga­tartását is. Az utóbbit egy mondattal intézi el; a választások alatt senkitől sem kapóit támo­gatást, ellenben annál többet lát a baloldalon olyanokai, akiknek minden formában támoga­tást nyuj'olt a választásoknál. A jövő választá­soknál szívesen találkozik mindenkivel. Az a mostani úgynevezett „törés" nem az ő hátrá­nyára, hanem előnyére fog szolgálni. Magya­rázza szavazásának indokait. Mint ellenzéki képviselőnek az volt a kötelessége, hogy ne egy interpellációra adott válasz alakjában intéz­zék el a politikai bizalom kérdését, hanem arra kellett törekednie, hogy a valorizációs törvény a Ház elé kerüljön, hogy igy módjuk­ban legyen a legszélesebb kritikát gyakorolni a kormány eljárása felett, minthogy pedig az elnök ezt a javaslatot napirendre tűzte, köte­lessége volt szembefordulni az olyan ellenzéki iránnyal, amely azt eredményezte volna, hogy a drágaság kérdésének tárgyalásával, amelyen érdemleges határozatot hozni nem is lehet, a kormány felelősségrevonásénak idejét kihúzták volna. fFelkiáltlsok a kormánypárton: Ez okos beszéd.) Az ellenzékiességet nem tekinti végső célnak. A javaslat tárgyalásává1 azt akarta el­emi, hogy az ellenzék képvrelők hozzászól­hassanak. Ezzel szemben az első napon esik ketten szólaltak föl az ellenzék részéről. Ha nem szólalnak fel, akkor mindjárt az első na­pon elfogadták volna a javaslatot, a második napon is csak Várnai Dániel szólalt fel. Az ellenzéknek tehát nincí oka szemrehányásra, ö megtette a kötelességét. Azután Pallavicini György őrgróf szólalt fel. Annakidején egyik beszédében Ferdinándy volt belügyminiszterről azt mondotta, hogy j „Olyan hirek keringenek róla, hogy egy kis­gazda lo/ait elkötötte.4" Ezt az állítást később Györki Imre is megismételte. Kötelessége ki­jelenteni, hogy azóta meggyőződött arról, hogy ez a vád nem felel meg a valóságnak. Ferdi­nándy ellen bűnvádi eljárás indult meg és a biróság teljesen tisztázta és igazolta öt. Azóta fel is vette Ferdynándyval a személyes érintke­zést. Kötelessége volt ezeket elmondani a H ÍZ színe előtt. Propper Sándor ugyancsak személyes kér­désben szólal föl. Válaszol Krakker Kálmán egyik fölszólalására, amelyben ezeket mondta Proppernek a Népszavában megjelent egyik cikkéről: „Cáfolja meg más a Népszavának azon hazugságait, amelyeket a váci ellenforra­dalmi eseményekről közölt." Propper kijelenti, hogy ebben az ügyben cáfolat jelent meg a Népszavában. Kijelenti továbbá, hogy a dikta­túra alatt a pestmegyei direktórium titkára egy Krakker Kálmán nevü ur volt. Nem tudja, hogy ez az egyén azonos-e Krakker képviselővel, de ha azonos, akkor mindenkinek inkább volna joga felháborodni azon, hogy ellenforradalmi eseményeket szellőztetnek, mint annak a Krak­ker Káloián nevU urmk, aki a bolsevizmusnak is hűséges kiszolgálója volt. Ezután Knaller Győző mentelmi jogát füg­geszti fel a Ház. Várnai Diniéi ellenzi ugyan, hivatkozva a miniszterelnök tegnapi felszólalá­sára, de Bethlen István gróf kijelenti, hogy ö csak a megsértett kormány részéről ne u indit eljárást, ellenben azt mondotta, hogy kormányzó­sértés miatt a birói eljárást, illetőleg a mentelmi jog felfüggesztését igenis kívánja. Ezután Vanczák János menteimi ügyeit tár­gyalják hosszasan. Négy ilyen ügye vjn. A Népszavá-ban irt cifckd miatt indultak ellene eljárások. „Bintett feldicsérésének" vétsége cimén emelíék ellenj az első vádat, msrt a vád szerint Károlyi Mihályt dicsőítette. Propper Sándor a mentelmi jog felfüggesztése ellen szól. Ugyanígy Pikler Emii is, aki meg­kérdi, vájjon bűntett feldicsérése volní-e, h* valaki Nagyatádi minisztert dicsérné, aki Károlyi egyik minisztere volt. Fráter Pál és Dénes István a mentelmi jog felfüggesztése mellett beszéltek. Ezután Hebelt Ede szólal föl. Vanczák nem követett el büntettet. 0 maga is lehetetlennek tartja, hpgy Károlyi hazaáruló volt. Arról be­szél ezután, hogy a jogrend ellen elkövetett merényleteket a kuruslapok földicsérik és — úgymond — ezért még sem éri őket büntetés. Vanczák mentelmi jogán Jk felfüggesztése zak­latás. Ellenben a jogrend elleni merényletek, amelyek fel fogják robbantani az egységes pártot.. . (Nagy zaj a kormánypárton. Az elnök a szónokot rendreutasítja.) A jogrend elleni merényletek földmérését igenis meg kel­lene akadályozni. Vanczák mentelmi jogának föifüggesztése ellen foglal állást. Rubinek István; Károlyit a nemzet egyelőre hazaárulónak tartja. (Nagy zaj a baloldalon.) Ami a Vanczák által irt cikket illeti, a büntető törvényhozás szerint minden bűncselekmény fölidézése büntetendő cselekmény. Hogy való­ban van-e szó bűncselekményről, azt a biió­ságnak kell eldöntenie. Az előadó javaslatát fogedja el. Vanczák másik három, szintén sajtó utján elkövetett vétség miatl keletkezett mentelmi ügyében a Ház többsége szintén a mentelmi jog felfüggesztése mellett határoz. Vanczák negyedik mentelmi ügyében nem fejezték be a vitát. Az elnök napirendi javaslata szerint a leg­közelebbi ülés kedden lesz. Ez ellen Meskó Zoltán terjesztett elő indítványt, amely szerint a fontos ügyek miatt ne legyen kétnapos szü­net, de Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy a szünetre a kormánynak van szüksége nagy elfoglaltsága miatt. Mire Meskó visszavonta in­dítványát. Az ütés vége 2 óra után. •M^MMMMMMMMMMMAWMMMWMB Államrendőrséget állítanak fel Csongrádon. (A Szeged tudósítójától.) Az a kisalföldi város, amely a Tisza kanyarodásánál épült és amelynek Csongrád a neve, csak azóta lett hires, sőt világ­híres, amikor a legutolsó szent karácsony máso­dik éjszakáján bombát dobtak a Magyar Király­szálloda nagytermébe, ahol a Csongrádi Zsidó Jótékony Nőegylet tartotta bálját. Nagyon kevesen, vagy talán a nagy közönség közül senki sem tudja, hogy az elmúlt év őszén Csongrád meg­szűnt nagyközség lenni és rendezett tanácsú vá­rossá lépett elő. Így az alispán helyett polgármes­tert kapott, mig a főszolgabíró helyeit rendőrka­pitányságot kellett volna kapnia. Rendezett ta­nácsú város lett Csongrád az elmúlt év őszén, de államrendőrséget csak kellett volna kapnia, most is ott van a szolgabíró és még mindig nincs államrendőrség. Amikor a Csongrád életében jelentős változás megtörtént, illetékes hivatalos körök meg akarták kezdeni az államrendőrség csongrádi szervezését, azonban a városban belül mindinkább olyan han­gok hallatszottak egyre erősebben és energiku­sabban, hogy Csongrádnak nem kell rendőrség, jó oda a csendőrség is, ugy sem történik semmi abban a csöndes csongrádi életben. A hangok egyre hangosabbak lettek és a csongrádi illetékes hangosak elérték azt, hogy nem kapott az uj vá­ros államrendőrséget, legalább megszakadtak a szervezési munkálatok és a csendőrök maradtak tovább is Csongrádon. Aztán jött a karácsony-másodnapi bombame­rénylet, szegedi államrendőrök szálltak ki a vá­rosba és szegedi államrendörök fogták el a me­rénylőket. A merényletet követő izgatott hangulat elcsöndesedett és most már a psongrádi illetéke­sek kezdték forszírozni az államrendőrség felállí­tását. Ismét megindultak a szervezési munkála­tok és most már annyira előrehaladtak azok, hogy konkrét formában lehet arról beszélni, hogy né­hány hónapon belül föl fogják állítani most már Csongrádon az államrendőrség kapitányságát, amelyet ugyan a törvény alapján is meg kell tenni. A merénylet után azonnal tárgyalni kezdtek ebben az ügyben és ez elsősorban arra irányult, hogy helyiséget teremtsenek a rengőrségnek, mi­vel a rendőrség három szobája nem hogy nem elegendő, hanem egyszerűen alkalmatlan arra, hogy ott kezdje meg működését a rendőrség. Egy ház vásárlásáról volt szó az első időben, ahol ké­nyelmesen elhelyezhetik majd ugy az irodákat és a legénységi szobákat, azonban ezeknek a tár­gyalásoknak semmi eredményük sem lett, mivel olyan nagy összeget kértek, amit a rendőrség képtelen megfizetni. Most aztán máshol keresnek helyiséget és már arról lehet beszélni, hogy rövi­desen eredménnyel fognak járni a tárgyalások és a helyiség után föl lehet majd végre állítani a csongrádi rendőrséget. Vitás azonban még az, hogy ki legyen a csong­rádi rendőrség vezetője és kik legyenek a rendőr­tisztviselők, akik lemennek az uj városba. A rendőr­ség vezetője minden esetre kapitány lesz, OS" egyelőre nincs arról szó, hogy a szegedi kapitány­ságból fognak esetleg valakit kivezényelni Csong­rádra. Az uj kapitányság tisztikara nem fog öt-hat tisztnél többől állani, mert hiszen a kecskeméti rendőrségnek mindössze tizenkét tiszt tagja van. A csongrádi rendőrkapitányság mindenesetre a sze­gedi kerületi főkapitányság körzetébe fog tartozni. Hétfőtől A szezón első GOLDWYN MAMMOTH attrakciója: A bűnös város regény 2 részben, egyszerre A BELVÁROSI MOZIBAN. Minden képzeleiet felülmúló nagy­szabású filmalkotás. Petykó Károly divatszücsiizlete Kelemen-utca 7. (Endrényi könyvkereskedés mellett) elvállal mindennemű •zőrmejavitást és átalakítást us

Next

/
Oldalképek
Tartalom