Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-13 / 11. szám
SZEOED Szeged, 1924 január 13. ban igen valószínűtlen, sőt a templom alaprajza ennek egyenesen ellentmond. Amit a mult században a templomtéren láttak, az aligha lehetett más, mint a Lukács zágrábi püspök által 1501-ben alapított s a XVIII. században lebontott kápolnának az alapfalai. Egyébként ezt a kérdést is a falak lebontása alkalmával lehet majd végérvényesen megoldani, amikor majd a mostani bárok főhomlokzat fala mögött a régi gót stílű templómfal fog előtűnni. Ez a XV. századbeli gót stílű templom valószínűleg nem volt valami nagyon gazdag diszitésü, méreteiben is szerény, egyhajós templom volt. Csupán az üres téglafalak maradtak meg abból a korból, még a minden bizonnyal nagyobb számban volt faragott kövekből sem maradt meg semmi. De remélhető, hogy a lebontandó falakból még fog napfényre kerülni néhány darab, mint amilyen az az egy darab ablak-bclleletkő, amely a keleti oldalfal lebontott végén látható a kibontott ablaknyilásban. A törökök ezt a gót stilu templomot a mohácsi vész után elpusztították s akkor újra romokban hevert tovább 200- esztendőnél. Tetőzete leégett, boltozatai beszakadtak, tornya leomlott, ablakai kitöredeztek s csak a csupasz falak meredtek az égnek. Mikor aztán a törökök a szegedi várat feladták és Szegedről elvonultak s német őrség jött a török helyére, ezek a bizonyosan ideiglenesen befedett romot katonai raktárnak használták, zabot és lisztet raktároztak benne. A mi faragott követ a török még rajta hagyott, azt a német építtette be most az újra helyreállított vár falába, csakúgy, ahogy Buda várában is cselekedte. De még ezt a romot is nagy veszedelem fenyegette akkor, mert a várerődités tervezett kibővítése miatt le akarták rombolni a templomot is, ugy mint a régi városházát és a palánki városrész északi házsorait. A városnak akkor, ugy látszik, nem volt szándéka a templomot újra felépíteni. A jezsuiták, ííkik akkor jöttek a városba, el akarván nyerni a Dímermr-templom plébániáját, azt ígérték, hogy fölépítik a templomot, mit a város „száz esztendő múlva sem less képes fölépíteni." De mégsem ők építették fel, mert nemsokára eltávoztak Szegedről. A csongrádi tipus. Igazg. 4!vy Korzó Mozi Pénztár 1185. Január 12., 13-án, szombaton, vasárnap Az eleven ördög. Regényes történet 5 felvonásban. FfozK^'öeii: Constance Dinny és Mark Smith Azonkívül: A szerelem Vigjáték 4 felvonásban. Főszerepben: LIA LEE és WALACE REID. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. világáért s?m. A többi betegek kíváncsian és tisz'el tteljesen, csúfondárosan és kárörvendőn fogták körül, egy id gsokkos baka a mankóját emelte rá, egy kleptomániákus gyorsan elkapta kezéből a sapkát és a saját fejébe nyomta. Nagy kavarodás támadt, egy mániákus borbély, aki a világ megváltásán dolgozott már több mint három esztendeje, hirtelen előugrott és öklével fenyegette az u{ jövevényt, aki szerinte minden gyásznak és szenvedésnek okozója és most ide merészkedett, hogy az egyetértés és fölvilágosodás e komoly hajlékának nyugalmát és békéjét is földúlja. Ebben a pillanatban ért föl a konyhából Mihály, *ki döngő léptekkel rarfott a zajongó és ugráló csoport felé. Sámsoni erejű karjaival széüiött közötük, szelíden, de ellenmondást nem tűrő határozottsággal. Jámbor és kedves bikának tetszett, amint szelindettekkel játsza dozik. Azután megállott a magasrangu tiszt előtt, aki ott remegett megroskadt inakkal, meredt szemekkel, tanácstalanul, elhagyottan, mint egy megvert, eltévedt, kitett nagy gyermek, szegény. Mihály ránézett végtelenül egyszerű és komoly kék tekintetével és megismerte benne három év előtti századparancsnokát, aki agyon akarta löve'ni, mint engedetlent. Mi 'ály megfogta a beteg tiszt kezét, végigsimította a homlokát, szépen leültette a padra és egy órás fölényével és egy szent nyugalmával mondotta neki: — Testvér, ne féj, én nem bántalak I Vártam, hogy eljösz ide, tudom, hogy it nem fogsz vétkezni többé és az Isten irgalmas lesz hozzád 1 Add g is békesség veled I És Mihály, a kopott katonazubbonyban, födetlen fővel, sze iden és ijesztően mosolyogva megindult a konyha felé. A csongrádi gyilkos aranyifjúság társaságát szemlélve, megint bebizonyosodott egy régi tapasztalatom igazsága: A földmivelö elemnek (vagy mondjuk ki éithetőbben, a magyar parasztnak) hosszú útra van szüksége, amig elér a csiszoltság átlagos fokáig. Nem az intelligenciáját értem ez alatt, mert intelligens akkor is lehe*, ha szögletes és darabos nwad, csupán az elheyezkedő-képességére gondolok fokozatosan följebb lévő társadalmi körökben. Az igazi úpust mi nem is ismeriük, azt kis helységekben, (valamikor mezővárosoknak hívták) és kimond >Uan ag>ár jel egű nagyobb városikban találni meg. Hódmezővásárhelyen például billiárdozik a könnyű magyarba öltözött parasz legény a kávéházban, — más oldalról az is igaz, hogy ott akárhányan megszerzik előbb az éret'ségit és azután vonulnak ki a gazd^g^a. Ellenben a mi tanyai ifjaink cs<k hetipiacokon jönnek a városba, akkor is csak ha beengedték ő">et, m rt az adásvételt az öregek szeretik maguk elintézni. Tö nörkény kizárólag a szegedi paraszt alakját festette, ezek közöt nincs olyai fú ura, m nt amilyenekről beszélünk. Szó sincs róla, a szegedtanyat gyerek is duhaj, amig bőséges a vére. Az erkölcsök a legutó bi időkben jelentősen javultak, de azelőtt nem sokat tétovázott, ha bele kellett szalajtani valamelyik pajtásba a bicskát. A kocsma elengedhetet'en szórakozó helye, mihelyt a bajusza >erked, de a városban félszegen vis Ikedik, akárcsak a puli, aki elszakadt a szekér alól, bennrekedt az istentelen magas és sürü házak között s mindenben akadályt, mindenkiben ellenséget érez. Városban a szeged-tany i legény óvatosan ereszkedik le egy pohár sör mellé, borhoz ritkábban Kávéházban meg pláne fehér holló. Rendkívüli esemény szükségeltetnék az ilyesmihez. Csak künn van otthon, a szava is ott jön meg, nem ugy, mint a kisváros rendes alakjáé, akiből házas korában nem lesz akkora bizonyos ággal rendes ember, mint a mi fiainkból. Mert ezeket a házasság szelídíti meg, ak*or trár sok minden nem illik Ők magút is restelke ve gondolnak vissza egykori szeleverdiségekre. Egyben hasonlít a két tipus: csupa A karjuk mintha megnőtt vulna, nem vele mit csinálni, folyton kaszálnak a ben. A vonal művészet hez jutnak el a hezebben, aminthogy i yen lassú a fejlődésük. Pedig valami vágy kerge i őket a fejlődés felé. Az ősi emberi ösztön ez, amely haladni szeren?, de nem tud, mert csak önmag ból táplálkozik a maga típusával ke eredik, sehol semmi jótékony felfrissítés, uj vér, eltérő a régitől. Az irodalomban Móricz Z«igmond lá'ta meg őket s egyik v^gete alakjainak a Turi Dani, a másik a Kerek Ferkó. Mihelyt megvan a módjuk, megnő az ambíciójuk is Már csak akkor vallják magukat parasztnak, ha ezzel hivalkodni lehet s hozzá ragaszthat ak a kifejezéshez egy sereg hóid földt, riintha csak azt mondanák: — Lát' d, te girhes városi, ilyen paraszt vagyok én. Ha akarom, száz feketekávét rendelek egyszerre, nem ugy mint te, akit akkor éheztetlek ki, amikor kedvem szottyan hozzá. Viszont urnák még nem meri magát titulálni, a fogai >m belülről misztikus neki, csak a külső jelenségeit Iája. Az ura hívat ílban ül és végrehaj'ja a tö. vényeket. Le'agadhat tlan a szemükben, hogy az másféle ember, Isten a megmondnatója, miől, talán ho y tejeskávét reggelizik s törülközővel fésülködik. A nagvobb vagyon, vagy más körü'mény néha valóban feljebb sodorja néhány fokkal a föld gyermekét, akin ekkor látszik meg legjobban a szirmazása. Hasztalan minden igyekezete, kípte'en védekezni, hiszen nem az akaratán, jószándék*n múlik bármi, hanem belső, titkos fejlődési törvények n. De mint mind nki, ő is előretör. Néha megta álja a maga akalmas keveredési formáját s akkor az unokájából már lesz val»«ii. Addig lialadá i törekvésében külsőségeké majmol, elhagyja az ősi viseletet s azt hí; á, hofy ő fejlődött, mikor bőrkabátot huz, pedig c ak a városi nép tért hozzá látogatóba a v It előkelő holmival, tévedésből városba való ruhádjrabszöglet. tudnak levegőlek! nenak használván azt, amit a gazdász, meg a földbirtokos nép kocsin- utaztában hord T nulni azonban nem <anul s igy a fejlődése teljesen reménytelen. Mégis hozzá akar szólni mindenhez, néha talán egész tisztességes felbuzdulások fogják meg a Likét, de gyenge a kivitelükhöz épp ugy, mint a kritikához. Szereti hallgatni a szónoklatokat, azért rosszabb a hazaárulónál az, aki izgató beszédet inté? hoz?ájuk, ártó olvasnivalót juttat a kezükbe. Ez nekik mind szentírás és szent egyszerűségüket gyerekjáték olyan irányba terelni, amilyen befolyás éppen a közelükbe férkőzik. Példát adó hősök épp ugy váin k belől-k, mint rablógyilkosok, e<ért nem ők a rosszabbak. Valamit c elekednie ketl mindenkinek, Istenem, mit cseledkedhetnek ők 1 Nem tanultak, nem tudnak semmit. Irodalom, képzőművészet ismeretlen fogalmak. Könyvekkel, festményekkel, szobrokkal nem d bálózhatnak, adják hát a köznek a saját lényegüket, amire taníttattak, a bombát. A háború hősei jobbára csendes szavú, s szerény viselkedésű emb-rekké váltak, Doberdó megritkította a sűrű vérüket, de ezek a kölykek azt hí zik, hogy ők elmaradtak v lam tői s beugranak sötét lelkű vezetőknek, akik séretnének munka nélkül jól élni, vagy intelligenciamentes agyukban elképzeltek valami pompás po iciót Csak ugy, egyszerűen dobunk — lehetőleg dobatunk másokkai — néhány bombát, azoktul megijed az egész világ, a zsidók könyörögve ajánlják fd a vagyonukat s mi leszünk az urak. Pedig hiába haragszanak a zsidóra, ami az anyagi bold gulást és a konjunktúrák kihasználását jelenii, ók rosszabbak nálánál. (Sz.) Széchenyi Mozi Telefon : 16—33. Igazgató: Dr. Varaányi Elemér. Vasárnap, január hó 13 án A világirodalom gyöngye! Selma Lagerlöf világhírű regénye: A szezon tüneményes szépségű attrakciója 6 felvonásban. — A főszerepben: Olaf Nielsen, a svéd PETROVICH SZVETISZLAV. Azonkívül: ÉLÓ BABÁK Kitűnő vigjáték 2 felvonásban. Előadások: Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Hétfőtől Csak felnőtteknek! REKLÁM ART Egy pár jó meleg téli gyermekharisnya — amig a készlet tart — csak ** 2600 korona. Kapható: Weiszfeiler Mórnáí, Tisza Lajos-körut, Püspök-bazár. Irodista kisasizonijt és kifutót (elvesz.