Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-13 / 11. szám

Cilire® lám ára 400 korona. ——.— Hirdetési árak: Fé iiasáhon 1 mm. 75, egy hasábon 150, másfél hasábon 225 K. SzüvegkBzI 25 százalékkal drágább. Aprthirdetés 150,kBvér betűvel 300 K. SzOvegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többszöri feladásnál árengedmény .Jítr.ztfaég és kiadóhivatal i'Deík Ferenc-utca 2. (Fö(•lllskolával szemben.) Telelőn 13-98-A.Szeged" megjelelik héttő kivételével minden Mü. Egyes szám ára 400 korosa. Előfizetés! árak: Egy ItMpn Szegeden 8000,Budajmtien és vidéken 8500 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 január 13, VASÁRNAP. 11-ik szám. Malikus haragosai. Van egy közmondásunk a régi jó világból, amely szerint a szegény emberből minden kikerül. Ezt a közmondást mostanában meg lehetne fejelni azzal, hogy de bizony azért a mágnások se hagyják ám magukat, azok is mindenről jók, mint az avas szalonna. Nem ugy van már, mint ezelőtt száz esztendővel, mikor egy kicsit megszólták az olyan mágnást, mint Széchenyi István, aki akadémiát alapított, ami nem tartozott a mágnásos foglalkozások közé. Most már jut a mágnásainkból a diplomácián és politikán kivül a tudományba, irodalomba, művészetbe, sőt iparba és kereskedelembe is és az mind nagyon helyén való dolog. Senkit se lehet a munkához való jogtól eltiltani azért, mert neki iizezer holdjai vannak és nekünk nagy örömünk telik még abban a szociologus grófban is, aki a héten beállt Malikus haragosának egyik budapesti agrár-lapban, megátkozván ezt a gentlemant még a haló porában is és felhiván a magyar asszonyokat, hogy ne higyjenek neki, a svindlernek. Magyar anyák, szüljetek! — ezzel végződik a lendületes szociologini tanulmány. Hogy mit csinálnak most már a magyar anyáir, mit se, azt mi nem tudhatjuk. Kitelik tőlük, hogy nem fogadnak szót a méltóságos szociologusnak, mint ahogy nem hallgattak a nagyságos és tekintetes szociologusokra se, akik egypár évtized óta már szintén elég sokai intették őket a jóra. Da ne tessék ebből arra következtetni, hogy ez a magyar szocioiogusok iránt való bizalmatlanságból történnék s a magyar any^k mmd rajongó hiveí volnának Malikusnak. O, dehogy, akiknek ez a lecke szól, azok nem igen foglalkoznak szcciologiai elméletekkel, Malikusnak pedig soha birét se hallották. A szegény anglikán papról, aki több mint száz esztendővel ezelőtt adta ki a népesedésről írott könyvét, csak a tudósok vitáznak, hogy gonosztevő volt-e, vagy próféta. Az emberek milliói nem tudnak róla semmit és sohasem hallották a nevét se. Azt se tudják, hogy mikor a családi örömeket lezárják az egyki-veI, az egyetlenkével, akkor a Malikus evangéliuma szellemében cselekszenek, amelyet lehet, hogy a sátán sugall, <*e bizonyos, hogy ott is el van terjedve, ahová a másik négy evangélium nem jutott el, holoit azokban az örökké való islen igéi vannak letéve. A biblia azt mondja: sokasodjatok és szaporodjatok. Malikus azt mondja: ha az emberiség vakon tesz eleget annak a parancsnak, amely a szaporodást kötelességévé teszi, akkor az emDe"ség éhen fog veszni. Mert mig az a statisztika szerint a természet Jóvoltából mértani arányban szaporodik, addig az életfentartás eszközei csak számtani arányban növekszenek. A természet eltévesztette a számadást, ennélfogva a természetet meg kell korrigátai.' Ezt mondja Malikus - mellesteg mondva igen sok gyereke volt - s lenet, nogy ö is eltévesztette a "ámadást amntő a természetre fogj de azért a gyakorlat mégis az ő részén van. Az emberek mindenfelé gálják a természetet. Nem azért, mert Malikus erre tanította őket, hanem mert az az elv, amelyet Malikus megformulázott s amelynek a'apjín Ausztriában most egy kicsit furcsán hangzó szaporodási törvényt akarnsk hozni, ismert és követett volt minden korok minden ^Pei e'ött Bizonyosan már Európa vad népei is követték évezredek előtt, mint ahogy ma is követik pápuák, malájok és szerecsenek, — de csak olyankor mikor a nyomorúság arra kényszeríti őket Ahol vannak kö»érfüvü legelők és halban dús vizek, vadban dús erdők, ott a vad ember maga is vígan szaporodik, de ahol maga « éhen hal, ott a szaporaság fétisét kihajítják 8 kunyhó ajtaján. Csak tényeket konstatálunk, lehet, hogy szomorú tényeket, bár a természetben se szomorú, se vidám tények nincsenek, — de Malikust védenünk eszünk ágában sincs. Sőt szívesen igazat adunk Malikus haragosainak abban, hogy nekünk magyaroknak halálos vesztünkre válhatik az egyre terjedő egyke-rendszer. Hitet teszünk rá, hogy magunk is azt szeretnénk, ha minden magyar ember nyolc-tiz gyereke közt osztaná fel a latifundiumait, vagy a milliárdjait s koporsóját ötvenével állnék körül a nem tetteiéiből síró unokák. Az volna nekünk jó, mert akkor ha ötven százalékig agyonvernénk is egymást, amit a virtus minden körülmények közt megkövetel tőlüntr, száz esztendő múlva mégis a mienk lenne egész Európa Lisszabontól Kazánig. Mindenkinek igaza van, aki propagandát indít az egyke ellen, mindenkinek igaza van, aki a nemzet öngyilkosságának minősíti azt — csak annak a szociológusnak nincs igaza, akinek magának is csak egyetlenkéje van, vagy még egykéje sincs és különösen azoknak a latifundiumos szociológusoknak nincs igazuk, akik a nagy istenáidást a Iegistenvertebb társadalmi osztályokkal akarják kezdetni. Mert az a baj, hogy azok a szegény napszámosnak, azok az Ínséggel küzködő munkás-asszonyok, akiket ezek a tudós cikkek jó útra akarnak téríteni, nem igen foglalkoznak szociológiai tanulmányokkal és míg a kalendáriumba sem olvassák el, ha- ilyent találnak, — föltéve, hogy egyáltalán tudnak olvasni. És akkor se bizonyos, hogy nagyon felbuzdulnak rajtuk és minden ' esztendőben szülnek egy gyereket a dohos, férges vackukon. Jó volna, ha ezt megtennék és husz fyerek ü'né köiüi a dúsan teritett asztalt a mosoasszony ötvenéves jubileumán. De félős, hogy az úgynevezett alsóbb néposztályok értelmetlen női nem vállalkoznak erre. Azért talán ugy kellene inkább kezdeni, hogy a grófnék és bárónék és gyárosnék legyenek azok a magyar anyák, akik megfogadják a szép szót, akiknél a szaporaság nem jelent nyomorúságot. Igen, előízör őket tessék magyar anyákul aposztrofálni a méltóságos szociológus urnák. Különben még azt találja valaki hinni ebben a minden rossz föltevésre hajlamos országban, hogy mikor a nagybirtokosok animálják bő szülésre a m3gyar anyákat, azok nem a nemzetet , féltik, hanem az olcsó napszámot. Szövetség Olaszország és Jugoszlávia között (?) — Eredménytelen a belgrádi konferencia. — Belgrádból jelentik: Szenzációs külpolitikai esemény történt, mely következményeiben előre nem látható helyzeteket teremthet Eu ópa politikai helyzetének kialakulására. A mai napon kipattant az a hir, amely szerint Jugoszlávia és Olaszország között szövetség jött létre. Bár mindkét ország a titoktartást fogadta meg, mégis nyilvánvalóvá lett, hogy Olaszország es Jugoszlávia nemcsak a fiumei kéidésben egyeztek meg, de bizonyos katonai koncessziókban is. Nincsics külügyminiszter az ujságirók előtt célzást tett rá, hogy Jugoszlávia és Olaszország közt szö/elségvan kialakulóban. Hasonlóképen megerősítette a hirt a belgrádi Vreme cimü lap is. A szerződés rendelkezéseit egyébként titok fedi, csak az bizonyos, hocjy az állami okiratban a fiumei kérdés másodrendű jelentőségű problémaként szerepal. Hír szerint olyan katonai megegyezés jött létre, hogy amennyiben Jugoszláviát idegen fegyveres hatalom támadná meg, Olaszország egész haderejével támogatná Jugoszláviát. A jugoszláv-olasz szövetségnek köveikezményei az általános európai politikára majdnem kiszámíthatatlanok. A kisántánt konferenciája egyébként, ugy látszik, nem hozta meg azt az eredményt," amelyet tőle reméllek. Megegyezés csupán a msgyar kérdésben történt, de nem tudtak megegyezésre jutni a kisántánfnak Szovjet-Oroszországgal szemben való viszonyának kialakulására nézve. Ugy mondják, hogy a kisántánt konfeienciáján a bolgár kérdés tekintetében is az enyébb megítélés ju'ott kifejezésre. <u,cum UK,rai- enyeoo megítélés ju'ott kifeezésre. Késik a jóvátételi bizottság döntése a kölcsön-tígyben. (A Szeged budapesti tudósitójától) Politikai körökben a legteljesebb bizonytalanság uralkodik a külföldi kölcsön körül. Ezt fokozza hogy a jóvátételi bizottságnak a döntéEe egyre késik s mint ismeretes, Londonban csak akkor kerülhet sor a kölcsön perfektuálására, ha a jóvátételi bizottság már meghozta a döntést. Beavatott helyen az e kérdésben elterjedt híresztelésekkel szemben az alábbi információt kaptuk: — A jóvátételi bizottság permanens szerv, amely aktaszerüen dolgozik. Minthogy most előtérben a német jóvátételi ügy áll, lehetséges, hogy ez késlelteti a magyar jóvátételi kérdésben a döntést. Nem valószínű, ho*y a kisántánt be'grádi konferenciájával.a döntés késedelmessége összefüggésbe volna hozható. Tény, hogy Londonban nem határozhatnak a párisi Jóvátételi bizottság döníéte előtt. Remélhető tzonban, hogy január 16 lg befejeződik a londoni konferencia és igy a párisi jóvátételi bizottságnak módjában lesz a döntést hamarább meghozni. Bizunk abban, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottsága nem fog azokon a kereteken tulmenni, amelyeket eddig felállítottak és nem fog ujabb követeléseket állítani. A nemzetgyűlés munkarendje. Bethlen fzróf miniszterelnököt londoni tartózkodása $latt Vass József belügyminiszter helyettesíti. 1 ö irányítja ezen idő alatt a nemzetgyűlés munkarendjét is. Erre vonatkozóan kéidüst intéztünk a helyettes miniszterelnökhöz, aki ugy nyilatkozott, hogy először a Ház indemnitási javaslatát tárgyalják, azután rögtön a földbirtokreformnovella letárgyalása következik. — Amennyiben ez befejeződnék még a miniszterelnök hazaérkezése előtt, mondotta, akkor az igazságügyminiszter ur javaslatát fogjuk letárgyalni és csak azután következhet sorra a törvényhatóságról szóló törvényjavaslat. Ezt követik a külföldi kölcsönnel kapcsolatos felhatalmazási javaslatok is. Politikai körökben ugy tudják, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter ragaszkodik ahhoz, hogy a törvényhatósági választásokról szóló javaslat mindjárt az indemnitás letárgyalása uián tárgyaitassék. A belügyminiszter és a földmivelésügyi miniszter között nézeteltérés van és a földmivelésügyi miniszter csupán abban az esetben volna hajlandó engedni a belügyminiszternek, ha ez garan'álna a földreformnovella javaslatának gyors letárgyalását. Erre azonban semmi kiáiás nincs, mert mint ismeretes, ugy a szociáldemokrata párt, mint a polgári ellenzék is erős támadásra készül a belügyminiszter javaslatával szemben. A szociáldemokrata párt hétfőn értekezletet tart s ezen tanácskozni fognak a Somogyigyilkosság napirenden való tartásáról és megbeszélik azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak arra, hogy a gyilkosság tettesei végre az igazságszolgáltatás kezére legyenek juttathatók. Az indemni»4s vitájában a szocialisták részéről még Peidl, Rothenstein és Kitajka szólalnak fel.