Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-10 / 8. szám

ára 400 korona Hirdetési árak: Fé!hasábon 1 mm.75, egy hasábon 150, más­tél hasábon 225 K. Szövegközt 25 százalékkai drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri teladásnál árengedmény jnrtetztöség és kiadóhiva­tal if Deák Ferenc-utca2. (Fö­. reáliskolával szemben.) Tele­lőn 13-33.A.Szeged" megjele­sik héUö kivételével minden M». Egyes szám ára 400 ko­<sm. Előfizetési árak: Egy feftupra Szegeden 8000, Buda­Wtlen is vidéken E3C0 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 január 10, CSÜTÖRTÖK. 8-ik szám A beszámoló. A kormánypárti lapok beszámolónak mondják a miniszterelnök nagy beszédét a kölcsönröl. Mi ugyan inkább bekonferálásnak tartjuk, mert hiszen a célja szerint csakugyan az volt, de hát ezen nem veszünk össze a kormánysajtóval. A miniszterelnök csakugyan beszámolt szépen, higgadtan, ökonomikusán arról, amiről be akart, vagy be tudott számolni és minket ez a be­számoló az egyszeri ispánéra emlékeztet, akinek a szél belefújta a kalapját a birkauszíatőba. Természetesen az ispán felszámította a kalapért a két forintot és természetes az is, hogy a gazdaszék ezt a tételt nem hagyta jóvá. Az ispán azonban nem olyan fából volt faragva, hogy hagyta volna a jussát s ettől fogva öt esztendőn keresztül ott szerepelt az elúszott kalap a számadásokban, különös mulatságára a gazdaszéknek. Egész megütődtek rajta a hatodik esztendőben, hogy a kalap nem szerepelt többé az ispán beszámolójában. — Nini, ispán ur — nevetett a bonorum direktor —, hát az idén megfeledkezettt a ka­lapról. — Nem én, uram — felelte flegmatikusán ÍZ ispán —, szerepel az most is, csakhogy benne van a kulimászban. Ugy tetszik, hogy a Bethlen István beszámoló­jának is van egy tétele a kulimászhoz cimezve. Ez az a bizonyos harmadik elaborátum, amelyik eddig nem jutott nyilvánosságra s Bethlen is csak általánosságban beszélt róla. Azért- e, mert nem akart, vagy tudott róla többet, az az ő titka. De nem valószínű, hogy Bethlen, aki vezeti az ántánttal való tárgyalásokat, ne volna tájékozva azok anyagáról legalább annyira, mint Apponyi Albert, akinek semmi köze a kölcsönügyhöz, mivel neki ugy adta meg a kurzus a „szent öreg" cimet, hogy szenthez illően ne ártsa magát földi dolgokba. S Apponyi az ő passzivitásában is ugy tudja, hogy van a kölcsönnek a sok közt egy nem publikált fel­tétele, amely Magyarországot az iparos Cseh­ország paraszt gyarmatává teszi. Apponyi Albert, akiben pedig igazán nem láthat izgága ellenzéki politikust maga Bethlen István sem, lelkiismeretben kötelességének tar­totta ma egy hirlapi cikkben óvni a nemzetet nem a kölcsöntől, hanem a kölcsön feltételei­től, amelyek szerinte teljessé teszik a magyar­ság katasztrófáját, mert anélkül, hogy segítené­nek a jelenen, eltemetik a jövőt is. Minket Apponyinak ez az ántánt áfium ellen való si­kolya Zrinyi Miklósra emlékeztet, de azért nem akarunk neki visszhang gyanánt szolgálni. Mindaddig, mig minden nyilvánosságra nem kerül a maga hiteles szövegében, lehetetlen a kölcsön ügyében véglegesen állást foglalni, — viszont a mai kormánypolitikának megszokott fogásai közé tartozik olyan helyzetek elé állítani az országot, amikor már nincs választása, ha­nem kénytelen aláírni, amit a kormány eléje tesz. Senki se tudja, mi van a Bethlen kulimászá­ban, ellenben arról nagyon precíz fölvilágosí­tást adott, hogy mi nincs benne. Nincs benne se a királykérdés, se a kormányzó állása, se a koalíció, se a demokratikus átalakulás, se az ébredők feloszlatása, sőt még az internáló tábor feloszlatása sincs benne. Bethlen ezt némi kér­kedéssel emelte ki, mert az ő szemében ez je­lenti azt, bogy a kölcsön nem érinti a nemzeti integritást és nyilván a kormánypártnak a tet­szését a beszédnek ez a r?sze nyerte meg leg­jobban. Mert ha minden marad a régiben és a kölcsön nem veszélyezteti az egységespárti man­dátumokat, akkor Bethlen nagyszerű do'got mü­veit és akkor csak hadd jöjjön az a kölcsön, ha ököllel törüljük is utána a szemünket. Nyilván nemcsak az egységes pártnak a felfogása ez, ha­nem magáé Bethlené is, akit pedig sokkal többre értékelünk a pártjánál, mert ő mégis csak fél­szemű a vakok közt. Ebben az esetben azonban mintha a Bethlen félezeme is csukva volna. Mert ha neki magénak is öröme nem telne abban, hogy teljesen alaptalanoknak mondhatta azokat a híreket, amelyek hónapek óta réve­deztek a kölcsönnel kapcsolatban várbató belső átalakulásról, akkor máskép stilizálta volna a mondanivalóját. Akkor legalább annyit mondott volna, hogy alaptalanok ezek a hirek azért, mert mi reánk nemcsak nem lehet, de nem is kell ránk oktrojálni a demokratikus politikát, mert rátalálunk annak az útjára magunktól is. Bethlen nem mondta ezt, mert Bethlen csak a saját párfját akarta megnyugtatni, amely a reakciós politikát féltette a kölcsöntől és a miniszterelnök ezzel az egész bölcsönügy sikerét kockára tette. Mert ezek után az az ellenzék, amely közel egy év óta letompította fegyvereit, hogy megkönnyítse Bethlen kölcsönakcióját, sőt néhányszor ezekkel a letompított fegyverekkel megvédte a kormányt a fajvédőkkel szemben, — -ezek után az ellenzék a legélesebben fog szembeszállni a Bethlen-kormánnyal. Mert ha a kormány még csak nem is igér a liberalizmusnak semmit akkor se, amikor még nagyon rá van szorulva támogatására a kölcsön ügyében, mit várhatni tőle akkor, ha a kölcsön megszerzése megerősíti rég ingó pozíciójában? Akkor ki fog derülni, hogy a Bethlen arany­középutja ugyanabba a pokolba vezet, amelyik­ből kiindult s amelynek Gömbös Gyula a hopmestere. IMMMMMWWMMMN Tovább is érvényes a törvényhatósági bizottság mandátuma. — Rendelet az önkormányzati működés folytonosságáról. — (A Szeged tudósítójától.) Megírta már a Szeged, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok mandátuma lejárt és mivel a kormány részéről a törvényhatósági bizottság további működése iránt nem történt intézkedés, a bizottság mun­kája egyelőre szünetel. Igy már ugy volt, hogy januárban nem lehet közgyűlést tartani Szege­den. A kormány, tudva azt, hogy az ügy most már sürgős szabályozásra szorul, egyelőre kétszakaszos rendeletben intézkedett, amelyről hivatalosan a következőket jelentik: A kormány az önkormányzati működés foly­tonosságának biztosítása ügyében a következő rendeletet bocsátotta ki: A törvényhatósági bizottsági tagok meg­bízása az 1923. év végével lejárt. Avégből, hogy az önkormányzati működésben esetleges zavarok ne álljanak elő, hogy továbbá az egyes törvényhatóságok az önkormányzati jogok gyakorlásában a törvényhozás további intézkedéséig is egyöntetűen járjanak el, a beállott kényszerhelyzetben a magyar királyi minisztérium a következőket rendeli: 1. Budapest székesfőváros közigazgatását az 1920: IX. t.-c. 23. §-ának négy utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell intézni. 2. A többi törvényhatóságokban azoknak a bizottsági tagoknak a megbízása, akiket a tagság az 1915: VI. t.-c. értelmében megillet, ideiglenesen továbbra is hatályos marad. • A mostani törvényhatósági bizottsági tagok megbízatása tehát Szegeden is érvényben marad és most már a januári közgyűlést is meg lehet tartani. Az ideiglenes szabályozást a kormány azért Intézte el rendelettel, mert a nemzetgyűlési elintézés javaslat utján hosszadalmas volna, már pedig az összes törvényhatóságok sürge­» tésekkel fordultak a kormányhoz. rinnnnnmuuuuuuu-. Apponyi aggályai a kölcsön körül. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet gyűlés folyosján kíváncsian várták a Rassay— Hegedüs-féle párbaj eredményét. Tizenegy óra­kor érkeznek meg Rassay Károly és Hegedűs György, mind a ketten karcolásokat és lapos vágásokat kaptak. Az ülés megnyitása után VŰSS József nép­jóléti miniszter szólalt fel. Felolvasta Peidl Gyulának egy nyilatkozatát, amelyben Peidl „könnyelmű lump" kifejezési használt a mi­niszterelnökkel szemben. E-?t határozottan vissza­utasítja, reméli egyébként, hogy Peidl módot talál arra, hogy 8? esetről megnyugtatóan nyi­latkozik. Ezután a saját személyére vonatkozóan még egyszer cáfolja azt a vádat, mintha ő tt Károlyi-kormánytól egyetemi tanárságot kért volna. A forradalmi kormánynak tagjával, Vass Jánossal volt összeköttetése, de jóravaló, be­csületes magyar ember volt, - nnyi kétségtelen. Propper Sándor: Ma is októbrista t Vass József: Az elveiről nem beszélek. Létay Ernő: Legyenek , szívesek másokkal szemben is ilyen objektívek lenni. Vass József végül kijelenti, hogy ő büszke a forradalom alatti magatartására. Apponyi beszéde. Ezután Apponyi Albert gióf beszélt a köl­csönről. Felelőssége tud Jiban ti éta! föl, távol minden politikai állásfoglalástól. Csatlakozik a miniszterelnök néhány észrevételéhez, amit a kölcsönsjánlati föltételekről mondott. Szerinte nem volna helyes, hogy rátákban fizessünk egy meg nem állapított reparációs összegre bizo­nyos összegeket addig, amig bizonyosan nsm dók-e, vagy nem. Nem tud csatlakozni a minisz­terelnök ur kijelentésének hálálkodó részéhez. A kölcsönt nagyon szükkeblüen mérik. A mi­niszterelnök ur a szükkeblüséget azzal magya­rázza, hogy a Népszövetség tsgjei nagyon is optimista véleménnyel vannak Magyarország iránt. Itt tulajdonképen két csoport áll egy­mással szemben. Az egyik, amelyik segíteni akar, a másik, amelyik nem akar segíteni Ma­gyarországon. E két egymással öwzefltközésbe kerülő hatásnak közös eredője, hogy époen csak azt nyújtsák számunkra, ami elegendő ahhoz, hogy a pillanat nyomása alól meg­szabaduljon Magyarország, de azért továbbra Is nyakunkon tartsák kezüket. Ugyanezekkel a tényezőkkel való küzdésnek leszünk kitéve az­után is hogy kedvezőbb körülmények közőtt-e, az a jövő titka. Egészben véve valami nagy hálával nem tartozunk ezért a Népszövetségnek. — A törekvés kereskedelmi szerződések kö­tésére csak Magyarországra kölelező. Nincs ki­mondva még legalább feltételezése sem annakf hogy hasonló hajlandóság más tényezők részé­ről is fenn Jog állani. Mindezeket ízért mond­tam el, aggodalmaimnak azért adok kifejezést, ho<?y araennyiben ezek alaotalanok, a minisz­terelnök urnák alkalmat adok arra, hogy c;e­ket az aggodalmakat eloszlása. (Éljenzés és taps). Walkó miniszter válasza, Walkö Lajos kereskedelmi miniszter válaszá­ban többek között ezeket mondotta: A tráso­dik számú j gyzőkönyv szerint Magyarország azt a kötelezettséget vállalta, bogy tgyekezm fog kere-Kdelmi szerződéseket kötni. & pénz­ügyi bizottságnak ide vonatkozó jelentését tr.ég nem tették közzé, de a msgyat az ax álláspontja, hegy várnunk kül addip.

Next

/
Oldalképek
Tartalom