Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-08 / 6. szám

SZEGED Szeged, 1924 jatmár 8. a sok száz millió, amelyet a gárgyár az időközben — szükségen tul — felemelt árak álial zsebre tett, mint a lakosság terhe elmaradt volna. Ezen cikkemmel, mint minden más lépésemmel, más célom nem lévén, miníhogy egy nem jó mederben levő közügyet a helyes mederbe vinni segítsek, kerülni szeretném azt, hogy a történt hibákra szükségen felül nyomatékosan rámutassak, de azért mégis rámutatnom kell arra, hogy az ennyire érthető és elfogadható érvel íeeimmel szemben megtörtént az, hogy minden helyes és ovatos kereskedői felfogás ellenében, amely nyugodtan bevárta volna, hogy „természetesen" a gázgyár mondja meg, hogy milyen megváltási árat követel és azután mi ellenőriztünk és kritizáltunk volna minden tételt, hozzáfogott a város azon már az akkori viszonyok között rém nehéz feladathoz, hogy ő korona és fillérben kiszámítsa a megváltási árat, ezen igy kiszámított megváltási ár alapján indította meg a p5rt, ezzel nyilt céltáblát nyújtva az ellenfélnek, hogy ezen számítás minden egyes s á'tiddatába belekapaszkodva, a pört már ezen afopjn is, ad calendas graecas nyújthassa. A közgyűlésen történt többszöri felszólalásom azután mégis rábírta a polgármester urat, hogy utasitotía a főügyész urat, hogy a megváltási jogra nézve részitéletet kérjen. Ez azonban újból és talán még nagyobb hibával, mint a pör helyezés jogáért történt, hanem birtokba — tulajdonbahelyezést kértek, telekkönyvi átadással, amire a biróság természetesen — hisz én sem ítélkeztem volna máskép — kimondotta, hogy amig az ellenérték lefizetve nincsen, tulajdonjogi és telekkönyvi átírást nem mondhat ki. Még ekkor is megmaradt volna az az ut, hogy nemcsak a gázgyár, banem a város is felebbezzen a Kúriához, m. p. ugy, hogy elejtve a telekkönyvileg való tulajdonbahelyezés kérését, tisztán az üzembehelyezést kérje. Sajnos, ez sem történt meg és így most február 7-én a Kúria kétségtelenül ki fogja ugyan mondani a város megváltási jogát, aminek utána azonban csak újból kezdődik az alsó bíróságoknál való eljárás. Idekapcsolódik bele most már ezen cikkem egyedüli célja, amely abból áll, hogy több hiba ne történjék, ujabb időveszteség ne álljon elő, ne terelődjék a per újból helytelen, a célt kitoló irányba, hanem ugy, amint erre itt fent rámutattam, az itélet megtörténte után azonnal kérje a város — most már több mint három év után, amit már 1920 novemberében kérnie kellett volna — az azonnali üzembehelyezést, késznek nyilaíkozva és e célból összes vagyoni erejét felajánlva, hogy a szakértők állal megállapítandó és a biróság által megítélendő megváltási összeget annak idején azonnal le fogja fizetni. megindítása, nencsak az azonnali üzembe„1924 nem lesz a béke éve." — A würtenbergi hadügyminiszter beszéde. — Siultgartből jelentik: Kessler német hadügyminiszter Wittenbergben a politikai helyzetről beszédet mondott, amelyben azt fejtegette, hogy a munkásság elvesztette politikai erejét; védtelen lesz, ezáltal a reakciós eleitek balalmi öntudsta mérhetetlenül megdagad. Az 1924. esztendő nem lesz a bike éve, hanem még nagyobb káoszt fog hozni. Franciaország sietni fog Oroszországgal szövetséget kötni, igy Németország két tüz közé kerü!. A vezető német államférfiak jól fennék, ha az orosz szovjet-köztársaság józan államférfiait figyelmeztetnék a gazdasági érintkezés fontosságára, a közös érdekekre, amelyek Németországot és Oroszországot összefűzik. Franciaország és Németország közt ismét el fognak mérgesedni a viszonyok, ha a francia kormány elutasítja a legutóbbi német memorandumot. Kószó államtitkár beszámolója Alsóvároson. (A Szeged tudósitójától.) Az Alsóvárosi Népkör vasárnep délután tartotta meg évi rendes tisztújító közgyűlését Katóm Pál Földművesül^ 7. szám alatti vendéglőjében. A vendéglő tágas ivószobája zsúfolásig megtelt Alsóváros polgáránál, akik vidám, sőt alkotmányos hangulatban fogyasztották a közgyűlés megnyitása t őt! és után a halványpiros bort. Az Alsóvárosi Népkör tisztújító közgy^h ét használta fel dr. Kószó István belügyi áil>mi;«ár. Szeged város harmsdík kerületének « mietgyülési képviselője arra, hogy tájékoztassa Alsóváros polgárságát a politikai helyzetről s bogy beszámoljon képviselői működéséről. Császár Mátyá3, a kör elnöke félnégy után nyüotta meg a k'5/gyülést. Kószó József jegyző felolvasta az egyesület mult évi működéséről szóló jelentéséi, amelyből ki'ünik, hogy a körnek 561 t«gja van és két újságra fizet elő, egy tu \ pestire és egy szegedire. A budapesti ujs ají címe: Uj barázda, a szegedié: Szeged szab. kir. város törvényhatósági Hivatalos Lapja. Kovács István csak részletében veszi tudomásul a jel>nté f, általánosabban nem, mert nem veszi ki belőle, hogy a kör szellemi és gazdasági irányb n fejtett-e ki egyaltalán valamilyen működést. A pénztári és könyvtári jelen é<ek felolv assa után az elnök bejelenti uvy a saját, mint az egész vezetőség lemondását. Megtartották a választást. A mult évi vezetőséget kevés változtatással ismét megvál >sztotta a közgyűlés. Elnök lett Császár Má<y*s, alelnök Csiszár látván, első jegyző Kószó József, másodjegyző pedig Deák János. A választás ufán — eltartott v*«y má fél óráig — Deák János srtlalt fel. Eimondo'ta, hogy a népkör alapításának a pontos dátum \ nem 'pifbató meg, egyrs feljegyzések szerint már 1873 ban, más fo Mao* szerint 1874 oen alakult meg. Annyi bizonyos, h gy a kör első elnöke Szűcs Szekeres Ferenc cserepező-mester volt, aki torhetetlen függetlenségi meggyőződésének mártírja is lett. Elvállalta egy templom cserepezését, de a munkát nem vették át éppen r*ert függetlenség volt 6s ez csődbe juttatta. Al andóan üldözték és végűi önkezével vetett veget életének, de meggyőződéséből nem engedett. A kör selyemzászlóján az áll, hogy alapitfalotl 1874 ben, tehát most ötvenesztendős az egyesület. D^ák János indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a kör félszázados jubileumát méltó keretek között fogja megünnepelni. Császár Mátyás ezután bezárta a közgyűlést és bejelentette, hogy .méltóságos dr. Kószó István államtitkár ur, a mi szeretett Pista bátyánk" óhajtja programbeszédét elmondani. — Éljen — velünk együtt 1 kiáltotta valaki. Kószó államtitkár beszéde elejín kimentette magát, amiért az újesztendő első napját nem töltötte alsóvárosi polgártársaival. Hivatalos elfoglaltsága akadályozta meg ebben, Budapesten kellett lennie, a csongrádi eset foglalta le minden idejét — Ha ezt a s*jnálatos csongrádi esetet nézzük, mondotta, me* kell áltapitanunk, hogy nem Jól kezdődik az újesztendő; az vigasztalhat csupán, hogy a merénylet még a mult esztendőben történt. Ha sikerűi ezt a kérdést is elintézni, azt hiszem, hogy a Jó Isten megsegít bennn,.ket ebben az esztendőben, megjön a konszolidáció, a békesség és az egymás iránti szeretet tölti be a sziveket. Azok a kilengések, amelyek az elmúlt években megzavarták a társadalom békéjét és amelyek a világégés természetes következményeiként tekintendők, az idén remélhetőleg már megszűnnek. A biteg lelkek majd csak meggyógyulnak és akkor megkezdhetjük az igaii alkotó munkát. Ezután arról beszélt Kószó, bogy az o'sr^g keresztény nemzeti irányban való újjáépítésére csakis a földműves nép, • paraszti ág a hiva tott, csak fi lesz képes visszahódítani az elszakított rezeket, nem fegyverrel, banem gazdasági és ku turális harccal. Nem vigaszt .Ihatja senki sem magát azzal, hogy Jól van ez igy. alogy vm, mert hát még rosszabbul is lehetett vulna. Nem szabad az ellentéteket keresni az emberek közö't, mert az egyetértésben, a béM» együttműködésben van az erő. A turáni gyűlölködése ez az idő nem alkalmas, mert a sur ódások mindig holtpontra Juttatták az ország ügyét. , — A kormány tngjri - Be'hlen maga ts száműzött ember — nem karddal, hanem a lelkek és szivek odaadó szeretetével akarják megmenteni az országot, amely egy ezredév után elkorhadt, de maradt egy olyan gyökere, amelyből újra sarjadhat az élet, az uj magyar alkotmány. — Az ország beteg, meggyógyitásához olyan eszközök szükségesek, amelyeket egymaga nem tud megteremteni, hanem elsősorban a polgárokhoz fordul áldozatért. Nagy áldozatokat fog még követelni önöktől a kormány, de az áldozatok az ország érdekében szükségesek. Ezután az ország gazdasági egyensúlyának helyreállításáról beszél. A kormány erősen bele akar kapcsolódni az európai gazdasági életbe, ennek pedig az az előfeltétele, hogy felvegye az érintkezést a szomszédos államokkal. Okos ember nem üti agyon az adósát. Minél több idegen állam vállal érdekeltséget az ország külföldi kölcsönében, annál nagyobb a valószínűség arra, hogy talpra segítik az országot. A kormány éppen ezért nagy súlyt fektet arra, hogy ez a külföldi kölcsön meg is legyen és gondoskodni fog arról, hogy a kölcsönből minél nagyobb rész jusson a gazdáknak. Azok, akiknek a felfordulás az éltető elemük, mindent elkövetnek, hogy a kormány ne kaphassa meg a kölcsönt, de törekvésük hiábavaló, az igazságnak győzni kell. Kószó htván beszéde végén az alsóvárosi polgárság belső városi ügyeivel foglalkozott, a vízvezeték, a kövezés és a csatornázás kérdésével. Megígérte, bogy minden erejével a bajok orvoslásáért fog küzdeni. A beszámoló ulán az államtitkárt megéljenezték. •MANMMMIMMMMMlMMMMMMMMM Prónay Pál becsületsértési pöre. (A Szeged budapesti tudósitójától.) Prónay Pál pőrét, amelyet a nyugatmagyarországi felkeléssel kapcsolatban néhány tiszt ellen indított a haditörvényszék, hétfőn délelőtt kezdte el tárgyalni a pestvidéki törvényszék Fő-utcai palotájában. A pörben arról van szó, hogy a vádlottak: Inczédy Ágoston, Kudar Lajos, Czirfusz Ferenc, Kass László hasdnagyok, vitéz Taby Árpád, vitéz Molnár András, Lackovics László főhadnagyok és Czirfusz Ödön gazdacági főhadnagy Prónay Pál felől állítólag a következőket mondta: .Prónay mér nem az a gerinces ember többé, aki volt; büdös gazember, aki IV. Károlynak letette az esklt és Sopronban kézcsókkal járult a király elé. Az : öreg Prónay, mondották, egy nagy disznóságot akar 1 elkövetni, közönséges áruló, hülye, kótyagos, raegbo" londult egészen, gazság az, amit csinált; kegyresztett lett a kormányzónál is, mert köpönyegforgatóra nincs szükség. Igy vége lesz majd az orgotányi batyárvilágnak. Hitszegőnek, lázadónak, papucshősnek, senkinek, köpönyegforgatónak, árulónak, Ocskay[brigadérosnak Is nevezték, kijelentvén, hogy nem hajlandók alatta szolgálni. A tárgyalást negyedtiz után néhány perccel nyitotta meg Györffy őrnagy-1^0'1?. Előbb a vádlottak személyi adatait vették fel, majd a vádiratot olvasták fel, azután a kihallgatást kezdték meg. Incxédy Ágoston elsőrendű vádlottat kérdezi meg először G/íffi^^^^^elő. — Állitoíta-e Prónay Pá'felől, hogy hazaáruló, vagy köpönyegfo/JfW ' /n^-Semmi^yesfélét nem mondlam. Soha senkinek ilyesmiről nem beszéllem — Hát akkor mégis miképen leheiséges ez? — Szegedtől kezdve együtt voltam bajtársaimmal a zászlóaljban. Mindegyiket nagyon jól ismertem. Soha egyikről ,eminit nem ^ széltem. Prónay c,a* rosszindulata besúgás alapján ^jfUenE. fdlelcntéít' Mok ásk* ódásíra, akik e ienségeim. A tárgyalásvezető. Kik az ellenségei, vagy kiket txrt »z«'knaK r _ C,ak ajkról beszélek, akik nem voltak a csapat' ál, nem voltsk csap .ttisxtek, hanem a Britsnntáöan szolgáltak. Ezehkei volt körülvéve Prönay Pál " ezeknek besugására hallgatott. __S ó«lön tagadja, mintha valaha valamiféle becsületsértő kijelentést ia tett volna Prónay Pálra;? __ l<ems, tagadom. A következő vádlóit Kudar Lajos hadnagy. A tár^yalásvezető: B.csmérelte ön Prónay Pált ? — Nem 1 Sohasem. — Vallomásában esetleg kiterjeszkedik olyan ! *mely már érinti a katonai szolgálati ügyet ? — Igenis. Erre a hadbíróság tanácskozásra vonult vissza é« rövjd tárgyalás után kihirdette, hogy a mai tárgyalás a továbbiak fo.yaroán katonai szolgálati érdekből zárt lesz. A tárgyalást kedden délelőtt fr' - jt ák.