Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-06 / 5. szám

Szeged, 1924 január" 6. S^ B O E P Elfogták Sági Jánost is. (A Szeged tudósítójától.) Jelentette a Szeged, hogy az ügyészség megtette előterjesztését a csongrádi merénylettel kapcsolatban előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottak ügyében. Eszerint az ügyészség indítványozta a letartóztatás kihirdetését, azaz föntartását Slnkó László, Piroska János, Bölőny Miklós, Piroska György, Sági Rókus, Zubek Mihály, Kastell Sándor, Forgó Ferenc és Fülöp Andorral szemben, miután mind u kilenc ellen megbízható tárgyi bizonyítékok vannak az ügyészség kezén és ezek szerint alapos gysnuokok állanak fönn arra nézve, hogy mind a kilencen részt vettek a borzalmas csongrádi merénylet elkövetésében. Az ügyészség egyben inditványolza a letartóztatás foganatosítását a még szabadlábon lévő Sági Jánossal szemben is, aki mint ismeretes, „brigadérosa" volt a Héjjas-féle Alföldi Brigádnak. telefonon utasítást adott a csongrádi rendőrörsparancsnokságnak, hogy kutassák fel Sági Jánost Csongrád környékén, vegyék szigorú Őrizetbe és azonnal ki3érjék Szegedre, az ügyészség fogdájába. Mint a Szeged értesül, a csendőrök az utasítás megérkezése uíán nyomozni kezdtek Sági János után és szombaton reggel az egyik tanyán rá is akadtak. A csendőrök Mitiüt vették, majd, értesülésünk szerint, délelőtt 10 órakor el is indultak vele Szegedre, ide azonban az esti órákig nem érkeztek meg és semmiféle értesítés nem érkezett róluk. A kilenc gyanúsítottat egyébként szombaton délelőtt lehozatta fogdájukból a vizsgálóbíró é3 kihirdette előttük a most már véglege? letartóztatásról szóló végzést. A vizsgálati fogságot minden valószínűség szerint hétfőn fogják elrendelni, ami után a vizsgálóbíró haladéktalanul megkezdi Az előterjesztés után a vizsgálóbíró azonnal • a gyanúsítottak részletes kihallgatását. H regényalak az irőról. — Szabó Dezső — amilyennek testvére látja. — (A Szeged tudósítójától.) Egy erdélyi lap karácsonyi száma — amely sokáig tartó vándorlás után most került kezünkbe — rendkívül érdekes cikket közöl Szabó Dezsőről, az Elsodort falu írójáról. Szabó Jenő kézdivásárhelyi református lelkész, az iró testvéröccse mond el a bátyjáról intimitásokat abban a nyilt levélben, amelynek megírására akkor határozta el magát, amikor megérkezett Erdélybe Szabó Dezső elitéltetésének a híre. Szabó Jenő nyilt levelének az a kimondott célja, hogy válaszoljon az Elsodort falu-bm személyéről mintázott Farczádi Jenő tiszteletes vallásgyalázásán keresztül őt ért bántalmakra. Szabó Dezső ugyanis testvérbátyjáról, Szabó Jenőről mintázta le Farcádi Jenő talán tulerösen is karakterizált alakját. Szabó Jenő előtt ez annál kevésbé kétséges, mivel felesége, Ludmilla és gyermekei, Judit, Sára, Magda és Pali, valódi nevükön szerepein jk a regényben. Az erdélyi lap közleménye szerint ezzel a karrikaturával Szabó Dezí ő nemcsak testvéröccsét tette szégyenletessé papi mivoltában, hanem a magyar érdeteknek is ártott, mert Ooga Oktávián, a trianoni békeszerződés megkötése idején leford totta a kérdéses regényrészletet és a nagykövetek tanácsa elé juttatta azzal a kommentárról, hogy miként ir a magyarok erkölcséről egy magyar iró, aki valóban ismeri faját. Nem tudni, milyen hatást ért el Goga lépése a hatalmasok körében, de tény, hogy Szabó Dezső később nagyon szánta bánta, hogy egy családjabélijét és fajtáját ilyen formában karrikirozta ki. „Szabó Jenő azonban legkevésbé sem haragszik emiatt fivérére. Ismeri és szereti őt.. Szabó Jenő első leveléből a következőket idézi az erdélyi lap: „Ugy látom, hogy jellemedben, amelynek egyes vonásait annyian gáncsolják, a legértékesebb vonás az, hogy még tévedéseidben egész férfi vagy. Tévedésed is több, mint más emberé. Hiába, nagy fának még sírni, ha bánat lebeg a szivén? A kézdivásárhelyi tiszteletes ur hangja valósággal sugárzik, amint Szabó Dezső diákéletéről beszél. — Apánk, Szabó József, a kolozsvári törvényszék levéltárnoka, az egykori negyvennyolcas honvéd és Garibaldi lé.iójá.iak taeja, Dezsőt a kolozsvári református kollégiumoa íratta be. Itt tanult báró Bánffy Dezső, a Tiszac«a!ád ifjabb sarjíi és a mott elhunyt Kacsóh Pongrác is. Dezső mind « nyo'c osztályban —• amelyet különben hét év alatt végzett el —, példás tanuló volt s bizonyítványaiban jílesr.éi rosszabb jegy sohasem szerepelt. Osztálytársa* hsJáíosnn szerelték. Érettségfje után a budapesti Eötvös-kollégiumba akart bejutni, ami szinjelcs érettségi bizonyítványa melleit sem sikerölt. Nevelőnek ment. Gróf Bethlenék felvidéki birtokára került. Egy év múlva nsgyot gondolt, clmezetlenül levelét irt Tisza Istváni nak, az akkori kormány elnökének s csatolva í érettségi bizonyítványát, a gróf protekcióját kérte 1 ahhoz, hogy bejuthasson az Eötvös-kollégiumba, fól számított. Tiszának imponált merészsége s bejuttatta a kollégiumba, amelynek szintén legjobb növendéke lett. Tanári diplomájának elj nyerése után mindjárt az országos tanári fizeaz árnyéka is nagy." Szabó Jenő valósággal \ léojavítási mozgalmik eíőharcosává szegődött s csodálatosnak mondja öccse születésének körül- ' "8Y "ben a Pesti Napló-bsn nvilt levelet irt ményeit. Az 1879. év, amelynek junfus tizedik = Ti*za Istvánnak, amelyben arra alapította kénapján született Szabó Dezső, végzetes csapa- \ rését, hogy „nem lehet éhes gyomorral Himnuzit sokkal sujtot'a a Szabó-családot. Kolozsvárott énekelni'. Ez volt Szabó Ltezső első nyilvános akkor nagy difíe;itisz-járvány pusztított, a Mu- 5 botránya, amelynek természetes epilógusa az zeum-utcai kisdedóvó 100 növendéke közül ; — elhelyezés volt. Szókimondás miatt sülönegyedül 90 csöppséget fojtott meg a gyilkos ! ben évről-évre helyet kdlett cserélnie. Egyetlen kór, amely két Szabó-gyereket, a hatéves és a 4 & V5?7 kevésbé jó vicce miatt kéjelegve veszitízéves Gyulát is elragadott. Szabó Dezső édes- \ tette el barátját, szeretőjét és fi egzisztenciáját, anyja két hétig a halállal viaskodott, amikor \ Székely udvartolyí tanár korában például megvilágrahoz a fiát. - tette azt, hogy a felolvasást tartó református A kis Dezső rendkívül szép és eszes fiúcska '] P£P elöl fogadástól kiitta a vizet, amellyel volt. Kedves anekdota maradt fenn négyesz- i m'z időnként a torkát nedvesítette. Persze, tendős korából. Egyszer az udvaron játszott és \ innen ^ elhelyezték. hogy, hogy nem, kiszakadt kabátocskájának — E'5ször a budapesti más: dikketüleh főkönyöke. Édesanyja, aki a házban foglalatos- reálban tanított. Kővetkező évben Párist járta kodott, észrevette a katasztrófát és tettetett ha raggal szólt rá a fiúra: „Újból kint van a könyököd !" A négyesztendős Szabó Dezső erre befutott a szobába és pajkosan mondta anyjának: Bejöttem, hogy ne legyen kint a könyököm. meg állami ösztöndíjjal. Mikor hazajött, ugy beszélt franciául, mint magyarul, pedig ezt a nyelvet nála szebben senki sem íudja. E*y uj nyel elsajátítása félévig tartott nála. Még a nyelvtanulásban is zseni. Egyetemi hallgató koriban finn nyelven olyan előadást tartott, hogy A gyermek Szabó Dezső arcának — meséli J J Magyar-Finn Nyclvtársaság el volt ragadJenő bátyja — érdekes vonása volt az örökös í A vogul szóképzésről írott tanulmánya mosoly. Ezt a mosolyt semmiféle ijedelem, S Pedl2 nyelvészetfudományi érték. szomorúság, vagy testi fájdalom nem tudta onnan eltüntetni. „Egy ízben kis martirja lettéi ennek a mosolyodnak. Apád valamiért megMinden évben máshol tanított. Kézdívásárhelyen legutoljára I906 b3n járt. Kérdsm tőle, mi a cáljs az örökös vándor'ással ? „Losintett. Nem mondottál ellent, csak - moso- I stankit}} köriiltanitom az egész világotu - vá lyogtál, Mosolyod dühre ingerelte apádat, aki végzetes szenvedélye miatt nem tudott uralkodni szertelen indulatain. Azt hitte, hogy te dorgálásain nevetsz, Megüfött. Megütött téged, aki magad sem tudtál erről a mosolyról. De az ütés után sem tudtál sirni. Hanem mosolyogtál". Persze, azt már Szabó Jenő sem tudja — teszi hozzá a brassói lap —, hogy vájjon az íróságával leszámolt, korcsmárosnak készülő és ezidősz érint börtönre itélt Szabó Dezső is olyan szerencsétlen, hogy nem tud TELEFONSZÁM: Pénztár 5-82. BELVÁROSI MOZI TELEFONSZÁM: Igazgatóság 2-58. Január 7., 8., 9., 10-én, hétfőtől-csütörtökig: Asta Nielsen Henny Portén és Werner Krauss legújabb filmje: I. N. R. I. az emberiség filmje 2 részben, 10 felvonásban, mindkét rész egyszerre, egy előadásban. Ezt megelőzi: skandináviai természeti felvételek. 2 felvonásban. Előadások kezdete: fél 5, fél 7, fél 9 őrskor. laszolla. Akkor nyolcadszor helyezték át, váltó zafosság kedvéért Ungvárra. Azután jött az Elsodort falu é? a többit már mindenki tudja, Mit mondjak még? Negyvennégy éves, egy idős Mórics Zsigmonddal, egyetlen szenvedélye: az érzékiesség, Irodalmunkból csak az egy Adyért rajong, külsőre is intelligens és testi ereje olyan, mint egy mászárosSegényé. Székeíyudvarbelyi tanár korában nagyobb tanítványait birkózásra hivla ki és sorjaban földhözteremtette mindegyiket. Levelezni, nem levelezünk s nem tudok róla mást, mint azt, hogy Buds pesten tíz olyan ember közül, aki szereplését ismeri, kilencen gyűlölik, a tizedik ragaszkodik hozzá; olyan tiz ember közű', aki ! a müveit ismeri és érti, kilencen szeretik és í csak egy gyűlöli, de soha senki iránta még • közömbös nem volt... \ Ezeket mondta el a kézdivásárhelyi reformá.{ tus lelkész testváröccséről, Szabó Dezsőről, aki ? róla mintázta le Farcídi Jenő sjomeru-kseagó j alakját. Szabó Jenő is ismeri snnyira Szabó Dezsőt, mint Szabó Dezső ismerte Siabó Je« | nőt, amikor az Elsodort falut megírta. Telefon: Igazg. 455. Iorzó Mozi Telefon: Pénztár 1585. Január 7. és 8-án, hétfőn és kedden • Aiamerikai Gaumont-győr attrakciója!. CtHSSn KVP33HGC 70UNanHCi „Hess!... Csúnya madár!../' Egy ártatlan tévedés komédiája ö felvonásban, — Azonkívül: Vjg * *. mindrafiB csak vk Vidám kaliforniai történet 5 felvonásban. Főszerepben: Wítt 0500B35S. Előadások: Fél 5, fél 7 és f.l 9 órakör.