Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-31 / 26. szám

2 SZEOED Szeged, 1924 január 24. szik, mert semmiféle kötelezés, legalább uj elkötelezel a kölcsön által nem történt. Sőt fordítva J&1I a dolog, javaink elkötelezése megtörtént a trianoni szerződés által. A mi akciónk arra tendál, hogy ezt az elkötelezést feloldjuk és saját céljainkra vehessük igénybe javainkat és jövedelmeinket, még pedig egy kölcsön céljából. Tehát magában a tényben is tévedés van, ettől eltekintve azonban a kölcsönakció és a választójog között semmiféle összefüggést nem látok és csak mesterségesen tudník ilyet konstruálni. Kérem tehát a javaslat elvetését. Horváth Zoltánnak a nemzeti kiengesztelödésröl szóló határozati javaslatára vonatkozólag a miniszterei.'tfk megjegyzi, hogy ez a terjedelmes javaríat semmiféle vonatkozásban nincs az indemnitással. Zsirkay Jáips, Eckhardt Tibor éi Szakács Andor határo,$ti javaslatát elveük. Dinich ödöJj és Saly Endre határozati javaslatát elvetik. " Szabó Józse (ek a munkanélküliség esetére kötelező biztosijáról, valamint a magántisztviselők jogviszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavaslatát elfogadják. Krausz Istvánnak a zárszámadások sürgős benyújtására vonatkozó javaslatát a pénzügyminiszter hozzájárulási utáH a nemzetgyűlés elfogadja. Ugyancsak elfogadja Krausz Istvánnak a háziipar tanítására vonatkozó javaslatát. Erre vonatkozólag Nagyatádi földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy gyakorlatban már meg is történt, amit Krausz javasolt; a háziipar fejlesztése ma különösen fontos, de csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Krausz István többi határozati javaslatát elvetik, kivéve az elemi iskolai tanitók fizetésemelésére vonatkozó törvényjavaslatot. Reischl Richárdnak a részvénytársaságok vagyonváltságáról belerjesztett törvényjavaslatát elvetik. A részletes tárgyalás. Majd áttérnek az indemnitás részletes tárgyalására. Az 1. §-nál Temesváry Imre előadó uj második bekezdés beiktatását javasolja. Eszerint a kormányt felhatalmazzák arra, hogy a külállamokkai való kereskedelmi viszonyaink szabályozásáról ideiglenes megállapodást létesíthessen. Ezeket legkésőbb 1924 december 31-ig rendelelileg léptessék éleibe. Beismeri, hogy politikai vonatkozású felhatalmazásra a kormánynak néha szüksége lehet. Éppen azért, mert itt is ilyen politikai vonatkozású ügyről van szó, hozzájárul a felhatalmazáshoz annak a hangsúlyozásával, hogy ez nem precedens a jövőre. Bethlen István gróf elismeri, hogy incidentaliter terjesztették elő a kérdést. Itt is felhatalmazást kér a kormány arra, hogy a december 31-én lejáró felhatalmazást — kereskedelmi, politikai tárgyalások tekintetében is — a jövő félévre is megadjanak. Nem lehet azt mondani, hogy nem illenék a kért felhatalmazás a kért szakaszba és hogy ne volna összefog gésbe azzal az általános felhatalmazással, amelyet a kormány kért. Sándor Pál nem tartja helyesnek, hogy a miniszterelnök és a pénzügyminiszter külföldön tárgyalásokat folytattak és egyetlen szakértőt és bankigazgatót sem vittek magukkal. Bethlen István gróf: Mi nam a kölcsön felvételeiről tárgyaltunk. Sajnos, nem ért(lk el, hogy odáig jutottunk volna. Egyelőre csak a Népszövetség pénzügyi bizottságával tárgyaltunk olyan kérdésekben, amelyek a kölcsön előfeltéte eit képezik. Ha sor kerül arra, ho&y a kölcsönt felvegyük és pénzügyi tranzakciókat csinálunk, legyen meggyőződve a képviselő ur, hogy a szakértők tanácsait nagyon szivesen e fogadjuk, Az 1. §-t az előadó módosításával fogadják el. A 2. §-náI Rassay sióvá teszi az adőkövetelményeket Megemlíti azon magyar állampol\ gárok követeléseit, akiknek a trianoni báke" szerződés értelmében lefoglalták a javaikat és a jóvátétel számlájára irták. Kállay pénzügyminiszter: A második szakaszban erre vonatkozólag óhajtottunk felhatalmazást kérni, hogy olyan adott esetekben, amelyékben az államnak a békeszerződésből kifolyólag fizetése volna teljesítendő a magánfelekkel szemben, meg legyen a mód arra, hogy az adókedvezményekkel törleszthessük ezen fizetést. Nevezetesen arról van szó, hogy azok, akiknek kártérítési igényük, vagy kártérítési joguk van Magyarországgal szemben, arról a kártérítésről, illetőleg annek az értékesítéséről lemondjanak és ezzel szemben biztosítunk nekik valamilyen olyan adókedvezményt, amilyent általában iparfejlesztési cílókra szoktunk engedélyezni. Rassay és Kállay ismételt rövid felszólalása után a nemzetgyűlés a 2. § 1 eredeti szövegében fogadja el. A 3. és 4 § t vita nélkül fogadják el; ezzel a nemzetgyűlés az indemnitás részletes vitáját befejezte. Ezután Kállay pénzügyminiszter beterjeszti a Csehországgal 1923 január 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezményeket és megállapodások becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Farsangi prédikáció. Amióta megkezdődött a báliszezon, állandó izgalomban élek. A táncról ugyan leszoktam, olyac jó dolgom sincs, hogy a jégre járjak, azért az érdeklődésem mégsem szűnt meg a mulatságokat illetően. Ugy vagyok velük, mint a börzével s a pénzkosztoltatással. Naponta hálát adok az Istennek, hogy nincs semmim s nem vesztettem el millióimat, amiket megszerezni is elmulasztottam. A bálák tudósításait olvasván, azt találgatom, jól mulattam, vagy unatkoztam volna a nagy tehetséggel félmeztelenre vetkőzött női előkelőségek sorában ? Azonban az izgatottságomat más okozza. Először a védők seregét elemezem különös áhítattal: jól vannak-e megválasztva? Apró barátnőm, aki már tarsolyában hordja a jövő bálkirálynőség marsall-botját, ujabban ezzel a kérdéssel lepett meg. — Bácsi, kérem, miért kellenek védnökök a bálhoz? — Azért, fiam, hogy biztosítsák a sikerét. — Nem stimmel. A bál akkor sikerül, ha a ányok sokat táncolnak, védő pedig többnyire a g

üspök ur, meg a Somogyi polgármester és a ottka főtanácsos bácsik szoktak lenni. De ők nem táncolnak. Hogyan védhetik hát a lányok érdekét? Akkor inkább az egyetemisták közül kellene kiválogatni az arra valókat. Holtzer Tivadar se slmmizik, mégis védnök szokott lenni. Itt valami nincs rendben, zavarosak a fogalmak. Gondolkozni kezdtem s mivel barátnőm szintén asszonypalánta, akármilyen apró, kötelességemmé tettem magamban, hogy felvilágosítással szolgáljak, akármibe kerüljön "is. — Látod, kis butus, hamar elfelejtesz mindent, pedig alig mult egy hónapja a csongrádi bálnak. Mekkora baj volt, hogy ott nem választottak védnököket. Magára volt hagyatva az egész mulatság, szét is robbant. Rendes helyen az ilyesmi nem történhetik meg, mert az álkatona nem merészel merényletet elkövetni a mulatság ellen, ha tudja, hogy azt maga a generális, meg a főkapitány védik. Apró barátnőm láthatólag megvigasztalódott s már tovább is haladt a felvilágosítás-szerzés utján. — Azt is olvasom, hogy az előkelő bál éjjel 11 órakor kezdődik. Mit csinálnak addig az emberek? — Ez, fiam, bölcs alkalmazkodás az élethez és a körülményeihez. Azt hihetnéd, hogy unatkoznak s keservesen húzzák ki az időt. Tévedés, tévedés. Először is megvacsorálnak az egyes családok, finom tepertő kerül az asztalra s hozzá a családfő konferál. Válogatott kifejezésekkel iHetii azokat a kőkorszakbeli gazembereket, akik kitalálták a bála . Igen jellemző és válogatott a skálája évezredek óta. De történelmi tény, hogy még soha nem használt. Ez az aszizifuszi munka,, ami nyomtalanul nyeli el az összegyűjtött erélyeket, mert bálák azért mégis lesznek. — Táncoltak a nagyon régi emberek is? — De mennyire! A tánc olyan régi, mint a világ. Ha valakinek gyereke született — táncolt. Ha meghalt az őserdőben a nagybácsi, akitől kőbaltát örökölt, - ugrálni kezdett. En is táncolok, fiam, mikor szeretetreméltó nénikéd akit nőmként tisztelek, az ujabb drágulásokról tesz jelentést s akut háztartási gondokat emleget Mondom, táncolok, majd a falra mászom, ellenben megspórolom a belépti dijat. A világ azt állítja, hogy előrehaladt, pedig ez nem egészen igaz. Tényvaló, hogy a férfiak kinos frakk-páncélba vannak szorítva, amikor mulatnak, ellenben a hölgyek toalettje alig fejlődött évezredek óta. Lelkiismeretes kulturhistorikus azt is ki tudná mutatni, hogy a nők kevesebb ruhát viselnek a bálban má, mint a köszázadokban, amikor a Fügefa és Társa cimü divatszalonban dolgoztatAz elnök ezután az ülést öt . percre felfüggeszti. Szünet után áttérnek a földreformnovella részletes tárgyalására. A főldreformnovelia. A törvényjavaslat cimét vita nélkül fogadják el. Az első szakasznál Farkas Tibor nyújt be módosítást. A Ház Nagyatádi földmüvelésügyi miniszter felszólalása után az eredeti szövegében fogadja el a javaslatot. A 2. § 2. pontjánál Neubauer előadó kiegészítő módosítást ajánl. Több módosítási indítvány után Nagyatádi földművelésügyi miniszter szólal fel. Sajnálattal kell megállapítania, hogy erre a §-ra azért volt szükség, mert egyes birtokosok azzal fenyegették meg cselédeiket, hogyha házhelyet mernek igényelni, elbocsátja őket, ugy hogy ezek a házhely- és földigényiésről is lemaradtak. Ha a birtokos el akarja bocsátani a cselédet, mondja meg akkor, amikor a kisajátítási eljárás tart, hogy a cselédeknek módjában legyen földet igényelni. Ezt ezzel az intézkedéssel fogják megadni. Az elnök az ülést ezután délután 4 óráig felfüggeszti. A délutáni ülés. Háromnegyed 5-kor nyitották meg újból az ülést. A földreformnovella tárgyalása előtt Gaál Giszton a házszabályokhoz kért szót és kifogásolta, hogy a kormány már elfogadoít szakaszokon uj módosításokat tesz. Kif igásolia, bogy igy tehát nem eléggé előkészítve jutnak a javaslatok a Híz elé. Indítványozza, hogy a sürgősségi tárgyalás előtt u!aljá* ismét bizottsághoz a javaslatot, mert azon nemcsak sti'áris, de lényegi módosítások szükségesek. Ezen hosszú vita kerekedett, amelyben a miniszterelnök is f lszólalt, aki szerint Gaál indítványának elfogadása azt jelentené, hogy minden, a többség részéről benyújtott javaslatot a bizottság elé kellene utasítani. Végül is az elnök fölhatalmazást kapott a többségtől a sürgősségi szakaszok alkalmazására s igy C3a* az eseibsn adja meg a szólásra az engedélyt, ha azt szükségesnek tartja. Ezután a főldreformnovelia második szakaszát tárgyalták. Rupertnek azt az indítványát, hogy a törpe és kisbirtok közt ne legyen különbség, Nagyatádi is magáévá teszi, de holnap uj szövegezésben terjeszti a Ház elé. Interpellációk. A napirend megállapítása után az interpellációkra íérnek át. Szijj Bálint, Baticz Gyula és Petrovics jelentéktelenebb interpellációi után tak. Mondom, nekem teljesen mindegy, csakis a férfiakat sajnálom. Mert akkor régen ők [Is ugyanannál a cégnél rendelték meg a báli köntösüket. Ebből is láthatod, milyen igazságtalanok a nők, mikor egyenjogositást köreteinek, viszont példátlanul súlyos megkülönböztetést állítanak fel már az első lépésnél. — Nekem ugy tetszik, bácsi, az is, hogy a rendezők előbb engedélyt kérnek a fővédőtől, hogy megkezdhessék a bálát. — Szó sincs róla, nagyon fontos részlet. De belesáppadok a gondolatba, hogy mi történnék, ha a fővédő nem adná meg az engedélyt! Olyan zavart még nem látott Európa. En azt hiszem, forradalom ütne ki. Azért a bölcs előrelátás mindig békülékeny szellemű fővédőt választ, akitől nincs mit tartani, ellenben a te szegény bácsidat elkerüli. Pedig én megtenném. Meg én! Kis húgom elábrándozott. — Istenem, nincs valami szebb a táncnál. — Főleg mostanában, amikor ég a ház a fejünk fölött és sose tudjuk, mire ébredünk. Nem tudom kiverni a fejemből a körvadászati emlékemet. Tudod, akkor vadászok és hajtók nagy kört csinálnak, közbül vannak a nyulak. Amig a gyürü széles, ki tudnak menekülni. De amint szorul, egyre eszeveszettebben keringenek, valósággal táncolnak, majd egészen közömbösekké válnak a veszéllyel szemben. — Itt a vég, mondja Tapsifüles, aki részint rué, részint a maiomsziget vezető egyénisége. Gyerekek, vessetek számot a lelkiismeretetekkel, mert nem lesz rá több időtök, meg kell halnunk. Menjünk hát vígan a másvilágra s ha a kétlábuak között sok az ellenségünk, szeressük mi egymást. Így szól és valamennyien engedelmeskednek neki, vigan mennek a _ másvilágra. Ez azonban már nem neked való téma, a többit anyuskádnak mesélem el. Bob.