Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-30 / 25. szám

SZEOED Szeged, 1924 január 80 Klebelsberg ezután a művészeti kérdésekről beszél. A „keresztény"-jelszavakat kárhoztatja, amelyeknek külföldön sincs semmi talaja. Örülnünk keli — mondja a kultuszminiszter —, bogy Ady Endre a miénk. A franciák büszkén magukénak vallották Verlaint, aki dekadens költő volt. A mi hazánk is eljutott a nyugati áramlat ilyen fajtájához. Ezután a képzőművészeti főiskolákról beszél. A Nemzeti Szinházat és az Operát feltétlenül fenn kell tartani. A Nemzeti mellett egy kamaraszínházunknak is kellene működni. A numerus clausust elméleti leg nem helyesli. Minél több müveit embere kell, hogy legyen a nemzetnek. Hogy a píesi egyetemen többen vannak a zsidó hallgatók, mint a többi főiskolákon, annak az az oka, hogy a numerus clausus paragrafusait kétféleképen értelmezik: a pécsi egyetemen a kikeresztelkedett zsidókat keresztényeknek tekintik s a pécsi egyetemen a numerus clausust a barátkozott egyeteni hallgatók összes létszámára vonatkoztatják. Miután pedig kereszténytanu'ók nem jelentkeziek kellő számban, a zsidó-hallgatók it is felvették. Statisztikát olvas fel arról, hogy Magyarországon mennyit költ az állam a felső-, a közép- és a népoktatás céljaira. Biztosítja a Házat, hogy a kultura többet ér minden propaganda füzetnél. Nem helyesli a nagy tandíjkedvezményeket, mert visszaélésekre adna alkalmat. (Itt Kiss Menybért valamit közbeszól, amire Gaál O sztón közbekiált: Két kultuszminiszter ne beszéljen egyszerreI Zajos derültség) Klebelsberg gróf: A magyar kutura megmentése a legnagyobb feladata ennek az országnak. A belügyminiszter felszólalása. A kultuszminiszter beszéde után Rakovszky Iván belügyminiszter emelkedett szólásra, aki elsősorban a konszolidáció és a belső rend helyreállításáról beszél. Beszédít három pontban részletezi: 1. A mult eseményei kritika tárgyává tétettek; 2. a közelmúlt és jelen események ; 3. milyen intézkedéseket szándékozik tenni a közeljövőbe i. A kommün alatt igen sok gyilkosságot követtek el megtorlatlanul. A kommün után jött az amnesztiarendelet, amelyet nincs módjában a kormánynak visszavonni. Akik véres megtorlással éltek, abba a tévedésbe estek, hogy a magyar faj érdekeit szolgálják. Drózdy Győző: Mindannyian rablók voltaki A belügyminiszter kijelenti, hogy elfogulatlan. A nemzet lelki éleiében kellett, hogy egy reakciós hullám végig vonuljon az országon, amely tagadhatatlanul indokolt volt. Györki Imre: Három hón«p múlva zavarodtak meg. (Nagy zaj a Ház minden oldalán, az elnök sok csengetés dacára sem tud csendet teremteni.) Majd Rakovszky igy folytatja: A nemzetet abban az időben megfélemlítették a Szamuelly gyilkosok, akik a kommün alatt garázdálkodtak. (Ellentmondások) Peidl Qyula: A nemzeti gyilkosokról beszéljen, belügyminiszter ur! Rakovszky Iván most az orgoványi, a Somogyi—Bacsó gyilkosságot hasonlítja össze a Návay és a többi gyilkossággal, azonban a baloldalon kórusban kiáltanak közbe: Meg kell találni minden gyilkost l A Návay gyilkosok megbűnhődtek. (Ili számos közbeszólás hangzik el) Rakovszky Iván: A forradalmak alatt a polgárság nem viselkedett helytelenül, az elkövetkezetteknek a sajtótermékek voltak okai, amelyek rendszeres munkával... (Itt óriási lárma tőr ki s az elnök hosszú csengetés után sem birja a Házat csendre birnt. A zaj egyre női. A jobb oldalról folyton Károlyi Mihály nevét kiáltják a liberálisok felé.) Rassay Károly egy volt munkapárti felé: Negyven évig uralkodtak és aztán megszöktek 1 Egy hang a jobboldalról: Októbristáknak nevezik magukat ! Egy hang a baloldaltól: Nem igazi Éljen nagyatádi Szabó István, a forradalmi földmivelésügyi miniszter, éljenek a forradalmi főispánok I (Óriási zaj. Szcilovszky elnöknek nagynehezen sikerül végre csendet teremteni) Rakovszky Iván: A nemzet részéről megérthető a sok bosszúállás, amelyre a kommün elég okot szolgáltatott és minden jogos és méltányos volt. (Oiási zaj a baloldalon.) Rakovszky Iván: A kommün letörése után mind erösebb lelt az államhatalom és az erőszakos események szembe találták magukat a közvéleménnyel is. Ezek a gyilkosságok eredetükben bűncselekmények. A gyilkosságok eme gyáva és hitvány sorozatait a kormány mindig lelkiismeretesen tisztázta. Nekem restanciám nincs s mi az állami rendőrség segítségével mindent kinyomoztunk. Rassay Károly: Ebben mi is segítettünk önnek. Rakovszky Iván: Meglepetve láttam, hogy egyesek milyen fölényes hangon beszélnek a Csocsó bácsik és az Uíain-ügyben a kormány magatartásáról. Ezuián a felelőtlen szervezetekkel foglalkozik és kijelenti, hogy azok már megszűntek, noha fegyvert oszlottak szét közöttük. A kormány elszánta magát ezeknek a szervezeteknek a szétoszlaíására és a fegyverek nagy részét már be is szedték tőlük. De még most sem tudjuk biztosan, hogy kiknél maradtak még fegyverek. Rottenstein Mór: Ez aztán a vircsaft I Rakovszky Iván: A konszolidáció ideje immár elkövetkezett s a bűnösökre le fog sújtani a büntető igazságszolgáltatás keze. E ismeri, hogy hibák vannak és visszaélések a csendőrség részéről, de mint belügyminiszter kötelességének tartja, hogy a csendőrséget védelmébe vegye. Majd az internálótábor ügyével foglalkozik és kijelenti, hogy államrendészeti okokból egyetlen egy sincs az ott levők közül, aki kifogás alá ne essen. A gyülekezési jog szabad gyakorlásának még nincs itt az ideje. A belső rend helyreál itásában határozottan előre jutottunk. Reméli, hogy ezt a nehéz föladatot sikerülni fog továbbra is sikeresen végezni és kéri az indemnitás elfogadását. Ezután az elnök fél 3 órakor felfüggesztette az üléit. A délutáni ülés. A délutáni ülésen az előadó beszéde után a zárszó jogán Kabók Lajos szólalt fel. Ugyancsak a zárszó jogán szólalt fel Propper Sándor is, aki felszólalásában az internálásról beszélt. Még mindig 800 an vannak, akik — az öt év előtti itélet miatt — börtönben ülnek és 40 azoknak a száma, akik politikai cselekmény miatt Zalaegerszegen vannak. Vűss József: ölvenhat. Propper Sándor: Mig az internálást meg nem szüntetik, addig nem lehet nyugalom. Hivatkoznak a francia kommünre, de nem veszik tekintetbe, hogy mily lényeges a különbség. Párisban nyolc nap alatt tömegeket hurcoltak vérpadra, barikádot emeltek, fegyverrel harcoltak egymás ellen és véres polgári hí ború volt. Amig az amnesitia-kérdést napirenden tartjuk, nem lehet béke. Több szónok nem lévén, az elnök pár percre szünetet rendel el. Szünet után a határozati javaslatok elfogadására tértek át. Az ellenzéki javaslatokat kivétel nélkül elvetették. Bethlen is kérte a javaslatok elvetését. A numerus clausus eltörlésére is több határozati jivaslatot nyújtottak be. A többség ezeket a javaslatokat is elvetette. A határozati javaslatok közül elfogadták Kéthly Annának javaslatát. A numerus clausus eltörléséről szóló javaslat elvetésénél Rothenstein Mór közbeszól:Szerencse, hogy a miniszterek nem örökös tagjai a parlamentnek. (Nagy derültség.) Elfogadták még Horváth Zoltán és Széchenyi Viktor gróf javaslatait. Tekintettel arra, hogy az összes benyújtott határozati javaslatok fölölti szavazásra — melyeknek száma 85 — nem lett volna idő, az ülést 7i8 órakor bezárták. • Az ülés berekesztése előtt még Rubinek István jelentette be a mentelmi bizottság Qyörkire és Peyerre vonatkozó hitározatát, amely szerint Peyer Károlynak és Qyörki Imrének sértő közbeszó ásaihért meg kell követniök a nemzetgyűlést. Két hónapi fogházra Ítélték az asszonyt, aki a makói polgármestert inzultálta. (A Szeged tudósitójától.) Az elmúlt esztendő január 17-ik napján Makó városának polgármesteri szobájában botrányos jelenet játszódott le, amely súlyosabb következményekkel is járhatott volna. özv. Olasz Sándorné ugyanis megjelent a polgármesteri hivatalban és kérte, hogy engedjék be dr. Nikelszky Jenő polgármester elé. Rövid várakozás után bejutott Olaszné a polgármester elé, akit szó nélkül egy literes tejjel teli üveggel fejbe akart vágni. A polgármester karjával védekezett a súlyos ütés ellen és i?y csupán karján szenvedett súlyosabb természetű sérüléseket. Az ütés olyan vehemens volt, hogyha a fejét éti, végzeies lehetett volna. Az asszony azért támadta meg a polgármestert, mert kiiették a lakáséból. Olasz Sándorné ellen vádat emelt az ügyészség hatósági közeg ellen elkövetett bűntett cimén. Ebben az ügyb:n kedden dílelőtt tartotta meg a főtárgyalást a szegedi törvényszék Pókay- tanácsa. A főtárgyaláson megjelent a sértett dr. Nikelszky Jenő polgármesier is. A tárgyalás megnyitása után a vádlott bemondja személyi adatait. Makói születésű, református varrónő. — Hol lakott utoljára ? — kérdi az elnök. — Jelenleg fönt a fogdában, be vagyok zárva... Vizsgálati fogságban van, jogerős elmarasztaló Ítélete még nincs. Ezután az elnök ismerteti a vádat, majd fölszólítja a vádlottat, mondja el, hogyan történt a támadás. Olasz Sándorné: Izgatott voltam kérem nagyon. Jogtalanul járt el velem a polgármester ur. Nemcsak tavaly, hanem már régebben ts, mikor még rendőrkapitány volt. Akkor privát ügyben jártam fönt a városházán. Bántalmaztam a polgármester urat, de hogy, azt nem tudom. Literes üveg volt kérem ... nem mondtam én egy szót sem... Nem haragudtam rá, inkább ö én reám. Azért mentem el hozzá, mert már nem bírtam tovább. Ezután az elnök több kérdést intéz hozzá, amelyekből kiderül, hogy hogyan sujiott felé az üveggel. Az üveg nyaka eltörött az ütéstől, a tej a főidre ömlött. Közben behozzák a bűnjelüvegei. Hatalmas, vastag likörös-üveg. Pókay elnök most azt a jegyzökönyvet olvassa fel, amelyet a támadás ulán a helyszínen vetlek fel. A bizonyítási eljárás igy befejeződött. Az ügyész vádbeszédében beigazoltnak látja a hatósági közeg súlyos bántalmazását és kéri a bűnösség kimondását. Olasz: Én hiába mondok akármit, úgyis elitélnek ... ítélethozatalra vonul vissza a bíróság, majd rövid tanácskozás után az elnök kihirdeti az ítéletet. A birónág bűnösnek mondotta ki özv. Olasz Sániornét a hatósági közeg ellen elkövetett erőszak vétségében és ezért a 92. szakasz alkalmazásával kéthónapi fogházra és 20.000 korona pénzbüntetésre itélte. A bíróság beigazoltnak vette a hatósági közeg bántalmazását saját hivatali szobájában. Enyhítő körülménynek számította a töredelmes vallomást és — eddig még — büntetlen előéletét. Az itélet jogerős, mivel sem az ügyész, sem a vádlott nem felebbezett. Olasz Sándorné azt mondta: Hiába apellálok, bántalmaztam a polgármestert, úgyis elitélnek... Aztán hozzátette még: Elvették a lakásomat, nekem már mindegy, ha halálra Ítélnek is... XW WO 1T^KIW* LUULUJUUJ Angol lap Poincaréról. A Manchester Guardian Poincarénak arról a megállapításáról, hogy a németek a frank ellen állítólag összeesküvést szőttek, a következőket irja: Az a gondolat, hogy a német kormány ily csínyekre pénzt fecsérel, vagy hogy a bankároknak és üzletembereknek meg volt az a merészségük, hogy a külföldi országok ellen ellenségeik költségére politikai vendettát indítottak, a valószínűségtől még messzebb van, mint Poincaré gazdasági számítása. Ugyancsak a Manchester Guardian a francia-cseh szerződésről azt irja, hogy minél kevésbé valószínű az emberek előtt az a lehetőség, hogy Európa térkép; tartósan őrizze meg jelenlegi alakját, annál kisebb örömmel látja azokat a szövetségeket, amelyek azt célozzák, hogy ez a térkép változatlanul maradjon. Ennek a szerződésnek rendkívüli veszélye nem a betűiben, hanem a szellemében van. • WWWWIWWWW<W<W<W<W<W******• EltőrendQ fehérnem Qek, kalapok, nyakkendők leg' olcsóbb árban Szende Mihálynál, Kelemen-u. 12. o»