Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-26 / 22. szám

1024 január 26. SZEOED Az uj angol kormány munkája. London, január 25. Az uj miniszterek rend­kívül gyorsan vették át minisztériumaikat. Az angol közvélemény valósággal rekordteljesit­ménynek tartja az angol munkásminiszlerek ügybuzgóságát. Feltűnt, hogy az uj miniszterek már a kora repgeli órákban megjelentek a hi­vatalukban. A lapok ezért azt iriák, hogy a munkásminiszterek „nagy idealisták". Macdo nald miniszterelnök már reggel 10 óra előtt megjelent a külügyi hivatalban és — hir sze­rint — már érintkezésbe lépett az orosz szovjet­kormánnyal, annak elismerése dolgában. Az Evenlng Standard szerint Macdonaid ezen a kérdésen kivül elsősorban a jóvátételi kér­déssel és a kölni angol zóna ügyével foglal­kozik. Az uj kormány még nem kspott értesítést Poincarétól arra vonatkozóan, hogy Francia­ország korlátozza a külföldi árucikkek behoza ta'.át. Ilyen intézkedés természeten elsősorban Angliát érinti és alkalmai arre, hogy még nagyobb ellenszenvet keltsen Franciaország iránt. Jól értesüli körök véleménye szerint az uj angol kormány lépéseket tesz Párisban külön­böző európai kérdések megoldására. Thomas Albert, a Népszövetség munkásügyi bizottságá­nak elnöke pár nap óta Londonban van és tárgyal az angol miniszterekkel az európai po­litiki szóbanforgó kérdéseiről. Az angol kor­mány hajlandó az európai államok megsegíté­sére olyan módon, ahogy Ausztria szanálása ecetében történt, a Népszövetség bevonáFávai. Az egyik jelenlés szerint Macdonaldnak a? európsi hHyzet szanálására vonatkozó javasla­tait mér Poincaré elé terjesztették és Millerand elnököt is részletesen informálták az angol kor­rrány szándékairól. A Franciaországgal való eszmecseréről részletek eddig még nem kerül­tek a nyilvánosságra, abban *z irányban azon­ban már megegyeztek, hogy egvelőre megvár­ják Németország fizetőképességét megvizsgáló szakértői bizoíts'g jelen'ését és csak azután intézkednek a felmerült kérdésekben. Macdo­n3ld éllüóan a?.t is javasolta PAri*ban, hogy szdllitsók le a német jóvátételi összeget és je­löljenek meg további garanciákat, amelyeket Németországnak szolgáltatnia kell Franciaor­szág megnyugtatására. iuuimuifinmT^***"i>"",">>',,'"">*'"""' llasek Ernő bankja. (A Szeged budapesti tudósítójától) A buda pesti főkapitányságon pénteket folytatták a Tanitói Bank igazgatóinak kihallgatását. Elő­ször dr. Gerencsér Istvánt, a bank elnökét halljpatíák ki, majd Pinterits' Károly kihallgatása következett. Pinterits ismét elmondotta, hogy már egy hónappal ezelőtt rájött a bankban folyó keile metten visszaélésekre. Az rgyik igazgatósági ülésen élesen kikelt igazgatóársai működése ellen. Szemükbe mondta, hogy ténykedésük elfbb-u óbb bűnvádi eljárás alá juttatja a ban­kot, mert egészen közel áll a csalás fogalmá­hoz sz, hogy az igazgatók minden készpénz­fedezet nélkül saját nevükön százmilliós angazsmdnokba mennek bele és a kis­emberek átadott pénzén vásárolnak maguk­nak papírokat. Az igasgalók eleinte meg­döbbenve hallgatták Pinterits kifakadását, majd dr. Vasek Ernő azzal nyuglatta meg, hogy a Pénzintézeti Központ-tói szerzend5 kölcsö­nökkel rendezik a megváltó h)ss*ig a bank ügyeit. Pinterics erkölcstelennek tartotta Vasek fejtegetéseit és felháborodásában áilüóiag el is hagyta »z igazgatósági ülést. A Pénzintézeti Központ-hoz ment és egv revizor azonnsli ki­küldését kérte. A Pénzintézeti Központ be is kért néhány könyvet, de a vizsgálat nem zavarta sem Apsayt, sem Vaseket abban, hogy továbbra is felvegyék a kisemberek betétjeit, amelyre betétkönyvön kívül sohasem adtak más fedezetei. Megél'apüotiáíc, hogy Vasek igazgató irányította a kosztüzleteket, akinek az volt a felfogása, hogy a koszt­üzletekre erősen rá kell feküdni s ha emiatt a bank bajba kerülne, ö magas összeköttetései­nél fogva mindent el tud majd intézni. A kihallgatott igazgatósági tagok egyértel­műen kije eiitcííék, hogy Haller Isván nem folyt be az üzlet menetébe, a spekulációkat Vasek, Apsay és Schissel intézlek. A rendőrsé­gen péntek dé ig bejelentett kár meghaladja a másfélmilliárdot, nem számítva bele az Eppin­ger-c alád másfélmi!li4rdos házát. Fedezet rá a bank birendezésé í kivül mái nincs. A rend­őr ég megállapította, hogy a bank mosl készült alaptőkéjének egymilliárd koronára való feleme­lésére. A bank nelvisége t pénteken lezárták. A lezárt he'yiségek elő t a károsul'ak tömege áll és heve* jelenetek knzö'.t követeli vissza pénzét. n _ iWimniYniYrmYmrmriTi—— — Ötvennyolcmillió korona a szinház deficitje. — A tanács ismét elhalasztotta a döntést. — (A Szeged tudósítójától) A város tanácsa pénteken délelőtt valóban összeült a polgármes­ter szobájában és szigorúan zárt ajtók mögött, közel két óra hosszáig tárgyalta a szinház ügyét. A nyilvánosság mentes ülés elrendelésére — a polgármester véleménye szerint — azért volt szükség, mert a szinházi viták általában vehe­mensebbek és gyakran megesik, hogy olyan megjegyzések hangzanak el a viták hevében, amelyek nem igen valók a nyilvánosság elé. Ez — sajnos — teljesen indokolttá teszi a zárt tár­gyalást, de nem igen szolgál a város tanácsá­nak dicsérelére. Mi ugy képzeltük, hogy a vá­ros tanácsában komoly, megfontolt szavú urak ülnek, akik tisztában vannak a kimondott szó jelentőségével és nem igen állhat elő olyan helyzet, amikor a szenvedély .legyőzi a meg­gondollságot A polgármester azonban - ugy látszik — másképen vélekedik erről a kérdésről és igy mt nem kifogásolhatjuk a nyilvánosság­nak a szinházügy tárgyalásáról való kizárását r — —BJ-UOUUI való kizárását, mert el kell ismernünk, hogy a tanács elnöke jobban ismeri a helyzetet, kívülálló. mint akárki más A zárt ülés féltizenegy óraknr L. * megjelent rajta az egésf lan C8 k nníd?döü szobájának minden ajtaját bec8?ktPá°kígáramc;fflr azonban olyan heves volt néha, hogy ecv elv mondalfoszlány keresztül tört a ptLálmi íl neszfogásra hivatott ajtókon is. es A polgármesler tizenegy óra után eltávozott az ülésről — a bíróságnál veit valami dolgi — a tanács azonban továbbra is együtt maradt és zavartalanul folytatta a vitát. A szinház ügyét J tárgyalta még akkor is, amikor a polgármester 5 féitizenkettő uián visszaérkezett és i3mé; átvette a tanácskozás irányítását. A zárt ülésnek három­negyed tizenkettőkor volt vége — minden pozi­tív eredmény nélkül, amiből az következik, mintha a tanács valami okból szántszándékkal halogatná a kézenfekvő döntést. Az ülés lefolyásáról egyébként a következőket sikerült megtudnunk. Dr. Gaál Endre kuitur­szenátor ismertette először röviden a kéidést. Felolvasta Andor Zsigmond is meretes tarialmu besdványát, amelyben a vele kötöit szerződés fölbontását kéri, mert annak további betartási anyagi tomlását okozná. Ezután Balogh Károly — aki a ta.iács meg­bízásából felülvizsgálta a szinház üzleti köny­veit — ríszleteseri ismertette a könyvvizsgálat eredményét. Jelentébe során többször kemény vitája támadt Gaál Eridrévei, aki azt kifogásolta, hogy Bilogh Károly nem csupán a könyvekből kijegyzett számadatok felolvasására szorítkozik, hanem azokat kommentálja is. Ezekben a viták­bsn résztvett a tanácsnak majd minden tagja. Végül Bjloph Károly a könyvvizsgálat eredmé­nyeként megállapította, hogy a könyvekben talált bejegyzések szerint a színháznak január elsejétől tizenötödikéig, tehát tizenöt nap alatt negyvennégymillió korona volt a deficitje; a szezon elejétől decembír harmincegyedikéig tizen­négymillió korona volt a deficit, összesen tehát ötvennyolcmillió korona. Ezután a döntés következett volna, ami, ha következetes a tanács eredeti elhatározáséhoz, semmiféle nagyobb vitát nem tett volna szük­ségessé. A tanács ugyanis Andor beadványának legelső tárgyalása alkalmával abban az elvi határozatban állapodott meg, hogy Andor Zsig­mond felmentését a könyvvizsgálat eredményétől teszi függővé. A könyvvizsgálat végleges ered­ménye pedig ott hevert már a zárt ülés asztalán, abból kitűnt, hogy január 15 éig 58,000.000 korona a szinház* deficitje, Andor Zsigmond lemondásának tehát egészen komoly alapja van. A tanács azonban nem ment el idáig. Nagy vita támadt afölött, vájjon döntsenek-e már most a kérdésben, vagy pedig ismét elhalasszák a döntést. A tanács többsége az utóbbit válasz­totta és igy a pénteki zárt ülésnek csak annyi az eredménye, hogy a tanács a hétfői tanács­ülésig ujabb meggondolási időt engedélyezett önm rgának — „hogy a tanács minden tagja megalkothassa magának a kérdésről való véle­ményét"^. Hétfőig esetleg olyan is lehet ez a vélemény, hogy a döntés egyáltalában nem sürgős és további megfontolási idő szükségeltetik, Félmilliárddal megszökött egy banktisztviselő (A Szeged budapesti tudósítójától.) Kinos bot­rány foglalkoztatja néhány nap óta a Kereske­delmi Bank tisztviselői karát és igazgatóságát. Zweig Sándor, a bank egvik cégvezetője, az igazgatók és tisztviselők (u'ajdonát képező 500 millió koronát elsikkasztotta és azután megszökött. Zweig több mint 30 éve állott a Kereske­delmi Bsnk szolgálatában, egyike volt a leg­régibb és legmegbízhatóbb tisztviselőknek. Ugy látszik a tőzsdei konjunktura szédítette meg az eddig tisztességes embert, aki a beállott bessz folytán kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni, sikkasztásba keveredőt és végül meg­szökött. Károsult a tanknak több igazgatóján és tisztviselőjén kivül néhány szolga is, akii­nek a megtakarított 100 - 200.000 koronája úszott el Zweig kezén. Zweig tuz viselő társaitól és az igazgatóktól kosztra vett át pinzl is pedig oly feltétellel, hogy Ötven százalékkal több kosztkamaiot fizet^ mint maga a bank. Az első n gyobö öjuzegek fedezetéül adott Zweig 100—120 száziiékos értékptpirfedazeíef, amely azóta természetesen 60 -70 iízázalékkl értéktelenedett el. A főtisztviselő óriási tőzsdejátékot folytatott a mások pénzén és a spekuláció nem sikerült. Igen nagy összegei volt érdekelve Zweignél többek között Erdei Károly, a Kereskedelmi Bmk igazgatója, aki egymaga több mint száz­millió koronával károsodott. A bank tisztviselői körében óriási az elkeseredés, annál is inkább, mert nem tudni, kinek az intézkedése folytán a rendőrségen eddig nem tettek feljelentést. Zweig Sándor lakásán azt mondoiták, hogy Zweig Csehszlovákiába utazott, ami persze nem bizonyos. Csehszlovákia kölcsönt ad Jugoszláviának. Bécsből jelentik: A kisántánt belgrádi kon­ferenciája alkalmával Benes csehszlovák kül­ügyminiszter megigér.e Stojadinovics jugoszláv pénzügyminiszternek, hogy Csehország kölcsönt ad Jugoszláviának. Érte-ülés sze int a kölcsönt legközelebb perfektuálják. Csehország 300 millió dinárt fog Jugoszláviának folyósita ii. — Közvetlen vaautforgalom Szeged éa Árud között. Magyarország és Románia érintke­zésében igen fontos, a két orsz-g gazdasági életét érintő lépés történt. Erdéy elszakadása óta a a szeged—aradi vasútvonalon a közlekedés szü­netel. A két ország között fennálló gazdasági kapcsolatok éppen a közlekedési vonalak hi ínya mialt lazultak meg és váltak nehé késsé. A Szeged aradi tudósítója most arról értesül, hogy az Arad Csanádi egyesült vasutak néhány nap óta tárgyal 'sokat folytának a román királyi vasutak — a CFR — igazgatóságával a sze­ged—aradi vasútvonal kiépi'é^e és forgalomba­hozatala érdekében Az ACsEV és a CFR tár­gyalásai ma már olyan előreh 1 dott stádium­ban vannak, hogy rövid időn belül hozzá lehet fogni a vasútvonal kijavításához, aminek ter­mészetes következménye lesz a forgalom meg­indulása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom