Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-26 / 22. szám

Egyei nám ára 400 k 'MtesiHség ét kladöhhrtM!l Deák Ferenc-utca 2. (FöN&lskolával szemben.) Teletan 13-83 .A .Szeged" megjelelt MM6 kivételével mindég ü«p. Egyes nám ára 400 koMML Előfizetési Arak: Egy Ül—i Szegeden 800ü,Bud«9Mten é» vidéken 8300 kot. Hirdetési Irak: PélhsaábM 1 mm. 75, egy Hasábon 1®, uimléi hasibon 225 K. Ssfl i 23 százalékkal drágább. Apfr Hirdetés 150,k0vér be tfl vei U K. Szövegközti közien*** 4 soronként 1200. Nyltte.cmtádl értesítés 2400 K. T szőri f eladásnál áiengtrtollt V. évfolyam. Szeged, 1924 január 26, SZOMBAT. 22-ik száüi. A purifikátor. Egy tekintély iránt való nem csekély tisztelet rendűit meg bennünk, szegediekben, igazán rajtunk kivül esö okoktól. Pedig mennyire tiszteltük Vasek Ernő volt kormánybiztos főispánt 1 Áhítattal hallgattuk a szavát, amikor idejött és ünnepi feketeben, méltósággal a magatartásán elmondotta bemutatkozó beszédét a városházán. Az erkölcsi megtisztulást és fölemelkedést hirdette a forradalmak után. ígért jóakaratot, de kérlelhetetlen szigorúságot is a tisztító munkában, amelynek vezéréül jelentkezett. A keresztény nemzeti eszméről, a fajvédelemről elmondta mindazt, ami még akkor friss volt, ha nem is ő találta ki. S ha talán kevesebb gondolat szövődött a beszédébe, mint amennyi hozzáfüzödhetett volna, kárpótolt az elhallgatott gondolatokért a lendülettel, amely valóban konstruktív, hazafias és tiszta moralitásu volt. Vasek Ernő szegedi működése nem tartoíi sokáig. De purifikátor! munkája bizonyára nem volt egészen eredménytelen. Alighanem eszményibb, keresztényibb lett itt egy sereg polgár érzése é? gondolkodása, vagy pontosabban, bár kissé már divatját mult szóval: mentalitása. S valószínű, hogy számos szegedi lélek maiériális fertőből szebb magaslatokra emelkedett, nem sóvárog a szennyes pénz után s megvetéssel fordul el régebbi, netön gyönyörhajhászó életmódjától. Vasek Ernő Szegedről hamarosan a fővárosba költözött, talán azért, mert ugy vélte, hogy ott tágasabb tér nyílik tüzlelkü purifikátoroknak. A volt kormány biztos-főispán elmével és összeköttetéseivel csupán, egyszerű ügyvéd s egyúttal egyszerű bankigazgató lett belőle. Bizonyosnak tarthatjuk, bogy Budapesten is folytatta purifikátori munkáját, mert bu/gó tagja a fővárosi konstruktív, fajvédő Wolffpártnak, amely tudvalevően nagy purifikátori tevékenységet fejt ki. S itt értünk el oda, ahol Vasek Ernő terebélyes tekintélye megroppant. A bankja megbukott s öt — akármilyen fájdalmas is leirni — letartóztatták. Letartóztatták pedig azért, meit mint a bünü.yi vallatásokból kidéiül', ö és leginkább ö, azok közé az igazgatói közé tartozott a banknak, akik kisemberek kosztpénzén értékpapírokat vásároltak maguknak s a pénzt elspekulálták. S ebben az a figyelemreméltó, hogy az olyan konstruktív, az oiyan idealista, az olyan erkölcsileg isilult felfogású, keresztény purifikátor, mint amilyen Vasek Ernő, éppen ugy járt el, mint egy matenalizmusba sülyedt, pénzsóvár, destruknv - idegen. Mert leheletlen, hogy az embernek itt ne jusson eszébe egy párhuzam a legutóbbi szegedi bankbukások történetéből. Tudjuk, vakmerőség összehasonlítást tenni például Vasek Ernő őméltósága, volt kormány biztos-főispán es mondjuk, Kroó Lipót volt trafikos között; de a lekintélyrombolás minden gonosz és elvetemült célzata nélkül oly önként kínálkozik a párhuzam, mint ahogy az iskolában olvasott Plutarchosznak kínálkoztak görög és római Jelesek karrierjeinek egybevetései. Kroó Lipót igen élelmes férfiú, akinek abszolúte nem volt módjában ugy kezdeni a karrtercsinálást, hogy keresztény-nemzeti érzelmek iángoltatásával ellenforradalmi kormánybiztossá neveztesse ki magát. Kroó Lipót talán meg most sem, a vizsgálati fogságban sem idealista. Kora ifjúságától fogva őszintén kedvelte a meggazdagodásnak kedvező konjunktúrákat. 5> anélkül, hogy akárcsak egyetlen szép elítélő szava lett volna a pénzsóvár, a pénzért mindenre képes spekulánsok, a materializmusba sülyedt destruktivok ellen - mint ahogy volt Vaseknek nem is egy —, elkezdett dinárokkal és dollárokkal ozleleskedni s addig valutázott amig bank nem lett a trafikjából. Kroó Lipót lent kezdte, s pályája — hogy ugy mondjuk — zene nélkül emelkedett a bankigazgatóságig. Kroó Lipótnak soha eszeágában sem volt, hogy a közéletet pufifikálja. Valószínűleg szerény ember, aki ugy vélhette — ha ugyan a vélemény valaha is megvillant az elméjében —, hogy a közélet purifikátorának az erkölcsi tisztogatás műveletét saját énjének keretén belül kell kezdenie. Vasek Einő ellenben, mint konstruktív vezérszellemhez illik, a legélesebben elitélte a forradalmak alatt felgyűlt immoralitást, a materiális fertőt, amely ilt mindent elöntött. Vasek purifikált és csak azután bankolt és spekulálta el szegény kisemberek százainak a pénzét, amikor már megmutatta, hogy közélelet purifikálni is tud. Kroó Lipót és Vasek Ernő fogságban ülnek. Mindkettőjük közéleti tevékenységét néhány száz szegény ember siratja. S éle működésük, karrierjük ebben a pontban kétségt len megegyezést mutat. Azok, akiket megkárosítottak, tiszteletlen ' elfogultságukban aligha Iáinak közöttük különbI séget. De hát lehet-e károsultaktól emelkedett, I Plutarchoszi elfogulatlanságot kívánni? (A Szeged budapesti tudósítóidtól.) Vass József azt a táviratot kapta Párisból, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter hétfőn vagy szerdán érkeznek vissza Budapestre. Bethlen ugyanis Párisban megvárja a jóvátételi bizottság döntését. Abban az f3etben, ha Bethlen már hétfőn Budapestre érkezik, az egy8éfce*párt ünnepélyes fogadtatásban fogja részesiieri a keleti pályaudvaron. A fogadtatáson a besiédct Mayer János fogja mondani. Egyébként a kormány a jóvátételi bizot'ság tanácskozásáról még nem kapott jelentést. Páris, január 25. A Matin jelentése szerint a jóvátételi bizottság már a jövő hét folyamán foglalkozik a magyar kölcsön ügyével. Miután a Népszövetség albizottsága sürgeti az ügy elintézéséi, előrelátható, hogy a jóvátételi bizottság még e hónap vége előtt meghozza határozatát. Páris, január 25. Az Echo de Paris jelentése szerint gróf Bethlen István miniszterelnök, aki tegnap este Párisba érkezett, iövíd párisi tartózkodását felhasználja arra, hogy a magyar kölcsön ügyében néhány személyiséggel érintkezést keMMMMMMMMÍMMWMMMIMMM^ Bethlen István hétfőn vagy szerdán érkezik haza. ressen. A kölcsön tulajdonképeni lebonyolítása pénzügyi kérdés, amelyet a bankárok intéznek el. Kétségtelen, hogy mihelyt a jóvátételi bizottság határozata meglesz, azok a bankárok, akik a kölcsön jegyzéséi keresztülviszik, Magyarországnak megfelelő előleget adnak, amennyiben a magyar kormány ezt tgénybe óhajtja venni. Andrássy nem vir jót • külföldi kölosóntól. Munkatársunknak sikerült beszélgetést folytatni gróf Andrássy Gyulával a külföldi kölcsönről, aki kijelentette, hogy annak eredményétől a lehető legrosszabbat várja. —• Amitől a miniszterelnök és a kormány a legjobbat várja — mondotta —, éppen attól a legrosszabbat várom. A külföldi kölcsönnel kénye-kedvére kiszolgáltatjuk magunkat volt ellenségeinknek. Qróf Bethlen Istvánból odakünn nagy embert csináltak, mert hiszen az ö beleegyezésével jött létre a trianoni béke. Ugy értesülünk, hogy gróf Andrássy Qyulát teljesen elkedvetleníti a külpolitikai helyzet, úgyannyira, hogy mandátumáról is le akar mondani. •MMAAAMAAAAAMAAAAAAAAAAAAAAAMAMMM a IMWMMIfWMMM^AMMíMíMMMMra Befejezték az indemnitás általános vitáját. mazotfakról beszél. Csodálja, hogy politikai tekintetben nincs megállapodás az ellenzéken. Beszéde végén kijelenti, hogy minden embernek össze kell fognia a nagy nemzeti munkában. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Reischl Richárd (kormánypárti) beszéde elején megállapítja, hogy a hosszú indemnitási vita tárgyalása alatt a házszabály re vízió szükségét mindenki belátja. Megérti, hogy a kommün alatt is voltak ugyan felelőtlen elemek állal elkövetett gyilkosságok, azonban elitéli a későbbi gyilkosokat is és követeli, hogy az összes atrocitások tettesének ügyét vegyék revízió alá. A kormánynak most komoly munkára van szüksége. Az emigránsokról szólva, kijelenti, hogy aki nem bűnös, az hazajöhet, de aki bűnös, vagy vétkes a kommunizmus megteremtésében, az jobban teszi, ha nem tér haza. Majd a gazdasági iskolákról beszél. Örömmel üdvözli Bethlen István gróf miniszterelnöknek a külföldi kölcsön érdekében elkövetett munkáját. Az indemnitási javaslatot elfogadja. Varsányi Qábor lett volna a közetkező szónok, azonban nem volt jelen. Az elnök kijelentette, hogy az általános vitát bezárja, majd szünetet rendelt el. Szünet után Vass József niniszterelnökhelyettes emelkedett szólásra Beszédében kijelentette, hogy az indemnitás szónokai élesen világíthatták meg a helyzetet, aaónban pénzügyi politikánkról szakszerűen egy szónok sem beszélt. Majd hosszú fejtegetésben magyarázza a demokráciának a fogalmát. Az'án a szabadság kérdéséről beszél és megállapítja, hogy az állami életben a polgárt ket szabadság illeti meg, az egyéni és közszabadság. K jelenti, hogy • demokrácia nem Jelenti a nép uralmát. Az (A Szeged budapesti tudósttójától) A nemzetgyűlés pénteki ülését 11 óiakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Első szónok dr. Bagyó János (kormánypárti) volt, aki a külföldi kölcsönről szólva megállapítja, hogy attól eredményeket is vár, továbbá megemlíti, hogy attól nemcsak a gazdasági, hanem a külpolitikai viszonyok jobbrafordulását is várja. Megemlékezik az olasz-jugoszláv szerződésről is, amelyről szólva kijelenti, hogy annak hazánkra semmi káros hatása nem lehet. Az indemnitási Javaslatot elfogadja. Strausz István a következő szónok. Megállanitis hosv a trianoni szerződés óta csak a költségvetési Jogot tárgyalják. Károsnak •atíja, hogy a hadeeregben a tisztikar létszámát állandóan fokozzák, amit ő nem tarl szükségesnek. Hibáztatja továbbá, hogy az úgynevezett titkos alapok hovafordításáról nem lesznek jelentést. Régebben is voltak ilyen titkos alapok, de azok alig haladták meg az 50—100 millió koronát, Egy idő óta azonban ezek tárgyalása el-elmaracinzik viszont az alapok a forradalom óta elszaporodtak. K*™'y: Mihálynak is ezek a doleok tör'ék hi a nyakát. Meg kell vizsgálni ezeknek az alapoknak hovaforditását, hogy azok az államrezonért vannak-e, vagy sem. Határozati Javaslatot terjeszt be, hogy az alapok kiadásait aleofőbb állami számvevőszék elnökével vizsláitassa felül éa airól tegyen Jelentést Elnök szünetet rendel el délután 4-Ig. Háromnegyed 5 órakor nyitja meg az öléit Pficthv Pál alelnök. Strausz István folytatja beszédét, amelyben a colsári iskolai tanárok, továbbá a női szerzetesrendi tagok sérelmeit ecseteli és a tanárok státusrendezéséről nyújt be határozMi Javaslatot. Ugyanilyen Javaslatot tesz a falusi kántortanítók^ fizetésrendezéséről is. Majd a közalkal-