Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-25 / 21. szám

SZEGED Szeged, 1924 jannár 25. tartom morális dolognak még a kormánypárt részéről sem, még kevésbé a liberális ellenzék részéről, hogy valakit oktobrista szereplése miatt elitéljenek. — Nem arról van szó, hogy ezek októbristáknak vallják magukat, hanem hogy az akkori eseményekbe befolytak, az akkori eseményekben pedig nem lehet komolyan kivetnivalót találni. Ugy Ítélem meg az ország helyzeté! — bár rossz volna a megiélésem! — hogy kezeled ink az idSnek ahhoz a választóvonalához, amely után elkéshetünk afiól a lehetőségtől, hogy az ország nyugodt fejlődését biztosítani tudjuk. Ekisünk, hí nem fogni* öós-e azok a nberálU és demokratikus elegek, akik különben lényegileg e^yetéreiek. Ha azt kutatjuk, h )gy mi történt itt négy év alatt a gyilkosok és bombavetők ellen .. . Dinich Ödön: Hát a kommunistáknál mi történt ? Peidl Gyula: Azt tudjuk, hogy mi történt a kommunistáknál. Néhányat felakasztottak... Dinich Od3n: De ktv;set. Peidl Gyula: Vérengzőknek kevés. Klárik Ferenc: Mennyi vér kellene még? Peidl Gyula: Lényegileg a bj nbtm renyletek és gyilkosságok ügyében nem történt semmi. Mikor a francia követség eil n követte* el bombamerényietet és ugyanekkor a külföldön folytattak kölcsöntárgya'ásokat, nem fogták le a tetteseket. A multoan azonban lefog ak olyan tet'eseket, akikről kiderült, hogy artailanak, vagy hogyha nem de üli ki ártat aníáguk, amnesztiái kaptak, Az uióbbi időkben történt letartóztatásokat ennek következtében fenntartással kell fogadnom. Ezt a bizalmatlanságomat növeli a ma elhangzott birói itélet is. Az U ain puccsügyben hat heti államfogházra Ítélték Utaint és társait és ezt a büntetést kitöltöttnek vették a vizsgálati fogsággal. Magyarországon nem is olyan régen és olyan ri kán, egy, két, sőt négy évi fogházbüntetéseket mértek ki egyegy újságcikkért. j — HÜ elgondolom, hogy egy Stromfeld nevü ur vacsorán elhangzott ártsti n kijelenté e miatt háromnegyed évig volt vizsgálati fogságban és azután kénytelenek valtak felmenteni, ha eszembe jut, hogy itt a parlimemb n és a parlament épülete esőit, amikor Ulain Ferencet behozták a mentelmi bizottság főtárgyalására, P.ónay Pál azt kiáltotta feléje — ne félj. Franci, I kiszabadítunk / — egészen érthet noi.;y fenntartással kell jogadnunk ezeket a dolgokat és várnom kell az ügyek végét. Az égés* vonalon elégedetlenséget látok és ennek következtében sorra fogom vizsgá n», mit tett a kormány gtzdasági, politikai és kulturális téren. — Mit tett a kormány a pénzügyi és morális kérdess'»ben? Politikai teren mi »örtént? Gömbös G,ula szavával élve, ő különösnek tartja, hogy mi, szocialisták itt ülünk. Nem hiszem, hogy mi itt a kormány jóvoltából ülünk, azt ö maga cáfolta me?. Kijelentem, hogv sem jobb magyar, sem jobb keresztény nem ül itt, mint amilyennek én és társaim érzik magukat. Az a hasafiassíg, amelyet a mostani időkben hangoz'atnak, nem egyéb, mint frázis. Szabó Józnef tegnapi beszédére reflektál, aki tegnap megvádolta a szociá demokratákat jogtalanul. A keresz ényszociai'sták tanulhatnának a szociáldemokratákból. De ha a keresztényszocialista párt sztrájktörő, akkor ők jogosnak tartják, bogy a szocialista munkások erélyesebb eszközöket alkalmazzanak. Szabó József közbeszól: Minden keresztényszocialistát megtesznek sztrájktörőnek. Peidl Gyula: A kormány pénzügyi politikáját kritizálja ezután és kifejti, bogy ez az adópolitika a kincs ári haszonrészesedésen atopsiik. A mai adópolitika mintha ciak elhaladna a nagybirtokotok és a nagyvagyonok mellett anélkül, hogy azokat is igazságosan megadóztatnák. (Nagy zaj, állandó, ideges közbeszólások.) Peidl Gyula: Rakovtzky belügyminiszter nyiregyházai beszédében azt mondotta, hogy a szociáldemokrata párt tele van a legzüllöitebb kommunistákkal, akik a kommunista uralomhoz tortoznak, mert összeköttetésben állnak az sm. r»c óval. Nem hiszi, hogy a világon olyan nagy distanciákai lehetne konstatálni, mint a msgánbecsület és a politikai becsület között Magyarországon. A miniszterelnök a nyár végéa megférte, hogy az Éoredő Magyarok Egyesületét feloszlatja. Rassay Károly: Ugy van I Peidl Gyula: Nekem nem sürgős az ÉME feloszlatása, bár nyilvánvaló, hogy a különböző bombamerényletek innen erednek, azonban ez a feloszlatás erkölcsi kötelessége a kormánynak. Tegnap hallhattuk, hogy hol vannak a fegyvereik és a bombagyáruk. Csontos Imre: Nem látni senkit, aki bombavető 1 (Derültség.) Rassay Károly: Hát a csongrádi eset mi von ? I Csontos Imre: Az ébredik közt is vannak olyan becsületes emberek, mint a szocialistáknál. Peidl Gyula: Azt nem nevezhetem becsületes embernek, aki ártatlan emberek közé bombát dob (Óriási zaj és lárma.) Peidl G/u'a: A miniszterelnök tehát nem tartotta be Ígéretét, erre maga Prónay Pál emlékeztette a miniáztereln^köt. Hogy akarja a kormány igy fenntartani tekintélyét. Ilyenformán ez a teKintá y meg fog szűnni. Majd a birói eljárásokról em ékezik meg és megállapítja, hogy mindenkinek érdeke a birói függetlenségnek biztosítása. Felo'vassa az igazságügy minisziernek egy körlevelét, amelyben az igozságügyminiszter megtiltja, hogy a birók akir természetbeni, akár másféle adományokat elfogadjanak. — A kormánykik'Jldöttek együtt tanácskoztak a MOVE és az ÉVIÉ feloszt tásáról. Drózdy feltárta tegnap a Ház ebit a kecsk miti és a dunán'uli gyilkosságokat, amelyek az egész világ e'őtt feltárták a magyarországi viszonyokat. Ezzel szemben Eckhardt kijelenteüe, hogy a nyomozást nem Szegeden, hanem Budapesten, a fővezérségen kell megindítani. Ez a kije entés su'yos gvanut tartalmaz. Kíváncsi, hogy E:khardt milyen titkokat tud a fővezérrel kapcsolatban. Az ország kíváncsian várja ezt, mert en <ek külpo itikai vonatKozís i vannak. Eckhardt kijelenti, hogy Héjjas 1919-beni tetteit h z^fias cselekedeteiből követte el és arra felhatalmazást kapott. Megállapítja, hogy Kecske néten Héjjas több mint 50 embert gyilkol, le minden előzetes vizsgálat nélkül. Szomjas Gusztáv: Hát a kommün alatt hányat gyikoltak te? Peidl Gyula: Az is gaztett volt. Megtorlásban nem részesültek ezek a többszörös gviíkoíok. Az utcán szaladgálnak és még a Házban is véreskezű emberekkel lehettünk együtt. (Nagy zaj a Hiz minden oldalán.) Reisel Richárd: Mi nem pár óljuk a gyilkosokat. Peidl G/ula: Tess°k meg'orolni a gyilkosságokat és akkor igérem, hogy soha többé nem fogjuk őket elf hozni. Héjjas állítólag az akkori fővezér parancsára gyilkolt. Mi igaz ebből? Ebből sz tűnik ki, hogy a gyikojság akkori értelmi szerzője a fővezér volt. Egy hang az egységes pártról: Nem kell mindent elhinni I — Ha ez bebizonyosodik, akkor elsősorban követelhető, hogy a kormányzó hagyja el helyét. Az elnök itt megszakítja a szoaokot és út perc szünetet rendel el. Szünet után Peidl tovább beszél és felolvassa az ig9zságü?yminiszternek az ingyen-részvényekről szó ó nemlékirataitu. A belügyminiszter is köztük szerepelt az emiitett kedvezményes részvények elfogadói között. Majd a munsássag nulyos helyzetéről be?zél és kijelenti, hogy azok panasz?,it a rendőrség sohasem veszi komolyan. Meg kellene már végre szüntetni ezeket az állapotokat. Ha az országban a morált akarjuk úrrá tenni, akkor nem gondolná-e a kormány, hogy azt fentről kellene kezdeni? Majd az Esküit-üggyel foglalkozik. Kijelenti, hogy ezt az ügyet sem lehet ugy elintézni, mint ahogy azt gondolták. A délutáni ülésen ismét Peidl beszélt s beszéde közben olyan izgatott volt a hangulat, hogy szinte leírhatatlan. Két párt: a szociáldemokraták is az egységes pártiak a jajvédökkel majdnem egymásnak rontottak. Peidl Gyula: Nem győzi eléggé hangsúlyozni azt, hogy állandó követésekkel lépjenek fel. Ne akarják védeni azt, amit nem toroltak meg. Ha a kormány azt mondja, bogy nincs megelégedve a helyzettel, miért nem tesz valamit. Az nem elég, Ingy ninc« megelégedve. Az egyetemen fenntartják a numerus ctaususl, sőt síigoriiják, a tandijakat föleme ik és ezáltal a szegényebb diátok beiratkozását megakadályozzák. Az uj lapok mepndüasa nehézs ígekbe ütközik, miu*án ebhez a kormánv hozzájárulása 3zükséges. A polgári lapok, általában a sajtó helyzete nagyon rossz. A kormány nem nyújt semmiféle reményt arra nézve, hogy a jövőben tesz valamit. — Mi ezekről a dolgokról soha sem beszéltünk érdemlegesen, most azonban szóvá kell ebeket tenni. Mi a külfölddel szemben méltánylást kérünk, de hogyan kivánhatfuk ezt, mikor itt bent az országban sincs méltánylás Lehetetlennek tarlja, hogy birói itélet nélkül embereket internáljanak. A fajvédők is reá eszméltek, de még sem követelők nem fajvédőkkel szemben az internálás rendszer megszüntetését. Akadnak o'yan emberek, a'<ik mesélhetnek, de még sem tudom azt megérteni a belügyminiszter urnák a bombamerénylőkkel szemben talált védelmét. Az emigráció és a kölcsön. Peidl Gyula: Ha most a Hoüánok és N tvaysk meggyilkolásáról volna szó, (a jobboldal felé): a tetteseket elsöpörte volna az önök indulata. Meg kell állapitanom, hogy az amnesztiával nem kívánok lehetetlen dobokat. Kifogásolja a gyorsított eljárást is. (Nagy Emil igazstgtlgyminiszter láiha'ó nagy figyelemmel kiséri Pdtdl szavait) A gyorsított ítéletek megértek arra, hogy revízió alá vétessenek. Majd az emigiánskérdísről beszél. Készségg:! vállalom azokért a felelőséget, amelyek én alattam történtek. A háború okait kell kinyomozni. (Nagy zaj) Sokan áldozatul elek annak, hogy itthon maradtak. Fáj neki, hogy Qarami, Lovászy és Buchinger távol kénytelenek maradni hazájuktól akkor, amikor azok sem tettek mást, mint ő és ő mégis nemzetgyűlési képviselő és itt van. N .gyatádi Siabó István megváltoztatta felfogását, ő itthon maradhatott. Az amnesztiakérdés teljesen megérett a revízióra. Ezután a külföldi kölcsönről beszél. Mindazt, amit az orszAg érdekében c'elekszenek, helyesnek tart. Megáilaptja, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök már is tanújelét adta annak, hogy itt nincs alkotmányos élet. Amit itt Magyarországon mondott, azt Londonban visszavonta. A koicsönre vonalkozólag a nemzetgyűlés véleményét nem tartotta szükségesnek kikérni. N.-m hetye*li a kormány külpolitikáját. Fel kell oszlatni a titkos alakulatokat, ez csak használna az országnak. Teny az, hogy az „Alföldi Brigád" a külföld előtt nem használ a magyar ügyeknek. Szavait befejezve nem tartja lehetőnek, hogy a kormány iránt bizalommal legyen. Az indemnitási javas a ot nem fogadja el. (Szónokot számosan üdvözlik.) Ezután Vass József szólal fe' és kéri, engedélyezze a nemzetgyűlés, hogy a tegnapi éi tegnapelőtti interpellációkra ndandó vilaszát holnapra halassza. Visszautasítja a kormányzó ellen elhangzott vád kat és kijelenti, hogy a kormányzó míndeo politikumtól tartózkodik. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz. A nemzetgyűlés hgKözelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tarja. Az indemnitási vita befejezése után a földrtf irmnovella tárgyalása kö/etkezik. www ** N 26-án kötik meg az olasz-jugoszláv szerződést. Rómából jelentik: Pasics és teken délben érkeznek Rómába a következő: Megérkezésük u Mussolini tanácskozásra ülnek „Quirinái'-ban lakoma. 26 án jugoszláv szerződés megkötése. zése után Pasics és Nincsics folytatják utjukat Párisba. Nincsic 5 pén. A program á« Pa-ict éi össze. Es e a lesz az olaszEnnek befi|eismét együtt A német aranyjegybank. Páriából jelenlik: Srombtton teljes pontossággal fogják közölni az aranyjegybank statutumit. A tervezet;t Schacht dokozta ki. A jegybank részvényeit nemcsak Németországban, hanem külföldön is lehet jegyezni. Schacht ugy számit, hogy Németországot az arany jegybank felállításával talpraállitja, mert a kibocsátandó pénzjegyekre 50% fedezet van. Németotságban ugyanis körülbelül két milliárd aranykorona értíkü külföldi valuta van. Az a terv is fömerüit, hogy a jegybank aranykészletét egy semleges államban helyezzék el, hogy védve legyen eg« esetleges torradalom vagy zav rgds veszélyétől. Erről azonban végleges döntés még nem történt.