Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-25 / 21. szám
Eüires i»ám ára 400 korona 'Mfketrtftség ti UadöhlvaJaüi Deák Fereac-utca 2. (FőESülskolávai szemben.) Teleim 13-33.A,Szeged* megjeleaik fcétfö kivételivel minden 9W. Keres szám ára 400 kol«UL Előfizetési árak: Egy klmpra Szegeden 8000,Budaés vidéken 8500 ko». Hirdetési árak: Félhasában 1 mm. 75, egy hasábon 150, mástél hasábon 225 K. Szövegkíil 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemény* soronként 1200. NyUttér, családi értesítés 2400 R. Többszöri feladásnál árengedméaj V. évfolyam. Szeged, 1924 január 25, PENTEK. 21-ik szám. Fakad a kelevény. A metafora nem valami gusztusos, de inparlamentárisnak még se lehet mondani, hiszen a parlamentből való. A szocialisták jellemezték vele a helyzetet és a szocialisták nem finom urak, a szocialisták nem szalonembereb, ők magasabb körökben nem járatosak, az ő frazeológiájuk nem igazodik a retorika és stilisztika szabályai szerint — és soha se volt még rá eset és nyilván nem is lesz, hogy munkás-képviselők közt folyjon le olyan hangú vita az ország házában, amilyennel a kurzus két előkelősége képpesztette el mára virradóra az egész országot. Eckhardt Tibor volt az egyik, a finom és snájdig ur, a gavallér főszolgabíró, nemrégiben a magyar kormány sajtókormányzója és mint ilyen, szinte élet-halál ura és talán nem kisebb ur mai állásában sem, mikor az ébredő magyarok egyesületének elnöke. A másik előkelőség szintén elég súlyos ember, noha súlya talán nem is ér fel az ébredő elnökével, mert ő csak Magyarország miniszterelnökét he'yetlesiti és csak a m8gyar királyi kormánynak minisztere. Hozzá pap-ember is s ilyennek is elég tekintélyes, több egyházi mé1 tfság viselője, püspöki és érseki székek állandó várományosa, bár be kell látni, hogy azért nem veheti fel a versenyt mint egyházi ember sem Turchányi Egon főtisztelendő úrral, az ébredők ügyvezető-igazgatójával, akit hir szerint ezon internáló tábor lakójává akarnak tenni, amelyet az ébredők óhajtására rendeztek be korábbi kurzus-kormányok. S amelynek talál már régebben a lakója lett volna Egon főtisztelendő egyik mwvnevü elődje az /ébredők vezetőségében, Zákány "Oyula lő iazteiendő ur, ha különböző törvénybe ütköző pénzügyi oüveletek után idejekorán nem emigrált volna Amerikába. Mindezt szükséges tudni annak a mérkőzésnek a méltányiáFához, amelynek során Eckhardt Tibor ismétellen arcátlannak és aljasnak nevezte a kormány eljárását az ébredőkkel szemben. S hogy tettlegességgel nem végződött a finom, méltóságos és kegyelmes urak szóharc), amelynek folyamán mindaketlő ezon félelmének adott kifejezést, hogy a másiknak a terrorja elől ki kell bujdosnia az országból, — tiogy ölre nem ment a keresztény nemzeti politika két illusztris reprezentánsa, az nyilván csak annak köszönhető, hogy a miniszterelnök helyetlese papi ruhát vise! s van arnyira pap, hogy erről mint poifikus se feledkezzék meg. Készséggel aláírjuk, amit a miniszterelnök helyettese mondott a m sik elnökről: hogy ilyen hangon még eddig a m gyar népképviselet házában nem beszéltek Egyszer beszéltek majdnem igy, a magyar szovjet idején, de az falán még sem szolgálhat precedensül Eckhardt Tibornak, mert annak a tagjai vörös kommunisták voltak és különben is műveletlen, uri modort nem tanult gyülevész népek. Sok minden egyébben kivül már ez is visszatartana attAl, hogy párhuzamot vonjunk az egykorú vörös újságokból és a mai fehér újságokból ismert jelenetek közt, ellenben talán szab d analógiát keresd a 'örténelemben s minket a két kiváó na gyar politikus összeveszése némileg a írancia forrada om történelének azon lapjaira emlékeztet, mikor a konvent vezérei vesz nek össze egymással és fenyegetik meg egymást mindenféle leleplezésekkel és jóslatokkal. — Elfogyott a türelmem I — verte az ébredők elnöke a Ház sokat emlegetett asztalát. — Fél évig hal gattam, de nem hallgatok tovább l Ha a kormány föl nem hagy a gyanúsításokkal bpszélni fogok! — Rendoen van 1 Hát beszéljünk 1 — csattant ki az indulat a kormány helyetles elnökéböAzSEb edök elnöke egyelőre folytonos padverdesés közt csak azt kérdezte meg a másik elnöktől, hogy az Alföldi Brigád dolgában mért Szegeden nyomoztatott a belügyminiszter és miért nem a vezér kai i főnökségen ? Mit értett ez alatt az ébredik elnöke és mit nem, azt mi nem tudhatjuk és nem is vagyunk rá kíváncsiak, de ebbfl a szemelvényből látható, hogy Eckhardt Tibor, ha megjön a beszélhetnékje, rendkívül destruktív férfiú lesz, aki igazán nem fog fzzal törődni, hogy mit szól a külföldi közvélemény és az ántánt e'lenőrző bizottsága a magyarországi állapotokhoz. Ez a hősi elszán' ság annál tiszteletreméltóbb Eckhardt Tiborban, mert eddig mindig hazaárulá t látott pártjával együtt abban, haOrgoványt emlegette az ellenzék és olyankor mindig fölzúgott a kórus : mit szól hozzá a ltü fold ? Pedig soha ellenzéki szónok a legszélsőbb balon se vetemedett olyan hallatlan vakmerős gre, hogy Héjjas Iván brigádját egyszerre emlegette volna a vezérkari főnökséggel. Biztosra ve szük, hogy ezt a példátlan inzul ust illetékes helyen számon kérik Eckhardt Tibortól, mert ha nem, az végzetes következményekkel járna. Ma mindenki tisztában van vele, hogy az ébredek ifjú elnökéből csak az elvakult szenvedély beszélt. De ha éppen ezért elnéznék neki ezt a vakmerőséget, alighanem lennének olyanok, akik ugy ál itanák be a dolgot, mintha a kormány nem akarna alkalmat adni egykori támaszának arra, hogy kibeszélje magát. Van azonban még egy megoldás is. Félhivatalos kommünikékben ki keli jelenteni és a kormánylapokban ve?ércikkeket íratni arról, hogy desirukció zsidó lap k találták ki az egész botrányt, amelyek a leggyalázatosabb eszközökkel akartak éket verni a közös keresztény gondolat elvi alapjába ... Bethlenéit hétfőn érkeznek Budapestre. Az indemnitási vita vége. József kijelentette, bogy Rakovszky lemondásáról szó sincs, sőt a legnagyobb eréllyel iparkodik dolgozni a rend megteremtésén. Egyébkent ez irdemnitasi vita már a végét járja, még egy-két fölszólalás következik, köztük Strausz Istváné, majd Vass József és a szskminiszterek feleinek az elhangzottakra. (A Szeged budopesti tudósitójától.) Vass József h. minisztereit ök azt a kijelentést tette, tiopy Bethlen és Kálloy hétfőn érkeznek vissza Budapestre. Az egyutges páttban mozgalom indult meg, hegy Bethlent a Keleti-pálysudvaron ünnepélyesen fogadják. Csütörtökön délután az a hir terjedt el, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter lemond. Vass A londoni javaslatok a jóvátételi bizottság előtt. A Szeged tmda^fü tudósítója jelenti éjszakai órákban: A jóvátételi bizottság ma délután ülést tartott, amelyen a londoni magyar megál apodásoktól került szó. A javaslatokat a magyar albizottság elé utalták. c„c..U.íu uuunaag mnevezese. n * t- inn-mrnonKjULuum Peidl Gyula nagy beszéde a nemzetgyűlésen. az Egyébkent h^-onr pontot 'üzek ki végleges mego dásra sz albizottság elé: 1. A békeszerződések megállapítása. 2. A zálogjogok felfüggesztése. 3. Az ellenőrző bizottság kinevezése. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A nemzet' . gyűlés c=ü örtöki ülését negyed tizenkettő után nyitotta meg Scitovszky Béla házelnök. Az első szónok Peidl Gyula. — A szociáldemokraták nem tápláltak rózsás j reményeket — mondja Peidl —, amikor a \ nemzetgyűlésbe kerültek. A hábotu köveikez\ tében az ország veszedelmes helyzetbe került, ; terűleiének és lakosságának kétharmadrészét elj vesztette. Tudtuk, hogy azok. akik ezt a veszedelnvt az országra hozták, bűnbakot fognak I kere8ni. Mi nem akarjuk a ránk eső felelőssé cet elhárítani msgunktól, ami a háború után való dolgokból minket illet, de nem lehelünk okai annak, hogy az októberi forradalomnál nem álltak meg az események. Kun Báláék először nem a szakszervezetekben, de a Gólyavárban tartották üléseiket, ahol nem a munkásrétegek szoktak ülísezni. — Ait mondják, hogy soVat beszélünk. Mi olyan poliikának akarunk utat törni, amely az összes dolgozó erőkkel számot vet. Nem akarunk pusztán tanácsokat adni, hiszen a munkanélküliséget nem lehet tanácsokkal megodani. Európaszerle komoiy letteket látunk ebben a tekintetben. Meg akarjuk előzni az esetleges uiabb veszedelmeket. A nagy szociális problémákat nem lehel úgynevezett kemény kézzel és engesztelhetetlen lélekkel mego'dani. — Ajánlom a kormány figyelmébe, hogy azt az uralmat, ami négy és fél év alatt fo yt, tovább folytatni nem lehet, mert nincs elég morális alapja az ilyen kormányzatnak és ilyen körülmények között olyan felszólalás amely a kor.nánypár i részről hangzóit el, hogy üljü k le a zöld asztalhoz, két óra a»a t rendbe le et hozni mindent, nem lehet jóhiszemű és nem hangoz hátik el Olyan párt részéről, amelyben a legszélsőségesebb túlzók vezér fér fiai foglalnak helyet. De legkevésbé illik felszentelt papi alakhoz olyan kijelentés, amely a munkásságot söpredéknek nevezi. Petrovácz Gyula: A kommunistákra ériette. Peidl Gyula (Fetrovácz felé emelt hangon): Ne hivatkozzanak mindig kommunistákra. A belügyminiszter is megállapította, hmy nincsenek kommunisták. (Zaj Elnök csenget.) — Ennek a szerencsében országnak sok baja között talán az a 'egnagyobb baj*, hogy a kisgazdák nogyobbrésze a nagybirtokosok érdekkocsijába fogatta magát. (Ellentmondások a j )bb Id ion.) Ahány kisgazda képviselő áriam felszólalt, felszólalása tele volt panasszal, akárcsak a mienk. Felszólalása végén azután mindegyik támogatja a kormányt és elfogadja a törvényjavaslatot — Én nem akarom kisgazda képviselőtársaim jóhiszeműségét kétségbe vonni, de ugy érzem, hogy itt vahmi baj van, mert ha valaki nem tud egy politika melet érveket felhozni, akkor nem lehet rendben a dolog. Ha ennek a bajnak okát kutatom, akkor oda kell ki yukadnom, hogy a válaszójo.? gyakorlása körül kell lenni valami hibának. Ugy látom, a titkos szavazásra nemcsak a választók, hanem a képviselők függetlensége érdekében is szükség van. Egy másitt baj az, hogy a polgári liberális és demokrata képviselők nem tuJnak egymásra találni és az én megitélé en szerint kicsinyes okok miatt nem jöhet létre krzötiük az az egyesség, amelyre az ország erdekében szükség van. — Ennek az okát nem részletezem, da lehetetlennek tartom az egységes párt, de még az ellenzék részéről is az-, hogy nekünk a forradalombeli rzerepiésünket veúk szemünkre anélkül, hogy megielölnék azokat, fkikn k erkölcsi vagy mo ál s infegri ását kétségbe vonják. Nem