Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-24 / 20. szám

Egyes mmám ára 400 korona :t*riMuNMg H UalOhiva*4riíl Dirik F«reac-utca 2. (Föliilfekulával szemben.) Telel»n Ki-33.A .Szeged" megjeleli) hétlö kivitelével minden 2«*. Egyes azám ára 400 koma*. Elötizetési Arak: Kgj í«wpr» Sxegeden SUOUJBuda—l és vidéken 8J00 kot Hirdetési árak: Pélhasáboa 1 mm. 75, egy hasábon 190, másfél hasábon 225 K. Szö i #lit 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kOvér bemvei SOI K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyüttér, csillád i értesítés 2400 K. Többszöri feladásnál árengedmény V. évfolyam. Szeged, 1924 január 24, CSÜTÖRTÖK. 20-ik szám. Külpolitikai csalódások. A magyar külpolitika — ha ugyan lehet beszélni boszorkányokról, amelyek nincsenek — mindig érzelmi alapokra volt fölépítve. Mátyás király korától kezdve mostanáig a magyarságnak nem volt önálló nemzetközi élete. Áz olyan kivételesen nagy diplomáciai tehetségek, mint Fráter György és Bethlen Gábor, akikből más viszonyok között egy uj Richelieu vagy Gusztáv Adolf lett volna, csak korlátolt mértékben tudták zsenijüket a magyarság javára értékesíteni. Kívülük újkori történelmünknek még legragyogóbb alakjai is, akiknek egyéni önzetlensége soha nem fakuló csillogással sugárzik bele a mi sivár korunkba, szinte fátumszerüen futottak lidércek és el nem érhető ábrándképek után. Ál íródtak francia szövetségről, mikor a francia politika csak ideig-óráig akarta kihasználni őket, támaszkodni akarlak a törökre, mikor a török félhold már leáldozóban volt és keresték a lengyel szimpátiákat, mikor Lengyelország már megszűnt tényező lenni az európai politikában. Az utolsó évtizedek viszont arra szolgáltatnak egyre sűrűbben ismétlődő példákat, hogy a magyar rokonszenv megnyilvánu'ásai mindig arra fordullak, ahonnét semmit sem várhattak. Akkor tüntettünk a franciák mellett, mikor a felemelkedő német császárság Szedánnál porba sújtotta a napoleoni imperializmust és akkor vol tunk Németország szövetségesei, mikor a német impérium megbuktatására szövetkezett az egész világ. Lehet, hogy mindez érzelmileg érthető volt és szép is, de semmiesetre sem hasznos, mert nem tudfunk rokonszenveket ébreszteni a magunk javára. Ma a kurzus jegyében tomboló tudománytalanság a turánkodás jegyében igyekszik a magyar közönséget a reális erők mérlegelésétől eltéríteni. Tudományos sarlatánok és jóhiszemű álmodozók ködképeket pingálnak és még az arabokat is megteszik turáni testvéreknek, akiknek egyéb gondjuk sincs, minthogy ősi szemita voltukat megtagadva esetleg a Vörös-tengeren keresztül jöjjenek a magyar kurzuspolittka megmentésére. Igy éri a magyar külpolitikát, helyesebben tslán a magyar közvé^ményt a csalódások egész sorozata. Az októberi forr dalom idején, amelyről ma tárgyilagos higgadtsággal meg lehet állapítani, hogy a mai rend oszlopai közül is sokan ott álltak a bölcsőjénél, a szerencsétlenül megkótyagosodott ország hitte és várta, hogy a franciák fogják az ország területi integritását megmenteni. Azután keringtek hirek angol és olasz királyi hercegnők, akik epedve várják a pillanatot, hogy helyreállítsák a megcsonkított ország területi épségét és magukkal hozzák az Anjouk korának nagyhatalmi állását. Még olyan fantasztikumok is hitelre talál'ak, hogy Magyarország ötvenegyedik, állam gyanánt belép az Amerikai Egyesült Államokba és az Unió hatalmas gazdasági ereiével vállalja a szerencsétlen ország gazdasági talpraá litáóát. A szerényebbek szerényebb ábrándokkal is megelégedtek: Románia összevész Jugoszláviával és semlegességünk biztosításáért visszaadja Aradot, Temesvárt, Nagyváradot. A cseh kormány önként iemond Csehszlovákia magyarlakta területeiről. Lengyelország szövetséget köt velünk. Kiélesedik az clasz-jugoszláv ellentét és Olaszország lesz a magyar külpolitikai törekvések legbiztosabb támasza. A szalmaszálba is kapó reménykedésnek voltak a tünetei ezek, amelyekre kijózanító hideg zuhanyként hatottak az uj politikai alakulások. Feszültség helyett házassági kapocs Belgrád és Bukarest között, területi engedmények kisántánt a trianoni birtokállomány megvédésére, lengyel-magyar szövetség helyett közeledés Varsó és Bukarest között és Lengyelország csatlakozása a kisántántnak Magyarországot körülvevő gyűrűjéhez. Érzelmi politikánk itt is halálos sebet kapott, pedig Lengyelországra még neheztelni sem lehet érle. Romániával együtt kell tartania a fenyegető rémtől, az orosz hatalom megerősödésétől; közös érdekük parancsolja, hogy ellene szövetkezzenek. Most az olasz-jugoszláv egyezmény a magyar érzelmi külpolitikának legfájóbb sebe. Olaszország, amelyhez Kossuth és Garibaldi, a marsalai ezer és nemzeti függetlenségért egy itt kiállott szenvedések emlékei fűznek bennünket és amely a háború után is annyi jóindulatot mutatott velünk szemben, megfeledkezett a múltról, a jelenről, rólunk és egyezményt kötött Jugoszláviával I Az egyezmény már nyilvánvaló, Pasics tegnap ismertette is a szerb kormányt támogató legerősebb pártnak, a radikálisoknak a klubjában. Sajnos, ezen változtatni nem lehet. Ugyanúgy azonban, ahogy veszedelmesnek, sőt végzetesnek tartjuk az ábrándok külpolitikáját és a turkomán vagy kinai rokonság groteszk politikai hangoztatását, ilyen csalódások idejében is szeretjük megőrizni azt a józan higgadtságot, amely egyedül lehet a magyarság sorsinak irányitója e vészes esztendőkben. Mi az olasz-jugoszláv egyezményben nem a kölcsönös szimpátiák egymásra bukkanását látjuk, hanem egy uj világpolitikai alakulásnak a kezdetét. Amiben Mussolini és Nincsics megállapodtak, egyszerű viszontbiztosítás. Olasz- é* Franciaország a Földközi-tenger kérdésében elhidegültek egymástól, viszont az Adria a monarchia összeomlása óta Olaszországra nézve elvesztette eddigi vitális jelentőségét. Jugoszlávia lévén a francia politikának adriai exponense, Olaszország biztosítani akarja a hátát minden nyugati konflagráció esetére. Viszont Jugoszlávia, amelynek belső homogenitása erős repedéseket tüntet fel, szabad kezet akar határain belül is a Balkán többi részein. Az érdekek igy találkoznak és igy jönnek létre egyezmények a 1 lkek minden közössége nélkül. Az örök rokonszenvet és barátságot emlegető pohárköszöntők, mint már a világháború alatt és után megtanultuk, nem számítanak. Ez most a helyzet. Higgadtan mérlegelve nekünk sem volna szabad más eredményre jutnunk, minthogy kifelé csak tisztán reális politikát követhetünk. Minden érzelmi szempontot félretéve az érdekszálakat kell keresnünk, melyek bárkit is hozzánk fűzhetnek, a legapróbb előnyöket is ki kell csiholnunk a magyarság javára és tárgyi szempontok mérlegelésével kell a helyünket megtalálnunk az uj külpolitikai orientációban. •—iir>ViYynmjijujiju A kölcsön elhelyezésénél Bethlen az angol piacra számit. Lendon, január 23. Bethlen István gróf miniszterelnök a Reuter-iroda munkatársának a következőket mendotts: — A ma megtett elő fogja segíteni,' hogy Közép-Európa gazdasági, pénzügyi és politikai téren rendezett viszonyok közé jusson. Remélem, hogy a jóvátételi bizottság kedvező döntést Jog hozni a Népszövetség által kidolgozott tervezet tekintetében és ezzel lehetségessé teszi, hogy a kölcsönt felvehessük az európai pénzpiacon London, január 23. A jóvátételi bizo'tság valószínűen e hó végén ül össze. Bethlen István gróf és társai csütörtökön Párisba utaznak. ; London, január 23. A Népszövetségnek a magyar kölcsönnel foglalkozó albizottsága tegnap befejezte munkálatait. A két jegyzőkönyvet, továbbá az albizottság jelentését tartalmazó í kisérő levelet véglegesen megszövegezték és i még tegnap Párisba küldötték a jóvátételi bizottságnak. A Népszövetség egy delegátusa a jóvátételi bizottság határozatának meghozatala „4A- D..J •« * lelvezéüénél az aneol Diac fo? vaselni a jöbbi ' - » ' Py . !eP«eCl » elhelyezésénél az angol piac fog vezetni a állammal szemben. * A miniszterelnök <zu'án azt a reményét fejezte ki, hogy a kölcsön vonzóerőt fog gyakorolni, különösen a londoni piacon a magántőkére. Meggyőződése szerint Magyarország kei tegyen az uj igagvar jegybank létesítésére. Londonból jelentik: A budapesti missziók Költségeinek fedezései sz évi 10 millió aranykorona törlesztésbe már benfoglaltatnak. A jóvátételi bizottság pár napon belül befejezi a kölcsönügy tárgyalását. ugyanolyan jehetősegeket nyu,4 a tőke számára, j Bethlen s muít napokban tanácskozott Ramsay mint Auntna, meri Jvszen ^^fság'^seg6_y- j Magdonalddal, amely tanácskozásnak az útját 0. J- . .nuguwiuiuuui, aineiy lanacsirozasnaK az útját »i' rendelkezik és ennek kiaknázásában még Londonba való érkezésének első napjaiban fortásokka rer.uc^ skadá!voz23 maj?< I előkészítette. *"' Beszédek az ínségről és a munkanélküliségről. Viharos interpellációs nap. (A Szeged budapesti tudósítójától) A m.mw gyűlés csülörlökí ülését Pesthv p&i 5TS" háromnegyed 11 órakor nyitotta meg e,nök A keresztényszocialisták szónoka szöf/ltV^JS^ nélküliségről beszél, amelvnek fe£jUníf kép a kormányt terheli, épp^ezért Kí^i?" a múltkor, hogy fiz ellenzeki k^Sf janak le mandátumukról, neX íősek legyenek. Beszél a munk/*nfc m? e" állami üzemek munkásainak taJSS Határozati javaslatot nyújt be, hoav fESS01, terjesszen be Javaslatot a 'pSsoS bérekről. Ezután a szociáldemokratáit sűrű közbeszólások mellett. HatároSS i„2jia bsn követeli, hogy a szociáldemokrata ni I számoljon el arról a 226 2 K? J*? amelyet 1918 ban munkanélküli TegélveíX vett s amelyöől csak 22 müliőt fSÍ L7 az állampénztárba. nzete" Vl«za Rottenstein Mór: Illetékes hetven r,*.u # , Szabó Jöziief ezután a mSLuJ L kereskedelmi alkalmazottak HÍKIS^ beszél. Nem érti, hogy ennek a fontos kérdésnek a tárgyalása még nem került a nemzetgyűlés elé. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány haladéktalanul terjesszen be javaslatot a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak Jizetésének szabályozásáról. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Munkáspárti beszéd. Dénes István a munkáspárt sérelmeivel kezdi beszédét. Kifejti, hogy a hatóságok részéről a dolgozók töuege állandó zaklatásnak van kitéve Elnök két órakor félbeszakítja az ölést és annak folytatását délután négy órára tűzi ki. Délután öt óra előtt néhány perccel nyitotta meg az ülést Pesthy Pál alelnök. Dénes István folytatja beszédét. Felolvassa a Magyarországi Munkáspárt deklarációját. Majd kijelenti, hogy a hatóságok állandóan üldözik a szakszervezeteket. A nyomomságnak non a trianoni béke az oka, hanem az, hogy a Jövedelem nem oszlik meg arányosan. Statisztikát olvas fel a drágaság növekedéséről és a nyomorról. Kijelenti, hogy a kormány eddig csak a