Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-19 / 16. szám

Szeged, 1924 január 19. SZEGED Rejtett fegyverek és robbanóanyagok fővárosi magánlakásokban. Letartóztattak egy hivatalnoknöt és három férfit. (Szeged budapesti tudósítójától.) A budapesti rendőrség arról értesüli, hogy a Ferencvárosban két lakásban nagyobb mennyiségű fegyver- és robbanóanyag van elhelyezve. Az értesülén igaznak bizonyult és 2500 éles töltényt, 28 katonai fegyvert, 10 dinamitpatront és vagy fél kilogramnyi ekrazitot találtak, amelyeket a statárium-rendelet ellenére sem szolgáltattak be az illetékes hatóságoknak. A lakásokat egy Csdnyiné nevü asszony bérli, akinek egy hiva­talnoknő és három férfi az albérlői. Csányinét, miután bebizonyosodott róla, hogy a ríjiest fegyverekről neki nem volt tudomása, szabadonbocsátották. A hivatalnoknőt és a három lakót, akik hónapok óta foglalkozás nélkül élnek, őrizetbe vették. A rendőrség még több helyen tartóit ház­kutatást, melynek meglepő eredménye, hogy egy óbudai házban nemcsak fegyvereket, hanem nagyobb mennyiségű veszedelmes robbantószert is találtak. A rendőrség a nyomozás során kiderítette, hogy az ekrazit és a fegyverek elrejtése kap• csolatban van az eddig elkövetett merényletek­kel. A további nyomozás során bizonyára érde­kes eredményeket fognak produkálni. A rend­őrség megtudta, hogy a fagyverek már rég az egyetemi karhatalom tulajdonában voltak és a M. E. F. H. O. K. rejtegette azokat. Két villamoskalauz megjelent az 55. számú rendőrségi őrszobán és kél kézi gránátot szol­gáltattak be, amelyeket a Város-ligetben egy bokor tövében találtak. Lorek Péter fegyver­szakértő szerint a gránátok német gyártmá­nyúak, amely gyártmány már az előző merény­letek nyomozásainál ismeretessé vált. Andor Zsigmond lemondott a színházról. (A Szeged tudósítójától.) A szinház kérdése azzal a porrel, -amelyet Palágyi Lajos inditott Andor Zsigmond ellen a megtagadott albérleti hét százalékért, ismét felszínre került és lassan­kint a városi politika legfontosabb ügyévé nö­vekszik. Andor Zsigmond ugyanis meggyőződött arról, hogy amit a nagy színházi csata idején számtalanszor megjósoltunk — bekövetkezett, az albérleti szerződésben magára vállalt súlyos ter­hek alatt előbb utóbb össze kell roskadnia, noha a műsor tartalmasságát és az előadások szín­vonalát az előző rezsimével szemben lényege­sen megjavította. A szinügyi bizottság pénteken délután öt óra­kor tartotta meg januári ülését a polgármester szobájában dr. Gaál Endre kullurszenátor el­nökletével. Az ülés alig háromnegyed óráig tar­tott, de kiadós volt. Súlyos kérdések kerültek tárgysorozatára, de nagyobb vitát nem támasz­tottak, az elvből békéilenkedők ugyanis nem jelentek meg az ülésen. Gaál Endre elnök az ülés megnyitása után néhány meleg sióval elparentálta á szinügyi bi­zottság régi, értékes tagját, dr. Balassa Ármint. Indítványára a bizottság elhatározta, hogy az elhunyt emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. Köszönettel vette a bizottság tudomásul, hogy Gaál tanácsnok a bizottság nevében részvé leve­let intézett dr. Balassa Ármin özvegyéhez. Ezután ismertette Gaál tanácsnok ' a színház jövő hónapi müsortervezetét, amely szerint töb­bek között a következő darabok kerülnek elő­adásra : John Gábriel Borkmann, Julius Caesar, Éva, Három grácia, Bibliás ember, Négy frakk, Balga szűz, Bátor Salamon és A kis Marat. Bejelentette továbbá az igazgató, hogy a szín­ház tenoristája, Demény Arthur megvált a tár­sulattól. Pótlására már megindultak a tárgyalá­sok, Andor Zsigmond többek között Ocskay Mihállyal, Ocssay Kornél leslvéröccsével tárgyal és valószínű, hogy sikerül leszerződtetnie. Gaál Endre ezután bejelentette a bizottság­nak, hogy a város tanácsa mindössze három­millió korona fűtési segélyt szavazott m?g Andor Zsigmond számára. — Ér vagy ötszáz aranykoronát — jegyezte meg Wimmer Fülöp. A tanács határozatát Andor Zsigmond meg­felebbezte és felebbezésében arra hivatkozik, hogy ez a hárommillió korona, amelyet a mult évben a város közönsége még Palágvinak sza­vazott meg, akkor a fűtési költségeknek leg­alább a felét fedezte volna. Kéri tehát a segély valorizálását. A bizotlzág tagjainak hangulata Andor feleb ­bezésének támogatása mellett nyilatkozott meg. Azonban Balogh Károly kijelentette, hogy a felebbezést, amelynek akarva-akaratlanul kis'é erőszakos jellege van, nem tarlja helyes formá­nak, inkább azt javasolja, hogy Andor fo­gadja el a hárommilliót és kérjen további segít­séget a várostól. Andor Zsigmond bejelentette, hogy a feleb­bezést visszavonja. — Ez a beadvány — mondotta ezután Gaál Endre — nagyon súlyos természetű. Ma adta be a színigazgató. Felolvasta a terjedelmes beadványt, amelynek rövid tartalma az, bogy a nehéz gazdasági viszonyok meggyőzték Andort arról, hogy kép­telen továbbra is betartani a várossal kötött szerződését, mert annak betartása anyagi rom­lását okozná. Megtett mindent eddigi műkö­dése alatt, hogy az elődjétől átvett szinháfcat fölemelje arra a nívóra, amelyet Szeged város közönsége joggal megkövetel. De a bérlet­átruháíási szerződés súlyos anyagi feltételei eredménytelenné tették minden törekvését. Nem akarja megszegni a város közönségével kötött szerződését, inkább bejelenti visszalépését. Kéri, hogy a város hatósága menise fel a szinház további vezetésétől. Addig is, amig a tanács dönt kérelme fölött, nem hagyja cserben a vá­ros színházlátogató közönségét, hanem a dön­tésig tovább vezeti a színházat. Andor Zsigmond beadványa általános meg­lepetést keltett a szinügyi bizottságban, illetve annak egy részében, a bizottság néhány tagja ugyanis már előzetesen iudott a színigazgató elhatározásáról. A kérdéshez elsőnek Wimmer Fülöp szólalt fel és konkrét javaslatot terjesztett elö, — Andor Zsigmondot — mondotia Wimmer Fülöp — a legjobb akarat vezette működésé­ben és nem az ö hibája, hogy nem tudott eredményt elérni, aminek az oka részint a Palágyival szemben vállült súlyos kötelezettsé­geiben keresendő, részint pedig a kedvezőtlen gazdasági viszonyokban, amelyek visszatartják a közönséget a színháztól. Andor lemondásával előálló helyzetből azonban van kivezető ut. Néhány barátommal már megállapodtunk, hogy a gaz­dátlanná váló színházat hajandók vagyunk a várostól átvenni. Konzorciumot alakitoltunk a szinház átvételére és a konzorciumnak három tagja itt ül a bizottságban. Ez a konzorcium kész a szinház azonnali átvételére is és haj­landó bármilyen nagy kaució lefizetésére. A szinház előadásai tehát egyetlen napig sem szü­netelnének. Elmondotta még Wimmer Fülöp, hogy a konzorcium Andor Zsigmondot bízná meg a szinház művezetésivel, tehát igy garantálná a szinház eddigi nívójának megtartását is. G iái Endre felszólalása ulán dr. Szetess Jó­zsef jogi szempontból fejtegette a kérdéit Hi­vatkozott a Poiónyi-féle űzletá?ruházá»i tör­vényre, amely kimondja, hogy az u'ódot ter­heli az átruházó előd minden kötelezettsége. Az alakuló konzorcium tehát csak ugy veheti át a színházat, ha a várostól veszi át, nem pe­dig Andor Zsigmondtól és a város szabad kéz­ből adhatja át. Ellenkező esetben megtörténhe­tik hogy Palágyi Lajos a konzorciumtól is kö­vetelni fogj3 hátszázalékos haszonrészesedését. A szinügyi búottság ezután egyhangúlag el­határozta, hogv Wimmer Fülöp indítványát el­fogadja és elfogadásra ajánlva terjeszti a ta­nács elé Javasolni fogja, hogy a tanács Jo­padia el Andor Zsigmond lemondását, mentse fel őt a szinház további vezetése alól és bontsa fel a vele kötött szerződést. Javasolni fogja, hogv a tanács búza meg a tiszti főügyészt a , konzorciummal való uj szerződés megkötésére. ! _ Azt hiszem - mondotta Giál Endre —, hogy a tanács nem fog elzáikózni a javaslat elfogadása elöl. , Ezzel a szinügyi bizottság kivételesen vihar­mentes ülése véget éti. Ai ülés után megkér­deztük Wimmer Fülöp öl, hogy a színházi kon­zorciumnak kik a tagjai. — A nyilvánosság számára egyelőre csak annyit mondhatok, hogy rajtam kivül a szín­ügyi bizottságnak még két tagja van benn a konzorciumban, dr. Szeless József és Rózsa Béla. A konzorciumnak ezenkívül van még há­rom tagja, őket azonban egyelőre nem nevei­hetem meg. A szinügyi bizottság ülésén fölmerült ezek a váratlan események, előreláthatólag nem vernek nagyobb hullámokat. Annyival kevésbé, mert a szőnyegre került megoldási mód rokonszenves és alkalmas a régóta vajúdó szegedi színház­probléma végleges megoldására. A fiumei kérdés megoldása. Az o'asz Epoca irja: A fiumei kérdés meg­oldásának örvendhet Magyarország, mivel ke­reskedelmi hajókat járathat saját lobogója alatt. A hajók kiindulási pontja Fiume lesz. Az angol vasutassztrájkot nem lehet megakadályozni. London, január 18. Az angol vasutassztrájk szombaton éjjel tör ki, megakadályozására már több izben folytattak tárgyalásokat. A tárgyalá­sokon többek között elhangzott az a kijelentés, hogy ez a sztrájk komoly baj lesz a vasuta­sokra is, mégis minden békéltető kísérlet hiába­valónak bizonyult. Henderson munkásvezér ki­jelentette, hogy az angol vasutassztrájk ki­törését nem lehet megakadályozni is az szom­baton ki fog törni. Olasz-cseh tárgyalás. A Lokalanzeiger római távirata szerint ottani kormánykörökben az a bir terjedt el, hogy " Olaszország Csehországgal is folytat tárgyalást, amelynek befejezése küszöbön van. Az Olasz­ország és Csehország között kötendő szerződés szerint Olaszország meg akarja nyitni Triesztet a cseh kereskedelem részére. Ezáltal a kisántánt minden államának meg volna a kijárata az Adria-tenger felé, ami kereskedelmi téren a Habsburg-monarcbia újból való felélesztését jelentené természeteden Olaszország ellenőrzésé­vel és haszonrészesedésével. megjelent a rendelet a közalkalmazot­tak teli segítségéről. A hivatalos lap mai száma közli a minisztérium rendeletét a köz­szolgálati alkalmazottak egyszeri téli segítségé­ről. A rendelet — mint azt már megirtuk a miniszterelnokhelyettesnek a nemzetgyűlésen tett kijelentése alepján — az egyszeri téli segítség összegét a január havára szóló nyugdíjba is beszámi'ha'ó fizetésnek, vagy ellátási díjnak 25 százalékában állapítja meg. A kiutalásnál az 1923. XXXV. t.-c. alapján létszámcsökkentési állományba helyezett alkalmazottak a tényleges szolgálatban álló lisztviselőkkel egy elbírálás alá esnek. Azok az alkalmazottak azonban, akik ez év január elseje előtt végkielégítésben részesültek, az egyszeri segítségre igényt nem tarthatnak. A rendelet megállapítja, hogy a téli segítséget soronkiíül külön utalványrendelet be­várása nélkül kell előírni. A számfejiőhivatalok a segifsíg kiutalásáról való jegyzéket az utal­ványozási joggal felruházott hatóságnak utólag fogiák bemutatni. A rendelet hangsulyoiza még, hogy az egyszeri segítségnek ez engedélyezése a jövőre precedenst nem képezhet. Kereskedők, iparosok és vállalatok figyelmébe!!! Leltár alatt nagymennyiségű üzleti könyvek, forgalmi adó és fényűzési raktárkönyvek és mindenféle iroda­szerek és nyomtatványok kerüln'k olcsón eladásra! Mielőtt szükségletét fedezné, okvetlen kérjen ajánlatot Kovács Henrik KÍ Kölcsey-utca 4. «zám. 949 Telefon 10-48. egy térdig érő (mormota) T SZÖRMEGALLÉR. Megtekinthető: Salamander cipőüzlet. Eladó

Next

/
Oldalképek
Tartalom