Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-18 / 15. szám

Szeged, 1914 január 18. SZEGED Hétfőn nyilik meg a szegedi tőzsde. (A Szeged tudósitójától.) Az ország közgaz­dasági életébe erőteljesebben fog bekapcsolódni * Szeged gazdasági élete, azáltal, hogy a Lloyd választmánya elhatározta a „Szegedi Tőzsde" megnyitását. Csütörtökön délután alakult meg a tőzsdebizottaág, amelynek elnöke Wimmer Fülöp, alelnökei: az érlékoszlály részére Koős f Elemér, az áruosztály részére pedig Adler Rezső fett. Tőzsdebizottsági tagokul megválasztattak a következők: - _ . M»yk Gyula, Qlück&thaJ Laios, Telbisz György, Kulifay Győző, Gál Miksa, Pataki Vilmos, Neu Ernő, Grosz Martfeli;' Fi&chhotf Gyula, Kelen Hugó, Lovász Nándor, Reich' Miklós, Kroó Ferenc (Belv. Bank), Wilheim Andor, Vatsa Dezső, Vogel Antal, dr. Salgó Béla, Winter Géza, Rózsa BilK dr. Bodnár Géza. A lőzsdebizotlság hétfőn kezdi meg mükö­I dését a Lloyd termében. Ugyanazokon a napo­kon lesz üzleti nap, mint Budapesten. Tőzsde­idő délután 6—7 óra kőzött lesz. Erre az időre Szegedre érkeznek az aznapi budapesti jegyzé­sek. A tőzsdebizottság megállapította, hogy a szegedi papírok közül hány darab tesz egy kö­tést. Ezek szerint Csongrádi Takarékpénztár 1 darab, Keramitgyár 1 darab, Téglagyár 1 darab, Belvárosi Mozi 1 darab, Kereskedelmi Bank, Kézmüvesbank, Bankegyesüle', Szeged-Alföldi Kereskedelmi Rt. 5 darab, mig Szeged-Alföldi Takarékpénztárból 25 darab lesz egy kötés. A clearingforgalmat délelőtt 9—10 óra között bonyolítja le dr. Basch Ferenc titkár, ugyancsak a Lloyd termében. A szegedi tőzsdére bevonják a környékbeli iparvállalatok és bankok papi jait is. Nem r lakbéremelés februárban* (A Szeged budapesti tudósitójától) Híre ter­jedt, hogy a kormány nem engedélyezi a ház­és bpltbérek felemelését a februári hónapra. Eb­bén ak ügvben a Szeged budapesti tudósítója felkereste-"ttuMrd Lajos kereskedelmi miniszteri, aki kijelentette, hogy bár a lakásügy rátaríozik. addig nem ktván ezzel az üggyel foglalkozni, mig a miniszterelnök nem tér haza. Az előző lakásrendelet értelmében azonban a februári eme­lésről nem lehet szó, legfeljebb a májusi ne­gyedtől kezdve lesz foganatosítható. rt Pusztitó tüz a { (Miskolcról jelenti a Szeged tudósítója.) Csü­törtökön délután 3 órakor kigyulladt a miskolc—• I 4ifagyöri vasgydt'és perceid. blatt lángbaboii­lotta a gyártelepet, az olaj kamrát és a gép­\ i házat. r A tűzből kifolyólag nemcsak a •'•gyár, hanem a bányák üjeme is fennakadt. A tűz á t cenjrál kapcsolóban keletkezeit. A miskolci —~—i^vYynrnnuLM.uiu.,. 6 ' rC ! hé (A Szeged tudóidtól.) Néhány nappal ez­előtt már beszámoltunk arrók hogy a csong­£á^Jombamerény1ettel kapcsolatban előzetes ÍSfll S3 gvanusitoltakat, Sinkó lánolf pffiP M^k,óítl W Jánost, Piroska BÍ'a„K, ?yOrgyöt Forgó Ferencet, Fülöp Andorí, Sági Rókust és Kasztell Sándort a törvényszék fogdájából átvitték a Mars téri Csillagbörtönbe, ahol magánzárkákba helyezték el őket, Néhány nappal ezelőtt arról is beszá­moltunk, hogy Bölönyi Miklós, aki Sinkót, a merénylet tulajdonképeni tettesét heteken át .J tanította a kézigránátvetésben és karácsony másodnapjának éjszakáján ö volt az, aki a w £semegi Károly-utcában vezényelte a merény­letet, a Csillagbörtönben őrültséget szimulál. Most erről az eselről a Szeged munkafársa a következő részleteket jelentheti: Két nappal ezelőtt az egyik börtönőr jelen­tette, hogy Bölönyi nyugtalanul tölti az éjsza­kákat, anélkül, hogy bárki is szólna hozná, hangosan kiáltozik, majd zokogni kezd. Bölönyit alig tudják ilyenkor megnyugtatni Amikor erről dr. Széchényi István ügyvéd, Bölönyi védője értesült, azonnal kiment a börtönbe és beszél­getést folytatott védencével. ' *' Bölönyi egészen zavarosan viselkedett, szemei kidülledtek és homályosak voltak, néha négy-öt kérdésre egyáltalán nem felel, majd hanzosan sirni kezd. Néha toporzékol, imádkozik, máskor pedig átkozódik. Egyáltalán, azt a benyomást igyekszik felkelteni, hogy elméje megzavarodott. Eleinte rendesen beszél, msjd végül teljesen érthetetlen) szavakat badar el és értelmetlen kér­déseket intéz a körülötte állókhoz. A börtön­igazgatóság ezek után azonnal elrendelte oryosi megvizsgálását, amelyet dr. Regdon Károly, a börtön főorvosa azonnal meg is ejtett. ' Dr. Regdon Károly semmiféle felvilágosítást nem kiváqt adni erről az ügyről, azonban . illetékes helyről ugy értésül a Szeged murika­társa, hogy Bölönyi elméje semmiképén sem tavQpdott, meg, bogy szimulálj, azt még most nem lehet megállépilani, azonban tény a2, hogy Bölönyi csfik a merénylet előtt rövid idővel épült jel egy sokáig tartó és súlyos betegségből, amelynek nyomai még mindig látszanak a fiatalemberen. Ugy, látszik azonban, hogy Bölönyit súlyos betegsége sem gátolta abban, hogy bizonyos gránáthajító letkéket ne adjon merénylő társatok, a fiatal, tapasiialatlán Sinkó László­vasgyárban. tűzoltóság önfeláldozásának köszönhető, hogy á tűz nem terjedt át a kazánra is. A helyzet egyelőre az, hogy a gyár és a bányák is be­| szüntették a munkát. Remélhető, hogy az üze­1 met néhány napon belül rendbe tudják hozni. A kár fölbecsülbetetlen. MMÍMMMMMMAMVMMMWMMAMMMMM I nak. Bölönyi — ugy látszik — súlyos betegségét használja fel arra, hogy szánalmat ébresszen • fel maga mellett gyakori sírásaival és attól sem riad vissza, hogy az örült látszatát keltse, amivel azután megszabadulna az igazságszolgáltatás felelösségrevoná3a elöl. Dr. Széchényi Istvá.1 egyébként kérvényt adott ba, amelyben kéri a szakértő orvospro­fesszor kirendeléséi és B3lönyi elmeállapotának megfigyeléséi. Bölönyi egyik kihallgatásánál azt mondotta, hogy öt a detektivek még a csongrádi kikér­dezéseknél olyan borzalmasan megverték, hogy súlyos belső sérüléseket szenvedett és ezek még mindig nem gyógyultak bs. Arról is be­szélt, bogy a detektivek saját kabáljával takar­ták be fejét, hogy az ütések nyomai ne látsza­nak. Ezekkel a mesékkel akarta valószínűbbé tenni, bogy a „vallatás borzalmai* miatt zava­rodott meg agya. Ezzel szemben a legil'etéke­sebb helyen arra hatalmaztak fel a Szeged munkatársát, hogy a szegedi detektivek a val­latásnál egyáltalán nem alkalmaztak erőszakos eszközöket, még kevésbé borzalmas kínzásokat a csongrádi vallatásoknál, a merénylők kizáró­lag a nagyszámú tárgyi bizonyítékok suiya és a szembesítések hatása alatt törtek meg és tet­ték beismerő vallomásaikat. Az első beismerő vallomást egyébként — mint ismeretes — Sági János tette, akinek vallomása után a de­lek íves nyomtól-nyomra haladva, szerezték be a tárgyi bizonyítékokat — az ekrazitot, a bom­bát é6 a patronokat — és ezeknek felmutatása után azután Bölönyi is elmondott mindent. Az orvosszakértö fogja majd megállapiiani, hogy Bölönyi mondásai semmivel sem jelentenek többet — gyerekes meséknél. Dr. Csiki Jmő, a börtön igazgatója egyéb­ként ezeket mondotta: — Nálunk senki sem szimulál őrültséget... A vádtsnács előzetes letartóztatást elrendelő végzése ellen különben a merénylettel evariusí. tottak felfolyamodást leientettek be a táblához •és Szenttamássy Miklós dr. elnöklete alaii pén­teken délelőtt döntenek a további fogvatar­tás, vagy a szabadldbrahelyezés kérdésében A döntés után fognak határozni a vizsgálat megindítása, illetve a vádirat benyújtása ügyében A Prónay-pör. A Prónay-flgy csütörtöki tárgyalását fél ll órakor nyitotta meg Győrffy tárgyalásvezető, aki Juhász ügyészt szólítja fel a vádbeszéd megtartására. Juhász a következőkép kezdi be­szédét : — A vádlottak ellen lisztek közötti becsület­sértés miatt emelt vádamat fenntartom. A vád­iratban lefektetett vádak a főtárgyalás folyamán beigazolást nyertek. Ezután sorraveszi vád­beszédében a vádlottakat s a nekik imputált kifejezéseket beigazollaknak véli. Beigazolódott pedig főkép Balog Fereic, Balassa, Héjjas Iván, továbbá Makay százados vallomása alap­ján. Súlyosbító körülmény, hogy Prónay egész integritását megtámadták, öt kompromittálták. Annak figyelembevételével, hogy a vádlottaknak is nagy érdemeik vannak, méltányos Ítéletet kér. Erután dr. Szakáll Antal védő állott fel és másfélórás nagy beszédet mondott. — 1919 nyarán — kezdte beszédét a védő — mikor Prónay megalakította zászlóalját, nem gondolta, hogy négy év múlva azokkal fog szemben állani, akik zászlóaljában hathatós segítséget nyújtottak neki. Ez a pör minden jó magyar lelkében aggodalmat kelt, mert rágon­dolnak hazánk mai állapotára és arra, hogy ilyen derék zászlóaljban a parancsnok és a lisztek kötött súlyos konfliktusok támadtak. Ezután a védő a vád egyes pontjait igyekszik megcáfolni és kimulatja, hogy azok a tanuk, akikre a vád éppen hivatkozik, nagy ellentétben állottak a vádlott tisztekkel, ezek a tisztek nem is hivatásos katonák, csak kéBŐbb osztották be őket. Ezeknek a tanuknak szavahihetőségét kétségbe kell vonni, mert például Balogh Ferenc vallomására teljes lehetetlenség nyugodt lelki­ismeretid Ítéletet alapítani, tekintettel a Balogh által elkövetett bűncselekményekre és tekintve azt, hogy Balogh Ferenc még a tárgyalás során sem átallotta azt mondani, hogy ö katona, holott ezzel szemben kiderüli, hogy a Balogh által elkövetett bűncselekmények miatt nem is a katonai hatóságok, hanem a polgári hatóságok vonják őt felelősségre. A vádlottakat fel kell mentenie a haditör­vényszéknek, mert azoknak a kifejezéseknek a valódisága, amelyeket a vádlottak állítólag tettek, a tárgyalás során bebizonyítást nyertek. Beigazolódatt, hogy P/ónay tényleg megtette a következő kijelentést: ,Ezt a gazembert (már mint a királyt) felakasztottam volna.* Beigazolást nyert, hogy 1921 őszén Nyugat­Magyarországon, a második királypuccs alkal­mával, amikor a zászlóalj tisztikara felkérte Prónayt, hogy vegye át Nyugatmagyarországon a parancsnokságot, Prónay több tanú előtt azt a kijelentést tette, hogy időközben arra a meg­győződésre jutott, hogy itt más király nem lehet, csak Károly vagy Olló. Kijelentette azt i?, bogy mielőtt átveszi a parancsnokságot, el­megy Óitenburghoz és vele, valamint feleségé­vel megbeszéli az ügy mai állását. Prónay szigorú semlegességi parancsot adott ki akkor, amikor Károly király az országba bejött. Ha még hozzávesszük azokhoz a tényekhez a tárgyaláson előkerült kis epizódokat, többek közt azt, hogy Prónay neje állandóan a had­műveleti területen tartózkodott és karlista­irányu propagandát fejtett ki, ha hozzávesszük ezekhez azt, h>gy az osztrák karlisták vezé­réhez levél küldetett, akkor kiderül, hogy a tiszteknek imputált kifejezések, ha meg is tör­téntek volna, akkor is jogosan történtek volna. Ezután a védő azzal a kérdéssel foglkozik, hogy Prónay ma fs tiszt-e ? Szakáll védő után a másik két védő, dr. Terényi és dr. Fábty mondották el védőbeszé­dukel. Ezután Győrffy tárgyalásvezető berekesz­tette a tárgyalást és az itéletkihirdelést szombat délelőtt 10 órára tűzte ki. Banhidánál megakadt a vasúti forga­lom. A tegnapi havazás nem volt általános jellegű. Legnagyobb Budapesten volt, hét milli­méter, Köz helyen 3 milliméter, azonkívül Sop­ronból és Tátcsal vidékéről jelentettek hóziva­tarokat. A havazás miatt az esztergomi vonat és a jsécsi gyorsvonat két órával késett. Vesznrém V/inS™, Jc RAnhida küffítt n w O w •. . tviywu töboi részében galmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom