Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-18 / 15. szám

ggyes mmám ásraa 400 korona. jnrtesittiég éi kiadóhivatal) Deák Ferenc-utca 2. (Fönállskolával szemben.) TeleIon I3-33.A„SzeKed' megjele•Ik MM kivételével minden fla». Egyes szám ára 400 kotta*. Előfizetési árak: Egy <taapr> Szegeden 8000,BudaPMlen é« vidéken 8500 kor, Hirdetési árak: Félhasáboa l mm.75, egy hasábon 150, másfél basíbon 225 K. SzOvegktal 25 százalékkal drágább. Aprfr hirdetés 150, kövér betűvel 30G K, Szövegközi! közlemény* toronként 1200. Nyilttér,családi értesítés 2400 K. Többizöri feladásnál árengedmény V. évfolyam. Szeged, 1924 január 18, PÉNTEK. 15-ik szám. Lojalitás. Micsoda tuJajdonképen az a lojalitás, amiről azt mondják, hogy az a legmagyarabb erény, noha nincsen rá magyar szó? Szótári precizitással nem is lehet a kérdésre felelni, csak körülírással. Ha a napról csak leáldozása után lehet megmondani, hogy foltjai voltak, az lojalitás. Ha egy kéz szorongatja a torkunkat, noha nem adíunk rá semmi okot és mi az utolsó szusszal, ami még bennünk maradt, megcsókoljuk a kezet és azt mondjuk, hogy nagy és dicső tettel müveit, az is iojjlitás. Ha a háborút éltetjük, mikor minden porcibánk iszonyodik tőle, ha tűzbe ugrunk, mikor hülőzhetnékünk van, ha dárda véggel simogatnak bennünket és mi azt mondjuk, hogy az nekünk nagyon jól esik és a töviskoszorut ugy huzzuk a fejünkre, miníha az damaszkuszi rózsákból volna fonva, az mind lojalitás. A mi történelmünkben is sok szép illusztrációja van a lojalitásnak Rákóczi törvénykönyvvel való meggyalázásáiól kezdve a Moriamurjeleneten keresztül egész Kossuth Lajos expatriálásáig. De ezek nagyon sötét és zordon illusztrációk. A francia történelemben sokkal kecsesebbeket találni. Lajos, a napkirály mariyi lündérkertjében sétál a párisi polgármesterre.', mikor el kezd zuhogni a jégeső. — Siessen utánam, mert agyon ázik, — ugrik be a király valami filagóriábá. - Oh, Síre, - illeg befelé a polgármester, arcát bfcldogan emelve a mennyei parittyakövek felé — a msrlyi esőtől nem lehet megázni. . Vájj?" « a régivilágbeli szép lojalitás megtalalhaló-e még valahol a föld két sarka közi ? Van-e még olyan zug a világnak, ahol az emberek merő lojalitásból fehérnek mondják a feketét és lángésznek az együgyűséget és tündöklő erénynek a legförteimesebb véiket ? Vagy ez a földrengéses tiz esztendő, amely országo- t kat szétszaggatott, trónokat fellökött koronákat ' gazdátlanná tett, a lojalitást is törölte az emberiség szótárából? Nem kell megijedni, a lojalitás megmaradt és ha ezen fordul meg, hogy az emberiség feltápászkodjon a testi-lelki nyomorúságnak abból a szakadekából, ahcvá lojálisén szólva a bal~végzete, őszintén szólva a maga ostobasága taszította, akkor nem kell félteni az emberiséget. Az erkölcsi érzék ugyan rég füstté vált, a lelkiismeret leprába esett, a tisztesség koldustarisznyával jár és a józan észt majd mindenütt számkivetésre itéiték, de legalább a lojalitás, hála istennek, megmaradt és ezt is a magyarságnak köszöni az emberiség. Az itthonvalókról nem is bes-élünk, azok eleget beszélnek magukról. Egy nyugalmazott főszolgabíró pár napja irta meg a II. Vilmos császár őfelségénél leit látogatását és azt az örömhirt közölte a nemzettel, hogy a felséges ur még doorni szomorú magányában is elragadtatással gondol a magyar szolgabirákra és azt mondja, hogyha neki ilyen emberei lettek volna Németországban, akkor neki nem kellene a mynherek közt gubbasztani. Tudnillik mikor egyszer őfelsége Frigyes főherceg őfenségénél járt vadászaton, a mohácsi járás izolgdbirája háromezer embert lecsukatott, hogy ne lábatlankodjanak az erdőkben, ahol őfelsége legkegyelmesebb puskája riogatni fogja az őzeket. — És a törvény jogot adott erre önnek ? — kérdezte kíváncsian őfelsége. — Törvény ide, törvény oda, ilyen esetekben az én akaratom a törvény, — csapta össze a bokáját a szolgabíró. — Ilyen emberek kellettek volna nekem Németországban — fejezte be elmélázva visszaemlékezéseit a doorni fogoly — akik bizonyos esetekben bátran túlteszik magukat a törvényen. Mindenesetre ez is megható példája a lojalitásnak, de nekünk még több örömünk telik a j Magyarok Vasárnapja cimü amerikai magyar lap egyik legutóbbi számának vezércikkében, ame!y megállapítja, hogy Magyarország a fölséges ausztriai ház nélkül már rég elpusztult volna és csak a nagyhangú protestáns propaganda hitette el a magyarokkal, hogy a Habsburgoknak részük van Magyarország elpusztulásában. Végelen megnyugtat bennünket, hogy az amerikai magyarokntk vasárnap egyéb dolguk sir.cs, mint megsiratni az ártatlan Hfibiburgokat 8 hogy itthcn a nyugalmazott főszolgabírók lelkesen reménykednek azoknak a jó időknek a visszatértében, amikor megint háromezer szegeny embert csukathatnak le a nzolgabirák azért, hogy ne lábatlankodjanak olt, ahol császárok és főhercegek vadá zn k. Annál jobban örülünk ennek az özönviz előtti lojalitásnak, mert ime az angol parlamentben Anglia jövendő munkásminiszterelnöke minden lojális magyar sziv megborzadására azt meri mondani, hogy rá a királyi írónbeszéd zíibvásári benyomást tesz, mivel az jórészben a munkáspárt régi programjaiból van ha nem összelopkodva, összehordva... Hát nem kell elveszni a világnak, mikor már ÍZ angol parlamentben is ilyen hingon nyilatkoznak a királyi trónbeezédről ? Ezért szerencse, hogy vannak még lojális magyar szolgabirák, akiknek a császári vadászat is szentség. u \,oaocan vduaazai is sZcmSSg R-I-IIII •'LILLILÜ Törvényjavaslat a koronarontók megbüntetéséről. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A koronacsempéBzes ismert ügyével kapcsolatban kormánypárti képviselők felkeresték Walkó Lajost. Walkó nagy érdeklődéssel hallgatta panaszaikat és megígérte, hogy ebben az ügyben érintkezésbe lép Nagy Emil igazságügyminiszterrel. Biztosra veszik, hogy elkészítik az egyszakaszos törvényjavaslatot, amely súlyosan fogja büntetni a koronarontókat. Bécs szakit a budapesti Devizaközponttal? Bécsből jelentik, hogy a bécsi tőzsdeegyesület csütörtöki ülésén Djelhari, az elnökség egyik tagja szóba hozta a budapesti rendőrség és a budapesi Devizaközpont által foganatositoit eljárást és javasolta a bécsi Devizaközpontnak a budapesti Devizaközponttal való összeköttetésének törlését. Karls Pált átkísérték az ügyészségre. A rendőrség a D> vizaközponttal való tanácskozás után elhatározta, hogy Karls Pált, a bécsi Depositenbank igazgatóját a koronarontás ügyében nem bocsátja szabadon, hanem átadja az ügyészségnek. Karls Pált ma reggel két detektív átkísérte az ügyészségre. ' o -aj-" • "Kivim. aiaioEnc at uKvcszscere M l , „Magyarország tényleges jóvátételt fizessen.. Párisból jelentik: Az Echo de Paris londoni levelezője a magyar kölcsön ügyében a következőket jelenti: A francia megbízott határozott utasítást kapott, hogy védje meg a jóvátételi bizottság integritását, amelyet az angol feltétel elfogadása veszélyeztetne. A íneghozardó halározat igen érdekes, mert precedenst fog alkotni, amelyre Németország minden bizonnyal hivatkozni fog a jövőben. Először fontos, hogy Magyarország tényleges jóvátételt fizessen a szövetségeseknek Emlékezni kell arra, hogy Csehország, Románia és Jugoszlávia annak idején hivatkozni fog erre a precedensre, ezzel érveltek a britt kormánnyal, hogy ba Magyarország™k megadják a 2álogjcgok több évre való felfüggesztésének a kedvezményét, ekkor Argiiának hasonló kedvezményekben kell részesítenie a szövetségeseket. Husz évi törlesztés helyett 15... Londonból jelentik: A magyar albizottság szerdán déJufán is ű'ésezetf. A tanácskozás este fél hat ói hélig tartott. Négy feltűnést keltelt a limes hire melv I elvispihnfAií^LVklTi T"8' "'í" mcijauapuaas szerint Franciaország husz év helyett tízentl, SgffSb ^JSS'Z^SÍÍ ré" —- " hala8Zt0Uák-_ Kettészakad az egységes párt. (A Szeged budapesti tudósítója jelenti a késő 1 Nagyafádiék először sokkal „/WAA délutáni órákban.) Az egységes párt ma este uSS^jSStüJSSLSS^ÍÍ mederbea fél 9 órakor klubelyiségébett értekezletet tar- gyobb földkontTngen^ tolt, amelyen nagy számban vettek részt a mi- hozzá íkarnaTnfuTni T^tJSTt?r nisztertk és a képviselők is. Mayer János el- 1 kokhoz is egyházi birtonöki szavai után bejelentették, hogy a párt ke- 1 belén belül block alakult közalkalmazottak fizetésrendezése céljából. Vass János minden lehe- - • • * —-T-L R? — N TI r-w . alatt akarja törleszteni a magyar kölcsönt. A Times szerint Anglia ellenzi ezt a francia javaslatot. Csütörtökön délután tárgyalta az albizottság a pénzügyi kérdést. Ezen az ülésen részt vett Titulescu is. Tízmillió aranykorona évenkint. Londonból jelentik: Tegnap este a Népszövetség albizottsága két ülést tartott a magyar kölcsön ügyében. Angol politikai körökben azt mondják, hogy a kiküldöttek egyes kérdésekben nincsenek ugyanazon nézeten. Clausel báró, Franciaország kiküldöttje, a kisántánt álláspontját támogatj*. amely odairányul, hogy Mfgyarország két és félmilliárd után évenkint tizmillió aranykoronát fizessen, még pedig tiz éven át. Ez a fizetés a két és fél évi moratórium után kezdődne. A kisántánt továbbá azt is követeli, hogy a tervezett kölcsön amortizációjának terminusát husz évtől tizenöt évre csökkentsék. A magyar kormány képviselői ezzel szemben kijelentették, hogy ilyen megállapodás elwiftpthplBllon lo.W-i l-l " ITGIUIUVTUA --'* j—.— „„,„ tőt megígért. Marschal Ferenc ulán Szabó Zoltán bejelentette az Országos Kézműveskamara megalakulását. Szabó Sándor az oroszországi hadifog'yok hazahozataláról, az ügyvédjelöltekről, majd a kathoiikus papok helyzetéről beszélt. Ezután a földreformnovella megbeszélését kezdfék meg. A megbeszélés szokatlanul élénk és heves volt. Nagyatádi néhány társával heves kirohanást intézett a nagybirtokosok ellen, ugy hogy több képviselő el is távozott az ülésiől. Az értekezletet az egyre nagyobb vihar miatt éjfélután tél 1-kor megszakították, majd ujabb izgalmak között folytatták. Az értekezleten — a késő hajnali órákban — az a felfogás alakult ki, hogy ezekután a kisgazdák és a mérsékeltek között szakításra kerülhet a soi. Katonai kérdések. A nemzetgyűlés első bizottsági termében gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter szűkebb értekezletre hivta egybe a honvédelmi bizottság tagjait. A tanácskozáson egyes katonai kérdésekről volt szó, amelyek azonban a belső politikai helyzettel nem függnek ötsze.