Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-16 / 286. szám

Szeged, 1923 december 25. SZEGED 261 Belvárosi Mozi Telefon: P.'nzMr 5ft2. Telefon: laazo. 258. Vasárnap, december hó 16-án JEAH AHGELÓ az .Atlantis* és Mm*. LISENKÖ a .Karnevál gyermeke* főszereplőivel: nyasszony. a 7 felvonásban. Dráma Azonkívül: A kis angyal. 4^vSS. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. Igazg'0'u-85. Korié Mozi pjnztár^ö. December hó 16-án, vasárnap Cifra nyomorúság Nagyvárosi erkölcsrajz 5 felvonásban. Egyidejűleg: Puszták királya Provencei történet 4 felv. Főszereplő: CHARLES ROCHEFORT. Eléadások: Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. H TEREM KCEbCNESea rÖTVE VHDI GÁBOR keleti szőnyeg- és textilszövöde szőnuegkiálliíása megtekinthető a kultúrpalotában 461 naponta délelőtt 10 órától 1 óráig. MMWMMMíMíMWWMMílMMMMMW KARÁCSONYI ÜNNEPEKRE SZÜKSÉGLETÉT LEGELŐNYÖSEBBEN CSAK KOMLÓSINÁL SZEREZHETI BE, KÖLCSEY-U. 3 ! Férfi ingek, nyakkendők, bőrkez­tyiik, soknik, gamasnik és selyem­sálak, női harisnyák, keztyük re­formnadrágok, gyermek patent harisnyák, keztyük és gamasnik FELTÉTLEN TEGYEN PRÓBAVÁSÁRLÁST j MMWMM¥MMM¥MMMIMMMMMMI Lampel <. Hegyi Püspöktéri bazárépület .Telefon 14-03 Felhívjuk a tisztelt vevőközönségünk figyelmét e héten kezdődő: Karácsonyi wr alkalmi eladásunkra. Feltűnő olcsó áron kerülnek eladásra: Harisnyálc Keifyöjg Kötött áruk Férfi fehérneműd Szép selyemfényű muslin duplatalpu, hátul varrott női harisnya 14 ezer korona Legújabb divatú kötött nyakkendők 3800 koronától Szeged aggodalmát fejezi ki az uj árvaszéki rendszer ellen (A Szeged tudósitójától.) A közszolgálatban álló alkalmazottak létszámcsökkentéséről szóló törvény — mint ismeretes — az árvaszékek testületi szervezetét megszünteti és kimondja, hogy minden kérdésben az előadó ülnök saját felelősségére intézkedik, vagy határoz. A törvény felhatalmazása alapján a kormány október 31 én megjelent rendeletével szabályozta a gyámügyi eljárást. Dr. Bárkányi Zolián árvaszéki elnök a köz­igazgatási bizottság szombati ülésén bejelen­tette, hogy a törvény értelmében a szegedi árva­szék az uj rendszert már életbeléptette. Köte­lességének érzi azonban, hogy felhívja a köz­igazgatási bizotlságnak, mint a gyámsági közigazgatás felügyelő hatóságának figyelmét azokra az aggályokra, amelyek a gyámhatósági jogszolgáltatást gyakorlatilag teljesítő szakem­berek lelkében az uj rendszerrel szemben tá­madnak. Véleménye szerint már ezen kényszerítő indok nélkül szüntette meg a törvény a gyámhatóság társas szervezetét, amellyel együtt kizárta onnan nemcsak a nyilvánosságot, hanem megszüntette a tiszteletbeli ülnökök, tehát az autonómia laikus elemeinek a gyámi törvény által igen helyesen lehetővé tett részvételét is, pedig a gyámható­ság feladatkörébe olyan ügyek vannak utalva, melyek sokszor a családi élet szentélyébe nyúl­nak, melyek élettapasztalaton nyugvó gyakorlati megoldást igényelnek, tehát nem rideg parag­rafusok szerint birálandók, hanem méltányos­ság, emberszeretet, köz- és erkölcsi érdekek szemmeltartásával és gyakorlati érzékkel inté­zendők. Ezeket az ügyeket csak ülésben lehet helye­sen megoldani, ahol a résztvevő tanácstagok gyakorlati gondolkodása, helyi és gazdasági ismeretei, élettapasztalata, helyes ítélőképessége igen gyakran az előadó ülnöknek, illetőleg az ügynek segítségére vannak s ezáltal a gyám­hatósági felügyelet alatt állók érdekeit — a gyámhatóság ezen legfontosabb feladatát — hathatósan előmozdítani képesek. Igaz, hogy a gyámhatóság is jogszolgáltatást teljesít, de lényegesen más és előnyösebb sze­j mélyi körülmények és biztosítékok között mű­ködik az életfogytiglan kinevezett független biró, j mint az időről-időre választott közigazgatási tisztviselő. Az igazságszolgáltatást gyakorló biró < ezenkívül az előirt elméleti képesítés mellett előzőleg mint joggyakornok, jegyző, titkár bizo­nyos meghatározott éveken át tartozik gyakor­latilag működni, amely után a birói szakvizsga le! étele kötelező, tehát midőn a birói székbe kerül, már megfelelő elméleti szak- és gyakor­lati képzettséggel rendelkezik, ami őt önálló ítélkezésre képesiti, ellenben az árvaszéki elő­adók részére a jogi elméleti képesítésen kivül sem a gyakorlati idő, sem a szakképzettség előírva nincsen, az ülnöki állás a közigazgatási szakban működő összes alacsonyabb rangosz­tályokba sorozott jogi minősítésű tisztviselők számára előmeneteli állás lévén, igen gyakran előfordult főleg a törvényhatósági városokban, hogy árvaszéki ülnökké vagy jegyzővé a gyám­hatósági szolgálatban teljesen járatlan egyént választanak meg, amint ez éppen Szegeden a legutóbbi időben történt, hogy az árvaszéknél rendszeresített mindhárom előadói állásra egy azon időbon előző gyakorlattal nem rendelkező tisztviselők választattak meg. Ehhez hozzájárul még az a körülmény, hogy ilyen viszonyok között a helyi gyámhatóságnál egységes gyakorlat ki nem fejlődhet, ami pedig egyik lényeges alapfeltétele, az árvaszékek irányában kifejlődött nagy bizalomnak. Rá mutat egy másik fenyegető veszedelemre is. A gyám­hatóság alatt állók sokszor igen nagy értékű vagyoni ügyeiben az árvaszékek előtt nem fo­lyik kontradiktórius eljárás, nincsenek ellentétes érdekű peres felek. Az árvaszékek előtt folyó vagyoni ügyekben leggyakrabban az előadónak kell megvédenie a saját ügyének ellenőrzésére képtelen csecsemőnek, serdületlen gyermeknek, általában cselekvőképtelen féinek érdekeit sok­szor a legközvetlenebb hozzátartozók, sőt igen [Vénusz cipők gyakran magának a törvényes képviselőnek önzésével, álnokságával szemben, jövőben tehát önállóan és kizárólag saját egyéni felfogása és irányítása mellett, minek folytán az önálló ha­táskörrel felruházott ülnök a jövőben a kísér­tésnek fokozott mértékben ki lesz téve és a leg­korrektebben müködó előadó sem lesz mentes az ellenérdekű felek gyanújától. Az uj rend­szernek tehát az árvaszékek közismert megbíz­hatósága, tekintélye s a gyámhatósági jogszol­gáltatás terén a jogbiztonság esik áldozatul emellett. Ez a rendszer a kitűzőit célt, az egyszerűsítést és takarékosságot egyáltalában nem érheti el. A biróságok példájára átszervezendő árrva­székek ideje csak akkor érkezhet el, ha az árvaszék felsdatkörével rokon, de jelenleg más, leginkább a rendes biróságok hatáskörébe utalt egyes ügyek átutalásával, tehát a gyám­hatóság hatáskörének kiterjesztésével a gyám­hatósági szolgálat is törvényhozásilag rendez­tetik és pedig ugy a minősítés, a szakvizsga, a kötelező előgyakorlat tekintetében, mint a függeilenség, ezzel együtt az életfogytiglani alkalmazás tekintetében, miáltal az árvaszéki előadók az itélőbirókal egyenlő elbánás alá kerülnének. Végül azt indítványozza az árvaszéki elnök, hogy forduljon a bizottság felterjesztéssel a kormányhoz, hogy a gyámügyi eljárás mó­dosítását kimondó Itörvény rendelkezésének végrehajtását az általános gyámügyi reform megvalósításáig törvényhozási uton fügessze fel, addig is az elnöki észrevételekkel szemben az előadó által fentartott határozati javaslatok eldöntését az eddigi szabályok szerinti eljárás mellett a teljes ülés elé utalja, végül, hogy az előterjesztés mellőzésének esetében az árvaszéki elnöknek a II. fokú hatóság előtti előadói jo­gosultságát minden korlátozás nélkül állítsa vissza a kormány. Kéri továbbá, hogy a felter­jesztés támogatása és hasonló álláspont elfog­lalása érdekéből a hatósági városok és a vármegyék közigazgatási bizottságait felkéri a bizottság. Az árvaszéki elnök előterjesztését hosszú vita követte. A kérdéshez először a polgármes­ter szólalt föl. Indítványozta, hogy a bizottság vegye le az előterjesztést a napirendről, mert véleménye szerint a törvény ellen semmiféle komoly aggodalom nem merülhet fel. Utána dr. Cserő Ede szólalt fel. Helyesli az árvaszéki elnök előterjesztését, mert kétségtelen, hogy az egyes birói rendszer — ha meg is gyorsítja az eljárást — soha sem lehet olyan alapos, mintha több ember tanácskozásából alakul ki a határozat. Dr. Végman Ferenc szerint az előterjesztést már csak azért is fel kell terjeszteni a kor­mányhoz, mert a törvény, illetve annak végre­hajtása ellen aggályok merültek fel. Az aggá­lyok elbírálására legilletékesebb fórum pedig kétségtelenül a kormány. Dr. Zombory Jenő szintén az egyes és a tár­sas eljárás közötti különbségeket fejtegette. A társas eljárás mindig nagyobb garanciát jelent, mert több szem többet lát és igy a tévedés { lehetősége kisebb. Az egyes eljárásra való ' visszatérés föltétlenül visszafejlődést jelent. A törvénynek csak egy célja lehet — a létszám­csökkentés. Nem hiszi azonban, hogy ez a cél elérhető az árvaszékeknél. Éppen ezért az elő­terjesztés elfogadását javasolja. Dr. Ujj József és dr. Pap Róbert szintén az árvaszéki elnök előterjesztése mellett fog­lalt állást. Ezután dr. Aigner Károly főispán szólalt fel. A kérdésben állást nem foglal, csupán az árva­széki elnök előterjesztésének egyes kitételeit ki­fogásolja. Kötelességének tartja, hogy azoknak a tisztviselőknek megvesztegethetetlenségét meg­védje, akik ellen fegyelmi eljárás nincs. Kéri, hogy abban az esetben, ha a bizottság elfo­gadná az előterjesztést, azt megváltoztatott szö­vegezéssel terjessze majd föl. Ezután ismét a polgármester szólalt fel. Tudja, hogy minden emberben van bizonyos konzer­Krausz M. utódánál kaphatók Klauzál-tér 9. sz. Kérjük az oksó árakat kirakatomban megtekinteni. sw

Next

/
Oldalképek
Tartalom