Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-16 / 286. szám

Szeged, 1923 december 16 SZEGED 3 A kapitányság területén a közbiztonsági állapot az elmúlt bó folyamán kielégítő volt. Az elkövetett bűncselekmények számszerű adatai a következők: Az ember élete és testi épsége ellen irányult 45 bűncselekmény, ezek közül balállal végződött kettő. A vsgyonelleni bűncselekmények száma 389, ezek közül lopás 233, egyéb 71. Balesetek száma 13, balálos volt kettő, eltűntek száma hat, tüzeset kettő. A bejelentett kár összege 73,365.350 korona, ebből a nyomozás során megtérült 32,500 000 korona. A téliidő beálltával fokozódó szükség, a megélhetés súlyos gondja november hónapban is váltott ki öt olyan ipari szakcsoportnál bérmozgalmat, amelyeknél még nem tértek át a munkaadók a béreknek indexrendszerü megállapítására. Ezek a bérmozgalmak azonban rövid ideig tartó sztrájk után még november hónapban be is fejeződtek, mert a munkaadók három esetben fizetésemelést adtak alkalmazottaiknak, két esetben pedig áttértek az index' rendszerű fizetési módra. Dr. Bottka Sándor jelentésének tudomásulvétele után a többi közhivatalok vezetői terjesztették elő jelentéseiket. Wimmer Fülöp negyvenéves jubileuma. (A Szeged tudósítójától.) A munka emberét ünnepli Szeged kereskedő- és iparostársadalim Wimmer Fülöpben és ezzel az ünnepléssel tüntet a munka dicsősége mellett. Valóban a legszebb tüntetés, amely látszatnak is készült, mint minden demonstráció, de amelynek belső heve van, amely nem szalmacsóva szélesre lobbanó, nagy tüzet hazudó lángja. Ez a tüntetés tömegek lelki kielégülése, mert igazolja a naiv bizalmat, a szent hitet abban, ami ilyen kristályosan nem mindennap igazolódik: hogy a törhetetlen akarat igenis diadalt arat s hogy a munka el nem lankadó, mindig bizé szeretetének igenis van diadalmas eredménye. A te'jes béke teljes örömeinek hangulatából áradt fény erre a jubileumi ünnepre, amikor egy Jobb jövöben reménykedő sokaság sereglik a jubiláló vezéregyéniség köré, hogy az ő személyében a törhetetlen energia, a lankadatlan szorgalom ritka példájának rója le a megérdemelt hódolat adóját. Mert valóban ritka példa Wimmer Fülöp munkássága és kivált ma, az éretlen handabandázás, az olcsó siker és az avatatlan törtetők korában különösen ritka példa. Férfit ünnepelnek, aki mindig megállotta helyét, aki minden körülményben heíyt állott önmagáért és a föladatért, amelyre vállalkozott, amelyet becsülettel betöltött, elismerést és méltánylást szerezve nem csupán magának, de a közösségnek is, amelynek érdekében munkálkodott. A közélet bármely terén, a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális törekvések minden hasznos és értékes megnyilatkozásában ott volt, mint első az elsők között a jubiláns Wimmer Fülöp, vállalta a kockázatot, ha kellett, vállalta a népszerűtlenséget is, ha ugy hozta sors, de rendületlenül állott minden poszton és hiven és szilárdan kitartott hite, elvei, meggyőződése mellett, nyiltan és erélyesen hirdetve a maga igazát, férfias bátorsággal küzdve ideáljaiért. És bár tetőtől-talpig a gyakorlati élet embere, aki mindig dolgozott, fáradozott, örökös tevékenység lázában égve, mégis tudott időt szakítani a kultura szépségeinek megbecsülésére és pótlására, a művészet oltárán való áldozásra. Minden kulturális mozgalomban ott láttuk őt, lelkesen és áldozatkészen, mint ahogy minden jótékonysági mozgalomból is bőven kivette részét. Szeged városához fűződik e sokoldalú és nagyértékü munkás élet minden fázisa, Szeged szebbé, nagyobbá tétele vezérmotivuma Wimmer Fülöp közéleti szereplésének s igy természetes, hogy elsősorban e város megértő és hálás polgársága az, amely elismerése koszorúját meghatott szívvel hozza az ünnepeltnek. Wimmer Fülöp életmunkája, A dátum: 1883 december 12. A város rekonstrukciójának befejező esztendejében foglalta el Wimmer Fülöp állását a vállalatnál és miután a Bakay Nándor kisméretű kötélkészitő telepét 90.000 forintért megvásárolta, az ő közbejöttével megalakult a Bakay-féle fonó-, szövő-, kötélgyár- és kenderbeváltó részvénytársaság, amely Wimmer Fülöp vezetése mellett megkezdte működését. Kevesen tudják, hogy Wimmer Fülöp a bankszakmánál kezdte meg kereskedelmi működését, majd gabonakereskedésbe lépett és amikor itt a gyárnál elfoglalta vezető állását, nóvum volt előtte a kender- és a kötélgyártási szakma. Fiatalos erővel, páratlan éleslátással és ritkaságba menő invencióval kezdett Wimmer Fülöp az előtte idegen szakmakörben való — csodás eredményre vezetett — munkához. Akkor a telepen a kézikötelesmühely mellett egy teljesen kicsi, primitív berendezésű gyáracska volt, régi, talán 60 FIP. kis gőzgépecskével, két rozoga kardával, amely jobbára a Dohányjövedék részére, a bálakötelek készítéséhez szükséges szalagot készitette, a zsineggyártás pedig csak annyiból állt, hogy az éjjeli, nappali üzem mellett naponta alig 2—300 kilogram zsineg volt a produktum, ami nagyon selejtes minőségű volt. Wimmer Fülöp a kezdés idejében hozzáfogott az átalakítás anyagi áldozatot involváló munkájához. Angol gépeket szerzett be, amelyek révén a gyártást mennyiségben emelte, minőségben pedig tökéletesítette. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok azonban megbénították a céltudatos törekvéseket és az első három esztendő alatt felemésztődött az alaptőke nagy része, ami miatt uj részvénytársaságot kellett alakítani. Ez az alakulat az Első Magyar Kenderfonógyár rt. cim alatt jött létre, amelyet három esztendő múlva a Szegedi Kenderfonógyár rt. követett, miután a második alakulat részvénytőkéje kétharmad részében az egyre rosszabbodó gazdasági viszonyok miatt szintén elveszett. Wimmer Fülöp azonban nem kedvetlenedett el, nem adta fel a küzdelmet, hanem dolgozott és dolgoztatott tovább. Ekkor már napi 15 q zsineg és fonálprodukciót eredményezett a munka és a készítmény nemcsak a belföldön, de a külföldön is piacra talált, leginkább Angliában. A termelés fokozási sikerén kivül jelentkezni kezdett a nehezen meginduló export sikere is és a gyártás, a kivitel lendületbe kapott, munkája virágzásba kezdte hozni a nagy energiával és szakavatottsággal vezetett vállalatot, amelyet azonban 1892 juliusában nagy elemi csapás ért. Tüz pusztította el a virágzásnak indult gyári telepet, ami a vállalat további fennállását a legkomolyabban veszélyeztette. A részvényesek elkedvetlenedtek, a hatóság is nehézségeket támasztott és bekövetkezettt a helyzet, hogy kérdésessé vált a gyár felépíttetése. Ebben a válságos helyzetben mutatta meg Wimmer Fülöp a körültekintő képességét, mindent és mindenkit lenyűgöző energiáját, széles látkörét és az akaratérvényesités ritka tudományát. Az ujabb alkotás verejtékes munkájába fogott és egyedül intézkedve kereste a lehetőségeket a gyár mielőbbi felépítéséhez. Tárgyalni kezdett az akkori kereskedelemügyi kormánnyal a gyár felépitése és fejlődésének biztosítása végett és olyan megállapodásokat létesitett, amik reményt nyújtottak a gyár felépítésére és annak gyorsiramu felvirágoztatására. Rövid hat hónap leforgása alatt felépült a kibővített, modern alapokra fektetett berendezésű, nagyarányú gyár és teljes erővel kezdte meg üzemét. Most már nemcsak a belföldi hasonló üzemü, hanem a külföldi gyárakkal is felvette a versenyt és fényes eredményekkel állta is. És a munka folyt megállás nélkül és egyre emelkedő eredménnyel. Ez az eredmény azonban nem eléghette ki Wimmer Fülöpöt, aki a fejlesztő munka embere és mint ilyen felismerte annak a szükségességét, hogy a vállalat csak akkor jut a boldogulás útjára, ha nyersanyag szükségletének legalább egy részét maga állítja elő. És megteremtette a mezőhegyesi kenderkikészltőgyárat, amelynek révén tizenöt évre 1300 katasztrális holdon való kendertermeléshez jutott a vállalat, amely termelést egy hibátlanul és igazi szakértelemmel berendezett kenderkikészitőf

yár dolgozott fel. Ebből a készletből nemcsak a enderfonógyár fedezhette szükséges anyagát, hanem export révén jutott belőle még a külföldnek is, amely értékelni tudta a magyar kender kiválóságát és versenyképességét. Az 1893-ban történt mezőhegyesi gyár alapítása után Wimmer Fülöp nagy koncepciója teljességében mutatkozott. 1896-ban létesítette a még nagyobb szabású kornádi kenderkikészitőgyárat, amelyet 1908-ban követett a csőszteleki gyár létesítése és a három gyár együttesen szolgáltatta már a Szegedi Kendérfonógyár nyersanyag szükségletének jelentős részét, ugy hogy a gyár a minimumra redukálhatta importját, az ország gazdasági mérle_ gények előnyére. ij A három ujabb gyár alapítása szükségessé tette | a Szegedi Kenderfonógyár üzemének a kibővítését, | ami fokozatosan és programszerűen történt és oly | módon, hogy az 1900-ban megállapított okszerű I terv alapján már 1900-ban és 1905-ben a gyár | termelő képessége az azelőttinek háromszorosára I emelkedett és a napi termelés az akkori 12 órai S munkaidő mellett 150 q-t tett ki. A gyár kitűnően prosperált és Wimmer Fülöpöt igazolta a hivése, koncepciójának merészsége és energiájának páratlansága. A gyár hírnévre tett szert a külföldön is és a hajdani monarchiában a hasonló üzemek élére került. A felfelé törekvésben megállást nem ismerő Wimmer Fülöp 1914-ben ujabb üzemnagyobbitásra törekedett, ám ennek a tervének keresztülvitelében megakadályozta a véres emlékű háború. Ezekben a szomorú és tétlenségre kárhoztató esztendőkben sem szünetelt Wimmer Fülöp fantáziája és előrelátása. Ha már a gyár üzemét nem lehetett nagyobbítani, megnagyobbította a vállalat saját kendertermelését és az ő kezdeményezésére a vállalat megszerezte a csongrádmegyei királysági és józsefszállási, a békésmegyei kornádi, a torontálmegyei porgányi és a bácsmegyei vajszkai birtoktesteket és felépítette a vajszkai kenderkikészitőgyárat és az emiitett birtoktestek a Szegedi Kenderfonógyár nyers anyaggal való ellátásában, különösen a jövőben igen jelentős szerepet fognak betölteni. Ma már a Szegedi Kenderfonógyár, képzeletet felülmúló produktivitásában versenyképesen ésmegingathatatlanul áll és mai berendezése: 21 kártoló, 21 előfonó system, 16 simítógép és 8818 orsó, tehát olyan nagyszabású, hogy messze földön sincs párja. A kenderfonógyár nagyszerű üzeméhez hasonló fejlődést mutat a kötélgyár, amelynek termelőképessége az alapítás idejében évenként alig volt kéthárom vagon, mig most felül van a 150 vagonon. Wimmer Fülöp alapítása a tökéletes berendezésű sodronykötélgyár és a volt monarchiában egyedülálló négyszögletes kötélgyár. Elmondható, hogy a semmiből lett minden és mindazok nagy értékek, amikkel Wimmer Fülöp 40 esztendő alatt gazdagította a vezetésére, irányítására bizott vállalatot. Negyven esztendő szakadatlan és kitartó, megállást nem ismerő munkájának az eredményei a felsorolt alkotások és az ország gazdagodását jelentő értékek és mindezeket Wimmer Fülöp hozta létre és működésbe. És e nagy és emberfeletti munka végzése közben Wimmer Fülöpnek akadt ráérő ideje a város gazdasági és kulturügyeinek az elvégzésére, sőt irányítására is. A politika porondján is szerepelt és ha néha harcosan is, de mindig a békét, a megértést és az összetartást keresően. Évtizedek óta tagja és pedig eredményes munkát végző tagja a köztörvényhatóságnak, a Kereskedelmi és Iparkamaránál 15 éve dolgozik, előbb alelnöki, nyolc év óta pedig elnöki minőségben, elnöke a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége szegedi fiókjának, majdnem az összes szegedi egyesületeknek működő tagja, a kulturának istápolója és bőkezű maecenása, minmelegszivü pártfogója és hűséges fia felekezetének, amely mellett meg nem inogva áll jó és rossz napokban egyaránt. Mindenütt és minden vonatkozásban, az alkotásban éppen ugy, mint az emberszeretet nemes megnyilatkozásában egész ember, olyan példaadó, akinek csak követői lehetnek, de gáncsolói nem akadhatnak. Az ö negyven esztendős munkájának kincseket érő eredményei azt mutatják az egész vonalon, hogy teljesen megfelelt küldetésének, ami nincs még befejezve. A vállalat, amely 40 év után az alelnöki székbe ültette, sokat várhat még az ő agilitásától, a folytonos munkát szomjúhozó akaraterejétől, élénken működő szellemétől és szélesvonalu koncepciójától és sokat várhat a város is, amelynek vezető, egyben alázatos igényű polgára, aki 40 esztendő töretlen munkáját adta a vállalatának és legjobb akaratát és legszebb gondolatait állította a szeretett város érdekeinek a szolgálatába. Üdvözlő levetek. A jubileumi ünnepség keretében özönével érkeztek Wimmer Fülöphöz az üdvözlő levelek, amelyek közül a következőket közöljük: Kedves Barátom! Aki életének negyven évét egy közgazdasági eszme szolgálatában tölti el, minden körülmények között kiérdemli a nemzet és társadalom elismerését, mert ennyi idő alatt lelke részese lesz az eszme, melynek légkörében élt és él: annál inkább megérdemli a tiszteletet és elismerést az, aki egy gyáripari kezdetleges intézményt Európa egész területén negyvenévi szakadatlan munkával a vezető szerepre juttatott. A Te munkád gyümölcse egy hatalmas gazdasági intézmény sziklaszilárd alapokon történt megalkotása, melyben méltán telhet örömed. Ezen mértföldjelző állomásnál engedd meg, hogy megszólítsalak és szívből jövő jókivánataimnak "kifejezést adjak s Isten áldását kérjem további közgazdasági munkádra. Fogadd kérlek kiváló tiszteletemet, őszinte hived dr. Kószó István. Nagyságos Elnök Ur! Ugy érzem, felesleges szavakkal méltányolnom 40 esztendős küzdelmes munkáját: mert e munka eredményei minden szónál szebben beszélnek. Nagyságodnak bármely oldalról jövő dicséretnél nagyobb örömet kell szereznie egy pillantásnak, melyet az elmúlt 40 esztendőre vet. Engedje meg nekem, munkája egyik