Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-02 / 275. szám

Szeg 5A, 1928 december 2 SZEGED helyzet és az Ulain-ügy. A Szeged budapesti tudósítójának jelentése: A nemzetgyűlés mai ülésén erős izgalmak között folyt le az Ulsin-ügy tárgyalásának utolsó etappeja: a szavazás. Az ellenzéken megütközést keltett, hogy a kormánypárt az utolsó pillanatban leszavazta az előadói javaslatnak azt a részét, hogy egy képviselő letartóztatása esetében ezentúl a Házat hivják Sssze. Az ellenzéki képviselők közül Pallavicini, Rupert és Eckhardt a szavazás következtében azonnal be is jelentették a mentelmi bizottsági tagságukról való lemondásukat. A mentelmi bizottságnak ellenzéki részről tagja még Haller József is, akiről ugy tudják, hogy csatlakozni fog a lemondottakhoz. Tagja továbbá Győr kii Imre is, aki ezidőszerint ugyancsak távol van a fővárostól, de hazaérkezése után szintén lemond. Rassay tagságát továbbra is megtartja. A képviselők letartóztatása ét a kormánypárt. A kormányhoz közelálló helyről a következőkben indokolták meg a kormánypárt ama állásfoglalását, amely szerint nem tartotta szükségesnek kimondani, hogy képviselő letartóztatásának esetében a Ház összehívása szükséges. A kormánypárt ezért nem foqadta el ezt a Javaslatot, mert ez nem volna végrehajtható. A házszabályok szerint ezt a javaslatot, ha el is íogsdták volna, sohasem lehetne valóra váltani, snerl tegyük fel, hogy egy ilyen képviselői letartóztatás EZ ülésszak bezárása után történik, akkor a legközelebbi ülésen ugy sem lehet ezt az ügyet tárgyalni, mert a Háznak ujb61 meg kell alakulni. De nem volna végrehajtha ó akkor sem, ba a nemzetgyűlést kormányzói kézirattal napolják el. Végül nincs célja ennek az indítványnak azért sem, mert a kormány felelőssége nincs időhöz kötve és a kormány az ötödik napon, vagy bármely napon épp ugy felelős, mint sz első napon. Régi gyakorlat is amellett szól, hogy semmi szükség sincsen a Ház azonnali összehívására. Ami pedig a felmentést illeti, azt hasonló esetben az eddigi kormányok is mindenkor kikérték a Háztól, sőt Tisza Kálmán annak idején egyenesen bizalmi szavazatot provokált a Háztól. Rakovszky Huszár Károly állásairól. A nemzetgyűlés szombati ülése alatt az ülésteremben az elnöklő Huszár Károlynak Rakovszky Istvánnal incidense keletkezett, amiről Rakovszky a következőkép nyilatkozott: — Én azt láttam, hogy Huszár Károlynál a kérdések fel vannak irva, nem gondoltam tebát, hogy zavarom és követeltem azt, amihez a házszabályok szerint jogom van, hogy szavazás előtt a kérdéseket olvassa fel. Erre ő mint „amerikai messiás" kitanított engem, hogy mikép viselkedjem és elnöklésem alatt történt precedensekre hivatkozott. Örülök, hogy iskolát teremtettem és hogy ezt Huszár Károly is követi, de ugy látom, hogy csak részben, mert nem követi az iskolának azt a tanítását, hogy akit a Ház elnöki székébe emelnek, annak a hasznot hajtó állásokról le kell mondani. Nem volt még példa arra, hogy a Ház elnöke különböző bankokban és inkompatibilis vállalkozásoknál, mint pl. a Hangya, állásokat foglalt volna el. Én elnök koromban nem foglalkoztam automata messiások feltalálásával, hanem mindig arra törekedtem, hogy pártatlanságomat és objektivitásomat megőrizzem. Nem is haboztam állásomat otthagyni, amikor azt láttam, hogy tőlem egy képviselőtársam rovására a házszabályok megsértését követelik. Friedrich a zárt ülésről. A nemzetgyűlés zárt ülése előtt Friedrich István a következő kijelentést telte a Ház folyosóján: — A zárt ülésen felmondjuk a Treuga Deit a kormánynak és azt is megfontolás tárgyává tesszük, hogy ilyen körülmények között nem volna-e indokolt, hogy az egész ellenzék távol maradjon a nemzetgyűlés üléseitől. A zárt ülésen minden körülmények között tisztázni akarjuk a mentelmi jog kérdését, hogy van-e mentelmi jog vagy nincsen, mert ha nincs, akkor semmi értelme annak, hogy a nemzetgyűlés tanácskozásaiban résztvegyünk. polgárság szervezkedése. (A Szeged tudósítójától.) Három nap mult el asóta, hogv a városháza közgyűlési termében a törvényhatósági bizottság megválasztotta a körponfi választmány uj tagjait. Három nap mult el azóta, hogy a liberális polgárság szervezetlensége és nemtörődömsége miatt a libe rálisok és a türelmes kurzisták is kisebbségben kerültek be abba a bizottságba, amelynek nem csak a községi, hanem a legközelebbi képviselőválasztásnál is rendkívül fontos szerepe van. Három nappal ezelőtt ismét beigazolódott, hogy a liberális polgárság annyira szervezetlen, hogy az teljesen példa nélkül áll és bogy bizonyos könnyelműséggel kezeli saját, életbevágóan fontos ügyeit. Pénteken reggel a Szeged el6Ő helyen egy cikket közölt Wimmer Fülöp tollából, amely teljes határozvttsággal mutat rá azokra az okokra, amelyek mia't a liberális polgárság majdnem képviselő nélkül maradt a köponti választmányban. Teljesen tisztán látható, hogy ennek az előre nem látható következményekkel járó veszteségnek egyedüli okozója a liberális polgárság, amely szervezetlensége mellett még erra sem érdemesítette ezt a fontos ügyet, hegy elment volna a novemberi közgyűlésre. Két nap telt el a vezércikk megjelenése óla és nagyon sokan csak ma vannak tisztában szzel, hogy a központi választmánynak rendkívül fontos szerepe van a választásoknál, mivel a választmány az a s?erv, amelyik összeállítja a választók névjegyzékét. A vezércikk azonnali szerverkedésre szólította jel a város liberális polgárait és megjelenése óo» sokat foglalkoztatja ez ajkérdés Szeged polgárságát. Mindenütt hangsúlyozzák, hogy végre erélyesen es erősen kell szerve: kr-dni a polgárságnál!, fői kell hagyr'a nemtörődömségével, nehogy saját mulasztá<u« mialt egy ujabb vereség érje ezt az osztályt. A polgárságnak minden része tisztában van azzal, hogy szervezkedni kell, csupán vitás kérdés még, hogy alkalmas-e a jelenlegi idő erre, vagy várni kell-e még. A liberális polgárság legnagyobb része azonban azon az állásponton van, hogy a szervezkedést azonnal meg kell kezdeni, az idő soha sem volt alkalmasabb erre, mint a mai. Wimmer Fülöp — a Szeged l két nap előtti vezércikkének szerzője — szinte 1 egymásután kapja a leveleket, amelyekben a polgárság legkülönbözőbb részének tagjai jelentik be csatlakozásukat a mozgalomhoz és hangsúlyozzák, hogy a szervezkedést azonnal meg kell kezdeni. A Szeged munkatársa a liberális polgárság szervezkedésének fontosságáról és időszerűségéről kérdést intézett a varos társadalma különböző rétegeinek tagjaihoz, akik a következőkben fejtették ki álláspontjukat a szervezkedés ügyében: Ottovay Károly erről sz ügyről a következőket mondotta: — Szabadelvű és demokratikus pártállásomért még azok is igen hevesen támadtak és támadnak még mindig, akik egész életükön át a liberalizmusért harceltak, akár a Tisza féle szabadelvű, ckár a 48 as pártokban. Én liberális voltam és az is maradtam. Hiába szólnak le és halmoznak el szemrehányásokkal a liberalizmus renegátjai — akiket felesltges megneveznem —, meggyőződésem, hogy amint Bethlen István — egyelőre csak beszédeiben — a szabadelvűig álláspontjára helyezkedett, ugy a közel jövőben el fog jönni az az idő is, amikor a kormányzat az ország boldogulása és a szomszédos államokkal való feltétlenül szükséges jóviszony érdekében a szabadelvüség álláspontjára fog rátérni. Ha ezt nem is Bethlen, de az utána következő kormány bizto6an meg fogja tenni. — Ha ez az idő elérkezik, a mai hangosok, a kurzuslovagok ismét a liberalizmus húrjait fogják pengetni. Ezek között termeszetesen elsők lesznek ?z állami és városi alkalmazottak, akik rendszerint a mindenkori kormányrendszert szokták támogatni. — Biztosan tudom, hogy ez az idő hamarosan be fog következni és akkor sokkal sikeresebb lesz egy liberális és demokratikus párt megalakítása, amelynek legfőbb programpontjai az ország boldogulása, a jólét fokozása, az egységes jogrend, a társadalmi béke, a jóléti intézmények, a termelés fokozása, a kereskedelmi szerződések, a szabad forgalom megteremtése, ez lesz az igazi irredenta munka, mert a nagy, integer Magyarországot r.em lehet kardcsörtetéssel és irredenta dalok éneklésével visszaszerezni. — Ilyen programú pártra mielőbb szükség lesz és alkalmas vezér kezében tartolt zászló alá tömegesen fognak megérkezni az észretért polgárok. — A liberális párt megszervezésével várni kell — de nem sokáig! Dr. Ujj József ezeket mondotta: — A jelen időpontot és alkalmat — értve ezalatt a legutóbbi városi közgyűlésen a központi választmány megalakítása alkalmával előfordult incidenst — nem tartom alkalmasnak a szabadelvű gondolkodásúak szervezetinek megalakítására. — Azóta, amióla a munkapárt feloszlott, én azokhoz éreztem és érzem magamat legközelebb, akik a nemzeti keresztény szabadetvü alapon állanak és bár én is perhorreskálom ugy a szocialistákkal való bármiféle közös, vagy együttes működést, mint mindennemű akár jobbra, akár balra való kilengést, mert a szabadeivüséget én is ugy értelmezem, hogy megbecsülöm a felekezeteket és ellene vagyok a felekezetek közötti háborúskodásnak, valamint elítélem az osztályellenes izgatáaokat — mégis ugy hiszem, hogy a szabadelvű gondolkodásúak pártjának, vagy szervezetének megalakulását nem szabad összefüggésbe hozni az úgynevezett zsidókérdéssel. Dr. Pap Róbert a Szeged munkatársának a következőkép nyilatkozott : — Tekintetlel arra, hogy a polgárság szervezkedésével kapcsolatban a múltból keserű tapasztalataink vannak, ugyanis a polgárság nem szokott szervezkedni, feltétlenül szükségesnek tartom a liberálisok szervezkedését. 1918-ban is a polgárság szervezetlensége volt a bekövetkezett eseményeknek oka é3 azóta is ez a tétlenség és közönyösség akadályozott meg sok mindent. — Ugy látszik jelenleg, hogy a középosztály tagjai hüvelybe tett kardokkal szemlélik az eseményeket. A liberális polgárok valahogy igy is vannak, azonban a másik oldal befelé, egészen csöndben annál inkább végzi mérgező munkáját, amelyről időnkint mindenki meggyőződhet. Nem kell itt más példára utalni, mint a néhány nap előtti közgyűlési választásra. — Véleményem szerint Szegeden a községi liberális pártnak feltétlenül meg kell alakulnia, hogy ne nézzük tovább tétlenül a közelgő választásokat és azt a munkát, amely most mindenütt folyik. Kontaktust kell egymással tartani, mert igy, a jelenlegi tétlenséggel eredményt elérni nem lehet. A liberális párt alakítására pedig sohasem kínálkozott kedvezőbb alkalom, mint a mai napok. Meg kell szervezni a város liberális polgárait. Vértes Miksa a szegcdi liberális polgárság szervezkedéséről eg vei len mondatot mondott: — Égetően fontos — ha nem késő, mert a polgárság mindig el szokott késni. A szociáldemokrata párt vezetősége erről a kérdésről a köveíkezőket mondotta: — A szocialisták álláspontja semmiképen cem változott a polgárság szervezkedésének ügyében, nem egyszer kifejtettük már és kifejtenék képviselőink is, hogy a liberális polgárság szervezkedjen, igyekezzen a liberális álláspon oi belevinni a kormányzati rendszerbe. A polgárság azonban ezt nem vette komolyan, élénk példa erre a pár nap előtti központi választmány tagjainak megválasztása. — A szociáldemokraták nagyon szivssen belemennek egy közös szervezkedésbe bizonyos