Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-13 / 283. szám

Szeged, 1928 december 12. SZEGED Most viszont arról értesülünk, hogy a munkaidőt meghosszabbítják, hogy ezáltal a különórázást fölöslegessé tegyék és a különórázás kiadástit megtakarítsák. Ezt a tervet mindenesetre alaposan meg kell vitatni. Annyi máris bizonyos, hogy súlyos megterhelés volna a köztiszviselőkre. — Másrészt feltétlenül tárgyilagos álláspontunk megköveteli, hogy a tisztviselők munkateljesítményéről is elmondjunk egyet-mást. Kétségtelen, hogy nagyjában é3 egészében csökkent a munka mértéke és értéke. A magyarázat azonban igen egyszerű: az emberek beletörnek az anyagi gondokba. Tessék a megélhetést biztosítani, akkor egyik tisztviselőnek sem lesz kifogása a fokozott munka, rend és fegyelem megkövetelése ellen. Egyébként a helyzei az utóbbi időben e tekintetben is javu'. Amerika résztvesz Németország pénzügyeinek megvizsgálásában. Washingtoni távirítok szerint Coolidge elnök elhatározta, az Egyesült Államok elfogadja a jóvátételi bizottság meghívását, hogy egy amerikai szakértő hivatalosan vegyen részt a német pénzügyi helyzet megvizsgálására kiküldött bizottságDan. A Fehér Ház elnöke tegnap délután nyilatkozott a külföldi lapok tudósítóinak. Kijelentette, Amerikának immár véglegesen eN határozott szándéka, hogy részlvesz a német pénzügyek szövetségközi megvizsgálásában. Az elnök rámutatott am a jelentős körülményre, hogy az amerikai szakértők kiküldésére vonatkozó javaslatot Barthou francia delegátus tette meg. Az a körülmény, hogy az Amerikához intézett meghívást Németország is helyesli, Amerika számára megkönnyítette az (A Szeged tudósítójától.) Reynald szenátor, aki néhány héttel ezelőtt, több napot töltött Magyarországon és Szegedet is meglátogatta, a szerkesztésében megjelenő Correspodence Universelle cimü lap legutóbbi számában La Hongrie actuelle cimü vezércikkben számol be magyarországi tapasztalatairól. Cikkét ezzal kezdi, hogy régebben Magyarországot a franciák nagyon jól ismerték, sz utolsó évtizedekben azonban Magyarországnak az önálló államisága és nemzeti léte bizonyos mértékig elhalványodott előttük, mert a francia közvélemény ugy vélte, hogy Magyarország felolvadt az osztrák-magyar monarchia nagyobb egységében. Ez a fölfogás mindenesetre téves volt, mert Magyarország teljesen megőrizte önálló egyéniségét és egész külön helyet foglalt el a monarchia keretén belül. Reynald szenátor szerint a franciáknak eminens érdekük, hogy megismerkedjenek az Európa keletén alakult aj országok viszonyaival és szükségesnek farija, hogy minél többen meglátogassák Magyarországot is, ahoi az ő tapasztalata szerint erős a franciák iránti szimpátia és az még a háború előtt sem halványult el teljesen és ahol a franciák baráti fogadtatásra számíthatnak. Hogy a franciák megértsék a magyar viszonyokat a cikk vissz* pillantást vet Magyarország történetébe és azt mondja, hogy Magyarország a nemzetek sorában a nemeseégét a török hatalom elleni heroikus küzdelmével szerezte meg. Ebben a küzdelemben és ennek a viharos történelemnek a folyamán alakult ki a magyar népnek teljesen egyéni, faji jellege. Becsületére válik a magyarságnak, hogy e küzdelmek után igen szép kuliurát tudott teremteni, amelyről tanúbizonyságot tesznek az általa meglátogatóit különböző intézmények. Ezek között Reynald szenálor felsorolja a szegedi egyetemet, a budapesti egyeícni klinikákat és a szépművészeti muzeumot. Különös elismeréssel nyilatkozik a msgyar művészek munkáiról. Befejezésül azt a poliiikát vázolja, amelyet Franciaországnak Magyarországgal szemben követni kell. Érdekességüknél fogva ezeket a sorokat szószerinti szövegükben közöljük: „Ennek az eiős megpróbáltatásokon átment népnek élnie kell. Anyagi életet kell élnie s ennek az érdekében fordul most a vóhág idején az emberi szolidaritás törvényéhez és kéri Európa többi népének segítségét. Hasonlóan társedaimi és erkölcsi életet is kell élnie és ezért keresi azokat, akiket vele összekapcsol a szellem rokonsága és a kultura közössége. Magyarországon Franciaországról barát gyanánt szoktak beszélni, kinek vonásait még a változások óráiban sem feledték eL A megujuló hagyományok őszinte szavakat váltanak ki és a megemlékezés során szeretettel emlékeznek meg arról a számos kapcsolatról, amelyet a történelem hozott léire a két ország között." „Foglalhatunk-e el ellenséges álláspontot ezekkel az uj érintkezésekkel szemben? Azt hiszem, hogy nem. A magyar-barátság, ha tiszta szívből jön, megérdemli, hogy ne vessék meg. Franciaországnak Közép-Európában jótékony befolyást kell gyakorolnia. Semmit sem jelejtve az utolsó évek eseményeiből és hűségét megőrizve szövetségesei irányában, törekednie kell a nélkülözhetetlen gazdasági egyensúly helyreállítására és azoknak az áramlásoknak a megindítására, amelyeket az uj hatarok megszakítottak. Különösen meg kell könnyitenie mindazokat a közeledéseket, amelyek nélkülözhetetlenek ugy az igazi békéhez, mint a népek virágzásához." Kövezési szükségletek és kövezési lehetőségek. (A Szeged tudósítójától.) Idestova a háború kitörésének tizedik évfordulójához érkezünk el. Tiz év már tekintélyes idő egymagában is, különösen tekintélyes idő egy fejlődő, esetleg egy hanyatló város történetében. Tiz év alatt hatalmas palotacsoportok emelkedhetnek ki a homokból, egész városrészek keletkezhetnek, de tiz év alatt a legvirágzóbb városokat is kikezdheti a pusztulás, még akkor is kikezdheti, ha szándékosan nem is segítik elő, csupán nem gondoskodnak a feltartóztatásáról. Ez az utóbbi történt Szegeden az elmúlt tiz év alatt. A háború kitörése derékba törte a város háború előtt nekilendült fejlődését, a megkezdett munka minden vonalon félbemaradt és a háborús költségvetések még a meglévő értékek megóvását sem engedték meg. A meddő esztendők alatt kiszámíthatatlan értékek mentek veszendőbe, olyan értékek, amelyeknek megóvása nem került volna nagy áldozatba, de amelyeknek pótlása elviselhetetlen terheket ró j most a város háztartására. A háborús költségvetések ideje még nem mult el. Éppen a minap mutattunk rá arra, hogy a jövő évi költségvetés keretei még az ideinél is szűkebbek lesznek, — ha a közgyűlés elfogadja a tanács javaslatát. A tulszük kerelek közé pedig nem igen fér el az a teher, amit az elpusztult értékek pótlása, vagy annak egy számottevőbb része jelentene és igy a tiz meddő esz'endőhöz minden bizonnyal csatlakozik a tizenegyedik is. A vároti utcák kövezetét viselte meg ujabban az idő. A háború alatt nemcsak uj kövezésekről nem lehetett szó, hanem a régebbi keletű iongálódások kijavítására sem gondoltak, pedig javítani való is lett volna elég. A háború után sem igen változott meg a helyzet. Hosszú évek multak el ismét tétlenül, a javulás csak mostanában mutatkozik, de csak nagyon elenyésző mértékben. A jövő évi költségvetéstervezetbe a pénzügyi I bizottság ötszázmillió koronát illesztett be az | állásfoglalást. Az amerikai külügyminisztérium tudvalevően már korábban azt a feltételét szabta meg az európai ügyekbe való amerikai beavatkozásnak, hogy ezt az összes érdekelt hatalmak egyöntetűen kérjék.. Coo'idge, az Egyesült Államok elnöke is nyilatkozott az ügyről. Az elnök nyilatkozata a Newyork Herald közlése szerint szóról-szóra igy hangzott: „A kormány azon a nézeten van, hogy a szakértői bizottság eszméjének kiváló jelentőséget kell tulajdonítani. Minthogy pedig az Egyesült Államok Németország hitelezői közé tartozik és általában Európa újjáépítésében érdekelt fél, az a felfogásunk, hogy részt keil venni a kiküídendő két vizsgálóbizottság munkájában, Reynald szenátor a magyar-kérdésről. utcsjavífási munkálatok költségeire. A kő- és aszfaltanyagot még ebben az évben megvette a város az idei pótköltségvetés terhére, tehát valami törekvés mégis mutatkozik már, ha nem is sok. A kövezési és városrendezési szükségletekről, valamint kCvezési és városrendezőt i lehetőségekről beszélgettünk Berzenczey Domokos műszaki tanácsossal, a mérnöki hivatal vezetőjével. Érdeklődésünkre elmondotta, hogy a kilátások bizony nagyon szegényesek. — A fedezethiány nagyon guzsbaköfi a kezünket. Ami keveset dolgozhatunk, azt sem végezhetjük el ugy, ahogy kellene. Nemsokára megkezdjük például a Kossuth Lajos-sugárut külső szakaszának kikövezését. Maga a kőanyag, ha a minősége ellen nem is lehet kifogás, a kidolgozására nézve közel sem olyan tökéletes, mint a sugárul felső szakaszához felhasznált bazaltkockaké volt, igy természetesen tartóssága sem lesz akkora. Azután a kövezés sem iehet végleges jellegű. Elébb ugyanis fel kellene emelni az útszakasz nívóját, a?után ki kellene épiteni a csatornarendszert is az ut alatt, de hát erre már ninc* költség és ?gy az építendő utcaburkolatn^k csupín ideiglenes jellege le3z. Eljöhet az idő, ha nem is egyhamar, hogy a nivó emelése és a csatornák kiépítése miatt fel kell szednünk ismét a most készítendő burkolatot. Az pedig dupla költséget és dupla munkát jelent, de hit a szegénység mindig sokba keiül. — Hogy melyek a legsürgősebb és legfontosabb munkák ? Nagyon sok van iiyen. A nagykörút kikövezése már régen aktuális'lenne, de Kiszámíthatatlan milliárdokba kerülne ennek a négy kiíóméteres útvonalnak a rendbetozása. Ha hozzá is kezdhetünk valamikor, a város anyagi helyzete nem engedi meg, hogy egyszerre végezzük el az egészet, hanem csak szakaszonkint. Sürgős és fontos lenne a Zrínyiutca kikövezése, amelynek jelenlegi burkolata bizonyos alaphibák miatt teljesen használhatatlan, az Iskola-utca rendezése is régen aktuális. Fel sem tudom hirtelen sorolni azokat a belvárosi utcákat, amelyek már régen várják a javító munkásokat. A külváros helyzete még siralmasabb és még kilátástalanabb. A mérnöki hivatal most terjesztette a tanács elé a Feltámadás-utca csatornázásának rendezésére vonatkozó költségvetéses javaslatát. Ehhez a munkához ötvennégymillió kellene, de nem hiszem, hogy lesz belőle valami. Elmondotta Berzenczey Domokos, hogy most is folyik a munka. A Kálvária-utca aszfaltburkolatát foltozgatják. A jövő évi kövezési program még nem készült el. A város eddig hetven vagon kiskockát és száztíz vagon fejkövet és nyers kocsát vásárolt. A szükségletekhez arányítva ez a kövezésre előirányzott ötszázmillió nagyon kevés, de azért mégis több, mint amennyi eddig volt. Sokat nem végezhetünk belőle, a munkának azonban mégis lesz valami tátszatja, legalább a legégetőbb javításokat elvégezhetjük. A kilátások tehát egyáltalában nem biztatóak. Az elvégzendő munka egyre szaporodik és ilyen szegényes körülmények között nem hisszük, hogy a végezhető munka lépést tartana az elvégzendő munka gyarapodásával. Pedig az elmúlt tiz szomorú esztendő mulasztásainak pótlása aktuális lenne már régen. VMMMMMMMMAMMMMfMMVMMB A bécsi sztrájk továbbteijedése. Bécsből jelentik: Minthogy a sztrájkűgyben az osztrák kormány és a parlamenti albizottság közvetítő tagjai között a tárgyalások kedden éjjel eredménytelenül végzCdtek, szerdán délelőtt uj tárgyalásokat kezdtek. A kormány most sem hajlandó elfogadnia sztrájkbizottság követelései'. A helyzet egyre súlyosabbá válik. A sztrájk továbbterjedése várható. MMMMMMMMMMWMMÍIWMWMAM Krecsányi Ignác haldoklik. Budapestről jelentik: A Verebély-klinikán halálos ágyán fekszik Krecsányi Ignác, a magyar szinészet érdemes úttörője. Néhány héttel ezelőtt került a Verebély-klinikára, ahol abban a reményben operálták, hogy megmenthetik a bár 80 éves, de életerős öreg urat. Kitűnt, hogy Krecsányi rákdaganata annyira elterjed*, hogy az orvostudomány már nem segíthet. Napok óta mesterségesen táplálják a haldoklót, fájdalmait injekciókkal csillapítják. Minden percben várják a halálá*.