Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-06 / 278. szám

Egyes %*ém ára 400 korona. 11>enl0»ég él Wadöhir®­•a)i Deák Ferene-utca 2. (Ft­reáliskolával szemben.) Tele­im 13-33.A.Szeged* megjele­•ik héttő kivételivel minden Bap. Egyes szám ára 400 ko­««UL Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 7000JBuda­«nten és vidéken 7500 kot. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, más­fél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 6, CSÜTÖRTÖK. 278-ik szám. Wimmer Fülöp. A kereskedelmi és iparkamarának tegnapi ülésén egy vidéki kamarai tagnak a felszólalása révén szóbakeralt, hogy a kamara elnöke: Wimmer Fülöp december 14-én éri meg a negyvenedik fordulóját annak a napnak, mikor a Szegedi Kendeifonógyár kötelékébe lepett és átvette a vállalat szegedi telepének vezetését. A felszólaló kamarai tag nyomatékosan hang­súlyozta, hogy bár ez az évforduló elsősorban a vállalatnak lesz az ünnepe, abból ki kell venni részét a közgazdasági életnek is, mert Wimmer Fülöp és az 6 vezetése alatt a Szegedi Kenderfonógyár messze túlnőtt egy közönséges iparvállalatnak a keretein és faktora lett az egyetemes magyar közgazdasági éleinek. Negyven esztendeje a Szegedi Kenderfonógyár kis vidéki vállalat volt, amely akkor kezdett kibontskozni a patriarchális kézműipari keretek­ből. Negyven esztendőnek nehéz, de eredményes munkájával a szakmának Magyarországon leg­nagyobb, egész Európábin pedig egyik leg­nagyobb vállalata lett. Negyven esztendő előtt a szomszédos városok szatócsai jártak be a kenderfonógyárba kötelet vásárolni, ma idegen államok haditengerészetei tartoznak a gyár vevőinek sorába; a kendetfonógyár hálóival halásznak a norvég partokon és kötélhevederei minta gyanánt vannak kiállítva a tokioi császári kereskedelmi muzeumban. Ha a kenderiparról grafikonokat állítanak össze idegen országok statisztikai hivatalaiban, Szegedet nagy karikával szokták megjelölni. Ez a karika, amety Szegedet iparilag kiemelte a jelentéktelenségböi, nagy­részt a Szegedi Kenderfonógyár érdeke. Mi, akik személyi kultuszt nem üzönk, szánt­szándékkal a kenderfonógyáron keresztül igye­kezünk megrajzolni Wimmer Fülöp negyven éves működésének a kontúrjait, mert kéiség­telenfll ez a gyár, amely sz ő keze és az ő működése alatt nőtt imponálóan naggyá és hatalmaasá, lesz működésének a legmaradandóbb emléke. Az a páratlan agilitás, amely működését állandóan jellemezte és a gyáron kívüli műkö­désében is megnyilatkozott, a gyár szürke épületein belül, a zakatoló gépek közepette öliött pozitív formákat. Egyénisége, akaratereje, amely másutt, a kritika mezőin karesett érvé­nyesülést, a gyár kapuján beiül az alkotó munkában csúcsosodott ki. Ez az eredményes alkotó munka, amely gyarapította a magyar ipari munka nevét és becsületét nemcsak a határokon innen, de tul, messze földeken és tengereken is, adta meg neki a sokaknál hiányzó erkölcsi bázist ahhoz, hogy a közélet más kérdéseiben is hallassa szavát. Mikor har­cokat vívott jobbra és balra és mikor harcos természetnek mutatkozott a közélet porondján, lehettek róla eltérők a vélemények, de azt a vele szembenállók és mindig fenntartás nélkül kénytelenek voliak elismerm, hogy egy nagy eredménnyel váltotta meg a belépőjegyét közéleti tevékenységéhez. Ez az eredmény a hozzá leg­közelebb álló gyár, amelyet ugy megalapozott és kiépített, hogy bizton fejlődhetik tovább az általa nyomjelzett utakon. Rövid tiz napon belül másodszor illesztjük egy embernek a nevét vezető cikkünknek az élére. Az egyik volt Kiss Ferenc, az „erdöűttető", akinek S.eged azt köszönheti, hogy kiemelke­dett a „sivány alföldi homokság" fátlan pusztá­jából. A másik Wimmer Fülöp. Bármennyire eltéiő is kettejüknek az egyénisége, távol esik egymástól működésük mezeje, eredményeik szinte kihívják az összehasonlítást. A szolgálat, mely a városnak tettek, túlnő a sablonos kötelesség­teljesítésnek a keretein. Valahányszor külföldi vendégei vannak a városnak, akiknek be akarjuk mutatni, hogy nem a szittyák steppéje, hanem EurCpa vagyunk, akkor Kiss Ferenc fái és Wimmer Fülöp zakatoló gépei a legnagyobb argumentum mellettünk. Ugy hisszük, hogy ennek a megérzése csendült ki a kamara ülésén elhangzott szavakból és a szegedi közgazdasági élet katonái ezért akarnak szélesebb keretet adni a gyár házi ünnepélyének és a gyár szol­gálatában eltöltött, de a magyar iparra vissza­sugárzó negyven esztendőnek. Feltámasztják a német nagy koalíciót? Berlinből jelentik: A szociáldemokraták ki­jeléntelték, hogy bizonyos teltételekkel hajlandók megszavazni a felhatalmazási törvényjavaslatot. Legfontosabb feltételük az, hogy a kormány ellenőrzés céljából küldjön ki külön bizottságot és ebben a bizottságban a szocialisták is kap­janak helyet. A német nemzeti párt azt véli, hogy a nagy koalíció ismét megalakulhat. Ez a tervezgetés azonban alkalmasint még korai. Kérdéses, hogy Marx kabinetje alkalmas lenne-e a nagy koalició feltámasztására. Hitler bajor törvényszék elé kerül. Knilling bajor miniszterelnök ma hosszabb beszédet mondott a b&jor politikai helyzettől. Kijelentette, hogy a puccsistákat nem adják ki a birodalmi igazságszolgáltatásnak, hanem a bajor törvényszék fog felettük ítélkezni. Hitler továbbra is fogságban marad, mert igen sok polgár hazafias bizalmával súlyosan visszaélt. Politikai amnesztia a Ruhr-vidéken. Párisi jelenlés szerint a francia és belga kor­mány Degoutte tábornok javaslalára már több­rendbeli enyhítést rendeltel a megszállás rend­szerében. Elsősorban arról van szó, hogy álta­lános politikai amnesztiát adnak a Ruhr-vidé­ken. Azt is tervezik, hogy a francia-belga vasutigazgatás jogait átruházzák nemzetközi társaságra. A megszálló csapstokat ugy csopor­tosítják, hogy a lakossággal minél kevesebbet érintkezzenek. A munkaidő felemelése könnyen ment végbe a Ruhr-vidéken és ez is arra vall, hogy a hangulat kissé megnyugodott. Fábián Béla nagy viharok között interpellált a Népről, Szózatról és a Kovács-testvérekről Szilágyi Lajos a Prónay-féle államszerződésről. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlés szetdai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnífe, Héjj Imre jegyzőifelolvasta az interpolációs könyvet, msjd az Hnök bejelentette, hogy az interpellációkra a napirend letárgyalása után térnek át. Qróf Hoyos Miksa személyes ügyben szólal fel. A Ház tegnapi ülésén Nagy Ernő egy közbekiáltást kockáztatott meg feleje. Azt mon dotta neki, hogy „suta gróf". Nem tudja, mit jelent ez és nagyon sajnálja, hogy Nsgy Ernő nincs jelen a teremben, de távollétében is kénytelen felszólítani, magyarázza meg, hogyan értelmezte a „suta gróf"-kijelentést. Ezután rátértek a földretormnovella folylató­Isgos tárgyalására. Az első szónok Baross János: Három kardinális hiányt lát a földbirtokpolitikai akcióban — mondja —, amely három kardinális hiba megakadályozza a földbirtokreform egészséges lebonyolítását. Az első az, hogy a volt földreformtörvény végre­hajtását minden program nélkül kezdték meg és a végrehajtó közegek íulajdonképen maguk sem ismerték a törvény szellemét. A második az, hogy a birtokpolitikai akció pénzügyileg és hiteliieg egyáltalán nincs alátámasztva. Csonka­Magyarországnak legalább aproximativ birtok­statisztikáját állítsa össze. — Nélkülözi a novella a pénzügyi problémák megoldását. Ezzel szemben sikerült a házhely­kérdés rendezése és ha a földmivelésügyi mi­niszter egész életében nem tett volna egyebet, akkor is többezer család áldaná érte. De miért sikerült ez is? Mert pénz nem kellett hozzál A házhelykérdés rendezése nem birtokpolitika, hsnem lakáspolitika, még pedig falusi lakás­politika. Szólnom kell még a telepítési és járadékbirtokok kérdéséről is. Az az ember­anyag, amely felepitésre felhasználható, gazda­ságilag gyenge, mert akinek egy kis enyagi ereje van, igyekszik otthon maradni. Telepíteni tehát pénz nélkül nem lehet. — Szükségesnek tanja a járadékbirtokok létesítését, állami telepítő- és járadékbank fel­állítását. Fábián interpellációja. Szünet ulán áttérnek az interpellációkra. Az első interpelláló Fábián Béla, aki némely aggályos belpolitikai jelenségek tárgyában inter­pellál a belügyminiszterhez. Egy izben már intézett interpellációt a miniszterelnökhöz a | Szózat és A Nép példátlan Iázitásairól és izgatá­$ iáiról. A Nép nov. 18. számában aMegint ' kakaó bombával követtek el merényletet a belső ellenségek* cimmel közölt cikket, melyben azt írja, hogy a szálak a belső kisantant felé, a bécsi szökevények barátai és a numerus clausus ellenségei felé vetetnek. A Szózat az „ujabb mübombától" irt téves beállítású tudó­sítást. Ismerteti A Nép bsn szept. 2. megjelent azon cikket, ametyben azt irja Apor volt fő­hadnaggyal kapcsolatban a miniszterelnökről, hogy 1 komolyabb tényről van informálva, amely napvilágra kerülése esetén kellemetlen lenne Bethlenre és más magas személyiségre, akit nem nevezett meg. Fábián ezután részletesen foglalkozik a máté­szalkai népgyűlés előzményeivel, amelynek kö­vetkeztében Komoróczy alispánt felfüggesztették. Ez a körülmény a fajvédő sajtóban sokszor vita tárgya volt. Egy képviselő Mátészalkán keménykalapos menekült csirkefogónak nevezte Bethlent, a zsidőtemplomot pedig tetüfészeknek. Felkiáltások: Hallatlan! Ezután Fábidn hivatkozik a Duna-Tisza-közi, Forster főszolgabíró járására, továbbá céloz dr. Endre László főszolgabíró esetére, akit Gödöllőn választottak meg anélkül, hogy a saját járásából valaki rászavazott volna. Ezután rámutatott arra, hogy A Nép első oldalán támadja n zsidókat, nekiront a zsidó tökének, hátul pedig felhívja a keresztényeket, hogy zsidóknál szerezzék be szükségleteiket. Megbélyegzőnek, erkölcstelennek tartja A Nép-nek nemcsak ezt az eljárását, hanem épp oly erkölcstelen a bankok eljárása, amelyek az őket támadó A Nép-nek pénzt adnak. Ezután hoi>s8asan Ismerteti, hogy kik is tulaj­képen a Kovács-testvérek? Először is a Reis­mann zongoragyáros ügyével foglalkozik, majd különböző tanuk vallomását olvassa fel. Az ellenzéki politikusokat akarták láb alól eltenni, egyben a zsidó templom felrobbantását is ter­vezték. Ezután egy másik vallomást ismertet. Rakovszkyt, Vázsonyit, Rupertet és Klebelsberget is el akarták tenni láb alól. A Kovács-testvérek Andréka előtt bizalmasan vallottak és mindent beismertek, amikor azonban nyilvánosan hallgatták ki őket, akkor már tagadtak. Vas Titusz vallomását is ismerteti, aki szerint a szocialista képviselők megrendszabályozása alatt azoknak megveretését értették. A Do­hány utcai zsidótemplom ellen tervezeit me­rénylettel kapcsolatban Vas azt mondotta, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom