Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-29 / 295. szám

Sttged, 19U deaawbsr 29. SZEGED hogy a csongrádi bombamerénylet tettesei többször érintkeztek azokkal a személyekkel, akik a budapesti bombamerényletben szerepeljek. A nyomozásnak ez a része természetesen kezdetleges, azonban a főkapitányságon nagy súlyt helyeznek arra, hogy a bombamerényletnek ez a része is tisztázódjék. A nyomozást vezető kir. ügyészségi elnök jelentése szerint eddig 15 embert helyeztek előzetes őrizetbe és hogy a bűntény felderítése a legközelebbi napokban be fog következai. A tettesek részben csongrádiak, részben más vidékről valók. A csongrádi merénylet ügye a nemzetgyűlés elé kerül. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülése izgalmas lefolyásúnak mutatkozik. Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő interpellál a csongrádi bombamerényletről és bizonyítani fogja, milyen kárára van az országnak az olyan gaztett, amilyen ez a merénylet volt. Rakovszky Iván belügyminiszter betegsége miatt néhány nap óta a Semmeringen tartózmeginditoit nyomozás egyes fázisairól. Ezenkívül gyakran érintkezik a helyettes miniszterelnökkel is, aki azután a belügyminiszterrel együtt a további szükséges lépésekről fog intézkedni. Kinevezték Budapest kormánybiztosát. Kormánykörökből azt az információt kaptuk, hogy a kormányzó a főváros kormánybiztosává Tersánszky Kálmán államtitkárt kinevezte. Ezzel kodik, ahová naponként kap jelentést a belügy- j egyidejűleg a hivatalos lap közölni fogja Sipőcz minisztériumtól a csongrádi merénylet ügyében I Jenő polgármester felmentését. Letárgyalta a közgyűlés a költségvetést. (A Szeged tudósitójától.) Balogh Lajos megobstruálta a szombati közgyűlést, amelyen a városi költségvetés részleteit tárgyalták. Alig volt olyan télel, amelyhez fel ne szólalt volna hosszan, akadozó mondatokban, amelyek próbára tették a legtűrelmesebb türelmet is. A botrányosan hideg közgyűlési teremben télikabátban, fölhajtott gallérral dideregtek a városatyák, akiknek száma lényegesen kevesebb volt, mint a közköltségvetés általános tárgyalása alkalmával. A kisgazdák azonban felvonultak. Értesültek ugyanis arról, hogy Wimmer Fülöp előre bejelentett indítványával kapcsolatban szó lesz a föidbérekről is. Tehát megszűnt a nagy közömbösség, mert hiszen egyéni és csoportérdekek tűntek fel a láthatáron. A télikabátban elnöklő polgármester negyed öt után nyitotta meg a folytatólagos közgyűlést és a mult ülés jegyzökönyvének felolvasása után bejelentelte, hogy következik a költségvetés részletes tárgyalása. Scultéty Sándor főszámvevő megkezdte a bevételi tételek felolvasását. A haszonvételi jogok tárgyalásánál felszólalt Hoffer Jenő és kifogásolta, hogy a Hordó jelző Hivatal bevételét 760.000 koronával irta elő a tanácr, amikor a fenntartása közel tizenhárommillió koronába kerül. Indítványozta, hogy a közgyűlés irjon fel a kormányhoz és kérje a hordójelződijak felemelését; ha pedig a felirat eredménytelen maradna, a város redukálja a fenntartási költségeket a bevételek keretéig. Ottovay Károly ezzel kapcsolatban indítványozta, hogy a feliratban arra kérjék a kormányt, vegye át a Hordójelző Hivatalt állami J kezelésbe, hiszen a mértékhitelesítő? ugy is állami felada). — A közgyűlés mindkét inditványt elfogadta. Ezután Balogh Lajos szólalt föl és a gyalogtaidvám eltörlését indítványozta és hivatkozott Budapest példájára, ahol az októberi forradalom vívmányai közül csupán kettő maradt meg, a villamosvasutak egyesítése és a hidvámok eltörlése. A közgyűlés nem fogadta el az inditványt. de kimondotta, hogy mihelyt az alkalmas idő elérkezik, gondoskodni fog a gyaloghidvám eltörléséről. A Vita a föidbérekről. A költségvetés legkritikusabb tételéhez érkezett ezután a közgyűlés, a városi földek jövedelmének tárgyalásához. Elsőnek Wimmer Fülöp szólalt fel. Fenntartja azt az indítványát, amelyet az általános vita alkalmával már előterjesztett. Kijelenti, hogy ez az indítvány nincsen senkivel és semmivel sem ellentétben, mert csak arról van szó, hogy a költségvetésben reális számok szerepeljenek, illetve reálisabbak a tanács által beállított számoknál. Nincs komoly célja annak, hogy ma, a száztízezer koronás búzaárak idején, hetvenezer koronás búzaár alapján irja elő a város a földbéreket. Ha százezer koronás alapon irja eiő, akkor is marad megfelelő latens tartalék, amelyből fedezheti majd a város a lisztviselők fizetésemeléséhez szükséges többletkiadásokat. Balogh Lajos Wimmer Fülöp indítványa mellett, Hoffmann Ignác ellene szólalt fel. Azt fejtegette, hogy nem lehet a százezer koronás búzaárak megmaradására számítani, mert a közgazdasági élet tünetei, különösen az orosz búzaexport megindulása és a külföldi kölcsön ügyének kedvező állása (Taschler Endre itt közbeszól: Most robbantották fel a kölcsönt Csongrádon) arra engednek következtetni, hogy a buza ára a közel jövőben lemorzsolódik. Indítványozza, hogy Wimmer Fülöp indítványa fölött térjen a közgyűlés napirendre. Dr. Tóth Imre felszólalásában azt akarta bebizonyítani, hogy Wimmer Fülöp indítványa ujabb terheket róna az amúgy is túlterhelt kisgazdákra. Magyar József ezerint a költségvetés ugy sem reális, tehát teljesen közömbös, elfogadja-e a közgyűlés Wimmer indítványát, vagy nem. Felhívja a tanács figyelmét arra, hogy a buzavalutás földbérrendszer még mindig nem tökéletes, mert vannak bérlők, akik buzaértékben ma jóval többet fizetnek, mint amennyit békében fizettek, viszont vannak olyanok is, akik kevesebbet fizetnek. Jávasolja, hogy a tanács vegye revízió alá a földbéreket. Bokor Adolf kifejti, hogy Wimmer indítványa nem a gazdák megterhelését célozza. A közgazdasági élet tüneteiből nem következtethető a buzauárak lemorzsolódása, mert hiszen az orosz búzaexport már régen megkezdődött, de semmiféle hatása sincs a belföldi búzapiacra. A polgármester válaszolt ezután a felszólalásokra. Ismét néhány .felvilágosítással" szolgál. Azt bizonyítgatja, hogy a tartalékalapra szüksége van a városnak, mert a tisztviselők fizetése rendezésre vár, a nyersanyagok drágulása pedig tovább tart. Ha a földbérjövedelemből származó többletjövedelem rendeltetését már most meghatározná a közgyűlés és Wimmer Fülöp indítványa szerint kövezésre, világításra, városrendezésre fordítaná, előállna az a helyzet, hogy a fölmerülő többletkiadásokra nem lenne fedezet és igy a kereseti adó ötszázalékban megállapított kulcsát kellene felemelni. Wimmer Fülöp indítványa tehát az általa képviselt kereskedelmi érdekeltségek ellen irányul. — Én ragaszkodom ahhoz — fejezte be a polgármester a „ felvilágosítást" —, hogy a költségvetés ugy maradjon, ahogy a tanács javasolja, mert igy találom jónak. Wimmer Fülöp szólalt fel ezután. Konstatálom — úgymond —, hogy a polgármester ur mindig valami ellenlétet keres, ha a közgyűlés padsoraiból olyan indítvány hangzik el, amely nem quadrál teljesen az ő, vagy a tanács álláspontjával. A padsorokból elhangzó indítványoknak pedig nincs ellenségeskedő színezete, mert hiszen a közgyűlés minden tagjának vállalt kötelessége, hogy felfogásával, észrevételeivel előmozdítsa a város ügyeinek intézését. Éppen ezért csodálom, hogy a polgármester nem tud leszokni régi szokásairól és atlól félek, hogy ebből a szokásból idővel valóságos autokratizmus fejlődik majd ki. Ezután részletesen válaszol az indítványa ellen elhangzott felszólalásokra, majd azzal egészíti ki indítványát, hogy a közgyűlés a földbérleti szerződések szigorú betartására utasítsa a város tanácsát. A polgármester elrendelte a szavazást. A többség a tanács javaslatát fogadta el. Balogh Lajos Wimmer Fülöp indítványa mellett szavazott, de oda is uólt hozzá, bsgy: „Lássa Wimmer ur, én maga mellett szavazok." A közgyűlés folytatta a költségvetési tételek tárgyalását. A városi üzemek költségvetésénél Hoffer Jenő kifogásolta, hogy a forgalmi Összeget illesztelték be a költségvetésbe, pedig csak a tiszta üzleti eredményt kellett volna előírni. Dr. Kovács József a vízdíjak felemelése ellen szólalt fel, Peták József, dr. Fajka Lajos a szeszfőzők ügyével foglalkoztak, dr. Regdon Károly a tiszai „ingyen"-fürdő jegyárait tartja tul magasaknak, Csonka Gergely az alsóvárosi járdák rendbehozását sürgeti. Dr. Tonelll Sándor ezután napirendi inditványt terjeszt elő. Indítványozza, hogy a közgyűlés minden további tárgyalás nélkül fogadja el részleteiben is a költségvetést, mert az elhangzott felszólalásokból megállapítható, hogy lényegesebb változtatást senki sem kiván. A költségvetési év során ugy is kínálkozik elég alkalom a módosításokra. Az inditványt az egész közgyűlés helyeslő morajjal fogadta, de mérgeBre vált arccal szólásra jelentkezett Balogh Lajos és kijelentette, hogy az indítvány ellenkezik a törvénnyel, mert sérti a szólásszabadságot. ö például még sok tételnél fel akar szólalni. A polgármester elégedetlenkedő moraj közben be is jelentette, hogy mivel Balogh Lajos ur kívánja, tovább kell folytatni a részletes tárgyalást. Balogh Lajos ezután ki is használta az alkalmat. Minden tétel ellen dörgedelmes argumentumokat sorakoztatott föl, valósággal megobstruálta a költségvetést. A bizottsági tagok nagy része megunta a dicsőséget és a terem közönsége lassankint megritkult. A költségvetés tárgyalása félnyolcig eltartott, végűi a közgyűlés még is elfogadta. A tárgyalás során elfogadott módosítások következtében közel hatmillió deficit marad, amelynek fedezésére a közgyűlés ötvenszázalékos községi pótadót szavazott meg. Bokor Pál. A városi bérház valóságos búcsújáró hely két nap óta, Bokor Pál helyettes polgármestert keresi mindenki, hogy köszöntse kitüntetése alkalmából. Szeged népszerű Pali bácsija voltaképen nem most lett méltóságos ur. Méltósággal volt tele mindenkor az ő nobilis egyénisége, szelíd jósága, város-szeretete. Egész ember volt mindig, akit senki sem látott indulatba jönni, haladt jégesőben, napsugárban előre a maga munkás utján, amely Szegedet, az imádott szülővárost, akarja kiemelni a sablonos városok sorából. Politikával soha nem foglalkozott, talán ez teszi ennyire nyugodtá. Mert a politikás emberek mind idegesek; ha uralmon vannak, azért, hogy megmaradjanak a hatalomban, — ha nincsenek nyeregben, akkor azért, hogy ők kerüljenek oda. De állandó harc az életük, nyugtalanság, izgalom, derűs percüket mindig megrontja valami. Bokor Pál immúnis tudott maradni a politika bacillusailól s ő az olasz kérdést már ifjú korában is gyorsan, de nyugodtan intézte cl. Akkor történt ez, mikor a körtöltést csinálták, sáncokkal volt tele a Tiszapart, kőrakások az alsó részeken, magasan fölötte a part és sok idegen munkás a városban. Bokor Pál ott sétált alkonyatkor és gyönyörködött a mi külön alföldi hangulatainkban, mikor orozva nekitámadt egy digó. Kezében tőr, szivében rablási vágy, ám hasztalan kúszott hátulról, a ritka nagyerejü Bokor meglátta az árnyékáról, elkapta, aztán fölemelte a levegőb;, mintha gummilapdi lenne, ott megpenderitette és elhajította. Repül az olasz és ki tudja, hol áll megl Bokor Pál se kereste soha, hogy a Tiszába loccsant- e, vagy valamelyik kőrakásra. De, valóban, mindenki ugy távolítja el közvetlen közeléből a merénylőket, ahogy tudja. Ez a nagy erő még ma sem hagyta el Pali bácsit, pedig tul van a hatvanon. Nem először tapasztalom, hogy a nagyon erős emberek a legszerényebbek, szinte önmaguktól félnek. Egy gyerekkori jóbarátom, vivóbajnok, félénkebb volt akármelyik kis lánynál (nem a modern fajtát értem, hanem a régi házias típust) — s a krakélereskedök elöl óvatosan kitért. Bokor Pálnak is egyetlen párbajáról tudok, pisztollyal állt szemben valakivel. A segédek kimérték a