Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-25 / 293. szám

Szeged. 1923 december 16. SZBQEO 9 Belvárosi Mozi Telefon: pénztár 5-8 2, igazg. 2-58 December hó 25 én, kedden Schiller világhírű müvének filmváltozata: HARANG Dráma 8 felv.-ban, főszereplő Gritta von Ritt. Azonkívül: Fix és Fox a sztrájktörők Pazar amerikai burleszk 2 fel v. ELŐADÁSOK 3, fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor 1923 év december hó 2é-án; szerdán: A Hl In I •• r Dráma 5 felvonásban Főszereplő Scena Owen. Azonkívül: NatúridzSegy indián leány szerelmi történele, a címszerepben: Chaterine Mc. Donald December hó 27 és 28-án, csütörtökön és pén'eken: A filmvilág legnagyobb attrakciója IVAN MOSJOUKINE ésMME. LISENKÓ-val Főszerepben a .Karnevál gyermeke* felejthetetlen címszereplőivel: A GYÖNYÖR VAROS. Fantasztikus filmjáték 8 felvonásban. Ezt megelőzi a legújabb Párisi ii MMni Mely teljes félórás előadásban mutatja be a nőiszabó művészet legújabb remekeit. Előadások fél 5, fél 7, fél 9 órakor Árdrágítás és adóügyek. i i 2 Fogalmilag teljesen különálló két témakör. De összefűzi őket a kereskedőosztály küzdelmeinek közös emléke, a gyűlések és panaszmemorandumok közös tárgysorozata, amelyeken a kereskedőosztály e két nyitott kérdése mindig együtt szerepelt. Árdrágítás. Az év végére a kereskedőtársadalom érdekképviseleteinek SZÍVÓS küzdelme eredményt hozott. Nagy Emil igazságügyminiszter utasítása, amelyet az árdrágító visszaélések eseteiben a vádemelésnél és a vád képviseleténél követendő eljárás tárgyóban a közelmúltban a vádhatóságokhoz intézett, számol a gazdasági élet követelményeivel, szabatosan körülírja a közszükségleti cikkek fogalmát, az árdrágító visszaélések tényálladékát s ami a legfontosabb, az utánpótlási ár jogosult felszámításának alapjára helyezkedik. .Könnyen a gazdasági élet megbénítására vezethetne, ha a törvény alkalmazásánál figyelmen kivül maradnának a gazdasági élet tényleges viszonyai." Mintha csak számtalan panaszbeadványunkból vett idézetként csengenének vissza a miniszternek ezen szavai. Hosszú ideig tényleg korlátozta és bénította is gazdasági életünket a hézagos törvény, melynek rideg, betűszerinti alkalmazása számtalan egzisztenciát döntött erkölcsi és anyagi romlásba. Miért ily későn, közel másfél esztendő után eszmél rá a kormányzat arra, hogy az árdrágítás, nevezetesen áruuzsora fennforgásának vizsgálatánál meg kell állapítani, hogy az árut mekkora termelési, előállítási, vagy beszerzési költség, úgyszintén minő egyéb költség terheli s itt főként az illető árura eső általános rezsiköltséget is számításba kell venni. De figyelembe kell venni mindezeken felül egyéb gazdasági körülményeket is, mint például az üzlettel járó kockázat mértékét, az esetleges veszteségek fedezésére szolgáló tartalékolást is. Az igy kiszámítandó méltányos haszon megállapításánál az előállítási, termelési vagy beszerzési költségeket, úgyszintén a rezsiköltségeket oly összegben kell számításba venni, amennyiben az illető kereskedőnek vagy iparosnak a forgalombahozás időpontjában ezen költségek kerülnének. Ha pedig ezen költségek szabatosan meg nem állapithatók, ugy a szabadverseny alapján kialakult piaci ár összegéből kell kiindulni. A miniszter szavai szerint a mai viszonyok között a gazdasági élet törvényeinek félreismerése nélkül az utánpótlási ár követelményét figyelmen kivül hagyni nem lehetett. A biróság által is elfogadható utánpótlási ár az, amelyen az árut a nagykereskedő a gyárostól, a kiskereskedő pedig a nagykereskedőtől a forgalombahozás időpontjában be tudná szerezni. Az utasítás különös súlyt helyez arra, hogy nem elég az illető cikk árának felbecslése, vagy az árvizsgálóbizotfság által megállapított tájékoztató árral való összehasonlítása, hanem minden szakkérdésben már az ügyészség is az illető szakmában kellő gyakorlati jártassággal biró szakértő közreműködését vegye igénybe. Az árdrágítás sokai vitatott problémája az utánpótlási ár elismerésével tehát nyugvópontra jutott. Hogy a kérdés megoldása végre ide juthatott, azt a politikailag jóhiszeműek a kormányzat belátásának, a feszült politikai atmoszféra enyhülésének tudhatják be, a kevésbé jóhiszeműek viszont magyarázhatják azzal, hogy az árdrágítás kérdése tulajdonképen aktuálitását is vesztette már és igy könnyen helyezkedhetett a miniszter erre a méltányos alapra. Hiszen a gazdasági élet nyugalma, a szabadverseny utján a kereslet és kínálat aránya lassankint mindinkább helyreáll. Hovatovább nem a biróság lesz az, amely árdrágítás esetén a kereskedőt bünteti. A bíróságnál érzékenyebben és hatékonyabban sújtó fórum ítélkezik az ily kereskedő felett: maga a fogyasztóközönség, amely az egyenletesen kialakult kinájat segítségével könnyen elkerüli a drágán árusító kereskedő boltját. Akármint vélekedünk is a kormányzat ezen döntő állásfoglalásáról, a karácsonyi ünnep békés hangulatában felvetődik a másik kérdés, minő orvoslás és elégtétel vár azon elitéltek számára, akiknek erkölcsi megsemmisülést jelentő elitélésénél a biróság még 1 az utánpótlási ár alapjára nem helyezked" \ hetett ? Adóügyek. I Az ó-esztendő két nagyfontosságú adój problémát hagy örökül az újévnek. A forgalmi! adó reformját sürgeti a kincstár érdeke, amely I ettől a legkiadósabb adónemtől még hatvá| nyozottan nagyobb jövedelmet vár. Viszont a | jövedelmi adó reformját foglalkozásra való i tekintet nélkül sürgeti maga az egész adózó j közönség. A forgalmiadó kulcsának három százalékról bármely csekély mértékben való felemelése ellen élesen tiltakozott az ipar és kereskedelem, mert bármely emelés a forgalom megbénításával és a drágaság növekedésével járna. A pénzügyi kormányzat a nyert értesülés szerint, nem is szándékozik az adó kulcsát emelni, ellenben lényegesen megszorítja, az eddigi mentességek körét. Mindenekelőtt tervezi az őrlési adó eltörlését, aminek ellenében az összes őstermelő is tartoznék az eladott termeivényei után forgalmi adót fizetni. Az őstermelő a forgalmi adó alól való eddigi mentességét a forgalmi adótörvény indokolása szerint azért élvezte, mert egy másik adónemmel: az őrlési adóval volt megterhelve. Ez abban állott, hogy a vámot természetben tartozott a malmoknak meghatározott százalékban leadni. Az őstermelő adózási kötelezettségén kivül a reform a forgalmi adókötelezettséget kiterjeszteni kívánja mindennemű gabona forgalmára is és nem tesz különbséget a terménykereskedők között. Következésképen tehát a kizárólag terménykereskedelemmel foglalkozók további adómentességben részesedni nem fognak. Végül a bizományi jelleg megszorításával a bizományosok nagyrészét forgalmi adó fizetésre kívánja szorítani és ezúton is további nagyszámú és eddig mentes ügyleteket a forgalmi adózás körébe vonni törekszik. rf-fefej^ A jövedelmi adózás terén az érdekképviseletek sürgetően követelik a jövedelemadó kulcsának megfelelő leszállítását, valamint az egész progresszió módosítását. A jövedelemadó jelenlegi kulcsai szerint például az egymillió koronán aluli jövedelem már huszonöt százalékos kulcs szerint adózik. A jelenleg érvényben lévő kulcsok megállapításának idejében az egymillió koronás jövedelem valóságban igen jelentékeny volt, ha ennek egynegyed részét a kincstár jövedelmi adó cimén be is követelte, még mindig maradt ezen adózónak olyan jövedelme, amely az akkori árviszonyok figyelembevételével számára kényelmes megélhetést biztosított. Ma azonban, amikor egy közepes tisztviselő havi fizetése közel jár a milliós határhoz s amikor másrészről az adócsalási büntető szakaszokkal biztosított forgalmi adóellenőrzés a legteljesebb képet adja az adózó összforgalmáról és igy valószínű jövedelméről is, anakronizmust jelentenek a jövedelemadó példátlanul magas kulcsai. A pénzügyi kormányzat első és legsürgősebb feladatának kell, hogy tekintse a jövedelemadó kulcsainak reformját. A lehetetlenül magas adókulcsok elviselhetetlenné teszik az adóterheket, lehetetlenné teszik az adózó számára az adófizetést, a kincstár számára az ellenőrzést, magukkal hozzák a törvény kényszerű kijátszását, aláássák az adómorált s ezzel együtt az állam tekintélyét is. Kertész Béla dr. Steinach professzor Jaön Korzó Moziban Megifjitás problémája Külön előadás a férfiaknak és külön a nőknek ÍOTOITSZOVÖH KUlDNLEGfrSSEGEK