Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-25 / 293. szám

Ára 1000 korona gnrkeutöség Wadóhlvalali Deák Ferenc-utca 2. (Főreáliskola val szemben.) Tetetoa 13-33. A.Szeged* megjele«Ht hétfő kivételivel minden >kp. Egyes szám ára 400 korma. Előfizetési árak: Egy Maaprt Szegeden 7000,BudaMiien «> vidéken 7S00 kor. Hirdetési árak: Fé,hasábon 1 mm.75,egy hasábon 150, mástél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betűvel 3(10 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 25, KEDD. 293-ik szám. Áldott pihenés. Emberek, nem gondoljátok, hogy a jó Isten a magyaroknak akart kedvére tenni, mikor karácsonyra ilyen szép, vidám fehér takarít borított erre a szotroru világra? Van ebben valami szándékosság. A gondviselés keze egész idáig befogta a hópihés nagy feihőzsákok száját s éppen erre a napra nyitotía meg, amikor a legsivárabb lelket is megszállja a hófehér vágyakozás az áldott pihenés után, amely a szent estén a karácsonyfa ágai alatt lakik. Mintha valami szeliden szánakozó bölcsesség akarta volna azt, hogy éppen erre a napra takarja el az egekből áradó fehérség a magyar föld fekete kopárait s töltse ki azokat a mély szakadékokat, amelyen Isten legmostohább gyermekeit, a magyarokat elválasztják egymástól. Mintha valami láthatatlan kéz onnan felülről, ahol ezt a patyolatot szőtték a föld számára, megsimogatna bennünket és azt mondaná: gyermekeim, én szegény gyermekeim, akiket én mind egyformának teremtettem s akik magatok rontjátok meg egymás életét és tulajdon életeleket különbségek keresésével, legyetek egyformák az áldott pihenésben a karácsonyfa alatt, amelynek örökzöld levelei a békesség örök tavaszának szimbólumai a halálos dermedtségben. Nézzétek a karácsonyi tavasz virágait, a gyermeköröm rózsáit, aminőket nem termenek Sirás berkei s mi az aranyozott dióhoz képest a Heszperidák aranyalmája? És van-e öröm, bűbájban és tisztaságban ahhoz mérhető, mikor az angyalok-ültette fának gyümölcseit megtépázzák az apró kezek, a földön járó angyalok kezei! Mért nem tudtok hozzájuk hasonlatosak lenni, én szegény gyarló gyermekeim ? ... Ha nem tudunk hozzájuk hasonlatosak lenni, legalább ma álljunk félre előlük, mi vének és kora vének, nagyok és erősek. Huzódjunk el a homályba s a karácsonyi gyertyáknak az ő szemükből visszaverődő sugaraiban ifjodjunk meg. Mert vigyázzátok meg, hogy azok a világon a legmelegebb és legfényesebb sugarak, amik már megjárták a gyermekszemeket. Ma ők az urak, a gyönge, gyámoltalan kicsikék. Álljanak félre a tüS2ke generálisok, akik egy intésükkel százezreket mozgatnak: ma a pléhkalonáknak áll a világ, amiket puha gyetekkezek sorakoztatnak játék-csatamezökre. Nagy, komoly államférfiak, akik talán nem is olyan nagyok és nem is olyan komolyak, országok, nemzetek sorsának intézői: ne játszátok ma megszokott játékaifokat, ugy se figyel rátok senkii Kicsi városalapítók rakosgatják ki a skatulyákból a maguk fényes papirmetropoliszait. Komoly filozófusok, kutatói az élet komoly igazságainak, ne mutogassátok ma a foliánsaitokat: ma az együgyű mesekönyveké a világ, amikben lelke van a virágoknak, a pillangóknak, a köveknek is s a jók mind elveszik jutalmukat, a gonoszok mind elveszik bünletésüket — ó, mennyivel több becsületesség van a gyermeki bölcsességekben, mint a tudósi együgyüségekbenl Nem kell ma a gonosz valóság, a cudar élet. Erőszakos lármája elöl bezátjuk a fülünket és a lelkünket: mesehallgatásban akarjuk tölteni az áldott pihenés egy-két óráját. Az embeii élet világító fáklyáinál, a dicsőség géniuszának lobogó vezércsillegánál ó, mennyivel szebben világítanak az apró fénybogárkák, a kis fehér lányok a zöld gályákon 1 Sivár küzdelem, kevély nagyratörés, vakmerő ambíció, amely acélpengésü szárnnyal paskolja a levegőt: ó, mennyivel lélekvidámiióbb muzsikája van ennél a tiszta, édes gyermekkacagásnak I S a karácsonyesti boldogság tükörlap ját egyszerre árnyék fátyolozza be. Milyen boldog Jenne ez a szegény öreg föld, ha mindig a gyerekek uralkodnának rajta — s milyen keserűvé és nyomorulttá teszi a mi uralkodásunk, akik csak ezt az egy napot engedjük át a gyerekeknek! Milyen különös, hogy akik ezt az egy napot olyan mennyeivé tudjuk tenni szeretetünkkel a gyerekeinknek, azon olyan pokollá tesszük a világot magunknak és egymásnak a gyűlölködésünkkel! . . . Nem, emberek, ne gondoljatok ezen a fehér napon semmire, ami sötét, ne gondoljatok a magatok vétkeire se, csak éljétek ki utolsó gyertyalobbanásig a karácsony áldott perceit. Vegyétek térdetekre a kicsiket, akik gügyögnek a Jézuskáról s higyjetek az ő hitükben! Akkor lehajol rátok az angyalokkal teli menyország s az ő szivükben a tietek is megtalálja az örökkévaló istent, a szeretetet. Higyjetek és pici ujjaikkal összefonva a ti robotban megfáradt kezeiteket, a karácsonyfa fényében, az ünnep ihletében kezdjétek el velük szépen, í áhitatosan, csendesen: 1 — Miatyánk, ki vagy a mennyekben . . . Bethlen gróf nyilatkozata párisi tárgyalásainak eredményeiről. (A Szeged budapesti tudósitójától.) Bethlen gróf miniszterelnök vasárnap hazaérkezett. Az utolsó tárgyalási napon Párisban torokgyuladásba esett s a vonaton is lázas volt. Győrben szalonkocsijában fogadta a hirlapirókat s elmondotta nekik, hogy januárban a kölcsöriügyben Londonba utazik, majd hosszasabban tájékoztatta őket a kölcsönről s ezeket mondotta: — A magyar ügy iránt a Népszövetség tanácsánál általában megértéssel találkoztam és az a meggyőződésem, hogy a népszövetség delegátusait áthatotta az a gondolat, miszerint Magyaroszág gazdasági talpraállitása Európa rekonstrukciójának integráns része. — Bár a kölcsön ügye még teljesen megoldva nincs, mégis megállapíthatom, hogy a Népszövetség tanácsa, hatáskörébe tartozó és a kölcsönnel kapcsolatos feladatok legnagyobb részét megoldotta, amennyiben a kiállítandó jegyzőkönyvek végleges szövegét megállapította. Ez azt jelenti, hogy ami a kölcsön és általában a szanálási terv megállapítását illeti, a Népszövetség a maga munkáját befejezte. Hátra van még a jegyzőkönyvek formális kiállítása és aláírása, melyre most azért nem kerülhetett sor, mert a fölvetett reparációs kérdés még elintézést nem nyerhetett. Azonban, hogy az egész kölcsön • kérdés mielőbb elintézést nyerhessen, a Népszövetség tanácsa a magyar albizottságra ruházta a kölcsönügy tekintelében még megteendő intézkedésekre vonatkozó hatáskörét, ugy, hogy az albizottság január közepén ismét összeülhet, anélkül, hogy a Népszövetség tanácsának következő szeszióját be kellene várni. Időközben meg van a tehetőség arra is, hogy a fölvetett reparációs kérdés megoldassék. — Ezt a kérdést a Népszövetség pénzügyi bizottsága vetette fel, mert véleménye szerint a kölcsönt nyújtó hitelezők érdekében kívánatos, annak minden kétséget kizáró módon való tisztázása, hogy Magyarországot a kölcsön törlesztési ideje alatt a békeszerződésből folyó teljesítések címén mekkora évi fizetések terhelik. A pénzügyi bizottság ezeknek a teljesítéseknek összeget átlagosan évi tízmillió aranykoronában véli megállapíthatónak attól feltételezetten, hogy ez a teljesítés a budget egyensúlyát és a korona stabilitását nem veszélyezteti. Ezen kivül kilátásba vette a pénzügyi bizottság azt is, hogy amennyiben a kölcsönadók azt kívánatosnak tartanák, ugy az ezidőszerint is folyó szénszállítások megszűntével azok ellenértéke a kölcsön rendkívüli törlesztésére legyen fordítható. — Mivel ez az álláspont a reparációs bizottság október 17-én hozott határozatától eltérő és lényegében egészen uj helyzet elé állított, összes ellenérveimet és agályaimat kifejtve, bejelentettem, hogy addig, amig e tekintetben a magyar alkotmányos tényezőkkel az érintkezést fel nem vehetem, érdemben nem nyilatkozhatom és fenntartom magamnak a későbbi nyilatkozattételre vonatkozó jogot. — A helyzet tehát ma az, hogy amennyiben a reparációs és ezzel összefüggő kérdések valamilyen formában elinlézést nyerhetnek, ugy a kölcsön ügye tulajdonképen megoldást nyert és ha az egész ügy a magyar törvényhozás által is letárgyaltatolt, akkor már rövidesen megkezdhetjük a kölcsön elhelyezésére vonatkozó tárgyalásainkat. Remélem, hogy ezek a függő kérdések mielőbb elintézést nyerhetnek, tekintettel arra, hogy tudomásom szerint a jóvátételi bizottság január hó elején újból megkezdi tanácskozását. Az úgynevezett első számú jegyzőkönyvet általában politikai jegyzőkönyvnek nevezik azért, mert ebben tulajdonképen egy rövid politikai tartalmú deklaráció foglaltatik. Ez a jegyzőkönyv az osztrák kölcsön alkalmával fölvett hasonló jegyzőkönyvtől csak annyiban tér el, amennyiben Magyarországnak Ausztriától eltérő helyzete és viszonyai azt megkívánják. Minden ellenkező híreszteléssel szemben megállapítom, hogy a jegyzőkönyv tartalma a magyar álláspont szempontjából kielégítő és hogy semmi olyan feltételt vagy kijelentést nem tartalmaz, amely Magyarország szuverénitását sértené, vagy belügyeibe való beavatkozást jelentené. Egyébként erről a nagyközönség maga is meggyőződést fog szerezni, mert mihelyt a jegyzőkönyv magyar fordítása elkészül, azt a lapokban közzé fogjuk tétetni. A magyar kölcsönről szóló politikai jegyzőkönyv. Tudvalévő, hogy a Népszövetség tanácsa két jegyzőkönyvbe foglalta a kölcsönről szóló leltételeket. Az egyik a köicön, illetőleg a gazdasági rekonstrukcó pénzügyi föltételeit tartalmazza, a másik az első számú és az Mgynevezett politikai jegyzőkönyv. A politikai jegyzőkönyvnek szövege, amelyet a nemzetek szövetségének tanácsa elfogadott, szószerinti magyar fordításban a következő: Egyfelől őfelsége az angol király kormánya és a francia köztársaság kormánya, őfelsége &z olasz király kormánya, őfelsége a román király kormánya, az S. H. S. királyság kormánya és a csehszlovák köztársaság kormánya, midőn Magyarország pénzügyi gazdasági helyreállításának munkájához segédkezet nyújtanak, kizárólag Magyarorság és az általános béke érdekében és megfelelően ama kötelzettségeknek, amelyeket már akkor vállaltak, amidőn elfogadták a Népszövetség tagságát, ünepélyesen kijelentik, hogy: Magyarország politikai függetlenségét, területi épségét és szuverénitását tiszteletben tartják és tiszteletben fogják tartani, valamint, hogy nem törekednek és nem fognak törekedni semmiféle olyan különös, vagy kizárólagos gazdasági, pénzügyi előnyökre, amelyek alkalmasak a függetlenségét közvetlenül, vogy közvetve veszélyeztetni; tartózkodnak, illetőleg tartózkodni fognak minden ténykedéstől, mely ellentétben állhatna Magyarország gazdasági és pénzügyi talpraállitása céljából közösen kötendő egyezmények szellemével, avagy veszélyeztethetné azokat a biztosítékokat, amelyeket az aláíró hatalmak a kölcsönadók érdekeinek védelmére megállapítanak és hogy annak biztosítása végett, hogy Mai számunk 4Q oldal.