Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-19 / 288. szám

Egyei siám ára 400 korona fMrkentöség és kiadőMw­Sllt Deák Ferenc-ntca 2. (F6­reállskolával szemben.) Tele­Ion 13-33.A .Szeged" megjele­lik héttő kivételével mindea njp. Egyes szám ára 400 ko­twsa. Előfizetési árak: Egy kfcupra Szegeden 7000,Buda­•nten és vidéken 7500 kor. Hirdetési árak: Fé.'basábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, mái­fél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 19, SZERDA. 288-ik szám. Angyalok hetében. A láz, amit ugy hivnak élet, elcsiilapszik. Az emberiség ereiben a vad, roh nó lüktetés he­lyett csöndesen, szeliden csörgedenk a vér. Hideg bércekről megindultak a fenyvek s szerte a világon viszik szét a békét és nyugalmat az emberek közé. Már suhognak az angyalhadak a csillagfényes éjszakában, már számolgatják össze a kunyhókat és palotákat, amelyekbe az isteni gyermeknek be kell majd mosolyognia születésének szeráf muzsikás éjszakáján. A lel­kekben már reszketnek a betlehemi csillag su­garai, az élet zsibvásárján elnyűtt szivek már megbékülve, a hit bensőségével és a megtisz­tulás vágyával fordulnak a betlehemi jászol felé, az igazság, a szeretet, az önmegtagadó feláldozás oltára felé, amelyet csorda-pasztorok meghatott éneke zeng körül. ... Szép ez nagyon, de félős, nem igaz be­lőle egy szó se. A mai világban már az an­gyalok se röpködnek ingyen s ki birna nekik a mai tarifa mellett menettérti jegyet váltani abba a mesüzi zónába, amelyikbe a menyország esik? A csordáknak vannak ugyan pásztoraik, de azok nem Betlehemből valók s nem igen hirdetnek békességet a jószándéku embereknek. A fenyők, a balgatag és együgyű fenyők, akik azt hiszik, hogy zöld palástjukban a szeretetet és nyugalmat hozzák az emberek közé, fony­nyadtan sárgulnak a piacok során. Tűzre nem sokat érnek, egy kiló szén több meleget ad. Szép karácsony szép zöld fájít, amelynek har­minc-negyvenezer koronát kérnek darabjáért, minek is beállítani a szobába? Rája nem tel­nek angyalhajak és csillagszórók, alája nem kerülnek aranyhajú babák és csillagos homlokú hintalovak, gyerekszivnek édes és szülőkebel­nek keserves bolondságok. A szeretet, a hit, a remény, a béke és a többi szép arsnyfüstök pedig ott fakulnak a biblia levelei közt. .Köny­vek könyve", — mondták valamikor. Régen volt az nagyon. A biblia most országa-vesztett király. Detronizálta az a hatalmas nyomtatvány, amit az állam szerényen adókönyvecskének titulál. Most az a ,Könyvek könyve", különösen ha fölveszi a .forgalmi" jelzőt. Statisztikát a boldog emberekről még nem készíttettek ugyan, de arról van statisztika, hogy hány vallás van a világon. Van vagy öt­száz s ebben nem volna szerencsétlenség. Egy se azt parancsolja már mai formájában, hogy: ölj és rabolj, hanem azt, hogy: te ember, se­gitsd és szeresd felebarátodat. A baj az, hogy az emberiség voltaképen nem ötszáz felekezetre oszlik, csak kettőre. Arra, amelyiknek jól megy a dolga s amelyik épp azért meg van elégedve a világgal s bölcsnek találja az élet berendező­sét. A másik, amelyiknek nincs része a könnyű élet örömeiben, amely nehéz nyomorúságok közt vergődi át a napokat, tele van gyűlölettel és keserűséggel s szivében halált hord és hara­got. Gazdagság, amely szeretetet nem ismer és szegénység, amely csak gyűlöletet ismer: ime ez a mi világunk az angyalok hetében. Nem­csak a miénk, szegény magyaroké, akik vége­láthatatlanul hosszú adventra Ítéltettünk, hanem Európa minden nemzeteié, amelyen kiürítették a háború kelyfeét, az apokalipszisben halálos csészét. A háború... Ide kell visszatérnünk mindig, amikor ráeszmélünk arra, hogy egy rettenetes ciklon sodrában vagyunk, amely hol őrült irambsn, hol lassú lökésekkel, tüz-szigetek és jégsivatagok felett ragad bennünket ismeretlen állomások felé. A háberu zökkentette ki tenge­lyéből a világot, a háborúval kezdődött meg a közös ideálokban lassan-lassan egyesülni kezdő Európa atomizálódása s a háború tette ÍZ egyéni életet is sivár pueziában való unott vándorlássá milliók számára, akik azelőtt célját ismerték az életnek és tudatos számvetéssel haladtak a végállomás felé. Az a karácsony, amely addig egy évente visszatérő kedves, meleg, bensőséges megállója volt a küzdelmes polgári életnek, igazán oázis a fenyőfa alatt, az a karácsony meghalt a háborút megelőző utolsó esztendővel és e nemzedék életében nem fog már többet visszatérni. Mert ezt a nemze­déket, amely csinálta a háborút és máig se józanodott ki belőle, mert mindig uj fát rak ki se aludt parazsára és véresen, összetört tagok­kal, kiomlott zsigerekkel is uj háború előkészí­tésén dolgozik, szivéig átitta a méreg és ez megti8z(ulni többet nem fog. Ez a nemzedék hiába állit karácsonyfákat és biába hordozza száján a szeretetet: etihez már nem fognak le­szállni a betlehemi angyalok. Az angyalokat nem lehet elámítani, ők tudják, hogy ennek a nemzedéknek gyűlölet lakik a szivében és el­enyésző kevesen vannak a jószándéku emberek a földön, akiknek szájában nem istenkáromlás a békesség angyali üdvöílete. Az angolok a magyar kölcsön mellett. (M Szeged budopesti tudósítójától.) Most, hogy a magyar kölcsön ügye Páiisban már megjárta a leparícíós kommissziót is, meg lehet áilapitani, hogy milyen akadálya támadt a kölcsönnek és miért odáiódott el a kérdés megoldása januárra. Tudvalévő, hogy a feis­ántánt a kölcsön összegéből májusra már re­parációs fizetést kivánt, omibe azonban a ma­gyar kormány nem ment bele. Most a kis ántánt, hogy fenntarthassa igényei', frontot változtatott, Ma már nem a kölcsönből kívánja a kisántánt a jóvátételi összeg fedezését, hanem a 250 milliós kölcsön lefizetésére lekötendő magyar­országi vámbevételek, dohány jövedék, cukor- és sófogyasztás jövedelmeit óhajtja lekötni. A kisánlánt szerint ezen források összhozadéka az ellenőrző bizottság hatáskörébe juttatandó, amely bizottság mindenekelőtt e bevételekből fizetné busz éven át a kétszázötvenmilliós köl­csön törlesztését és kamatéit, a fennmaradó összeg pedig a jóvátételi fizetésekre volna fel­használandó. Bethlen István gróf azonban e követelésekkel szemben nem volt kénytelen a negáció állás­pontjára helyezkedni, mert segítségére jöttek az angolok, az angol sojtó és az angol bankárok. Ezeknek az álláspontja a következő: A nem­zetközi psziché már nem lángol az ilyen köl­csönköivényekért. Már a hatalmak által garan­tált osztrák kölcsön árfolyama is lefelé szállott. Szerintünk, amennyiben ezek a követelések ki­elégíttetnének, ugy Magyarországot olyan ter• terhekkel sújtanák, hogy vám, dohány és cukor bevételeiből neki 20 esztendő alatt semmi sem maradna, mert azok részben törlesztésre, rész­ben pedig a jóvátételre fordíttatnának. Ez esetben pedig sem az angol, sem az ame­rikai piacon nem lehetne a kötvényeket kellő I számban elhelyezni. Az angol kormány ezért ; nem fogadhatja el a kisántánt álláspontját. Bethlen István gróf miniszterelnök Párisban a sajtó képviselői előtt a következő nyilatko­zatot tette: — Magyarország ellenőrző bizottságot kop, melynek Genfben, vagy Párisban lesz a szék­helye. Alaptalan az a híresztelés, mintha Ma­gyarországnak a kölcsön 20 százalékát a jóvá­tétel számlájára kellene fizetnie. Bízik abban, hegy a Népszövetség tanácsa még karácsony előtt befejezi munkáját. Párisból jelentik: A Népszövetségnek Magyar­ország pénzügyi talpraálütása ügyében kikül­dött bizottsága kedden délelőtt a kisántánt kép­viselői és Bethlen miniszterelnök jelenlétében ülést tartott és megállapította a rekonstrukciós terv pénzügyi rendelkezéseit, amelyek a kis­ántánt képviselői és a bizottsági tagok hozzá­járulását megnyerték. Bizonyos pontok azon­ban, főleg a jóvátételre vonatkozó rendelkezések, a mogyar delegáció részéről ellenzésre találtak. A pénzügyi bizottság a jóvátételi hitelezők érde­kében annak a véleményének adott kifejezést, hogy a pénzügyi rekonstrukció időszakában Magyarország abban a helyzetben lesz, hogy tízmillió arany koronát fizethet a jóvátételi szám­lára. Bethlen miniszterelnök kétségbe vonta hogy Magyarország képes volna ilyen erőfeszí­tésre. Minthogy e tekintetben nem tudtak meg­egyezni, a bizottság este ismét ülést tartolt, megegyezés azonban az esti ülésen sem jött létre s igy a magyar kérdés további tárgyalását a csütörtöki ülés napirendjére tűzték ki. Ha a csütörtöki ülésen sem tudnának megegyezni, uf y a január 15-én tartandó ülésen foglalkoznak $mét a kérdéssel. A január 15 iki ülés napi­rendjén egyedül Magyarország rekonstrukció­jának kérdése fog szerepelni. MMMMMMMMN^^ Sürgősen tárgyalják az indemnitást. (A Szeged budopesti tudósítójától.) A nem­zetgyűlés keddi ülésének megnyitása előtt a kép­viselők hosszú sora vonult fel az elnöki emel­vényre, hogy tegnapi távolmaradását igazolja. Háromnegyedtizenegy órakor nyitotta meg Sci­tovszky Béla elnök az ülést és Hebett Ede jegyzővel felolvastatta a trgnap távolmaradt kép­viselők névsorát. A jegyző jelentése szerint el­háríthatatlan akadály miatt egy nem jelent meg: Ulain Ferenc. (Derültség.) Scitovszky elnök bejelenti, hogy a távolma­radt képviselők három napon belül igazolhatják távolmaradásuk okát. A napirend előtt Nagyatádi Szabó István föld müvelésügyi mi­niszter szólal fel. Szeder Ferenc beszéde alatt a közbeszólások özöne viharzott a teremben és ő a napló szeiint Propper Sándornak azt mondta, hogy hazudik. Nagyon sajnálja ennek megtörténtét és Proppertől elnézést kér. Ezután az elnök szavazásra teszi fel Görgey litvánnak és társainak azt sz indítványát, mely az indemnitási törvény javaslatra a sürgősség ki­mondását kéri. A Ház többsége meg is szavazza a sürgősséget. Scitovszky Béla elnök: A Ház többségének határozata értelmében tehát a mai naptól kezdve | a sürgősség alapján tárgyalunk. ! Pikler Emil: Holnaptól kezdve. Scitovszky Béla elnök; Én a házszabályok értelmében mondottom, hogy mától kezdve. Szocialista bírálat. Az első szónok Györki Imre: Amikor egyik oldalról a kormány idefordul az ellenzékhez, hogy Treuga Deit kérjen a külföldi tárgyalások idejére, a másik óidéiról, itthon, bent az or­szágban nem igyekszik olyan atmoszférát terem­teni, amely nyugalmat hozna minden vonalon. Israernt kell a miniszterelnök ur viselkedését itthon és a külföldön, ismerni kell azokat a nyilatkozatokat, amelyeket odakünn hangoztat. Óriási ellentét van ezek kőzött a nyilatkozatok között és az itthoni események kőzött. A miniszterelnök ur a külföldön hamis szín­ben íünteti fel sz itthoni állapotokat, mert hiszen itthon a konszolidációnak nyoma sincsen. A belügyminiszter ur éppen a mult hetekben jelentette ki itt a nemzetgyűlés színe clőf, hogyha lepleznek egy puccsot, ez a leleplezés nem határidőre történik, hmem olyan sűrűn vannak iiytn puccsok, hegy mindig akad be­lőlük, amikor a külföldön valami tárgyalást folytatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom