Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-18 / 287. szám

SZEGED Szeged, 1923 december 18. linszky Endre, Herkély Tibor, Turchány Egon,. Kádár Lehel, Lendvai István, Borbély-Maczky Emil, lovag Ybl Miklós. A választás megejtése után a jelölőbizottság a megválasztott tisztikarért ment és éljenzéssel hozta őket a terembe. Eckhardt Tibor elfoglalta az elnöki széket és hosszabb beszédet mondott. Rámatatolt arra, hogy az EME-nek két internacionálé ellen kell küzdeni. Az egyik a vörös internacionálé, a másik az arany internacionálé ja. E két iniernaconáléval szemben az ÉMÉ-nek meg kell szervezni a többi országok keresztény szervezeteivel karöltve a Jehér internacionálét. Felhívja a gyűlés figyelmét arra, hogy íia már belé helyezték bizalmukat, akkor hagyják az ő kezében teljesen a vezetést. Megkez az indemnitás tárgyalását. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés hé fői ülését 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly elnök. Napirend elölt Ptoppét Sándor szólalt fel elsőnek, aki Siomjaa Guezfáv képviselőnek az ő beszéde alatt elhangzott ,hazudik" közbeszólására reflektál és újságcikket olvas fel annak bizonyítására, hogy ő nem hazudott Utána Györki Imre ugyancsak személyes kérdésben szólal fül és reflektál a Szakács Jó/sef beszédében ellene fe'hoíottekra. Szakács beszédével — mondja Györki Inre — azt bizonyította, hogy ő a Paüavicini-uradalmat és nem a nincsetleneket védi. Az indemnitás tárgyalása. Temesváry Imre előadó: Minthogy az 1923 —24. évi állami költségvetés benyújtását éppen az államháztartás rendbehozatala érdekében hosszú idő óta húzódó és jelenleg nagy siketrel kecsegtető külföldi kölcsöntérgyslások késleltetik, elkerülhetetlenné vált tz indemnitási törvényjavaslat benyújtása és tárgyalása. Javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy a törvényjavailatot, tekintettel a külföldi tárgyalásokra, általánosságban és részleteiben fogadja el. A vita első szónoka Meskó Zoltán: A kormány sz utolsó percben fordult az ellenzékhez azzal a kéréssel, hogy tegye lehetővé az ex-lex elkerülését. Ha a novellát idejekorán tárgyaltuk volna, nem kerültünk volna a mai helyzetbe. A kormány iránt igazán nem tudok bizalommal viseltetni. A kormány politikája nem határozott. Hol a Jajvédőkkel kacérkodik, hol a liberálisokkal, az országot pedig bizonytalanságban hagyja. A legújabb jelszó a külföldi kölcsön. A kölcsön még nincs is itt, de a kormány máris ebből akar megélni. Ennek a vé?e csak csőd lehet. A kormány a kereszténység jelszavával jött, de semmit sem fesz a keres itény érdekében. Hiányzik belőle a szociális érzés, a szegénységünk iránt megértést nem mutat. Ma ebben az országban munkával, tanulással vagyont szerezni nem lehet, csak munka nélkül, a tőzsde körül. De a keresztényirányzat hajója szilárdan áll ma is. Majd gondoskodni fogunk patkány méregről i», hogy elpusz aljanak ezek a kurzuspatkánvok. A kereszténypolitikának azok ártottak legtöbbet, akik politikából voltak keresztények, azok, akikkel csak a hordó tetején találkoztam, a templomban azonban soha. (Derültség. Zaj a jobboldalon.) Ha a vezérek valamennyien valódi keresztények lettek volna*, sok minden nem történt volna meg. Az igazi keresziény-ember atrocitásokat sohasem követ el. A javaslatot nem fogadj) el. Gömbös Gyula a következő szónok. Fontosnak tartja, hosy ne bizonyos pártszempontok, hanem nagy eszmék vezessék ma a politikát. A vi'ágháboru után a nacionalizmus és a zsidókérdés lettek dominaió kérdésekké az egész viágon. (Pikler Emil: S:hol sem besiéinck róla, csak nálunk.) Gömbös Gyula: Amerikában is van zsidókérdés. A kormánynak elsősorban magyar p 3htikát kell követni. Az a vonsl, amelyre mi támaszkodhatunk, Rómából indul ki és Konstantinápolyban végződik. A kölcsön anyagi részével foglalkozik ezulán. Ha olyan kölcsönt kapunk, amely segít rajiunk, akkor el kell fogadni; ha sérti a nemzeti önérzetet, akkor nem lehet elfogadni. HÍ sikerül is a kölcsön megszerzése, a jelenlegi pénzügyi kotmányzat megint el fogj t herdálni ezt a pénz\ Rassay K4roly: Önök közelről ismerték ezt a r^ds^rt> tadJik> mit J'elentGömbös Qyuia: A kormány nem tud felmutatni pozitív eredméayeket. Erőtlen és kapkodó. A kormány politikája nem veze'hel Magyarország regenerálására. (Wolff Károlynak egyik közbeszólására itt nagy felzúdulás támad s a szocialisták résziről a közbeszólások egész áradata zudul Wolff felé) O'yan politikai irányt kell bevezetni, amely nemzeterösitő s amelyet a nemzet többsége követ. (Felkiáltások a baloldalon: Ebben igaza vanlj Ha most megszaviztatnák a magyar népet, akkor az eredmény nagyon csúfos lenne a kormányra nézve. A faji szupremációrói beszél ezután. Rassoy Károly: Determinálja a fajt. Mi a faj? Pikler Emil: A bajor horogkeresztesek is a magyar fajhoz tartoznak ? Gömbös Gyula elismeri, hogy a magyarság különösen anyagi téren nagyon össze van nőve a zsidósággal. Az operáció végrehajtása nem megy vérzés nélkül és ez különösen a keresztényeknek lesz fájdalmas, de mégis meg keil történnie. A zsidókérdést nem lehet politikailag eltfiktiákzni. Nyiltan mondja meg a kormány, milyen uton akar halad íi. Kérdi a belügyminisztert, hogy vájjon meg van-e elégedve a rendelkezésre alió államgépezettel? Szinte a túltengő centralizmus eredménye a bürokratizmus. A centralizmus és bű- i külön dunánluli Duna—Tiszaközi és tiszántúli kormányzóság felállítását. Meskó Zoltán: Csík a kinevezésekben van nálunk íö .ibierme'és. Gömbös kifogásolja, hogy a numerus clausust nem minden egyetemen tartják be. A Pázmány-egyetem és a debreceni egyetem ragaszkodik hozzá, a többiek azonban kijátsszák a törvényt. Kívánja a pécsi és a szegedi egyetemek orvoBi fakultásának bezárását és erre vonatkozólag határozati javaslatot terjeszt elő. Kifogásolja, hogy nem istápolják eiéggé a magyar tehetségeket. A munkásságnak nemzeti alapokon kell szervezkedni. A keresztény agrárszempontok érvényesítését sürgeti. A kormánnyal pedig bizalmatlan, a javaslatot nem fogadja el. Elnök ezulán jelenti, hogy ölvennél több képviselő a sürgősség kimondását kéri a javaslatra. Az aláírók jelen vannak s igy a sürgősség ügyében a legközelebbi ülés hitároz. Az ülés déluíáni megnyitása uián a nagy részvétlenség miatt az elnök több ízben szünetet rendelt el. Hegymegi Kiss Pál megállapítja beszédében, hogy a földreformnovella vitájának megszakításával a kormány becsapta sz ellenzéket. A nemzetgyűlésnek a Petőfi-centennáriunamul való mulasztását teszi szóvá ezután. Követeli a kormánytól, hogy szüntesse be az internálásokat, adjon politikú amnesztiád, hajtsa végre a közigazgatási reformot, törölje el a numerus clausu;t és igy biztosítsa a nyugodt kormányzási. A reakciót fokozni és ugyanakkor rokratizmus pedig megölője a léleknek, már [ az ellenzék lojalitására apellálni lehetetlen, pedig ahol nincs lélek, ott nincí alkotás. Sűr- j Az elnök napirendi indítványa után az ülés geti a decentralizálásra való áttérést. Kívánja | három órakor véget ért. Balkányi Kálmán és Fenyő Miksa előadásai. (4 Szeged tudósítójától.) Wimmer Fülöp jubileuma alkalmából vasárnap Szegeden tartózkodott dr. Balkányi Kálmán, az O.YIKE igazgatója és Fenyő Miksa, a Gyosz. igazgatója. A szegedi kereskedők felkérésére a vasárnap folyamán mindketten előadásokat tartottak azokról a problémákról, amelyek aktuálitásuk miatt nagyon is érdeklik a kereskedőket. Balkányi Kálmán reggel 10 órakor tartotta meg előadását a Lloyd nagytermében. A gyáripar és a kereskedelem közötti konkurenciáról beszélt először. Ennet az az oka, hogy az állam a behozatali a minimumra szállította le. A behozatali kontingens emeléséről a közeli napokban beható tárgyalásokat kezdenek a kormánya'. Éten az ankéton szem előtt fogják tartani természetesen a vidék érdekeit is és nincs kizárva, h >gy a megnagyobitott behozatali kontingens egy részét a vidék szám \ra utalják m \ jd ki. A második kérdés, amel/ről ezután Balkányi beszélt, a külföldi kölcsön kérdése volt. Síerinte a kölcsönnel egvütt megindul a pénzügyi rekonstrukció is. Az adókat a kormány minden valószínűség szerint nagyon is emelni fogja és ezt mindenkinek fizetnie Ke l. A kereskedőknek azonban nem szabad iöbbet fize'niök, mint mis foglalkozásoknak. Ezután bejelentette Balkányi, hogy tárgyalások vannak folyamatban, amelyek az adók egyszerűsítés :e irányulnak. Sző van a forgalmi adó reformjáról is. A következő tárgy a dívizakérdés, iletőleg a Divizaközpont kérdése volt A legfontosabb, hogy azonnal oszlassák föl a központot, amely bénitóbg hat a kere;kede emre. Egy úgynevezett dsvtzaam lesztiáról is iárgyalnak, amely szerint jóváhagyják a Devizaközpont julius 31 e előtt kötött zugforgalmi devizaügyleteket. Több fölszólalás következeit ezután, Balkányi Kálmán minden egyes kérdésre fölviágositással szolgált. Bástyái Holtzer Tivadar végül megköszönte Balkányi mindenre kiterjedő előadását. Fenyő Miksa, a GyOSz igazgatója a kamara nagytemében délután 6 órakor nagyszámú érdeklődő előtt tartotta meg előadását. Wimmer Fülöp nyitotta meg az előadást, amely után Fenyő Miksa lépett az előadói asztal elé. Fenyő Miksa elsősorban a külföldi kölcsönről beszélf. Az kétségtelen, hogy a kölcsönre nagy szüksége van az országnak és minél előbb kellene azt effekluálni. Csak a kölcsönnel fog megindulhatni a reorganizációs munka. Az első hónapok nehezek lesznek és a legnagyobb terheket ismét a kereskedőknek és a nagyiparosoknak keil majd visalniök. Ez egy krizis lesz, amelyet azonban erős szívvel kell keresztül élni, meri ezután kétségtelenül be fog következni a viszonyok lényeges megjavulása. Ezt a javulás* már nagyon várjuk és erre elsősorban a kereskedelemnek és az iparnak van szüksége. A jelenlegi adórendszerről szólott ezulán Fenyő Miksa, hangoztatta, hogy ezen a szinte keresztülláthatatlan rendszeren sürgősen és gyökeresen kellene változtatni. Az adórendszeren kiviil van még egy nagy nehézség, amely megköti a kereskedelmet — és ez a devizaellátás kérdése. Eiea könnyen lehetne segíteni, csupán a Devizaközpontot kellene megszüntetni. Ez a megszüntetés hatalmas lendületet jelentene a magyar megbénult kereskedelem számára. Reméli, ho^y a külföldi kölcsüa efíetuálásával ezek a bsjok is meg fognak szánni. Nem szabad elveszteni azonban a hitet és bizalmat, mert az az idő, amelyei mindannyian várunk, nemsokára el fognak érkezni. Wimmer Fülöp köízönte meg etu'án meleg szavakkal a kamara nevében Fenyő szakszerű előadását. A megje eitek lelkesen éljenezték az előadás végeztével Fenyő Miksát. Paprikakereskedők és husiparosok sérelmei. Fenyő Miksa nagy érdeklődéssé! kísért előadása u án két küldö'taég kereste fel a magyar közgazdasági élet Szegeden tartózkodó vezéreit a kamarába. A szegedi paprikakereskedők, paprikakikészitők és paprikamalmosok küdöítaége ;a paprikakiviteli illeték eltörlésének kieszkösz'ését kérte, mert a magyar paprika nem konkurálhat a jelenlegi körülmények között a spanyol paprikával. A szakmabeliek kérését részletesen megokolják Reizer Miklós, ismert szegedi kereskedő következő adatai: A világhírű magyar paprika, amely a háború előtti években egymásután hódította meg a külföldi piacokat igen kritikus helyzette került. Ha gyors beavatkozás nem történik, rövidesen teljesen kiszorul a világpiacról. A magyar paprika térvesztéséről elszomorító képet mutatnak a következő adatok: 1913 -ban 103 vagon paprikát exportáltunk, 1916-ban 125 vagon paprikát 1921,-ben 53 vagon paprikát, 1922-ben pedig 74 vagont. Az export visszafejlődésének a következő okai vannak: Az olcsó spanyol paprika versenye, a magyar tengeri kikötő hiánya, a költséges, bonyodalmas és nehézkes kivileli kezelés és végttl