Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-01 / 274. szám

Egyes mmém ára 400 korona gmteizMség és Wadóhhr*. •alt Deák Fertnc-otca 2. (F*­reállskotával szembea.) Tele­fon 13-33.A .Szeged" megjele­•k bétlö kivételére! mindé* nap. Egyes szám ára 400 ko­tsna. Előfizetési árak: Ea Maapra Szegeden 7000,Buda­pnten és vidéken 7300 kot. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon ISO, más­fél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betflvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 24C0 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 1, SZOMBAT. 274-ik szám. A kölcsön és a fajvédők. Ugjr látszik most már, bogy valóság lesz a külföldi kölcsön lervéböl. Senki sem várhatja töle, hogy egyszerre sugárzó nyájassá deri se fölötitnk az eget, bogy mindenüvé eláradó jó­létet varázsoljon a mai inség hegére s hogy boldog elégedettséggel vigasztaljon véres gond­jainkért, bajainkért, be nem gyógyult sebeinkért. De ha valami könnyebbséget hoz, ha elvisel­hetőbbé leszi a helyzetünket, azzal már nagy jót müvei velünk. Ugy látszik, valóság lesz és nem vérmes optimisták, de nagyon jó­zaa gazdasági szakemberek véleménye sze­rint harmadfélév alatt sikerül vele helyre­bil enteni az álam háztartásának egyensúlyát, ami pedig egész gazdasági talpraáll-sunknak egyik legjelentősebb kelléke. A biztató kilátás­nak, a kölcsönterv valóra válásán ik lehetnek még belső akadályai is, de talán most már elcsön­desednek majd az elég gyakorta robbanó foj­védelmi bombák. Igaz, hogy azok utólagos fajvédői megállapítások szennt csak kakaóbom­bák, ártatlan tréfák, hazafi-ábrándoktói bevitelt fantáziák gyermekjátékai, de a pukkanásaik nagyot szólnak, messze külföldre is mindig elhatolnak s az ijedős kölcsönt végkép elijeszthetik. De a fajvédők, akik jól ismerik a kölcsön félős természetét, alighanem szándékosan ijeszt­getik el tőlünk. Ezt nemcsak a bombák okából mondjuk. Hiszen tudva van, hogy a fajvédők szivükből utálják az ekrazitos cselekedeteket és lapjaikban az öntudatos erőnek, ha nem is finom, de annáí féifiasabb és annál nyomaté­kosabb kifejezéseivel tiltakoznak minden gálád föltevés ellen, mintha a bejszálnál is lengébb kapcsolataik volnának a merényletek előidézé­sével. Ámde a kizárólagos hazafiság újságjai nyíltan is írtak és cikkeznek ma is arról, hogy a külföldi kölcsön miért nem helyes, miért nem kell. Mert az idegen, jó valuta ránk férne ugyan, haszon háromolhatna belőle az országra, de mégsem kívánatos, ha a moslani kormány kezére adják. A mai kormányzat eladja érte az ország füg­getlenségét, ellenben egy fajvédő kormány va­lami nagyot is tudna elérni azzal a kis kül­földivel, bárha most őszinién kevesli. Nem kell a kölcsön, mert az most csak hitvány borra­való, vagy megvesztegető zsebpénz, amivel a nemzetközi zsiüó nagytőkének, a zsidó impe­rializmusnak Crök rabigájába kötik le az or­szágot. S ha talán mécsem árusítaná el vég­eladáson a kormány az ország függetlenségét, akkor sem kell a kölcsön a kezére, mert bár csak jelszóképen hangoztatja az arany közép­utat, csak látszat kedveért tüntet néha szavak­kal némi liberalizmussá], még a jelszó és a látszat is veszedelem igaz fajvédő-lelkeknek. Nem kell a kölcsön ennek a kormánynak, amelynek feje politikai baromorvosoknak, lelki­beegekrek merte nevezni a fajvédőket. Holott hiszen, ha csakugyan olyan kicsinyek, olyan je­lentéktelenek, politikai ana fjbéták, pláne lelki­betegek a fajvédelem nagyjai, akkor miért fog­lalkoznak szinte kizáróan ve ük és nem például inkább a mir denféle aranyközéputasoknak any­nyira fontos külföldi kölcsönnel ? Hogy a fejvédőkkel túlságosan sokat foglal­koznak, az kétségtelen igazsáe. De éppen azlrt kell velük foglalkozni, mert útjában álmák nem­csak a külföldi kölcsönnek, hanem minden cse­lekvésnek, minden kezdésnek, ami az ország többségének hite szerint nem képzeli, de biztos, valóságos lépést jelent a nyugal­mas fejlődés, a boldogulás felé. Az, hogy valóban mindig velük kell törődni, igazen nem jelenti a jelentékenységgel, vezéreik kiválóságát, tömegeik rengetegét. A legnépesebb családban nem a nagytasentummal megáldott, nem a kényes eikölcsi érzékű gyermekekkel, hanem a nehézeszüekkel, a rakoncátlanokkal kell a legtöbbet foglalkozni és veszCdni, S az ország néppé, nemzetié kiszélesedett családjá­nak a fajvédők a rakoncátlanjai, ők a politi­kában rakoncátlankodnak, veszedelmes szen­vedélyeket szitsnak s vakmerő játékaik irányít­ják rájuk áliandóaa a figyelmet. Meg jó, hegy már a külföldön is kezdik őket kevésbé fccmoly szemmel nézni, mint ahogy edd g tették. A kClffildön aligha látnak magyar Mussolinit Friedrichben, Wolffban, vagy akár Gömbösben s a fajvédők más vezéreiben. A fajvédői izgatások nyomán elkövetett cselekmé­nyeket sem írják már az egész magyarság rovására. Hiszen, szerencsére, a francia követség kapujában talált bomba esetéből sem támadt semmi káros konfliktus. Lehet tehát remélni, bogy, ámbár a fajvédők nem akarják, mégis csak megvalósul a magyar kölcsön és — ha a rakoncátlanok ellenére a kormány is energikusan és lélek szerint akarja — megvalósulhat sok más is az ország üdvére. Megalakult az uj német kormány. Berlinből je'entik: A megalakuló uj kormány tagjai a kövelkezCk: Birodalmi kancellár Jarres, birodalmi külügyminiszter dr. Stresemann, biro­dalmi hadügyminiszter Gessler, munkaüsyi miniszter Braun, pén; ügy miniszter Luther, pistaügyi miniszter Hofle, aki egyúttal a meg­szállt területek ügyének intézésére is megbí­zást kapott. A forgalmi, gazdasági, közélelme­zési és igazságügyi táscékat még a mai nap folyamán betöltik, az még nem bizonyos, ki vállalja a bircdalmi belügyminiszteri tárcát. A német küldöttek meghallgatásénak kérdése. A jóvátételi bizottság Párisban összegyűlt, hegy vizsgálat lá gyává tegye azt a kérdést, j hegy mi legyen a feltétele annak, hogy a né- I met kiküldötteket a németországi gazdasági és pénzügyi helyzetről meghallgassák. A bizottság Batlhounak azt a javaslatát is megvitat]*, hogy Németország fizetőképességének megállapítá­sára szakértő bizottságot küldjenek ki. A megszállott területek arany valutója. A Lokalanzeiger gelsenkircheni jelenlése sze­rint a megszállott területekre szóló és a rajnai aranyjegybank felállításáig érvényes értékálló pénz tárgyában a tanácskozások befejezést nyer­tek. A pénz kiadását a Rajna—vestfdliai orszá­gos bank veszi át. Az országos bank a pénzt 60 százalékig arany kölcsönnel fedezi, a fenn­maradó 40 százalék ellenében a városok váltót kötelesek adni. Magjfárország gazdasági talpraállitásának terve. Bianchini oiasz kiküldött nyilatkozata. Londonból jelentik: A Népszövetség pénz­ügyi bizottsága Magyarország talpraállitásának céljából tervezetet dolgozott ki, amelyet a Nép­szövetség tanácsának küszöbönálló ülése elé terjesztenek. Ezzel kapcsolatosan a Reuter Iroda arról értesült, hogy a Magyarországnak nyújtandó kö csön, tekintet néikül a magyar mezőgazdaság helyzetére és egyéb körülmé­nyekre, nem kívánja idegen kormányok szava­tosságát. A nemzetközi kölcsön összegéből az államháztartást 1926 derekáig egyensúlyba hoz­zák. A magyar koronát stabilizálják, magyar jegybankot állítanak fel és a Népszövetségnek felelős biztost küldenek ki, aki hasonló műkö­dési teret kap, mint Zimmermann Bécsben. Magyarország talpraállitásához szükséges ösz­szeg 250 millió aranykoronára rug fel. Bizto­sítékul elsősorban a vámok, a dohány- és só­egyedárusitásból, valamint a cukor adóból be­folyó jövedelmek szolgálnak, amelyeken kivüi még külön további biztosítékok is lesznek. Ugy gondolják, hogy Magyarország két és fél év múlva saját erejével abban a helyzetben lesz, hogy fenntarthatja mogát külföldi segítség nél­kül. Az egész újjáépítő terv sikere attól függ, hegy kielégítő megállapodás jöjjön létre a jóvátételi terv és egyéb kötelezettségek tekin­tetében és kie'égilö politikai tárgyalások folyja­nak Magyarország és a szomszéd államok között. Párisi ietenfés szerint a magyar kölcsön ter­véről az hírlik, hegy a biztosítékul megjelölt jövedelmeket, valamint a többi jövedelmeket fel fogják ázabaditsni elsőbbségi, vspy egyen­jogú teher alól, ugy hogy Magyarország zálo­got adhasson minden jövedelemre, melyet eset­leg a kölcsön biztosításául kívánnak. A Times budapesti tudósítója bo szibb cik­ket szentelt Bethlen Issván miniszterelnök poli­tikájának és ezeket írja: Hála ennek a követ­kezetes politikának, Magyarország elméletileg már eddig is felszabadult az elszíge eltíégből. Azonban, hogy gyakorlatilag is elérh^ő legyen az ország megélhetése, Bethlen István gróf most külföldi kölcsönt kiván felvenni. Mind­azok a személyek, akik Magyarországot meg­látogatták, megáll?pitották, hogy Magyarország életképes. Igy tehát semmiféle jelentőséget nem teli tulajdonítani némely esetlen politikus lár­májának, akik anélkü', hogy a népben talajuk volna, külföldi hatalmak segítségét követelik. Az egész ország elitéli azt a képviselőt, aki a bajorokkal akart tárgyalni. A magyar nemzeti érzés visszautasítja a német eszközöket és a magyarok távol állanak attól, hogy magukat a németek által vezettessék. A magyar kölcsön kérdésétől a római Mes­sagero beszélgetést közöl Bianchlnivel, a lon­doni pénzügyi bizottság olasz delegátusával. — A munka — mondotta Bianchini — még csak kezdő fázisában van és minden prognosz­tikon korai, mert még sok nehézség van, amelyet nem lehet egyszeriben elháritani. Ausztria esetét nem lehet teljes értékű precedensnek te* kinteni, mert a Magyarország kölcsönének kér­désében hiányzik a nagyhatalmak garanciája. Még egy nem csekély nehézség az ország mezőgazdasági jellege, melynek következménye, hogy a gazdasági rekonstrukció hosszabb folya­matot igényel és sokban függ Magyarország­nak szomszéd államaival való viszonyától is. Mindehhez hozzájárul az a tény, hogy az ipari termékek ára hasonlíthatatlanul nagyobb, mint a mezőgazdasági kiviteli cikkek ára. A magyar borgazdaság, különösen a beviteli államck fel­vevő képességének csökkenése miatt súlyos vál­ságba jutott. — Mindezeknél fogva a pénzügyek orvoslása az adók, elsősorban az egyenesadók felemelése utján lehetséges. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy mi az általános benyomása erről a problémáról, Bianchini igy felelt: — Magyarország normális körülmények közt a most felajánlott garanciái ellenében feltétle­nül hozzájuthat a köcsönhöz. Kivána'os, hogy a mostani speciális helyzetben mutatkozó kö­rülmények ne akadályozzák meg a kölcsön­müveletet, mert ennek következtében Európa zavarai csak még fokozódhatnának. Már pedig az adós tönkremenetele igen rossz üzlet a hite­lező számára. A külföldi kölcsön ügyében Londonban járt ma­gyar delegáció tagi i hétfőn érkeznek Budapestre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom