Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-30 / 273. szám

SZHOBD Szeged, 1938 november 3f • sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a színészek, akik megcsaltnak érezték magukat, egy alkalommal szikkel támadtak Dettre Jánosra. Az elmondottak bizonyítására számos uj tanú kihallgatását és okiratok beszerzését kéríe. A fegyelmi biróság azonban elutasította a kérel mét. Érdekes indokolással mellőzték Betrix kihallgatását. A bizottság ugyanié ugy találta, hogy Betrix ismeretlen helyen tartózkodik, tehát nem lehet kihallgatni. A döntés A fegyelmi biróság még ugyanaznap meghozta ítéletét. Detlre Jánost tizenöt vádpontban mondotta ki bűnösnek is megállapította, hogy bűnt követett el az ügyvédi testület ellen, mert ahelyett, hogy hatalmát az ügyvédi tekintily megmentisire használta volna fel, vak eszköze volt a tanácskormánynak, tehát méltatlan a?, ügyvidi gyakorlatra is ezért elmozdítja az ügyvédségtől. A bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítvány elutasításának alaposságát Betrix ezredes esete bizonyítja a legjobban. A fegyelmi birósái; Betrix ezredest nem találta kihallgathatnak, illetve megtalálhatónak. Szekerke Lojos az ítélet kihirdetése után, október 5-én a budapesti francia követség utján levelet irt Betrix ezredesnek. A levelet Betrix ezredes, aki akkor Dakár~ ban (Szenegál) a negyedik francia ezredparancsnoka volt, megkapta is a válaszát a francia hadügyminisztérium is a budapesti francia követség közvetítésével elküldte Szekerke Lajosnak. Szekerke levele október 5-én indult el én Betrix válasza január 28 án megérkezett Szegedre. Betrix ezredes levelében a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik Dettréröl. Kijelenti, hogy a tanácskormány rendeleteit Dsttre a francia parancsnokság utasításait követve adta ki. Nagy örömére szolgál — irja —, hogy Dettro Jánosnak igazságot szolgáltathat. Kelemen Béla könyve Dettréröl. A fegyelmi biróság ítélete ellen Dettre János védője, Szekerke Lajos utján felebbezett a Kúria ügyvédi tanácsához. A felebbezést, amsly több mint hatvan gépírásos oldalra terjed, ez év elején terjesztette fel Szekerke L^joí, aki elsősorban Kelemen Béla könyvére hivatkozik Kelemen Bila könyve is Dettre János igazságait bizonyítja. Leirja többek között azokat az izgalmakat, amelyben Szegeden éltek az emberek, filve a franciák elvonulásától, mert mindenki tudta, hogy a vörösök az elvonulás után vérfürdőt rendezninek Szegeden. Megírja Kelemen Béla, hogy sokan szemrehányást tettek neki azért, mert a direktórium megsrökése ulán nem foglalta el a polgárság a közhatalmat. Szinte leheietlen lett volna — mondja Kelemen Béla — akármilyen bátor elhatározással, hogy március 27-in felmentünk volna a városházára is a rigi rendet helyreállítottuk volna. A munkástanács igen erős volt és ezt nem nézte volna összetett kezekkel. A polgárságnak n árc. végén a munkástanáccsal szemben való fellépése nyilvánvalóan nemcsak zavargást, de virontást idézhetett volna elő. Ha mégis megtették volna, akkor is marad a másik aggodalom: Hátha kivonulnak a franciák is a vörösek bejönnek a városba? Kelemen Béla tehát ugyanugy itéli meg az akkori he'yzetet, mint ahogyan azt Dettre János megítélte. Mást és mtfsként nem tehetett Dettre, mint amit és ahogyan tett és hogy magatartása helyes volt, bizonyítja az eredmény: A nehiz idők minden komolyabb baj nilkül vonultak el a város fölött. A Kúriához intézett fclebbezésében idézi Szekerke Lajos a szegedi ítélőtábla akkori elnökének azt a jelentéséi, amely az igazoló felhívásra válaszolt. A tábla elnöke — a jelentés szerint — ugy tudta, hogy a tanácsköztársaság halálra Ítélte az ellenforradalmi Szegedet. Az ellenforradalmi Szegednek pedig Dettre János volt a kormánybiztos-főispánja. A felebbezés izenkint szedi szét az ügyvédi kamara fegyelmi biróságának az ítéletét és annak minden egyes pontját megcáfolja. Megcáfolja annak a kevésszámú terhelő tanúnak a vallomását, amelyre felépült a kamara marasztaló ítélete. Kimutatja, hogy a fegyelmi biróság eltérő tanúvallomások esetén a terhelő vallomást fogadta el. A Kúria ügyvédi tanácsa most döntött: Elfogadta a védelem álláspontját is megsemmisítette a kamara itiletit. A Kúria ügyvédi tanácsa elfogulatlanul állapíthatta meg, hogy Dsttre János működése nem kifogásolható, mert a rendkívüli idők rendkívüli eszközök használatára kényszeritette a polgárság érdekében. A Kúria tehái rehabilitálta Dettre Jánost és az ítélet tisztára mossa Szeged város volt kormánybiztosának nevét. Az egyetem és a püspöki rezidencia ügye. szik az a memorandum, amelyben a polgári iskola épületének átengedését kértük, közölte velem, hogy a kérelem teljesítése érdekében már megtette a kezdeményező lépéseket és minden valószínűség szerint rövidesen meglesz a kedvező döntés. Ugyanis ugy a miniszterelnöknek, mint a kormány többi tagjának a jóindulatát sikerült ebben a kérdésben megnyernem. Megmutatta ezután a főispán azt a levelezőlapot, amely Glattfelder Gyula püspök üdvözletét hozta számára az örök városból és a kultuszminiszter levelét, amelyben a kormányzó köszönetét tolmácsolja azért az üdvözletért, amelyet a főispán indítványára a legutóbbi sub auspiciis gubernatoris doktoravatáskor rendezett bankettről küldtek neki. a Id k (A Szeged tudósítójától) Megírta a Szeged, hogv a főispán nem jött együtt haza annak a küldöttségnek a tagjaival, amely hétfőn az egyetem végleges elhelyezése ügyében felkereste a kormányzót és a kormány Budapesten tartózkodó tagjiit is, hanem pesti tartózkodását két nappal meghosszabbította és így csak szerdán este érkezett vissza Szegedre. Csütörtökön délelőtt érdeklődésünkre a következőket mondotta budapesti útjával kapcsolatban: — Tulajdonképen két fontos városi ügy érdekében maradtam fönn Budapesten. Az egyik ügy az egyelem ügye. A küldöttség ugyan tájékoztatta a kérdésről az illetékes köröket, de csak általánosságban és igy a magam részéről szükségesnek tartottam, hogy a kormány tagjait a kérdés részleteivel is megismertessem, tekintettel arra, hogy az a minisztertanács elé kerül döntés végett. Hosszabb ideig tárgyaltam Bethlen István gróf miniszterelnökkel, Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszterrel, Vass Józs;f népjóléti miniszterrel, Rakovszky Iván belügyminiszterrel és Nagy Emil igazságügyminiszterrel. Kivétel nélkül mindegyik megígérte az ügy legmesszebbmenő támogatását és igy minden remény meg van arra, hogy a minisztertanács kedvezően dönt. A fáradozások eredményének elfő jele már mutatkozik is, a kultusztárca jövő évi tárgyalásánál ugyanis a szegedi egyetem céljaira a szokottnál tetemesen nagyobb összeget irtak elő. A pénzügyminiszter távolléte miatt előre nem tudhatjuk ugyan, hogy a szegedi egyetem végleges elhelyézésének költségei teljes egészükben belekerülnek-e az államháztartás költségvetésébe, annyi azonban bizonyos, hogy a kormány minden tagja a legteljesebb jóindulattal kezeli a kérdést. — — A másik fontos ügy, amelyről tárgyaltam a fővárosban, a püspöki rezidencia kérdése. A j kultuszminiszter, aki előtt már régen ott fek- I A monarchia javainak likvidálása. Prágából jelentik: Azoknak az összegeknek megállapításáról, amelyeket sz utódállamok a volt monarchiából átvett javakért fizetnek, ezidőszerint tárgyal Párisban a jóvátételi bizottság, amely az egyes javakat felbecsüli. A külügyminiszterhez közelálló Cseszko Szlovo jelentése szerint a jóvátételi bizottság albizottságában a felbecsülésnél megegyezésre jutottak. Ezidöszerint a csehek által átvett vasutakat becsülték fel. Azután sor kerül a trianoni békeszerződés alapján átvett javakra. Az összegeket eddig még nem hozták nyilvánosságra. Belvárosi Moziban az előadások kezdete december 3-tól, hétfőtől kezdve: hétköznapon fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, vasár- és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor. « % Reformpártból — Kossuth-párt. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A reformpárt csütörtökön este értekezletet tartott, amelyen résztvettek Cserty József, Horváth Zoltán, Nagy Ernő, Rainprecht Antal és Rupert Rezső. Az értekezlet elhatározta, hogy a párt elhunyt elnökének, Giesswein Sándornak politikai végrendeleti kívánsága szerint a párt nevét Kossuth pártra változtatja. Megállapították, hogy a párt ajtai nyitva vannak mindenki számára, aki a párt közismert elvi alapján áll. A pénteki folytatólagos értekezleten az elhunyt Giesswein helyébe Rupert Rezsőt fogják elnöknek megválasztani. A budapesti ifjú demokrata szervezetek csütörtökön este Vázsonyi Vilmos tiszteletére a közponli demokrata körben vacsorát adtak. Vázsonyi a puccsisták ellen mondott nagyobb beszédet. — Inaégakcló a németországi magyarok javára. Budapesten a németországi ínségesek javára megindított szeretetadományakció ügyében szerdán értekezlet volt a Vöröskereszt helyiségében. Az értekezleten újra hangsúlyozottan megállapították, hogy az akció elsősorban a német birodalomban élő sokszázezer magyar honpolgár ínségének enyhítését szolgálja. — Görög-kathollkas szentmise. December hó 2-án (vasárnap) délelőtt fél 10 órakor a Rozália-kápolnában görög szertartású katholikus szentmise fog tartatni, amikor is a középiskolai fiu- és leánynövendékek a szent gyónáshoz és áldozáshoz járulnak. — A város adománya a rókusi templom harangjára. A rókusi harangegyesület — mint ismeretes — gyűjtést indított a rókusi templom megrendelt harangjának kifizetésére. A ianács elhatározta, hogy öt kilő vegyes feivágotlat ad a harangünnepélyre és a harang árához, amelyből még négy és félmillió korona hiányzik, kétmillió koronával járul hozzá. — A tanács nem vásárol képet. Az egyik nevesebb festőművész lefestette a szegedi várromot és a jól sikerült festményt ötszázezer korona művészi honorárium ellenében felajánlotta a városnak. A kép a csütörtöki tanácsülés elé került. A tanács tagjai nagy müértelemmel gusztálták egy darabig, volt, aki kétszázezret adott volna érte, olyan is volt, aki csak háromszázezerre becsülte, de a többség szavazás utján később ugy döntött, hogy nem vásárol képet. — Andréka budapesti főkapitányhelyettes fegyelmit kér msga ellen. Dr. Andréka Károly fókapitányhelyettes csütörtökön este kijelentette az érdeklődő újságíróknak, hogy Rassay Károlynak a nemze'gyülésen elmondott beszéd* folytán fegyelmi vizsgálatot kér msga ellen. Ö különben, mint mondotta, mindenben a felsőbb hatóságok utasítása szerint járt el. — Még egy bomba. Budapestről jelenlik: Szerdán déluián Kálmán Sándor főmérnök az Arena-ut 12. számú házban egy teljesen ép gránátlövedéket talált. Megállapították, hogy a talált gtánát színig meg volt töltve és a legkisebb ütésre is felrobbanhatott volna. Varrógép specialista Lukács, Valéria-tér 7. — Ujabb zavarok a bécsi egyetemen. Csak négy napig tartottak előadást a bécsi egyetemen és már is ujabb zavarok voltak. A német nacionalisták és a fajvédők csütörtökön felvonultak szám szerint mintegy nyolcezren az egyesületi kokárdákkal, elfoglalták a bejárókat és be akartak haiolni a tantermekbe, hogy megzavarják az előadásokat, mire a rektor bezáratta a kapukat. Már-már ugy látszott, hogy veszekedésre kerül a dolog, mert a felvonulók hosszú póznára illesztett táblát emeltek magasra, melyre az volt írva, hogy a szociáldemokrata érzésüeket nem bántják, de a zsidóknak azt tanácsolják, maradjanak távol, mert pórul járnak. A rendőrség ekkor a tüntetőket szétkergette és közülük a Ieglármásabbakat letartóztatta. — A Meteorologiai Intézet időprognózisa: Enyhe idő várható, sok helyett csapadékkal. — A vásárhelyi kőszinház ügye. A vásárhelyi köszinház épiiésére részvénytársaság alakul, amelyben érdekeltséget vállal Hódmezővásárhely váios, az ottani gazdák és gyárosok is. Az ahkuló ülést pénteken tartják meg a hódmezővásárhelyi Népbankban.