Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-30 / 273. szám

Szeged, 1928 november 30SZEGED 3 kézírással írták 8 tartalma megegyezik az előbbi levél tartalmával. Mindkét levelet a budapesti francia követség helyetteséhez címezték. A rendőrség nyomban beható vizsgálat alá vette és összehasonlította azokat az eddig érkezett fenyegető levelekkel. A levelek íróinak felkutatása iránt minden intézkedést megtettek. A főkapitányságon csütörtökön a késő délutáni órákban értekezlet volt, amelyen a , főkapitány elnökletével résztvettek a nyomozásban résztvett összes rendörtisztviselők. A tanácskozás váratlan eredménnyel végződött, amennyiben az értekezlet után a nyomozást vezető rendőrtisztviselő az összes őrizetbevett gyanúsítottak előtt kihirdette az előzetes letartóztatásról szóló végzést és ezzel a nyomozást befejezték. A vizsgálat utolsó ténykedése a szerdán éjszaka előállított három fitalember, Vargha Lajos, Pálfy József és Czakl Zoltán őrizetbevitele volt. Ugyancsak őrizetbe vették Gyallay MiA népszövetségi pénzügyi tanács döntése hályt is. Csütörtök este egyenként a nyomozást vezető rendőrtisztviselő szobájába vezették Márffyt, Nesst, Cbriaslit, Varghát, Horváth Halast, továbbá Vargha Lajost, Pálffyt és Czakit, akik elölt az illető rendőrtisztviselő gyikosságra való szövetkezés miatt kihirdette az előzetes letartóztatásról szóló végzési, azután valamennyit visszakísérték cellájukba. Utolsónak hallgatták ki Adorjánt, akit — dacára annak, hogy egyetlen bombamerényletben való részvételt sem akart bevallani — szintén előzetes letartóztatásba helyezték. Valamennyiüket pénteken kisérik át az ügyészség fogházába. A rendőrség előtt most már teljesen tisztán áll a Reviczky- és Koháry-utcai bombamerényletek ügye s a letartóztalásban levő egyénekről sikerült megállapítani, hogy tettesei voltak a merényleteknek. Ma éjszaka a nyomozás iratait rendezik a főkapitányságon, hogy az ügyészség pénteken már tisztán lássa a két ügy minden fázisát. a magyar Londonból jelentik: A Népszövetség pénzügyi bizottsága befejezte Magyarország pénzügyi újjáépítésére vonatkozó tanácskozásait, a bizottság egyúttal hozzájárult a jelentéshez, amely részletesen kidolgozza a tervet az újjáépítésre. A jelentést a Népszövetség tanácsához továbbította, mely december 15 én tart ülést. Ugyanakkor a pénzügyi bizottság is ujabb ülést tart. Ha a terv ez alkalommal helyeslésre talál, átteszik a jóvátételi bizottsághoz, melynek beleegyezése szintén szükséges. A Daily News — mint egy csütörtökön érkezett távirat jelenti — a Népszövetség pénzügyi bizottságának a magyar kölcsön ügyében tegnap hozott döntéséről azt közli, hogy a megállapodás a következő pontok alapján jött létre: 1. Az nátánt államai lemondanak a zálogjogról. 2. A Népszövetség Magyarországnak rövidlejáratú kölcsönt ád, amelyet a Népszövetséghez tartozó államok adnak össze. 3. A Népszövetség ellenőrzi Magyarorzzág pénzügyeit. 4. A jóvátételi fizetségekre Magyarországnak további hiteleket szavaznak meg, amelyekre vonatkozólag megteszik az előkészítő lépéseket. A Daily News azt is tudni véli, hogy a kisántánt államai is résztvesznek a magyar pénzügyek ellenőrzésében. Elengedik nekik azokat a kötelezettségeket, amelyek rájuk, mint Magyarország utódállamaira hárulnak. Dettre Jánost rehabilitálta a Kúria. (A Szeged tudósítójától.) Szegeden, a forradalmi idők zűrzavaros bizonytalanságában három ember nevéhez fűződött az irányítás: Somogyi Szilveszter polgármesteréhez, Tabódy Zsolt ezredeséhez és Dettre János kormánybiztos főispánéhoz. A forradalmak lezajlása után, amikor az egész országban már az ellenforradalmi törekvések diadalmaskodtak és amikor a kialakuló rendet már nem fenyegette sem külső, sem belső veszedelem és amikor nekivadult tülekedéssel harcoltak mindenfelé az egyéni érvényesülélért, elkeseredett hajsza indult Somogyi Szilveszter, Tabódy Zsolt és Dettre János ellen is. A hajszát azok inditották és a hajszában azok voll8k a legbátrabbak, akik a nehéz napok idején gyáván megvonultak, vagy a helyzetváltozás pillanatában megragadták az alkalmat és megváltoztak ők is. Először Somogyi Szilveszter ügye fejeződött be. Hosszú és kegyetlen igazoló eljárás után, amelyben nagy szerepet játszottak bizonyos személyi motívumok is, a polgármester forrad .Imi magatartását igazolta az ellenforradalmi zsűri. A fölsorakoztatott súlyos érvek ostromára összeroppant, semmivé zsugorodott a nagy gonddal és szenvedéllyel összetákolt vád. Tabódy Zsolt kálváriája tovább tartott. Ügyét, illetve az ellene fölsorakoztatott vádakat a hadbíróság tárgyalta évekig tartó vizsgálat és vizsgálati fogság után. Az ellene emelt vádak is megsemmisüllek és Tabódy Zsolt ezredesnek a személye, a becsülete tisztán került ki a hajszából. Tabódy Zsolt nevét a hadbíróság felmentő ítélete mosta tisztára. Dr. Dettre János, Szeged volt kormánybiztosfőispánja ellen indított hajsza, amely a legszenvedélyesebb volt mindhárom között, tartott legtovább. Az ö fejére olvasták a legtöbb és legsúlyosabb vádakat. Es most, a meghurcoltatás ötödik esztendejében dr. Dettre János megkapta végre azt az elégtételt, amely a legméltóbb válasz azoknak, akik minden energiájukat az ellene indított hajszában élték ki. A magyar biróság legmagasabb fóruma, a Kúria rehabilitálta Dettre Jánost. A Kúria ügyvédi tanácsa megsemmisítette a szegedi ügyvidi kamara fegyelmi bíróságának azt az itiletit, amellyel Dettre Jánost elmozdította az ügyvédi gyakorlattól. A Kúria ügyvédi tanácsa a Dettre-ügyben hozott ítéletét még nem küldte le a szegedi ügyvédi kamarának, illetve az ügyvédi kamara még nem kapta azt meg és igy az ítélet i idokolása ezidöszerint ismeretlen. Ez az indokolás azonban magától adódik az előzményekből. Dettre János fegyelmije. Ott kezdjük, amikor Dettre Jáno3t hosszas könyörgésére a francia városparancsnokság végre felmentette áldatlan tisztségétől. Dettre János, hiven régebbi keletű elhatározásához, fölmentése után teljesen visszavonult a magánéletbe. Visszavonulása azonban nem elégítette ki ellenségeit, akik a Kaszinóban és a Regattában inkább titokban, mint nyiltan megindították ellene a hajszát, amely csakhamar formális kigolyóztatását eredminyezte. A hajszának a Kaszinóban volta gyökere, itt kovácsolták a vádakat, itt gyüj'öíték az adatokat és innen indult ki az ügyvédi kamaránál való feljelentés terve is. Az ügyvédi kamara már 1919 nyarán igazoló nyilatkozatra hivta fel „Méltóságos dr. Dettre János ügyvéd urat". Dettre tiltakozott a felhívásban körvonalozott vádak ellen és kérte, hogy ügyének megvizsgálására egy idegen ügyvédi kamarát jelöljenek ki, mert szerinte a szegedi kamara nem ítélhet elfogulatlanul, hiszen nem háríthatja el magától azokat a közvetlen, vagy közvetett haíásokat, amelyek a Kaszinóból kiinduló társadalmi mozgalmak kelthetnek. A kamara elutasította a kérelmet és harmincegy vádpontra elrendelte a fegyelmi vizsgálatot. Megalakult a fegyelmi biróság, amelynek elnöke dr. Pap Róbert, tagjai pedig dr. Barta Dezső, dr. Bodnár Géza, dr. Kószó István és dr. Szili Gyula voltak. A vádat dr. lürr Aladár, mint kirendelt ügyész képviselte, a védelmet dr. Szekerke Lajos vállalta. A fegyelmi biróság egészen váratlanul 1921 szeptember 10 ére tűzte ki a főtárgyalást, amikor a védelem még nem készülhetett el a hatalmas anyaggal. Nagynehezen a tárgyalást október elsejéig mégis elhalasztották. A tárgyalás két napig tariott. A kirendelt ügyész vádinditványában a kamara harmincegy vádpontja tizenkilencre zsugorodott össze, a többire ugyanis nem találtak megfelelő bizonyítékot. A vádíömeg közül a következő súlyosabbakat ragadjuk ki. Azzal vádolták többek közt, hogy amikor a francia parancsnokság felhívása folytán elfoglalta állását, a városháza közgyűlési termében az egybegyűlt munkások között olyan kijelentéseket tett, hogy a tanácsköztársaság szellemében fog működni és a diktatúra-rendeleteit kíméletlenül végrehajtja. A vádpontok között szerepelt az a kiáltvány is, amelyet rajta kívül Somogyi Szilveszter és Tabódy Zsolt is aláirtak. Vádolták, hogy az elszökött direktórium tagjainak visszatérése érdekében interveniált a francia parancsnokságnál, hogy ő alakította meg Szegeden a munkás-, katona- és földmüvestanácsot, hogy Almássy Endre színigazgatót elmozdította a szinház éléről és egy háromtagú direktóriumot nevezett ki helyére, hogy a munkaügyi bíróságot a tanácskormány rendeleteinek alkalmazására utasította, hogy egy kaszinói beszélgetés alkalmával súlyos és sértő bírálatot mondott a polgárságról. Ezenkívül minden kiadott rendelete külön vádpontként szerepelt. „Elfogultság*. A tárgyaláson dr. Szekerke Lajos elfogultsági kifogást emelt ugy a fegyelmi bíróság minden tagja, mint az egész biróság ellen. A fegyelmi biróság azonban megállapította, hogy az ügyben elfogulatlan és illetékes az ítélkezésre. Szekerke ezután a bizonyítás kiegészítésének elrendelését inditványozta, kifejtette, hogy a kihallgatott tanuk nsgyrészének nem volt mindenről közvetlen tudomása és nem láthatott mindenki a dolgok hátterébe. Az elhangzott tanúvallomások hiányosak és azoknak igy bizonyító ereje nem igen van. A fegyelmi biróság ezt az indítványt is elutasította. Ezután dr. Szekerke Lajos — mondja egy akkori tudósítás — kétórás és a biróság egy része állal türelmetlenül hallgatott beszéd keretében adta elő Dettre védekezését. Védekezésének az volt a lényege, hogy kormánybiztossága idején állandóan a franciák elvonulásától kellett tartania és ez a jogos félelem színlelt engedékenységre kényszeritette a kommunistákkal szemben. A város területén tartózkodó zavargó elemek lecsillapítására azt a módszert választotta, hogy színleg életbe akarta léptetni a tanácskormány minden rendeletét, de Betrix ezredes városparancsnokkal ugy egyezett meg, hogy azokat a rendeleteket, amelyeket helytelennek tart, hozzá terjeszti előbb jóváhagyás végett, Betrix azoknak végrehajtását megtiltja is igy hivatkozhatik arra, hogy a franciák akadályozzák meg a rendeleiek vigrehajtását. A kiadott rendeleteket is cimük változatlanul hagyása mellett megváltoztatta és igy egyik rendelet sem intézkedett a köztulajdonba vételről. Állításainak bizonyítására kérte a bíróságtól Betrix ezredes tanukinti kihallgatását. Dettrének országos érdeket is védelmezni kellett. Elmondotta védőbeszédében, hogy az akkori helyzetben Dettrének nemcsak a város irdekeit, hanem országos érdekeket is kellett szolgálnia, mert hiszen Szeded volt az egyetlen pont, amely az országból kommünmentesnek megmaradt, amely nem állt a diktatúra uralma alatt. Lépéseket tett Budapest francia megszállásáért és elhárította Szegedről a szerb is a román megszállás veszedelmit. Kifogásolta a védő, hogy a kaszinói jelenetre csak két tanút hallgatott ki a biróság, dr. Ujj József kihallgatását azonban mellőzte, pedig Ujj József lett volna erre a leghitelesebb tanú, mert elmondhatta volna, hogy Deltre János magából kikelve újságolta neki, hogy a város polgári társadalmának néhány előkelő tagja a szerbek behívásáról tanácskozik. Felháborodásában tényleg erős szavakat használt a polgárság ellen. A beszélgetés alkalmával több kaszinótag állt a beszétgetók köré és az egyik ur, aki aznap délelőtt a városházán szinte kéjelgett az elviársaxásban, valamit közbeszólt. Dettre Jánost, aki tudott az elvtársazásról, joggal háboríthatta fel a közbeszóló bíráskodása. A színigazgató elmozdítására vonatkozólag kijelentette Szekerie Lajos, hogy Almássy Endre maga kirte Dettritől elmozdítását, meri a rendet már nem birta fenntartani. Dettre teljesítette kérését és háromtagú direktóriumot nevezett ki a szinház élére. A színészek azonban átlál'ak a szitán, észrevették azt, hogy ez a direktórium csupán pictus musculus és Dettre igy akarja a színházat Almássy számára átmenteni. Mi