Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-18 / 263. szám

Szeged, 1923 november 18. SZEGED 3 Székelyek, svábok. A békeszerződés nem ismer a Bánát román részében magyar kisebbséget, e szerint magyar csak Erdélyben van. — Mind itt hagytatok bennünket, mondta nekem nemrégen egy sváb a Délvidéken. Elment az egész középosztály s most azt kívánnátok, hogy magyar propagandát fejtsünk ki. Mi előbb átestünk a szerb megszállás kellemetlenségein, akkor szavaznunk kellett, hogy hova kívánunk tartozni? Habozás nélkül az oláhokat választottuk. Az kétségtelen volt, hogy Erdélyt ők kapják meg már csak a szomszédság cimén is. Legyünk hát akkor magyarokkal együtt az uj országban is. Mert nem szabad elfelejteni," hogy a zsidóságot nemzetiségnek veszik, az nekik nem magyar, hasztalan tartja fenn az összeköttetést a magyar kulturával. Példa erre az is, hogy Temesvárott külön zsidógimnáziumot kellett létesíteniük. Úgynevezett atrocitás nincs is a Délvidéken, csak Erdélyben. Ott néhány megkergült rendőrprefektus garázdálkodik s cselekedeteikről sürün számol be hosszú hasábokon a kolozsvári és a brassói sajtó. Meg kell említeni azt is, hogy ezek a sürü vérű kopók nem regátbeliek, hanem ott felejtett és álláshoz jutott senkik, akik pápábbak akarnak lenni a pápánál. Az erdélyi nép sok szenvedésen megy át, elégtételt ritkán kap. Az iskoláit elveszik, nyelvétől meg akarják fosztani. Ha két magyar ember találkozik az utcán s beszélgetni kezd, rendszerint kiáll a kocsiutra, ott is ugy forgolódik, mintha nyárson volna. Állandóan vigyáznia kell, hogy ki hallgatja ki a beszédét, mert sok a spicli és nem mindig ol ih. A székely humor azért nem apadt ki, habár keserű lett is. Mikor útlevelet kér s a blankettákba jegyzik föl az adatait, egyszer elérkeznek oda is, hogy: Hol akarja átlépni a magyar határt ? Ártatlan, szent képet vág hozzá. — Már mint hogy én hol akarom ? — Igen maga. — Hát Orsovánál, feleli szinte bambán s mégő csodálkozik legjobban, hogy mi van ezen nevetni való. Épp olyan naiv hangon mondja el a külpolitikai véleményét is. — Vártam, vártam valamit a nagy háborútól, de álmomban sem mertem remélni, hogy még Bukarest is a mi országunkhoz fog tartozni. Mikor nagyon sok már a kellemetlenkedés, amivel zaklatják, megkérdi egy résztvevő kebel. Ugye, bácsi, alig várja azt az időt, hogy e/ek innen kimenjenek. A székely csendesen rázogatja a fejét. — Nem, uram. En azt az időt várom, hogy egy semehessen ki közülük. Megvan a humor a délvidéki svábban is, aki fifikus volt minden időben, sosem kapkodott és józan, SZÍVÓS munkával haladt előre. Most azt kiabálja rá a könnyű jelszavak embere, hogy hazaáruló, de fogalma sincs róla, hogyan él, mit csinál, mi rejlik a gondolkodása mélyén. Szeptemberben mintaáruvásár volt Temesvárott, megnyitására várták Ferdinánd királyt. Látogatása azonban elmaradt, most már második alkalommal. Beavatottak ugy tudták, hogy ez tüntetés, mert a kiállításon majdnem kivétel nélkül sváb cégek szerepeltek, o láhok nem. De hát hol van az oláh ipar? A város Lloyd-sorát parkírozták, trónsátort, tribünöket állítottak, kezdték számba venni az idegeneket, hogy majd kiutasíthassák őket. Azonban a sváb azt mondta a nagy készülődésekre : — Hiábavaló az egész, ugy se jön el a király. — Honnan tudod ? , — Hát onnan, hogy ő is német ember s nem blamirozhatja magát. Tudnia kell, hogy nem olyan bizonyosan az övé még itt minden. Valamiképen a magyar abszolutizmus kora jut eszünkbe, amikor Kalendárium-cimet énekeltek a Kossuth-nóta dallamára s azon búsongott a honfi. A sváb is, amikor mulat — bár csak szerényen, sör mellett, — azt mondja a cigánynak: — Hallod-e, huzd el nekem az oláh himnuszt, az Isten áldd meg a magyart. A legjobb, legmélyebb mondása azonban a tavaszról datálódik, amikor a határincidensek halálra rémítették a katonáikat. Hirtelen felállították a hadizónát, amit azóta is megtettek néhányszor, ha okot találtak az ijedelemre s megkezdték a behívásokat. Csakhogy a sváb nem engedelmeskedett a parancsnak. Erőszakoskodni nem mertek vele, kérlelték hát szép szóval a saját frazeológiájukkal. — Veszélyben a hazai — Eh, felelte a sváb, egyszer már elvesztetek ezt a hazát. Legföljebb sikerül még egyszer elveszíteni. Ilyen a „hazaáruló" sváb. Bob. HIRDETÉSEKET és kommünikéket felvesz a SZEGED kiadóhivatala (Deák Ferenc-utca 2 a DELMAGYARORSZÁC Nyomuk veszett a budapesti bombavetőknek. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az a bomba, amelyet tegnap este a Reviczky-utcai Károlyi-palota előtt helyeztek el, ahol a francia követség székel, rendőri vélemény szerint csak demonstrációnak készült. A szakértők véleménye szerint ellenben nagyon könnyen halálos vesztdelem származhatott volna belőle. A viz, amivel a füstölgő bombát leöntötték, nem lett volna elég arra, hogy a robbanást megakadályozza ; a veszedelemnek az vette elejét, hogy a gyújtózsinór elszakadt. A nyomozásnak még eddig semmi eredménye. A nyomozásról egyébként a félhivatalcs MTI. ezeket jelenti: A rendőrség emberei a francia követség kapuja előtt talált bombának csak a barnapapir fedőlapját vittik be a főkapitányságra, ez azonban nem fog semmi nyomra vezetni. Megállapították, hogy a trepnelgránát kilőtt hüvelyéből készítették a bombát. Kérdéses, nircs-e kapcsolatban az e'.őző merénylettel. kapuja előtt a bombát elhelyezték, tudvalevően a francia követség fzékel. Rakovszky belügyminiszter utasításira rendeletet adtak ki, amely szerint a rendőrség őrzi a követséget s szemmel tartják egyúttal a többi külföldi követségek épületeit is. Éjjel telefonálja budapesti tudósítónk: A nyomozást nagyon megnehezíti, hogy egyelőre az sem állapítható meg, vejjon ki, vagy kik ellen irányult a merénylet. A palotában ugyanis a grófi családon kívül csak a francia követség taitózkodik. A grófi család elleni merényletet nera indokolná semmi. Azt a föltevést, hogy ? merénylet a francia követség ellen irányult volna, megdönti az, hogy a bombát olyan időben helyezték d, ameíy időben a követség egy tsgja sem tartózkodott ott. A bomba tehát — amint a rendőrség úmét megállapítja — vagy tüntetés akart lenni, vagy figyelmezte'és, hogy a titokzatos erők még mindig működnek, még d A Reviczky-uícai Károlyi-palotában, amelynek 1 mindig van vállalkozó kedv és bojpbs a raktáron. Zsirkay János bocsánatot kér. (A Szeged tudósítójától.) Még élénken emlékezetes az a harc, amelyet három év előtt, 1920 őszén vívtak az összes szegedi napilapok Palágyi Lajos igazgatósága körül.' Mint emlékezetes, a Szeged már akkor is állást foglalt Palágyi Lajos ellen, hangoztatva, hogy Szeged városának semmiképen sem lehet érdeke, hogy egyetlen színházát Palágyi Lajos vezesse. Zsirkay János, aki ekkor a Szegedi üj Nemzedék felelős szerkesztője volt, ezzel szemben több cikkben hathatósan támogatta Palágyit. A színházat — mint ismeretes — a város tanácsa Palágyinak adfa bérbe, aki meg is kezdte az előadásokat. A színház azonban sehogy sem akart „menni", ügynevezett fél házak és negyed házak következtek, mire Palágyi körlevelet küldött az összes szegedi napilapok szerkesztőségeibe, amelyben a sajtót okolta a közönség idegenkedéséért. Másnap a Szegedi Napló és a Szeged válaszolt a körlevélre és visszautasították a támadást. Zsirkay János az ezután következő napon a , SESÍ uí.Nemzfék:.. 'tokon ne essék« című j Dr Szekerke Vermes képviselője elfogadta ezt a rovatában durva támadást mtezett a Szeged ellen, 1 nyilatkozatot és belement abba, hogy elnapolják a Palágyi tamadasat visszautasító cikk miatt. Zsír- j aytárgya[ást> ha ez a nyilatkozat a Szegedi bj k,oz,eményeb,en nemcsak a Szeged-et - Nemf/m hasríbjain megjelenik. támadta meg, hanem neki rontott Vermes Ernó „ . , hírlapírónak is, aki akkor a Szeged szerkesztője I Zsirkay vedője kötelezte ezután magat arra. volt és minősíthetetlen sértésekkel halmozta el, a bocsanatot kérő nydatkozat napvilágot lát amiért a cikket megírta. Vermes Ernő sajtó utján a Szegedi Uj Nemzedékben, elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt dr. Szekerke Lajos ügyvéd utján pört indított Zsirkay János ellen. A szegedi törvényszéken a közben lefolyt három Az árvizsgáló bizottság és a hatósági húsüzem. év alatt ötször tűzték ki a fötárgyalást ebben az ügyben, de Zsirkayt nem lehetett egyszer sem a törvény előtt felelősségre vonni, mivel egyetlen egyszer sem jelent meg a biróság előtt. Közben azután Tarpán nemzetgyűlési képviselővé „választották Zsirkay Jánost, ugy hogy mentelmi joga miatt most már az ujabb megidézés céljából előbb ki kellett kénv a nemzetgyűléstől. A parlament nem régiben föl is függesztette Zsirkay mentelmi jogát és igy a szegedi törvényszék Juhász-tanácsa szombat délelőttre tűzte ki a hatodik fötárgyalást. A tárgyaláson Zsirkay ur természetesen ismét nem jelent meg, azonban védője, dr. Némedy Gyula, alig hogy az elnök megnyitotta a tárgyalást, nyilatkozatot olvasott fel, ' amelyben Zsirkay kijelenti, hogy a világnézeti harcok hevében irta a cikket és ebben egyáltalán nem akarta megsérteni Vermes Ernőt. A cikkben megjelent kitételek miatt sajnálkozását fejezi ki és bocsánatot kér Vermes Ernőtől. Uj , juhász elnök ezután elnapolta a tárgyalást. Értesülésünk szerint Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő kedden reggel fog bocsánatot kérni a Szegedi Uj Nemzedékben Vermes Ernő hírlapírótól. és a DÉLMAGYARORSZ Sándor-sugárut 1). G NYOMDA (Pető l (A Szeged tudósítójától.) Az árvizsgáló bi- | zotíság legutóbbi ülésén szóba került az tz akció, amelyet a szegedi husiparosok indítottak a hatósági húsüzem megszüntetéséért, illetve azért, boty beleszólásuk legyen a hatósági husszék húsárának megállapításába. Mivel a husiparosok a polgármesterhez és a kereskedelmi és ipa kamaráhez fordullak kívánságukkal és mivel u*y a polgármester, mint a kamara az árvizsgáló bizottság meghallgatása nélkül tárgyalásokba bocsátl ozcti velük, a bizottság elhatározta, hogy ez ellen erélyes tiltakozását jelenti be. Az érvényben levő kormányrendeletek értelmében ugysnis ?z ármegállapítás *z árvizsgáló bizottságok kizárólagos joga és az árvizsgáló bizottságok megingatása nélkül egy hatóság sem foglalkozhat ilyen irátfyu kérdések elintézésével. A bizottság elhatározta, hogy átir a polgármesterhez és $ karórához és felkéri, hojty a jövőben a hasonló kérdéseket az illetékes átvizsgáló bizottsághoz 'egyék át. Hasonló értelemben foglalkozott a bizottság a si«gedi borbélymesterek akciójával is, akik a váró i gőzfüidöben működő borbélymühely árainak megaliapitásába kértek beleszólást. A bizottság ülésén k napirendién egyébként több étdtkes ügy szerepelt. Eisőtorbín az OrszáPOb Központi Árvizsgáló Bizottság e?yik köriratával foglalkoztak, amely elvileg kimondj*, hogy a vidéki péiiek nem kérhetnek a péksüteményekért r.agasabb árakat, mint a budapestiek. A tejtermék-árusok áremelési kérelmét a bizottság elutasította és kimondta, hogy régebbi határozatát, amely szerint Siepeden a tejtermékek ára nem lehet magasabb, mir.t az öt százalékkal csökkentett fővárosi árak, továbbra is fönntartja. Tudomásul vette a bizottság a Hitelbank bejelentéséf, amely szerint a cuíor árát háromszáz koronával felemelték. A piac ellenőrzésével megbízott bizottsági tagok megállapították, hogy á piacon tévesen ér elmeznek néhány katároz tot. Többek között sokan u?y vélik, hegy a tejföl háromezer koronás irányára csak a kofákra vonatkozik, a termelők azonban tetszés szerinti ánkat kérhetnek érte. A félreértések megszüntetése érdekében kimondof'a a bizottság hogy az irányárak tgyformán kötelezők ternv>őre és kofára rézve és határozatát közli a rendőrséggel is. Felkéri a bizottság a rendőrséget az elővásárlási tilalom betartásának szigorúbb ellenőrzésére is, mert az uióbbi időben gyskrsn tapasztalták, hogy a kofák mepezes ik a tilalmat. — Ha ven maíyjr hadifogoly tér vissza Orom* szobái- Nelson svéd kapitány vezetése alatt álló hadifogoly Mkutató KIÍSSJÍÓ Ázsia legelhagyaíottabb részében 120 német és 60 ma« yar h difogoJy tisztet talált, akik rettenetes és szavakkal le rem irható nyomorúságban sínylődtek tívol a h>z juktól. Nelson kapitány és a misszió hosszas közbenjárására és kérésére a szovjetkormány a rabokról ler.iandott és a kiadásukat igérte. Majd a misszió tagjaival egyetemben Moszkvába szállította, ahol újból lefogták és két hétig a misszió svéd tagj úvai egyetemben őrize.ben tartották. Nelson kapitány ismételt közbenjárása lehetővé fo. ja tenni, hogy a tisztek még ebb n az évben hazakerülhetnek.