Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)
1923-11-17 / 262. szám
Ilyes fiám áfa 400 korona • iwrtewMeég is Wadőbhw1*11 Deák Ferene-utca X (Töi eáltekolával szemben.) Telelőn 13-33.A.Szeged" megjeleBft hétfő kivételével mindea Mtp. Egyes szám ára 400 korana. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 6000,Budaywten és vidéken 6500 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm.75, egy hasábon 150, másfél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150, kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér,családi értesítés 2400 K. Többször: feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 november 17, SZOMBAT. 262-ik szám. Szeged, mint köpönyeg. Az állami építkezési akciónak a hullámverései Szegedre is eljutottak. Azért mondjuk, hogy hullámverései, mert eddig még csak tárgyalások történtek, bogy miként lehetne az építkezési akciót Szegedre is biterjeszteni. Előkésziiő bizottság már van, amely azt a feladatot tűzte ki Biaga elé, hogy egy kalap alá hozza azokat, akiknek szándékukban van, hogy építkezzenek. A jelentkezés azonban sokkal gyérebb, semmint fel lehetőét volna tételezni. Heteken, hónapokon át jóformán egyebet sem lehetett hullani a lakásínség emlegetésénél. Vállalatok panaszkodtak, bogy nem tudnak tisztviselőiknek lakást adni. A szóbeszéd legendás Összegekről regélt, amelyeket lelépési díj fejében fizettek egyesek azoknak, akik lakásukat átengedték. Mindezek után pedig, mikor megvan az építkezésre az alkalom, a komoly jelentkezők száma egyáltalán nem áll arányban a feltételezett lakáshiánnyal és a sokat emlegetett építeni akarással. Ennek a külőnOs jelenségnek a magyarázata csak az lehet, bogy a lakásépítés előmozdításáról szóló törvényt nem az önkéntes jelentkezők, hanem a kényszerépitkezések számára szabták ki. A budapesti érdekképviseletekkel lefolytatott tárgyalások után kimaradt belőle a kényszerítő paragrafus és mihelyt a kényszer, megszűnt a lelkesedés is, amely amerikai gyorsasággal épülő nagy lakóházak kontúrjait rajzolta országszerte mindenütt a levegőbe. Objektíve meg kell azonban állapítani azt is, hogy a törvény és végrehajtási.utasítása nagyon körülményes díjtételekhez kötik az építkezés előmozdítására nyújtón hitelt. Igénybevétele főleg azoknál jöhet tekintetbe, akiknek van olyan közvetlen összeköttetésük az intézkedésre hivatott hatóságokhoz, hogy előzetesen letárgyalhatják az összes részleteket s magának a hitelnek a folyósítása csak formaliiássá degradálódik. Akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, azok közül vajmi kevesen fognak e törvény nyújtotta kedvezmények alapján építeni. Mégsem szeretnők feladni a reményt, hogy a kamarának a kezdeményezése, amely az építtetni szándékozókat a város bevonásával részvénytársasági formában akarja tömöríteni, eredménytelen marad. Feltételezzük, hogy Szegeden van annyi ipari és kereskedelmi vállalat és lakásra szoruló magános, aki igazán építeni akar, hogy a megkezdett akciónak lesz is eredménye. Annái is inkább hisszük ezt, mert nagyon jól tudjuk, hogy uj vállalatok elhelyezkedésüknél majdnem legyőzhetetlen nehézségekkel kénytelenek megküzdeni, magánosok szállodai szobákra vannak utalva és a pályaudvarokon menekültek vagonokat tartanak még mindig lefoglalva. Mikor azonban ismételten szóvátesszük az építkezések ügyét, rá kell mutatnunk egy körülményre, amely egészségtelen tünet gyanánt jelentkezik már évek óta Szeged fejlődésében. Szeged az olyan tömörülések közé tart02ik, melyeknek városi magja nagyon csekély. Mifcor Szegeden száz, százhúsz, sőt némi túlzással százötvenezer lakosról is beszélünk, csak önmagunkat ámitjuk. A kimutatott lélekszámból súlyos tízezrek a városon kívül élnek s ezeknek kapcíolatuk az igazi várossal nagyon kevés. Majdnem mondhatnók azt is, hogy képviselőik rokonszenv néikül néznek minden olyan törekvést, mely a városi jellegnek a növelését és kidomboritását célozza. Ha nézzük ezt a szélesen elterpeszkedő várost, amelynek perifériái se kulturális, se pedig gazdasági tekintetben nem emelkednek felüi az alföldi falvak színvonalán, ha rójuk az utcáit, amelyeket még a belvárosban sürün tarkáznak a beépítetlen telkek palánkjai és kerítései, akkor akaratlanul is az az impresszió kél bennünk, h°gy egy n8gy köpönyeggel van dolgunk, amelyet kicsi emberre szabtak s a kicsi embert a köpönyeg most aksdályozza a járásában. A nagy kiterjedés folytán a városi közterhek, utcarendezés, kövezés, csatornázás, világítás stb. sokkal nagyobbak, mint amekkorát egy hasonló lélekszámú városnak normális kilerjedés mellett viselni kellene. Helyesebben: a terhek nagyobbak volnának, mint kellene, ha egyáltalán az ilyen városi terhek megfelelő tételekkel szerepelnének a köl'ségvetésben. Ez a megállapítás azonban u>al arra is, hosy a városfejlesztésnek az a módja, amely a Somogyi-telep és különböző családi házlelepötletek kitermelésében ctucsosodik ki, merőben elhibázott. A kérelmezők először cs*k telket kérnek és akármivel megelégszenek. Evés közben megjön az étvágy elve alapján mihamarább kérnek artézi kutat, villamos világítást, kövezést és a városi élet egyéb attribútumait. Kérik pedig ezt attól a várostól, amely a meglevő részekkel szemben fennálló kötelezettségeit sem tudja teljesíteni. Szeged józanul felfogott városfejlesztési politikája éppen azért a legközelebbi évek, sőt éviizedek során csakis a belterjes fejlesztés lehet. A belső építkezéseket kell előmozdítani s azokat kell támogatni, akik a túlságosan nagy hézagok "kitöltésére vá'lalkoznak. Ez legyen a vezérlő szempont akkor is, ha a mostani állami építkezési akciót akarjuk Szegedre is kiterjeszteni. Nagy embert keresünk a nagy köpönyeg számára. Elutaztak a népszövetségi delegátusok. (A Szeged budapesti tudósítója jelenti telefonon.) A népszövetségi delegátusok ma este tiz órakor az Orient-fxpresfzel utazt&k el Budapestről. Kállay Tibor pénzügyminiszter a vonat indulása előtt mosolyogva azt jelentette ki, hogy nagyon örvend a tőzsde javulásának, mert ennek alapján mérlegelhető már a tőzsdeadó kérdése. A magyar de'egáció egyébként Londonban nyolc-tíz napig marad. Visszajövet Párisban egy napig tartózkodik és ott több Magyarországot érintő ügyben folytat majd fontos tárgyalásokat. Kihallgatták Nagy Vincét az októbrista vacsora ügyében. (A Szeged budapesti tudósítója jelenti telefonon.) Az októbeti vtcsora ügyében ma kihallgatták Nagy Vincét. Kihallgatása után arra a kérdésre, hogy milyen minőségben hallgatták ki, a következőket irondotia: — Ele ntc tanu minőségben, de amikor azt kéidezttm, hogy kinek a bünügyében vagyok tanu, elővettek egy másik ivet és mint gyanúsítottat hallgattak ki. Megkérdeztek tőlem, hogy kik hív ák össze a kérdés s vacsorát ? Erre azt válaszoltam, hogy Buza Barna, Vass János és én. Megkérdezték, hogy én mit beszélem? Erre e övetlem a zsebemből egy kéziratot és azt mondottam, hogy beszédemnek itt van az impuruma. Nem szoktam beszédeimet betanulni, tehát nem mondtam mindent el, ami kéziratomban olvasható, de nincs kifogásom ellene, ha azt veszik alapul. Ezután én kérdeztem meg, hegy mi a vád ellenem? Azt felelték, hogy bűntett feldicséiése. Mivel követtem volna el ezt? — kérdeztem. — Azzal, hogy Károlyi Mihályt éljenezték, — volt a válasz. — Hol van ebben a bűncselekmény? — Ezt az ügyészség fogja megálltpitani. — Fölöslegesnek íartottem ennélfogva kifejteni, hogy a Károlyi-pör csak polgári pör volt és mint olyan sem jogerős még az ítélet, tehát ennek alapján Károlyi Mihály nem tekinthető még bűntettesnek, következésképen nem tekinthető bűntettnek az ő éljenzése. Megkérdezték még tőlem, hegy történt-e a vacsorán a jelenlegi koimíny, vagy \t kormányzati rendszer gyalázása. Erre azt feleltem, hogy csupán éles kritikák hangzottak el. Budavári László pártot alakit. Budavári László volt nemzetgyűlési képviselő kezdeményezésére Magyar nemzeti párt cimmel uj intranzigens keresztény és sovén nemzeli alapon álló országos politikai párt alakul, amely norember 18-án, vasárnap délután négy órakor tartja zászlóbontó nagygyűlését Budapesten, a régi képviselőház üléstermében. Főherceg Sándor-u. 8 sz. A gyűlésen a párt programját Budavári László fogja ismertetni. Sándor Pál memoranduma a kereskedők sérelmeiről. Sándor Pál nemzetgyűlési képviselő egy óra hosszat tartó kihallgatáson elpanaszolta a kereskedők sérelmeií Kállay pénzügyminiszter előtt. Részletes memorandumot nyújtott át a miniszternek. Nem döntöttek a trónörökös hazatérése ügyében. A nagykövetek konferenciájának tanácskozása a késő éjjeli órákig tartott, döntést azonban nem sikerült hozni sem a német trónörökös hazatérése ügyében, sem Németország katonai ellenőrzése ügyében. A konferencia tehát ujabb ülést fog tartani, hogy határozzon. A többségnek az volt a nézete, hogy n szövetséges kormányok maguk közt állapítsák meg Németországgal szemben esetleg igénybe veendő szankciókat. A német követ kormánya nevében kijelentette, hogy a trónörökös hazatérése semmi összefüggésben nincs a németországi nacionalisták agitáció jávai. Vilmos császárra vonatkozólag megcaíoita azt a híresztelést, hogy a császár vissza akarna térni Németországba. A nagykövetek értekezletének ü'ésén Hoss r,émet ügyvivő megjeleni Berretti Delia Roccanál és tudomására hozta, hogy a volt német trónörökös már régebben engedélyt kért Németországba való visszatérésére. A katonai ellenőrzést illetőleg a frarciák álláspontja az, hogy a szövetségközi szolidaritás meg fog nyilatkozni. A nagykövetek konferenciája Fcch marsallal fontos adatokat közölt a németországi fegyverkezés ismételt megkezdéséről. A konferencia elhatározta, hogy az egyes kormányokhoz javaslatot intéz, amelyben ajánlja, hogy figyelmeztessék a birodalmi kormányt a békeszerződés betartására. Olaszország nem helyesli ujabb területek megszállását. Mussolini olasz miniszterelnök a szenátus előtt btszédet mondott, amelyben egyebek közt a köve kezőket jelentette ki: — Szilárd meggyőződésem, hogy az 1922-ben Hépilett londoni jóvátétel-tervezet az egyetlen alap a jóvátétel elérésére. Arai a német trónörökös kiadatására irányuló kívánságot illeti u —— «••«» a WCIIICI UOnörökös kiadatására irányuló kívánságot illeti ucy látszik nekem, hogy ez a veszedelmesnek indult kérdés kezd holtpontra jutni. Olaszország nem járulhatna hozzá, hogy Németországban ujabb teiületeket szálljanak meg, mindamellett mindenki érthetőnek találhatja Olaszország óvatosságát, amikor még Anglia •a rtlti Áviairto Áo i -i n •