Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-15 / 260. szám

SZBQBD Szeged, 1923 aovember 15 a választ kapta, hogy ezen esetből semmi konzekvenciát nem lehet levonni. Azután rátértek a részleges tárgyalásokra. Neubauer Ferenc bekezdési indítványát, amely bgron Gábornak idevonatkozó indítványával kiegészült, a bizottság elfogadja. Ugyancsak elfogadja a bizottság Petrovácz Gyula indítványát is. 10. és 11. §-t lényegtelen módosítással fogadták Cl. A 12. § tárgyalását Zsitvay Tibor indítványára elhalasztották. A 13., 14., 15. és 16. § első és második bekezdését lényegtelen módosításokkal elfogadták. A 16. §-ra vonatkozólag Kaas Albert indítványt terjesztett elő a vagyonváltság dolgában. Nagyatádi ezen a szakaszon kívánta a rendelkezések igénybevételét, ennélfogva Kaas az indítványát visszavonta. A 19., 20., 21. és 22. §-t az előadó módosításával fogadták el, ugyancsak a 24. §-t is. A bizottság a tárgyalásait megszakította és holnap 10 órakor folytatja. A kisántánt konkurrenciát lát a magyar kölcsönben. A Wiener Allgemeine Zeitung jól informált értesülése szerint a kisántánt elhatározta, hogy nem vállal garanciát a magyar kölcsön ügyében. A kisántánt elhatározásának oka az, hogy a cseheknél az a vélemény alakult ki, hogy az osztrák kölcsönre vonatkozóan sokkal nagyobb érdeklődés mutatkozott a külföldi piacon, mint a csehszlovák kölcsön irányában mutatkozott annakidején. Igy nem mutatkozik tehát kívánatosnak, hogy a külföldi piac konkurrenciáját kibővítsék. A német trónörökös hazatérésének visszhangja. A nagykövetek értekezlete ma délelőtti Ülésében csupán folyó ügyeket iniézett el, mert még nem küldötte el valamennyi kormány a volt német trónörökös visszatérésének kérdésével s a németországi katonai ellenőrzés helyreállításával kapcsolatos utasításait. Azt hiszik, bogy a nagykövetek értekezlete holnap e&ti tanácskozásán már megfelelő döntést fognak hozni. Párisban rossz szemmel nézik a trónörökös útját. A Daily Mail párisi tudósítója írja: Azt a körülményt, hogy a volt német trónörökös berlini kormány engedélyével visszatérhetett Németországba, Párisban igen rossz szemmel nézik. A francia hivatalos körök ebben ujabb jelét látják annak, hogy németek semmibe sem veszik a versaillesi szerződést. A francia kormányt az a gondolat foglalsoztatju, hogy ezt a nyilt szembehelyezed :st megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozza annál inkább, mert a németek állandóan megtámadják a szövet-édeseknek azt a kívánságát, hogy a háborús banösöiiet kiszolgáltassák. Anglia és a trónörökös visszatérést. A Daily Telegraph-ban közlemény jeleit meg, amely kifejti, hogy az angol kormány nem gondolt Hamburg és Bréma megszállására. A volt német trónörökös visszatérésének ok nélkül tulajdonítanak nagyobb jelentőségei, ha feltétszik, hogy emialt politikai akciók szükségesek. Égészen más volna a helyzet, ha II. Vdmos térm vissza Németországba, mert azt az angol kormány nem nézhetné közömbösen. Az Unió nem tiltakozik. A hivatalos körök óvatosságot és tartózkodást tanúsítanak a Németországból érkezett jelentésekkel szemben és sejteni engedik, hogy az Egyesült Államok nem vesznek részt a szövetségeseknek esetleges tiltakozásában a németországi monarchia helyreállítása ellen. Az Egyesült Alhmok ezt arra való tettnettel teszik, hogy minden országnak j >ga van kormány formáját saját magának megválasztani és mert a versaillesi szerződést nem ratifikálták. Hogyan érkezett meg a volt trónörökös t A volt német trónörökös öt évi száműzetés után ismét családja körében időzik. Tegnap este néhány perccel hat óra után érkezett meg automobilon 0.:labe, ahol jöveteléről csak a beavatottak tudtak. A vásári mozgalomban fel sem tünt a két autó. amely a trónörökös pod gyászát szái ito ta. Kevéssel utóbb egy másik autó száguldott végig az uton, amelyben öten ültek. A háiu só ülésen a trónörökös ült. Mellette egy magasrangu rendőrtisztviselő. A család még nincs teljesen együ t, mert a trónörökös hat gyermeke közül csak három volt ott. Nyugalom Münchenben. Münchenben tegnsp este nem került már sor rendbontásokra. Epp tábornok felhívást bocsátott ki, amelyben amellett szállott síkra, hogy a nemzeti köröknek újból |ó viszonyba kell kerülni a csapatokkal és a rendőrséggel Fegyveresen nem lehet politikai akaratoknak érvényt szerezni, A különböző hazafias szövetségek kijelentették, hogy a főállambiztost támogatják. A katolikus egyetem hallgatói határozatot hoztak, amelyben szintén Kahr mellett nyilatkoztak. Hivatalból inditanak eljárást Ludendorff és Hitler ellen. A szociáldemokrata párt birodalmi gyűlési frakciója tegnap állást foglalt aktuális poliikai kérdésekben. Egyöntetűen arra a felfogásra jutottak, hogy Ludendorff és Hitler ellen hazaárulás cimén hivatalból eljárást kell indilani. A birodalmi kormány teljesen szakit a franciakkal. A birodalmi kormány tegnap súlyos következményekkel járó lépésre határozta el magát. Kiadta ugyanis, hogy november 20 tói megszünteti a rajnai és a ruhrvidéki munkanélküliek segélyezését és a felelősséget áthárítja teljes egeszében Franciaországra. A jelen pillanatban a Rajna- és a Ruhr-vidéken több, mint harmadfélmillió munkanélküli él. A birodalmi kormány azt is elhatározta, hogy Degoutte tábornok feltételeit visszautasítja. A szociáldemokraták részéről a birodalmi poiiiika orientálódását dr. Jarres-nek, ai uj belügyminiszternek a befolyására vezetik vissza, aki a szociáldemokraták állítása szerint csak azzal a feltétellel vállalja a tárcát, ha a biiodalmi kormány szakitani fog a franciákkal. A szociáldemokraták leginkább a bírod dmi kormány kü politikájával sremben foglalnak állást. Mindjárt az első ülésen a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványt fognak a S.resennann-kormány ellen benyújtani. Követelik, hogy a birodalmi kormány adjon ki elfogató parancsot Kaür és Lossow elten. Elhalasztották Kruppák büntetését. Édenből jelentik: Miután Müliert, az itteni üzemi tanács tagját, akinek büntetése decemberben anélkül is letelt volna, a napokban már is elbocsátották a francia fogságból, a rövid id3 óla a letartóztatásból szabadságolt Kruppnak, további Harlwig, Bruhn. és Österlein igazgatóknak büntetését is elhalasztották. Az igazgatók számára igy lehetőié vált, hogy a Krupp-müvek üzletmenetén :k most különösen nehéz feladaiát a maga teljességében ellássák. Gizike színésznő lesz. Elmesélem, hogyan lett Bajor Gizi, a mai színészet egyik legjelesebb értéke, színésznő. 0 ugyan másképen mondja, de én láttam és nem vagyok elfogult. Makó Lajos halála után az özvegye megmaradt még egy évig a bérletben, Almássy Endre volt a művezetője, mikor rokonuk érkezett látogatóba. Bajor Gizinek hivták a feketeszemű, macskavékonyságu kis lányt, jóformán még gyereket. — Színésznő szeretne lenni, ugyan beszéljétek le róla, — jött vele együtt az anyai instrukció. Mi már nem birunk vele. Almássynak nem kellett több. Ha arra kap megbízatást, hogy beszélje rá, azt is akkora meggyőződéssel teszi, mint ahogy most fogott hozzá az ellenkezőjéhez. — Na, hallod, Gizike! Ez az utolsó pálya tetszett meg? Ugyan menj'már! Jeleseink közül Kelemen Lászlótól kezdve Tóth Edéig akkoron sokan kínosan feszengtek a sírjukban, mert csak Almássy adataiból jöttek rá, mi mindenen mentek az életben keresztül s hogyan gyűlölték a pályát. — Aztán nézd, Gizike, nem elég a vágyakozás, ha nincs hozzá tehetséged ! Mit értesz te az élethez ? Mit tudsz ? Semmit. Rengeteg tapasztalat kell hozzá, hogy valaki megformázzon egy alakot s vért öntsön belé. A kis lány nem szólt semmit, egyelőre többre becsülte a jó uzsonnákat, az akkor még élénk társadalmi életet, a bókot, a figyelmet, amivel találkozott, közben a színházat is. Lassankint alig lehetett elvinni drámai előadásra, csak a muzsikát szerette. — Jó jel, mondotta Almássy. Drámai színésznő akarna lenni s távol tartja magát a műfajtól. Gizike érdeklődött, szemlélődött, egyszer csak azt mondja: — Ki az a bácsi, aki odalenn hadonászik azzal a kis bottal? — A színházi karmester. — Hogy hívják? — Kun Rihárdnak. A kis lány rajta felejtette a szemét, elmélázott, aztán akármerre fordult, megint visszatért hozzá. — Érdekes férfi, mondta később. — Kicsoda? — A Kún bácsi. Az asszonyok egymásra tekintettek, hogy ugyan mi ütött ehhez a gyerekhez ? Szó sincs róla, derék ember a karmester, de távolról sem férfiideál. Nyurga, görnyedt, szegény családapa rojtos ruhában, napokig is borotválatlanul. Ezen ugyan még nem akadt meg női szem. Gizike azonban rövidesen kiravaszkodta, hogy megismerkedjék vele s elcsacsogjon száz semmi-, ségről, viszont otthon alig lehetett elvonni az ablaktól. Az ablak a szinészbejáróra nyilt, ahol most is cigerettázva várják a népek a próba kezdetét. Előfordult, hogy napokig nem játszottak operettet, a kis lány olyankor levert volt, mint a fáradt szárnyú madár. — Valami bajod van? — Semmi, felelte vontatottan és könny szökött a szemébe. — Gyere sétálni. Gizikének ahhoz sem volt kedve. Csak ült, az állát támogatva a tenyerével és álmodozott, nagyokat rándulva meg, ha szóltak hozzá. Két vélemény kezdett kialakulni belőle. Részint, hogy szerelmes, részint hogy vérszegény. Ámde néha együtt jár a kettő és annál rosszabb. Akkor aztán Gizike ledőlt a díványra és nem lehetett a szavát venni. Makóné a maga puha asszonyi jóságával, melegségével, végre elővette. — Kis lányom, neked valami bajod van. Csak ki vele szépen, gyónd meg az Aranka néninek. Kiben bizhatnál másban, ha nem bennem? Gizi akkor elfakadt sirva, beledagadt a nagy fekete szeme. — Anyuska, édes jó Anyuska, meg szeretnék halni. — Szerelmes vagy, kis fiam. Kibe? — A Kún bácsiba, nyögdécselte a gyerek. Nem akarok élni, ha nem láthatom. Mivel pedig aznap még egy falatot sem evett, ezt nem lehetett nyugodtan tűrni. A derék Kún Rihárd nagyot bámult, mikor Almássy összegyűjtött szeretetreméltóságával karonfogta. — Kedves Ricsi, szeretném veled megbeszélni a legközelebbi zenei programot. Gyere fel egy csésze teára, ugy jobban megy. Gizike aztán kinézhette magát a kedvére. Megjött az étvágya, épp csak hogy a szavát lehetett ritkán hallani, akkor is félénken, halkan, valami imádni való gyámoltalansággal, ahogy az ártatlan szerelem ébredése mutatja ebben a korban. A kis lány rendesen evett ettől kezdve, sokszor dúdolt dalokat s szent, naiv véleményeket adott le Ricsiről. — Gusztus, hát Gusztus! — mondták rá, amikor szóba került. Szerencse, hogy Kún tisztességes ember, de meg hogy mi is itt vagyunk. Színházi világban gyorsan hire megy lényegtelenebb dolognak is, Kún renoméja megnőtt. Lám ni, gyereklány lesz bele szerelmes. Már naponta borotválkozott, a ruhájára kezdett gondot fordítani s olyan áhítatosan vezényelte az előadásokat, mintha templomban volna. Hiszen két lányszem állandóan rajta függ. Sőt maga is nekifogott egy operett Írásának, — azt hiszem nagyon megzavarhatta ez az ábránd. Gizike még néhányszor a földhöz vágta magát, ha nem láthatta rajongása tárgyát, sírt, tombolt, tépte a haját. Valahol a hatodik hét táján a családi tanács megérettnek találta a helyzetet arra, hogy hazaküldjék a kis lányt. Veszedelmes a felelősségvállalás ebben a korban. Tapintatosan tudtára adták ezt neki is, elkészülve minden kellemetlenre, viharos jelenetre. De a kis lány csak elnevette magát. — Ugy-e, nagyon szerelmes vagyok! — Hát ami azt illeti, eléggé. — Akkor csak azt kérem, igazoljátok a szüleim előtt, hogy van tehetségem a színészi pályára. Jól játszottam? — Gizi... — Ugyan, mit képzeltek rólam ? Szegény Kúnt sajnálom ugyan, de szerep kellett, ti nem adtatok, megkerestem magam és amennyire a hatásból látom, nem vagyok egész tehetségtelen. Hát igy kezdődött. Bob.