Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-11 / 257. szám

Szeged, 1923 november 11. SZBQED Apró történetek. — Tegnapról a mának. — A .seögedi Táros* író-, ujségiró barátai közül a nyáron dőlt ki az élők sorából Kabos Ede, aki fiatal korában szerette meg a várost, ahol mint vőlegény, majdnem egy évig tartózkodott. Ez idő alatt a Szegedi Napló kötelékébe lépett, ahol szines cikkeket irt és színházi kritikákat, amelyek sem az akkori színigazgató­nak, sem a színjátszóknak nem igen voltak ínyükre. Különösen Boronkay Andort bírálgatta, akit a direktora mint .férfi szépséget" hirdetett a színházi jelentésben. Egyik éles, de igazságos kritikáért párbaja is került, amelyben a színész ujabb vágást kapott. Különben pe­dig szerény, jóindulatu, vidám és igazságszerető ujság­iró volt Kabos Ede, aki egy kis irodalmi életet terem­tett itt tartózkodása idején. Amikor innen visszakerült a fővárosba, megházasodott és ha szerét tehette, lerán­dult egy kis halászlére, de még inkább azért, hogy Tömörkény István közelében lehessen, akit nagyon sokra taksált az irásmüvészetéért. Amikor és ahol csak lehe­tett, portálta Tömörkényit és később, amikor az Érdekes Újság szerkesztője lett, majd minden számban közölt Tömörkény-novellát, vagy rajzot. Az igazi tehetséget nála senki sem becsülte jobban, amit igazol az is, hogy Ady Endrét ő karolta fel elsőnek a fővárosban, ő kész­tette szárnyalásra és a nagyságát hirdette szóban és írásban, mindhalálig. Ady Endre eleinte mindennapos volt a házánál, ajnározta, mintha a fia lett volna és délebédre azt főzetett, amit Ady szeretett, sokszor lencsét, mert a .Bandi fiam* azt szerette legjobban. Utoljára akkor volt Szegeden, amikor a Szegedi Újságírók Egyesülete Tömörkény emlékezetére matinét rendezett a Korzó Moziban. A matiné dologi részét Pásztor Józseffel együtt végeztük és az volt minden gondunk, hogy a matiné belső (artalmában méltó legyen Tömör­kényhez. A szegedi szereplő adva volt Móra Ferenc személyében, aki két mesterségben is kenyeres pajtása volt Tömörkénynek. Azonban fővárosi szereplő is kel­lett az ingyenes matinéhoz. Ady Endrére és Kabos Edére esett a választás. Kabos azonnal vállalta a tisz­tességet, sőt arra is vállalkozott, hogy magával hozza Adyt, aki akkor már betegeskedett. Le is jöttek har­madmagukkal, mert Ady magával hozta a feleségét is. Lejövetelüket megelőzte Kabos levele, amelyben az fog­laltatott, hogy ugy intézzük a sort, hogy még a matiné napjának délutánján visszautazhassanak a fővárosba, mert neki sok a dolga és az Ilonka leánya beteg. Némi­nemű utasítás volt még a vacsora menüjére vonatko­zóan is és parancs, hogy dacára az alkoholtilalomnak, Ady bort kapjon a vacsorához is és a szobájába is. Négy zsemélyre szóló vacsorát rendeltem a Kassban és két üveg bort szereztem, mert .János ur* nem volt hajlandó megszegni az alkoholtilalmat. Ady jó kedvű volt, vidám, beszédes, ízlett neki a vacsora is, meg a homoki rizlingi is. Eldiskuráltunk a múltról, különösen arról az időről, amikor vasárnapon­ként együtt ebédeltünk Kaboséknál. — Emlékszele, amikor elittad előlem a bort? — elevenítette fel a régi emlékeket. Kabos felkacagott és elmondta, hogy az ö utasításira ittam meg az Ady elé tett üveg bort. — Akkor ismertelek meg, de nyomban meg is hara­gudtam rád. Ugy e, ott is hagytam az ebédet? — Irtózatos haragra lobbantál és elszaladtál az asz­talunk mellől, pedig a feleségem lencsét főzött oldalassal ebédre, — válaszolt Kabos. Sok mindenről szó került poharazás közben, Reinitz Béláról, az Ady dalok szerzőjéről, Czigány Dezsőről, a piktorról, akinek szintén Kabos volt a tutora és párt­fogója. Éjfél felé járt az idő és Kabos indítani kezdett. Fölcihelődtünk és Adyékat fölkisértük a szállóbeli laká­sukra, ahol az éjjeli szekrényen elhelyeztem az üveg bort. Ady simogató tekintettel rámnézett, megölelt és nehe­zen forgó nyelvvel csak annyit mondott: — Ezzel a cselekedeteddel jóvá tetted a múltnak velem szemben való egyetlen, de legnagyobb bűnét... • Az elmúlt napokban, hogy szinrekerült a Carmen, a negyedik felvonásban lovakat is szerepeltetett az igaz­gatóság. Nagy feltűnést keltettek a lovak, pedig a sze­gedi színpadon már máskor is szerepelt egy-egy szürke, vagy pej, különösen A peleskei nótárius előadásában. Szatmáry Árpád, a híres .Szatyi", aki a Nagy Vince társulatának volt a tagja (ennek a kiváló társulatnak Nagy Ibolykán kivüi még Szirmai Imre is élő tagja, hogy mást ne is említsek), egyike volt a legkiválóbb színjátszóknak. Már mint vidéki színésznek is hire volt és a nagyobb városokba ugy hívták vendégszereplésre, mint a pesti színjátszókat szokás. Szatyi ur nem igen szeretett kimozdulni a városból, mert a .Virágcsokor" borát nem pótolhatták az idegen borok. A debreceni szinház meghívását azonban elfogadta. Két este vendég­szerepelt, első este a Nagyratermett-ben, a másodikon A peleskei nótárius-bm. Zsúfolt ház várta és roppant sikere volt. Ezt elismerte a debreceni sajtó is, ám az egyik kritikus kifogásolta, hogy a művész sokat rögtö­nöz. Pedig ez nem is volt szokása Szatyi urnák, mind­össze annyit engedett meg, hogy miután az egyik sze­mére nem látott, a partnerének azt mondotta: három szem közt szeretnék önnel beszélni. Szatyi ur mosolygott a kritikán, de nem szólt semmit. Még mindig az előző est sikerének hatása alatt állott. Próbára ment és este eljátszotta A peleskei nótárius címszerepét. A nézőtér ismét megtelt rogyásig és zúgó taps hangzott fel, amikor szürke lovon a szinre érke­zeti. A szürke eleinte nyugodtan viselkedett, csendesen nézte a nagy sokadalmat, mig egyszerre csak megfeled­kezett magáról és instrukcióellenes dolgot cselekedett. A közönség egy része sugdolódzni kezdett, majd han­gosan felnevetett. Szatyi ur azonban nyugodtan ült a szürkén és megvárta, mig a nézőtéren elült a zaj. Amikor a színpadon és a nézőtéren csönd honolt mér, Szatyi ur egy párszor megsimogatta a szürke nyakát és halálos komolysággal szólt a szürkéhez: — Édes lovam ne rögtönözz, mert lerántanak a kritikusok . .. Azóta se csendült fel a debreceni színházban olyan harsány kacagás, mint Szatyi ur rögtönzése nyomán, ami véglegesen elnémította a gáncsoskodó kritikust. Döntőbíróságok az utódállamok földbirtok ügyeire. (A Szeged tudósítójától.) Tegnap délelőtt le­irat érkezett Nagy Emil igazságügyminisztertől a Szegedi Ügyvédi Kamarához, amelyben az igaz­ságügyminiszter értesiti a szegedi ügyvédeket, hogy azok a döntőbíróságok, amelyek hivatva lesznek dönteni azokban a vitás kérdésekben, amelyek az egyes államok között a békeszerződés életbelépése óta a birtokkisajátitásokat illetőleg fölmerültek, a legutóbbi napokban megalakulnak. A Szeged mun­katársa a legilletékesebb helyről ugy értesül, hogy a legutóbbi napokban már meg is alakult a magyar-csehszlovák és a magyar-román döntő­bíróság. A jugoszláv-magyar biróság eddig még nem alakult meg, azonban a hirek szerint a kö­zeli napokban az is meg fog alakulni. A magyar-csehszlovák döntőbíróság Hágában fogja tartani tanácskozásait, mig a magyar-román döntőbíróság Párisban. A döntőbíróságoknak rend­kívül fontos feladataik lesznek, amennyiben vég­leges határozatot fognak hozni minden olyan vitás kérdésben, amelyek földbirtokoknál, ipari vállala­toknál a trianoni szerződés életbelépése óta föl­merültek. A vidéket — igy Szegedet is — sokban érdekli a döntőbíróságok megalakulása, mivel a megszálló csapatok nem kis károkat okoztak nem csak a vállalatoknak, hanem magánembereknek is. Ezeknek a megtérítéséről, illetőleg a károk viselé­séről ezek a bíróságok fognak dönteni. Ugyancsak ezek a döntőbíróságok fognak határozni azoknak a földbirtokoknak ügyében is, amelyek a trianoni szerződés következtében más államok fönnható­sága alá kerültek. A döntőbíróságok véglegesen fognak határozni, ugy hogy felebbezésnek nem lesz helye. Az egyes károsultak bejelentéseiket december 31-ig tehetik meg, azon tul a biróság nem fogad el semmiféle bejelentést. A bíróságok már a jövő hét elején megkezdik működésűket. — Hárommilliárdot ad a főváros lakás­építésre. A főváros hárommilliárdos hitelt akar adni a lakásépitőbizotlságnak, hogy több kislakásos bérpalotát építsenek. Az ügyosztály az épitéstervezeltel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy 8 lakásokat saját telkére a fővárosi alkal­mazottak számára akarja építtetni. Három öt­emeletes bérház építését ajánlja. — A Dugonics-Társaság vasárnapi fel­olvasó ülése. A Dugonics-Társaság november 11-én, vasárnap délután 4 órakor a városháza közgyűlési termében felolvasó ülést tart, amelyre ezúton hivja meg a közönségei. A felolvasó ülés műsora: 1. Réti Ödön: Vágy (novella). 2. fuhász Gyula: Zoltánka Szegeden. 3. Vasadi Balogh György dr. nemzetgyűlési képviselő: Szerenád. — üjból korlátozzák a kedvezményes utazást. A kereskedelmi minisztérium vasul­osztályában napok óta izgalmas tanácskozások folynak abban az ügyben, hogyan lehetne meg­oldani azt a kérdést, hogy a vasúton ne u'az­zanak olyan sokan mérsékeltáru menetj egyekkel. Azt tervezik, hogy a jelen rendszertől eltérően, csupán annyi kedvezményben részesüljenek a tényleges szolgálatban álló tisztviselők, hogy első osztályon fél második osztályú jeggyel, második osztályon fél harmadik osztályú jeggyel és harmadik osztályon fél negyedosztályú jeggyel utazhatnak szenély- vagy vegyesvonaton. Hir szerint január elsején már életbe is akarják léptetni ezt a tervezetet. — A sörárak emelkedése. A sörkartell is­mét emelt egyet a sörárakon. Igaz ugyan, hogy a s9r szezonja e'mult már, de a sörkartell előrelátó és már most előkészíti a jövő sze­zonra a terepet. Az uj sörárak a következők: poharankint a tíz fokos sör 430, a tizenkét fo­kos 500, a lizennégy foko? 560 korona, kor­sónkint 680-780 -900, üvegen'iint 950—1050 és 1260, a tizennyolc fokos sör ára pedig 2190 korona. A füszerkere:kedésekben valamivel ol­csóbban adják az üveges sörl, még pedig 850— 940-1050-1975 koronáért. — A Meteorologiai Intézet időprognózisa: Túlnyomóan száraz, hűvös idő várható. Megállapították az összes tejtermékek irányárát. Az Árvizsgáló Bizottság legutóbbi ülésén ismét felemelte a fuvardíjak irányárát. Az emelés ötvenszázalékos, eddig a koplalósok nyolcszáz koronát kérhettek a fuvar minden mázsája után, ezután már ezerkétszáz koronát kérhetnek. Beadványukban azt is kérték a bi­zottságtól, hogy engedélyezze számukra a vára­kozási idő felszámítását, még pedig minden várakozásban eltöltött óráért négyezer koronát. Az árvizsgáló bizottság azonban kérelmüknek ezt a részét elutasította. Tejfel irányárának ügyé­vel is foglalkoztak a pénteki ülésen. A bizott­ság piac-járó tagjai ugyanis azt tapasztalták, hogy mióta a tejfel irányárát háromezer koro­nában szabták meg, a tejfel eltűnt a piacról. A termelők újból vajat köpülnek belőle és ugy hozzák forgalomba. Ezért a bizottság elhatá­rozta, hogy minden tejtermék irányárát meg­szabja. Kimondta, hogy a szegedi piacon a tej­termékek ára nem lehet magasabb, mint az öt százalékkal csökkentett fővárosi árak. Az Árvizs­gáló Bizottság piaci nyomozója jelentésében ujabb drágulásról számolt be. Az elmúlt héten a buza 1000, a marhahús 200, a borjúhús 2000, a sertéshús 400, a zsirszalonna 2400 ko­ronával drágult. A bizottság — mit tehetett mást — tudomásul vette a jelen'ést. — Elhunyt egyetemi tanár. Tegnap este meghalt Betz Vilmos, a budapesti egyetem böl­csészeti fakultásának kiváló tanára a Rókus­kórházban. A .Napsugár" vagyonmentő vásár (Toldi­utca 4.) újra megnyílt s november 25-ig marad nyitva. A novemberi vásárra újra rengeteg és bámulatosan szép tárgyak halmozódtak fel való­ban igen olcsó áron. Mindenféle, ami csak el­gondolható, kapható a „Napsugár"-ban. Tükrök, asztal, fehérnemüek, festmények, órák, bútor, porcellán- és üvegnemük, régiségek, antik órák, dísztárgyak stb. A „Napsugár" keres szőnye­geket, íróasztalt, vitrint, székeket, szervizeket, sezlonteritőket, kézimunkákat. HIRDETÉSEKET és kommünikéket felvesz a SZEGED kiadóhivatala (Deák Ferenc-utca 2) és a DÉLMAGYARORSZAG NYOMDA (Petőfi Sándor-sugárut 1). Megérkeztek a legszebb Lichtmann- és Korondi-cipők és dus választékban kaphatók Abonyi Mihálynál, Kölcsey-utca Royal-kávéház épület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom