Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-11 / 257. szám

Szeged, 1923 november 3, SZBQBD A Duna—Tisza közének jövője. Irta: Gál Miksa. Legutóbb a Duna-Tisza-csatorna megépítésével karöltve járó óriási előnyökre mutattam reá e helyen. Az ott felsorolt közgazdasági hasznosítások lehetőségével azonban az elérhető előnyök sorozata még koránt sincs lezárva. Aki a Duna—Tisza közét ismeri, tudni fogja, hogy annak egész területe tele van szórva apróbbnagyobb tavakkal és tudja azt is, hogy mennyit szenved az Alföld lakossága a vadvizektől. Kora tavasztól késő nyárig óriási területeket borit el ez a vadviz, megduzzasztja ások tavat és helyenként csak az országút, vagy a vasúti töltés jelzi a civilizációt, sok ezer hold termőföld, milliárdokat érő terméssel, felbecsülhetetlen munkával pedig az elpusztulásnak van kitéve. Az a folyamat, mely a vadvizeknek évenként megismétlődő fellépésével, illetve főkép a forró napsütés folytáni felszáritással jár, — mert maga az Alföld ma már nagyon kevés vizet bír felszívni — e termőföld felső rétegének termőképességét olyannyira leapasztja, hogy körülbelüli pontossággal volna kiszámítható ezen területek hozamképességének teljes megszűnésével. Sőt az Alföld terméketlen elhomokositási processusa is egyenesen erre vezethető vissza. A vizáztatta földterület a kiszárítás, illetve kiszáradás után megrepedezik, majd homokká, porrá válik s ha erre mifelénk is a passátok, vagy a bóra járna, rövid időn belül az. Alföld egy teljesen terméketlen, kietlen Sahara lenne. S mindezt a vadvizek okozzák. Minden évben fel-felbukkannak különféle tervek ezeknek a vadvizeknek a levezetésére, lecsapolására, de aniint a komoly előkészítésre reá kerülne a sor, már nem foglalkoznak vele. Pedig egyenesen kiszámíthatatlan az a kár, amelyet nemzeti vagyonúnkban és annak jövedelmezőségében évente szenvedünk azért, mert komolyan és erélyesen nem foglalkozunk a kérdés gyökeres megoldásával és kiszámíthatatlanok azok a pusztítások, amelyek beállanak majd a vadvizeknek és ennek nyomán keletkező terméketlenné váló területeknek bár lassú, de állandó terjeszkedése által. Kétségtelen, hogy ez a kérdés nem olyan, hogy azt egyesek, vagy csak magánosok megoldhatnák. Ehhez kell először egy olyan nagy koncepciójú vállalkozást létesíteni, amelybe maga az állam belekapcsolódik, másodszor egy oly terv, amelynek végrehajtásával kapcsolatosan, illetve annak keresztülvitele és lebonyolítása alkalmával a iecsapolás módja amúgy önként megadódik. Ezen nagyszabású terv: a Duna—Tisza-csatorna megépítésének tervezete. Ha ugyanis kellő állami támogatás mellett a már e helyen'ismertetett csatornát megépítjük, ugy oly óriási berendezkedést létesítünk, amely lehetővé teszi, ujabbi jelentékeny berendezkedések nélkül a lecsapolás terveit is keresztülvinni. Szinte önként adódik meg ez esetre a lecsapolás módja. Az egyes tavaknak kis csatornákkal egymással való összeköttetése és azoknak a nagy csatornába való bevezetése, valamint az ezen kis csatornák mentén létesülő öntözési berendezkedések kiépítése ; a nagy csatorna ásása folytán kikerülő óriási mennyiségű termőföldnek kellő elhelyezése; az ezen célt gyorsabb, olcsóbb és gazdaságosabb elérése érdekében létesítendő Alföldi gazdasági (kis-) vasút megépítése, amely az egész Alföldet behálózná és közlekedését gyökeresen megjavítaná: mind olyan dolgok, amelyek magával a nagy mü létesítésével, a Duna—Tisza-csatorna megépítésével oldódnak meg, mert azok ezen vállalkozásnak természetes velejárói, folyományai. Vagyis egészen bizonyos, hogy az Alföld vadvizeinek lecsapolása, tavainak és hozzákapcsolódó mocsarainak levezetése az Alföld és egyben a jövő Magyarország közgazdasági életének egyik főfontosságu kérdése, amelynek gyökeres megoldása nélkül az imminens fontossággal rendelkező többtermelés kérdése sem oldható meg. Ezen kérdés önálló megoldása azonban sokkal költségesebb, semhogy nem volna előnyös azt egy még fontosabb kérdéssel, a Duna-Tisza-csatorna megépítésével egybekötni. E kettőt összekapcsolva, a nagy müvet egyszerűsítjük, gazdaságosabbá tesszük, mert mindenikből már a munka előrehaladásával párhuzamosan sajtoljuk ki és teremtjük meg az egyes, külön-külön is elég fontos munkálatokhoz szükséges alapokat és az egyiknek teljes befejezte jelenti a másiknak befejeztét "is, mindkettő pedig nemzeti vagyonunkat óriási mértékben emeli, jövedelmezőségét pedig határtalanul fokozza. Abból a rengeteg energiából, amelyet végeredményében a Duna— Tisza-csatorna megépítése nyomán keletkező vízesésből nyerünk, megkapjuk még a szükséges hajtóerőt az Alföldet behálózó gazdasági vasúthoz is. Ezen tervek gazdaságos keresztülvitele és megoldása után a szép Alföldön nem fog folt-folt mellett fehérleni és e gyönyörű terület helyenkinti terméketlenségét, kulturátlanságát jelezni, hanem lesz •egy gyönyörű nagy paradicsom, amelyet csatornák átszelnek, öntözési berendezkedések az Időjárás mostohaságai íölé helyeznek, vasút pedig a gyenge lábon álló közlel&lést elősegíti és főleg jól megoldja azt. Ulain Ferenc az ügyészségen. (A Szeged budapesti tudósítója jelenti telefonon.) A budapesti főkapitányságon ma délelőtt befejezték a nyomozást a legújabb puccs ügyében. A nyomozás utolsó fázisa kiderítette, hogy a puccs-urak a Szemere-Kör Üllői-uti helyiségében jöttek össze. A leleplezés előtti napokban a társaság permanenciában volt és az utolsó három tanácskozási napon egy szélesvállu, alacsony, őszbevegyülő bajuszu ur is ott ült a tínácskozásokon — mint a bajorok mondták — leszerelt bajor hadseiegbeli őrmester, most érkezett különös megbízatásokkal Bejorországból és aki nem volt más, mint az államrendőrség egyik kitűnő, elsőrangúan képzett detektivje. Vallani Ulainék ma sem akartak. A hozzájuk intézett kérdésekre rendszerint fölényes mosolylyal feleltek, majd Ulain kijelentette, hogy „esküje megtiltja, hogy az ország érdekében tett lépéseit akár a rendőrségnek is elárulja Azt hangoztatta, hogy ha „feloldják", akkor készségesen áll majd a rendőrség rendelkezésére. Mára kiderült az is, hogy az a két ügyes államrendőrségi detektív, aki beférkőzött Ulain, illetve Bobula kegyeibe, mindenről a legpontosabban volt informálva. A puccsisták minden lépéséről állandóan tájékoztatták fölöttes hatóságaikat, ugy hogy a miniszterelnök már na poskal előbb értesült Uiain utazásáról. A de ektivek az üléseken hallották sz elkészített szerződés szövegét is, amelyet Ulain magával akart vinni Hi'lerhez és amit a rendőrség emberei a vonaton fartott motozásnál meg is találtak. Ulain a kabátja bélésébe bevarrva akarta kivinni a szerződést és ennek az aktusnak a kereszlü1vitelével azért bizták meg, mivel ő nemzetgyűlési képviselő és a mentelmi jog védi minden motozástól. A kiküldött iendőröknek a vona'on már könnyű dolguk volt. Színié előre pontosan kiszert pezett scenárium alapján történt minden. Ulain felszáll! egy I. osztályú fülkébe, nyugodtan elhelyezkedett, a vonat elindult. Ahogv a vonat elindult, Hegyeshalomra feladták Wölfi rcndőrtanácsoBnsk a táviratot: „Útban, rendben." A belügyi nyomozÓDSztálv deiektívjei Wölfi tanácsos vezetésével két órával előbb érkeztek , meg autón Hegyeshalomra, mint a személyvonat. Amikor Ülain vonata megérkezett, sietve felugráltak a detektívek az I. oezályu vegonba és felnyitották a fülke ajtaját. Wöifl tanácsos egy szót sem szólt, a defe*ktiveknek nem is kell inté?, mielőtt még egyetlen szót szólhatott volna Ulain Ferenc, aktatáskáját, böröndjeit kivitték a detektívek a vonatból es a halálsápadt ember elé odaállott Wölfi tanácsos: — A be üeyminiszter ur utasilására megkell utazását ízadiania a képviselő urnák és velünk visszatérnie Budapestre. A vonaton meg sem motoztatta, csak egyenesen előállíttatta a belügyi nyomozóosztály hivatali helyiségébe. Itt bevitték Ulain Ferencet Czövek Síndor ketüleii főkapitány szobájába Mielőtt Ulain még esy szót szóihalott volna, Czövek rászólt: — Az okmányt kérem adj^t elő. Ne kelljen nekünk személyi motozást alkalmazni. Egy pillanatig csönd. Ulain látja, hogy a rendőrség emberei mindent tudnak, szó nélkül felszakítja a kabátja bélését és átadja az okmányt. Az aktatáskából előkerül még az a különös dosszé is, amely az Eskütt- ügyre vonatkozik és amellyel ugylátszik, egyes politikusokat akartak uralomrajutásuk után meg félemlíteni. Kiket akartak letartóztatni. A rendőri nyomozás mtgállapitoita — mint tegnap már jelentette a Szeged —, hogy a puccsistáknak egy fekete listájuk is volt. A min'sziereken kivüi öasze akartak fogdosni harminc képviselőt, élükön Apponyi Alberttal, közöttük huszonkét szociáldemokrata képviselőt, az elsők közölt Vázsonyi Vilmost, Horváth Zoltánt, Szilágyi Lajost, Rassay Károlyt, Rupert Rezsőt, Drózdy Győzőt, Ugrón Gábort és Fábián Bélát. Ezalalt az idő alatt sz összes nagybankok igazgatóit, a közéletben szerepet játszó összes liberális embert ket összefogdossák és egyelőre őtizletésükről gondoskodnak. Ezután egy nagyon érdekes dolog következett volna: Táviraa értesítés megy Alianc Izraelitnek, hogy járjon közbe az uj magyarországi kormány azonnali elísmeréseért a kisántántnál és akadályozzon meg minden beavatkozási akciót, mert ellenkező esetben 24 órán belül az ország területén minden zsidót kiirtanak. Héjjas Iván is? Ma délelőtt kihallgatták a rendőrségen Fáy Gyulát is. É.dekes, hogy egy tanúvallomás alapján jegyzőkönyvbe került Héjjas Iván neve is, akit ebben az ügyben a rendőrség ki akar hallgatni. Ma délelőtt meg is idézték Héjjast ebben az ügyben. Az igazságügyminiszter Ulain fogvatartásáról. Nagy Emil igazságügyminiszter ma a következő leiratot intézte a budapesti ügyészség vezetőjéhez : A budapesti kir. államrendőrség feliratáról Méltóságod bizonyára tájékozódva van. Folyó évi november 7 én lázadásra irányuló szövetkezés bűncselekménye miatt tettenérés közben elfogták Ulain nemzetgyűlési képviselő urat. Alkotmányos szabályaink értelmében ez a letartóztatás mentelmi jog sérelmét nem jelenti, ugyancsak jogszabályaink értelmében a tettenérés esetében bekövetkezett letartóztatás esetében a nemzetgyü'és van jogosítva határozni. Értesítem arról Méltóságodé, hogy a minisztertanács határozala alapján a miniszterelnök ur Őnagyméltóságától atiratilpg küldte a nemzetgyűlés elnökéhez, amelyben az esetet előterjeszti és a szabályok értelmében vaió eljárás lefolytatását kéri. Addig is azonban, amig a nemzetgyűlés teljes bizottsága a fogvatartás tekintetében határozna, a minisztertanácstól nyert felhatalmazás alapján aziránt keresem meg Méltóságodat, hogy Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő ur továbbra is fogvatartassék. Nagy Emii s. k. Átkísérték Ulainékat az ügyészség fogházába. Ma délelőtt közölték Ulainékkal a letartóztatásukról szóló végzést, majd a déli órákban Ulaint, Szemerét és Bobulát átkísérték a pestvidéki ügyészség fogházába. Ulain es társai minden feltűnés nélkül, majdnem észrevétlenül hagyták el fél 1 és háromnegyed 1 óra között a főkapitányság épületét. A puccskísérlet három vezetőjét autón vitték át a pestvidéki királyi ügyészség Fő-uti fogházába. Polgári ruhás detektívek kisérték a társaságod A pestvidéki törvényszék fogházában a fogházgondnok Ulainékat felkísérte a IV. emeletre, annak a részére a fogháznak, ahol a legitimista foglyok is elhelyezést nyertek annak idején. Kik voltak a rendőrség őrizetében ? Ma délelőtt végre meg lehetett állapítani, hopy a puccsal kapcsolatban tulojdonképen kik voltak azok, akik ma délig a rendőrség őrizetében voltak. Ezek .szerint őrizetben voltak: Ulain Ferenc nemze'gyülési képviselő, Bobula Titusz amerikai állampolgár, dr. Szemere Bála főorvos, dr. Dániel Sándor, az Ébredők ügyésze, Homonnay Jenő szobrászművész, Trenkó Béla bútorkereskedő. Ezen hat őrizetbe vetfen kivüi az eddigi rendőrségi nyomozás kétségtelenül kiderítette, hogy ők a fegyveres puccs tervezésében vezetőszerepet játszottak. Ezenkívül még három ember van a rendőrség őrizetében. Statáriális eljárás? A MOT. jelenti hivatalosan: Egyes lapokban az Ulain-üggyel kapcsolatban közlemények jelentek meg arról, hogy Ulain Ferenc és társai felelt a statáriális biróság fog ítélkezni. Illetékes helyen erre a kérdésre vonatkozólag a következő felvilágosítást adlák: Miután a fennálló törvényes rendelkezések értelmében ugy a lázadás, mint a lázadással való szövetkezés esetében is az illetékes hatóságoknak a statáriális eljárás szabályait kell alkalmazni az eljárás bevezetésénél, természetes, hogy ez az Uloin-ügyben is csak igy történhet. Abbó! a körülményből azonban, hogy ezt az eljárást statáriális alapon indították meg, nem következik még, hogy az illetők felett a statáriális biróság fog ítélkezni. Amennyiben ugyanis a lefolytatott vizsgálat folyamán a kir. ügyész oly momentumokat állapitana meg, amelyek indokolttá tennék, hogy az ügy a statáriális biróság elöl elvonassék s a rendes bíróság elé utaltassák, amint az legutóbb az Andrásay—Rakovszky ügyben is lörtént, ez eset-