Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-08 / 254. szám

SZfi OH D Szeged, 1923 november 8. A Kúria megsemmisítette Nagy Sándor és Kopornyik Mária Ítéletét (A Szeged tudósítójától.) Emlékezetes még az a szenzációs gyilkosság, amelynek hősei, Nagy Sándor és Kopornyik Mária, már két izben állottak a szegedi biróság előtt. Nagy Sándor még 1922 juniusában Hódmezővásárhely mellett levő tanyáján megfojtotta Kovács Gáspár jómódú gazdát. A rendőri nyomozás kiderítette, hogy Nagy Sándor junius 12-én az esti szürkületben átment a Kovács-tanyára, bezörgetett az ablakon és mikor a lefeküdni készülő Kovács Gáspár kijött a tornácra, megragadta, az istálló ajtajáig vonszolta, a földre nyomta, a mellére térdelt és megfojtotta. A gyilkos a holttestet bevonszolta az istállóba a lovak közé, hogy azt higyjék, Kovácsot a lovai rúgták agyon. Amikor a rendőrségen először kihallgatták, azt vallotta, hogy őt a gyilkosságra Kopornyik Mária beszélte rá, aki régebben vadházasságban élt Kováccsal, de akivel egy idő óta rossz viszonyban volt a gazda. Előadta még, hogy Kopornyik Mária többizben kínált föl neki jutalmat, ha elteszi láb alól Kovács Gáspárt. A vallomások alapján az ügyészség vádat emelt Nagy Sándor ellen gyilkosság büntette miatt, Kopornyik Mária ellen pedig gyilkosságra való felbujtás büntette miatt. A szegedi törvényszék Vi/d-tanácsa még az elmúlt télen tartotta meg ebben az ügyben a főtárgyalást és Nagy Sándort bűnösnek mondta ki szándékos emberölés bűntettében s ezért nyolc évi fegyházra ítélte. Kopornyik Máriát pedig bűnösnek mondta ki a gyilkosságra való felbujtás bűntettében és ezért 15 évi fegyházbüntetést szabott rá. Felebbezés folytán az ügy a tábla elé került, ahol juniusban tartották meg a főtárgyalást. A tábla megváltoztatta a törvényszék Ítéletét és Nagy Sándort 15 évi fegyházra Ítélte gyilkosság miatt a 92, szakasz alkalmazásával. Kopornyik Mária büntetését helybenhagyta. Az ügyész ekkor semmiségi panaszt jelentett be a 92. szakasz alkalmazásáért. Kopornyik Mária védője pedig ugyanfsak semmiségi panaszt jelentett be azzal az indokolással hogy a tábla nem hallgatta ki azokat a tanukat, akik vallomást tettek volna, hogy milyen viszonyok között élt Kopornyik Mária. A védő kifejtette itt még azt is, hogy Kopornyik Mária ellen csak Nagy Sándor vallomása szól, azonban ő is visszavonta azt a főtárgyaláson. A bünügy igy a Kúria elé került, ahol ma délelőtt tárgyalta Rátz Zsigmond, a Kúria másodelnökének tanácsa. A vádat Polgár Viktor koronaügyész képviselte, a védelem részéről dr. Eisner Manó jelent meg. A koronaügyész és a védő felszólalása után a felsőbíróság határozathozatalra vonult vissza. Harmincötperces tanácskozás után Rátz Zsigmond a következő határozatot hirdette ki: A Kúria megsemmisíti mind a két alsóbiróság Ítéletét és uj főtárgyalás megtartását rendeli el, azzal a meghagyással, hogy a védelem által megjelölt irányban egészítse ki a bizonyítási eljárást, illetőleg ezen a tények megállapítását vegye fel. A határozatot a Kúria azzal indokolja, hogy Kopornyik Mária bünnősségét csak Nagy Sándor terhelt vallomása igazolta, megnyugtató ítéletet csak akkor lehet hozni, ha a bizonyítást ebben az irányban is lefolytatják. Igy tehát ez a nagyszabású bünügy ismét a szegedi törvényszék elé kerül, hogy végleg világosságot derítsen a gyilkosság minden részletére. „Megteremtjlik a tiszaparti magyar Göttingent.. (A Szeged tudósítójától.) Mint tegnap jelentette a Szeged, gróf Klebelsberg Kutio kultuszminiszter Szegedre érkezett, hogy résztvegyen azon a doktoravatáson, amelyen Haubert Csmilló hirlapirót tüntették ki kormányzói gyűrűvel. A nagyszabású üinepség szerdán délelőtt ment végbe a Ferenc József Tudományegyetem aulájtóan. A termet zsúfolásig mtgöliő közönség előtt az avatóüinepség tradicionális keretek között kezdődőit meg. Dr. Veszprémy Dezső rektor nyitotta meg az ünnepi közgyűlést, majd dr. Ereky István jogkari dékán terjesztette elő az ünnepélyes ülés tárgyát, ismertetve Haubert Camillo iskolai és egyetemi pályafutását, kitüntetéses vizsgáit és azon érdemeit, amelyek öt a sub auspiciis doktoravatásra méltóvá tették. Végül a fekete diszmagyarban megjelent dr. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter nagyobb beszéd kíséretében nyújtotta át a kormányzó vasgyürüjét Haubert Camillo doktornak. A kultuszminiszter többek között a következőket mondotta: — Az avatás a kormányzó ur Őfőméltósága vasgyűrűjével történik. Gyönyörű ötlete volt kormányzó urunknak, hogy az ország mai súlyos helyzetében nem aranyba foglalt gyémántgyűrűi fd, azt adhatott a régi Nagymagyarország. — A régi, a Nígymagyarorszég nagyobb volt, mint Itália. És mégis talán nem fejtettük ki egészen azt az erőt, amelyre szükség lelt volna, mert igaz, hogy bizonyos fokig a legtöbb ember teljesítette a maga kötelességét. Látíunk 60—70—80 százalékos kötelességteljesitést. Vlgűl az összeomlás szükségességéről beszélt Veszprémy Dezső rektor mondott azután buzdító szavakat a jelölthöz. H— Itt a 7/szű-partján meg fogjuk alakítani a magyar Göttingent.. Az ünnepség után audencia volt, majd díszebéd volt a Tiszában. A pohárköszöntők utáa a kultuszminiszter kijelentette, hogy biztosítja Szeded városát, hogy amíg ő miniszter, addig szó sem lehet arról, hogy a vidéki egyetemeket takarékosság címén beszüntessék. Utal Göttingen példájára, mely egy kisebb vidéki város és a német matematika és természet*uiomány bámu'atos fellendülését is ennek köszönheti. Itt a Tisza partján meg fogjuk alakítani a magyar 2 Házkutatások és örizetbevételek. A magyar Hittler-csoport Magyar Kultur Liga cim alatt tömörült és ennek az egyesületnek Uiainon kivül Szemere Béla ismert ébredővezér volt a vezetője. A főkapitányságra szerdán este Szemerét is előállították. Kihallgatása után az ébredőknél házkutatást tartottak. A magyar Hittler-csoportnak hivatalos lapja is volt: az Amerika nevü bizonytalan időben megjelenő lap. Ennek a szerkesztőit is előállították a főkapitányságra, ahol kihallgatták is őrizetbe vették őket. Mint sikerült megtudni, az egyik szerkesztőt Pobulának hívják. A Magyar Kutlur-Liga rengeteg pinzt kapott Münchenből és ebből toborozta híveit. A magyar Hittler-csportnak Uiainon és Szemerén kivül mig nyolc vezetője volt, ezek azonban még nem szerepeltek politikai mozgalomban. Lakásukon házkutatást tartottak, de nem találták őket otthon. Remélhető, hogy holnap délelőttre ezeket is előállítják. A nyomozás különben a legnagyobb titokban folyik, a sajtó képviselőivel nem közölnek semmit. Ulain Ferenc az éjszakát a főkapitányságon, Vogel rendőrkapitány 346-os szobájában tölti el. Állandóan két defektiv tartózkodik mellette. Eckhardt Tibor véleménye. Eckhardt Tibor az Uiain-üggyel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette: — Valósággal konsternálva vagyok ettől a törvinytelensigtől. Ulain közölte velem, hogy Bécs felé u aztában, a határon valósággal megtámadták a hatósági közegek és összes iratait elszedték. Tanácsokat kért tőlem, hogyan juthatna ismét birtokukba. — Ulain letartóztatásának okáról az a feltevésem, hogy amikor a jóvátiteli bizottság küldöttei megirkeztek a fővárosba, Bethlen István bizonyitikokat akart szolgáltatni arról, hogy a nacionalistákkal vigleg le akar számolni. Ezért kell most Uhinnak börtönbe jutnia. Horogkeresztesek Budapesten. Éjjel két órakor a Szeged budapesti tudósítója még a következőiét jelenti: A rendőrség már napolt óta figyeli a pályaudvarokat, ahova kisebb nagyobb csoportban irkeztek Bajorországból fiatalemberek. Megr állapították, hogy ezek a bajor horogkeresztesek közül valók, mert — mint munkanélküliek lépték át a határt, azonban Budapesten a kötelező rendőrségi jelentkezést elmulasztották. A motozások alkalmával rengeteg pinzt találtak náluk. Kiderítették, hogy különféle üléseket tartottak, amelyen több politikus is résztvett. A rendőrség előállított egy német nyelven beszélő fiatalembert, akiről kiderült, hogy magyar. Elmondta, hogy a bajor horogkeresztesek itt akartak működési teret biztosítani maguknak. Kihallgatása során került Ulain neve forgalomba. Ulain kihallgatása este nyolc óráig tartott, amely u'án nem bocsátották szabadon. Az éjszakai órákban a rendőrsig emberei számos fegyverraktárt fedeztik fel. A zsivány. Eddig ebben az újságban minden előadott darabról a színházi rovatban irtak. Most egy színdarabról van szó, amelyet többé nem játszhatnak a szegedi színházban és én tárcát írok róla. A szerkesztő lelke rajta, aki azt kérte tőlem, hogy csevegjek egy tárcát valami aktuális szegedi témáról. A zsivány-1 nem olvastam. Nem láttam. Láttam azonban, hogy a közönség hangversenyről és kávéházakból tódult az előadására. És hallottam, hogy disznóságok vannak benne. Tapasztalni lehetett végre, hogy közönség és sajtó egykedvűen tért napirendre a további előadások betiltása fölött. Magamnak se célom e betiltás helyességét, vagy helytelenségét vitatni. Jól tudjuk, hogy mi az éjjeli előadások célja és azt is tudjuk, hogy este 11 órakor nem Ibsen, a moralista, csinál zsúfolt házat. Egészen azonban még sem szabad megfeledkezni róla, hogy városi színházról van szó. Egy olyan intézménynek, amely ezt a jelzőt viseli, nem minden konveniálhat, amit megengedhet magának egy magánszínház. Nem konveniálhat például az sem, hogy gyakori rendőri beavatkozásokra adjon alkalmat' Tavaly, egy egészen terméketlen rezsim alatt, betiltotta a rendőrség a hires Tüzek előadását. A dolog nagy port vert fel, pesti lapokban is foglalkoztak vele. Az akkori igazgató, az eddig lezajlott idei színházi események is emellett szólnak, méltatlannak bizonyult arra, hogy a szegedi szinház élén álljon. Mégis azt kell mondanunk, hogy az akkori rendőri intézkedés elhibázott volt | és a darab félreértéséből származott. A Tüzek . európai karrierje nem az író, hanem nagy színének sikere. Nem az a kiváló darab, aminőnek mondják. A tendencia, amelyet belemagyaráznak, nem erkölcstelen. Szerintem azonban ez a tendencia sincs meg benne. A Tüzek annak az egy nőnek a drámája, akiről a szerző ír, amit maga ez az idegbeteg nő mond meg a darab utolsó jelenetében. Természetesen egészen máskép áll a dolog A zsivány-nyal. E második betiltás után mégis meg kell kérdezni: a tanács és a szinügyi bizottság, vagy pedig a szegedi államrendőrség erkölcsrendészeti osztályának felügyelete alatt áll-e a szegedi városi szinház műsora? E sorok írója nem a rendőrség, hanem a tanács és a szinügyi bizottság magatartását perhorreszkálja. Mért nem hangzott el hivatalos tiltakozás a Tüzek betiltása ellen és miért hagyták a városi színházra zudulni azt a szégyent, hogy indokolt rendőri intézkedés távolítsa el onnan a brutálisan közszemlére tett ágyat ? Az úgynevezett kulturhivatásról, különösen vidéki színházakkal kapcsolatosan, sokat hallunk beszélni. Szemben áll ezzel az a másik álláspont, amely szerint a nézőterek felnőtt tömegei felett ne gyámkodjanak, se a rendőrség, se a tanács, se a szinügyi bizottság. A kulturhivatást és a nemzeti miszsziót legtöbbször a vidéki színigazgatók tagadják meg. De hivalkodni is legtöbbször ők szoktak vele, hiszen e küldetésükre appellálnak, valahányszor arról van szó, hogy egy-egy nagyobb vidéki városI ban még egy szinház létesüljön és valahányszor milliós segélyekért beadványoznak. A nézőterek tömegeit tetszése szerint traktálhatja egy magánszínház . A városi szinház vezetésben, műsorban, előadásban köteles tartani egy bizonyos nivót. Valószínűtlen például, hogy a budapesti Nemzeti Szinház éjjeli előadásokat tartson. A szegedi városi szinház tarthat. De a darabok megválogatásánál az igényeket nemi szállíthatja le odáig, hogy egyetlen színpadon próbálja meg felvonultatni világvárosok legkülönbözőbb színházainak termékeit. Most még jön az erkölcs. Aki csak valamit is konyit a művészethez, az tisztában van vele, hogy a szó polgári értelmében vett erkölcsről ezen a téren beszélni sem lehet. Könnyű lenne a szenteskedők és egészen laikusok részére ezt a tételt világirodalmi példákkal bizonyítani, de az ilyen munka túllőne a zsiványkérdés jelentőségén és messze meghaladnám vele e kis irás számára előirt terjedelmet. Az iménti tétel azonban nem jelenti, hogy például irodalom cimén szinpadképessé lehetne tenni minden meztelenséget és trágárságot. Akiknek ez kell, azok nem kíváncsiskodnak az irodalom után. Legyen izlésük szerint. A városi szinház azonban nem igazodhatik ehhez az ízléshez, még pedig nem erkölcsi, hanem művészi okokból. Akik izgulni képesek és szeretnek idegen hálószobák izgalmainak brutális feltárásáért, azok adjanak pénzt össze, csinálják meg a második szegedi színházat és a Zsivány-1, meg a hasonlé zsiványdarabokat játszassák ott. Kézai Simon.