Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-04 / 251. szám

Saseged, 1921 november 7. SZEGED Veszélyben a görög kiráSy élete. A görög körüket rendkívül nyugtalanítja a király sorsa' Londonba ugy tudják, hogy a királyt a palotában valósággal fogva tartják. A belgrádi utat sem engedték ineg neki, mert állítólag attól félnek, hogy a külföldön összeesküvést szőhetne a mai görög rendszer ellen. Egyébként a lapokban a következő közlemény jelent meg: A britt ügyvivő kijelentette, hogy Görögország belső ügyeibe semmiféle módon nem szándékozik beleavatkozni, még tanácsot sem akar e tekintetben adni. E kijelentése után a görög kormány kérésére közölte kormánya nézetét, amely nemrég jutott tudomására s amely a következőkben foglalható össae: Az angol kormányt éléüken nyugtalanítaná minden oly forradalmi mozgalom, amely a dinasztia bukását eredményezné. Az angol " kormány azt hiszi, hogy ha Görögország jelenlegi kormánya ilyen intézkedéseket tenne, ezáltal hazája jövőjét súlyosan veszélyeztetné. A lapokban továbbá közlemény jelent meg, amely szerint a jugoszláv követ Pangaulos tábornokkal folytatott barátságos megbeszélésében kifejtette, hogy a Görögországban lejátszódó események folytán a SHS királyságban nyugtalanság érezhető. E nyugtalanság oka a két ország szomszédos helyzetében és a Jugoszláviát Görögországgal egybekötő nagy közgazdasági érdekekben rejlik. Szegeden. Titkos (A Szeged tudósítójától.) Sok szó esik mostanában országszerte bizonyos „titkos társaságokról". Ezelőtt is beszéltek róluk — a fogakim nem ismeretlen az ortzág közvéleménye előtt —, de illetékes helyen állandóan tagadták létezésüket, pedig egy-egy kakaóval töltött bomba gyilkos robbanásának néha elég alapos bizonyító ereje volt, — de csak az ország közvéleménye előtt. Most azonban, majdnem váratlanal az illetékesek is megcáfolták önmagukat. A cáfolat pregnáns voit és ha nem érkezik ilyen későn, talán az is bombaként halott volna. Ezt a cáfolatot az a rendelet foglalta magában, amely a közelmúlt napokban jelent meg. Gróf Bethlen litván kormánya adta ki. Ez a rendelet elég szigorú hangon megparancsolja, a közalkalmazottaknak, hogy minden néven nevezendő titkos egyesületből haladéktalanul lépjenek ki és lépjenek ki azokból a belügyminiszterüeg jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező, de nem titkos egyesületekből is, amelyek esküt, vagy fogadalmat kívánnak tagjaiktól. A kemény hangú rendelet megjelent, az ország pedig elcsodálkozott fölötte. A csodálkozásokban kellemetlen kérdesek rejtőztek, kérdések, amelyek feleletre sem várnak, mert hiszen maga a rendelet és a rendelet mögött álló kormány felel rájuk: Hát mégis csak vannak titkos alakulatok ebben a titokmentes országban? Hát mégis vannak olyan nem titkos, sőt belügy miniszter Heg jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező egyesületek, amelyekben a tagok szent fogadalommal fogadják, hogy magatartásukkal állandó ellentétben állnak majd azzal, amit állami és társadalmi rendnek, vogy röviden belső békének, konszolidációnak neveznek ? És vannak közalkalmazottak, akik olyan fogadalmat tettek, amely ellenkezik hivatali rskfljükkel . . .? A rendelet őszinlén megfel a kérdésekre. Elárulja, hogy minden előbbi tagadás ellenére is léteznek azok a bizonyos titkos alakulatok és exi8tálnak olyan jóváhagyott alapszabályokkal biró egyesületek, amelyek a fennálló államrenddel ellenkező magatartást kívánnak tagjaiktól. Csak eggyel marad ?dós a rendelet. Nem sorolja fel névszerint a célba vett alakulatokai és igy a végrehajtó hatóságokat bizza meg kinyomozásukkal. Mivel pedig a rendelet hatálya az ország egész területére, igy Szegedre is kiterjed, kérdést intéztünk a polgármesterhez, mint a Szegeden működő egyesületek felügyelő és nyilvántartó hatóságához: — Vannak-e Szegeden ilyen titkos alalulatok ? — Tessék ? Titkos alakulatok ? — Riadt fel a polgármester. Hogy vannak-e? Nem tudok róluk. Majd ha a rendelet végrehajtási utasítása is itt lesz, akkor utána nézek. — Ha megérkezik a végreh3jtási uiasitás, hogyan történik meg a végrehajtás. — Felszólítom a városi alkalmazottakat, hegy a titkos és kifogásolt egyesületekből fegyelmi terhe méle't haladéktalanul lépjenek ki, — Hát vannak titkos egyesületek Szegeden? — Vannak ... Egy szegedi pénzintézet, ahol régebben ruhabetétet is elfogadtak és egy jótékony intézmény épületének falai sokat mesélhetnének róla. De a falak némák és süketek, nem igen mondanak el semmit. Mi sem mondunk el mindent, amit tudunk, csak annyit, hogv nyomra vezessük Szeged város polgármesterét, hogy kezére járjunk, amikor hozzákezd majd a rendelet végrehajtásához. Mert van Szegeden titkos alakulat. Széltében, hosszában beszélnek róluk. Éppen ezért nagyon codáljuk, hogy a polgármester nem tud róla ... Tagjai a köztudatban „bajtársasakként szerepelnek. Körülbelül százhetvenen vannak. Négy évvel eze'őtt tömörültek — szép, hazafias volt a zászlójukra írt jelszó, olyan, hogy minden jóérzésű magyar ember gondolkozás nélkül elfogadhatta — és Gömbös Gyula volt a kapitány. 0 vetette el a rejtelmes magot a szegedi homokba. A mag azóta csirázi*, össze-vissza kuszált hajtásai a föld alatt tekeregnek, de a föld fölé, ahol világos van néha, nem bújnak elő. A régi rzép jelszó megmaradt ugyan, de csak takarónak. Mögölte olytn emberek szövetkeztek, akik nagyon szeretnének érvényesülni, de önerejükből képtelenek erre, akik lemaradtak arról a szekérről, amely négy év előtti bajtársuk közül többet fölragadott a hatalom polcára. A jelszó azért megmaradt — csaléteknek. Sok jóhiszemű ember bódul tőle közéjük és egyéni törekvéseiknek szolgál vek eszközéül. Mert a bajtársak százhetvenen vannak ugyan, de a törzs — jóval kevesebb és nem közli terveit a be nem avatott bajtársakkal. Azok csak a parancsokat teljesitik, szavaznak, ha kell, deputációznak is néha, harcolnak a kijelölt ellenféllel és akciókban vesznek részt az előttük ismeretlen, szép jelszavakkal leplezett célért. Nagyon titokzatosak és szertartásosak egyébként. A szabadkőművesek általuk elitélt szertartásait lesték el és alkalmazzák. Működésűk sokszor moziszerű. Például : Szürkület. A város felett barna ködök suhannak el. A nagykörű* fái közölt már fészket rakott az éjszaka. A néma intézet komoran bámul maga elé. Az ablakok némák, a kapu titokzatos. Lassan, séíáló lépésekkel közeledik ' valaki. Bő felöltőjének feltűrt gallérja eltakarja jj az arcát. Elsétál a kapu előtt, néhány sz.iz métert megy előre, majd visszafordul. Körülnéz. Nem lát senkit a közelben. Botjával halkan kopogtat az ajtón. Csend. Néhány másodperc múlva az ajtó kinyilik, némán, nesztelenül és a vendég eltűnik mögötte. Nemsokára jön a második. Alacsony, zömök ember. A járása sebesebb, de az óvatossági rendszabályokat betartja azért ő is. A néma ház néma kapuja gyakran nyílik és zárul, a fokozódó sötétségben elmosódnak az érkezfk kontúrjai. Aztán ismét csend. Sokáig nem mozdul semmi, csak néha zizeg valami a levegőben. Talán egy-egy elhalt falevél Később — mtr egészen fekete az este —, amikor ismét nyílik az ajtó. Egyenkint, ritkásan távoznak a vendégek. Cipőjük é'esen kopog a kövezeten. De mit akarnak ? Mirevaló ez a nagv óyatosság, ez a rettenetes titkolódzás? Hiszen a : rémregények katakombáiban ember, társadalom ' és államellenes össz?esküvéseket főzlek ki ilyen l módrn. Ezek az utak azonban egyíől egy g hazafias, nemzetmentő, konstruktív polgároknak vágják magukat. És mégis a sötétségben bujkálnak, pedig a nemzetet csak nem kell véka alatt menteni ? Ezek az urak közismert személyiség a városban. Vezető á'lásban levő fő tisztvise ők és tekintélyes polgárok, akik nincsenek megelégedve jelenlegi pozíciójukkal. Testvéreknek titulálják egymást. Egyik legújabb tagtársukat, aki nagyon vezető szerepjt játszik a viros életében, a következő szép szs- l vakkal üdvözölték, amikor először jelent meg körükben. — Üdvözlünk X. Y. testvér. Bevalljuk, csalódtunk benned, de kellemesen csalódtunk. X. Y. úrban nem csak ók csalódtak, nem c?ak a bajtársak ... A testvérek mindent eltanultak az átkos és bűnös szabadkőművesektől, a szertattásokat, a titokzatosságot, csak egyet nem tudtak eltanulni : A titokban való jótékonykodást. De azért nyíltan sem jótékonykodnak — nehogy ez legyen árulójuk. Működésük azért még sem maradhat titokben. A tekervényes csírázás néha megrepeszti a talaj felszínét. Gyakran íruló jelenségek mutatkoznak. Csak meg kell figyelni őket. Amikor például hasonló ügyeknél mindig ugyanazok a közismert bajtársak lépnek akcióba. A polgármester — ha arra kerül a sor — ezen a nyomon elindulhat... Öt vállalat már épiteni akar. (A Szeged tudósítójától.) Szerdán délelőtt — mint ismeretes — a szegedi kereskedelmi és iparkamarában értekezlet volt az építkezések megindítása ügyében. Az értekezleten az a felfogás akkuit ki, hogy a kormány által biztosított kedvezmények felhasználásával az építkezést Szegeden is meg kell indítani. Az olyanok, akiknek a szükséges telek rendelkezésükre álp, a Pénzintézeti Központtól maguk is igényelhetik a kedvezményeket, viszont az olyan vállalatok és kereskedelmi cégek, amelyek alkalmazottaik számára akarnak lakást épiteni, több lakást magában foglaló bérház építésére is egyesülhetnek. A szerdai értekezlet hat tagu előkéfziő bizottságot küldött ki, amelynek tagjai Körmendy Mátyás, Ottovay Károly, dr. Pálfy József, dr. Tonelli Sándor, Vértes Miksa és Wimmer Fülöp. Ez a bizottság abban állapodott meg, hogy a bejelentések a kamarához küldendők és november tizedike után a kamara fogja sz előkészítő bizottságot és a jelentkezőket összehívni ülésre. Megkérdeztük dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárt, hogy az értekezlet óta történt-e jelentkezés a kamarában? Kérdésünkre a kővetkezőket mondotta: — A felhívás kibocsátása nyomán történi jelentkezések legjobban mutatják, hogy Szegeden milyen nagy szükség van építkezésre. Három iparvállalat és két kereskedelmi cég már bejelentette, hogy részt kíván venni az építkezési akcióban, azonkívül már többen fordultak felvilágosításért a kamarához, hogy milyen feltételek mellett tophatnák meg a hatvanszázalékos hi.elt egyéni építkezések lebonyolítására. Nagyon fontos, hogy az összes érdeklődők november tizedikéig közöljék a kamarával bejelentéseiket, mert azután kell a költségvetést egy csoportban elkészíteni és a terveket az államépitészeti hivatalnak bemutatni. Magától értetődik, hogy ebben az épitési akcióban az az ipar és kereskedelmi érdekeltségeken kivül az olyan magánszemélyek is résztvehetnek, akik eddig nem ju'Ottak lakáshoz. — A város hivatalos formában még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, jóllehet igen kívánatos volna, ha a város is belekapcsolódna az építési akcióba. A városnak ugyanis számos olyan telke van a belvárosban, amelyek erre a célra kiválóan alkalmasak. B'logh Károly azt a tervet vetette fel, hogy a város, ha megalakul az épitó részvénytársaság, a szükséges telket bocsássa annak rendelkezésére és az építkezés megkönnyítése érdekéb'n a telek eladási árának behajtását halasszz arra az időre, amikor az építtetők a Pénzintézeti Központtól kapott hitelt már letörlesztették. A telek tulajdonjoga addig természetesen a városé maradna és c?ak az eladási ár megtérítése után történne meg a telekkönyvi átírás. Remélhetőleg a város hatósága minden lehető kedvezményt biztosit azok számára, akik enyhíteni akarnak a már tarthatatlan lakásínségen. MMMMMMMMMNMMMMMMMMMM Az osztrák választások végeredménye. Az október 21-iki választás végleges eredménye szerint az uj nemzetgyűlés, amelynek 165 tagja van, a következőkép oszlik meg: 83 keresztényszocialista, 68 szociáldemokrata, 12 nagynémet és két föderalista. A keresztényszocialisták ezek szerint megkapták az abszolút többséget. A polgári pártok együttvéve 29 főnyi többségbe jutottak a szociáldemokratákkal szemben.