Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-04 / 251. szám

Saseged, 1921 november 7. SZEGED Veszélyben a görög kiráSy élete. A görög körüket rendkívül nyugtalanítja a király sorsa' Londonba ugy tudják, hogy a királyt a palotában valósággal fogva tartják. A belgrádi utat sem engedték ineg neki, mert állítólag attól félnek, hogy a külföldön összeesküvést szőhetne a mai görög rendszer ellen. Egyébként a lapokban a következő közlemény jelent meg: A britt ügyvivő kijelentette, hogy Görögország belső ügyeibe semmiféle módon nem szándékozik beleavatkozni, még tanácsot sem akar e tekintetben adni. E kijelentése után a görög kormány kérésére közölte kormánya nézetét, amely nemrég jutott tudomására s amely a következők­ben foglalható össae: Az angol kormányt éléüken nyugtalanítaná minden oly forradalmi mozgalom, amely a dinasztia bu­kását eredményezné. Az angol " kormány azt hiszi, hogy ha Görögország jelenlegi kormánya ilyen intézkedéseket tenne, ezáltal hazája jövőjét súlyo­san veszélyeztetné. A lapokban továbbá közlemény jelent meg, amely szerint a jugoszláv követ Pangaulos tábor­nokkal folytatott barátságos megbeszélésében ki­fejtette, hogy a Görögországban lejátszódó esemé­nyek folytán a SHS királyságban nyugtalanság érezhető. E nyugtalanság oka a két ország szom­szédos helyzetében és a Jugoszláviát Görögország­gal egybekötő nagy közgazdasági érdekekben rejlik. Szegeden. Titkos (A Szeged tudósítójától.) Sok szó esik mos­tanában országszerte bizonyos „titkos társasá­gokról". Ezelőtt is beszéltek róluk — a foga­kim nem ismeretlen az ortzág közvéleménye előtt —, de illetékes helyen állandóan tagadták létezésüket, pedig egy-egy kakaóval töltött bomba gyilkos robbanásának néha elég alapos bizonyító ereje volt, — de csak az ország köz­véleménye előtt. Most azonban, majdnem vá­ratlanal az illetékesek is megcáfolták önmagukat. A cáfolat pregnáns voit és ha nem érkezik ilyen későn, talán az is bombaként halott volna. Ezt a cáfolatot az a rendelet foglalta magá­ban, amely a közelmúlt napokban jelent meg. Gróf Bethlen litván kormánya adta ki. Ez a rendelet elég szigorú hangon megparancsolja, a közalkalmazottaknak, hogy minden néven ne­vezendő titkos egyesületből haladéktalanul lép­jenek ki és lépjenek ki azokból a belügyminisz­terüeg jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező, de nem titkos egyesületekből is, amelyek esküt, vagy fogadalmat kívánnak tagjaiktól. A kemény hangú rendelet megjelent, az or­szág pedig elcsodálkozott fölötte. A csodálko­zásokban kellemetlen kérdesek rejtőztek, kér­dések, amelyek feleletre sem várnak, mert hi­szen maga a rendelet és a rendelet mögött álló kormány felel rájuk: Hát mégis csak van­nak titkos alakulatok ebben a titokmentes or­szágban? Hát mégis vannak olyan nem titkos, sőt belügy miniszter Heg jóváhagyott alapszabá­lyokkal rendelkező egyesületek, amelyekben a tagok szent fogadalommal fogadják, hogy ma­gatartásukkal állandó ellentétben állnak majd azzal, amit állami és társadalmi rendnek, vogy röviden belső békének, konszolidációnak nevez­nek ? És vannak közalkalmazottak, akik olyan fogadalmat tettek, amely ellenkezik hivatali rs­kfljükkel . . .? A rendelet őszinlén megfel a kérdésekre. El­árulja, hogy minden előbbi tagadás ellenére is léteznek azok a bizonyos titkos alakulatok és exi8tálnak olyan jóváhagyott alapszabályokkal biró egyesületek, amelyek a fennálló államrend­del ellenkező magatartást kívánnak tagjaiktól. Csak eggyel marad ?dós a rendelet. Nem so­rolja fel névszerint a célba vett alakulatokai és igy a végrehajtó hatóságokat bizza meg ki­nyomozásukkal. Mivel pedig a rendelet hatálya az ország egész területére, igy Szegedre is kiterjed, kér­dést intéztünk a polgármesterhez, mint a Sze­geden működő egyesületek felügyelő és nyilván­tartó hatóságához: — Vannak-e Szegeden ilyen titkos alalu­latok ? — Tessék ? Titkos alakulatok ? — Riadt fel a polgármester. Hogy vannak-e? Nem tudok róluk. Majd ha a rendelet végrehajtási utasítása is itt lesz, akkor utána nézek. — Ha megérkezik a végreh3jtási uiasitás, hogyan történik meg a végrehajtás. — Felszólítom a városi alkalmazottakat, hegy a titkos és kifogásolt egyesületekből fegyelmi terhe méle't haladéktalanul lépjenek ki, — Hát vannak titkos egyesületek Szegeden? — Vannak ... Egy szegedi pénzintézet, ahol régebben ruha­betétet is elfogadtak és egy jótékony intézmény épületének falai sokat mesélhetnének róla. De a falak némák és süketek, nem igen mondanak el semmit. Mi sem mondunk el mindent, amit tudunk, csak annyit, hogv nyomra vezessük Szeged város polgármesterét, hogy kezére jár­junk, amikor hozzákezd majd a rendelet végre­hajtásához. Mert van Szegeden titkos alakulat. Szélté­ben, hosszában beszélnek róluk. Éppen ezért nagyon codáljuk, hogy a polgármester nem tud róla ... Tagjai a köztudatban „bajtársa­sakként szerepelnek. Körülbelül százhetvenen vannak. Négy évvel eze'őtt tömörültek — szép, hazafias volt a zászlójukra írt jelszó, olyan, hogy minden jóérzésű magyar ember gondol­kozás nélkül elfogadhatta — és Gömbös Gyula volt a kapitány. 0 vetette el a rejtelmes magot a szegedi homokba. A mag azóta csirázi*, össze-vissza kuszált hajtásai a föld alatt tekereg­nek, de a föld fölé, ahol világos van néha, nem bújnak elő. A régi rzép jelszó megmaradt ugyan, de csak takarónak. Mögölte olytn emberek szövetkeztek, akik nagyon szeretnének érvényesülni, de önerejükből képtelenek erre, akik lemaradtak arról a szekérről, amely négy év előtti bajtársuk közül többet fölragadott a hatalom polcára. A jelszó azért megmaradt — csaléteknek. Sok jóhiszemű ember bódul tőle közéjük és egyéni törekvéseiknek szolgál vek eszközéül. Mert a bajtársak százhetvenen van­nak ugyan, de a törzs — jóval kevesebb és nem közli terveit a be nem avatott bajtársak­kal. Azok csak a parancsokat teljesitik, szavaz­nak, ha kell, deputációznak is néha, harcolnak a kijelölt ellenféllel és akciókban vesznek részt az előttük ismeretlen, szép jelszavakkal leplezett célért. Nagyon titokzatosak és szertartásosak egyéb­ként. A szabadkőművesek általuk elitélt szer­tartásait lesték el és alkalmazzák. Működésűk sokszor moziszerű. Például : Szürkület. A város felett barna ködök suhan­nak el. A nagykörű* fái közölt már fészket rakott az éjszaka. A néma intézet komoran bámul maga elé. Az ablakok némák, a kapu titokzatos. Lassan, séíáló lépésekkel közeledik ' valaki. Bő felöltőjének feltűrt gallérja eltakarja jj az arcát. Elsétál a kapu előtt, néhány sz.iz métert megy előre, majd visszafordul. Körülnéz. Nem lát senkit a közelben. Botjával halkan kopogtat az ajtón. Csend. Néhány másodperc múlva az ajtó kinyilik, némán, nesztelenül és a vendég eltűnik mögötte. Nemsokára jön a második. Alacsony, zömök ember. A járása sebesebb, de az óvatossági rendszabályokat betartja azért ő is. A néma ház néma kapuja gyakran nyílik és zárul, a fokozódó sötétségben elmosódnak az érkezfk kontúrjai. Aztán ismét csend. Sokáig nem mozdul semmi, csak néha zizeg valami a levegőben. Talán egy-egy elhalt falevél Később — mtr egészen fekete az este —, amikor ismét nyílik az ajtó. Egyenkint, ritkásan távoznak a vendé­gek. Cipőjük é'esen kopog a kövezeten. De mit akarnak ? Mirevaló ez a nagv óya­tosság, ez a rettenetes titkolódzás? Hiszen a : rémregények katakombáiban ember, társadalom ' és államellenes össz?esküvéseket főzlek ki ilyen l módrn. Ezek az utak azonban egyíől egy g hazafias, nemzetmentő, konstruktív polgároknak vágják magukat. És mégis a sötétségben buj­kálnak, pedig a nemzetet csak nem kell véka alatt menteni ? Ezek az urak közismert szemé­lyiség a városban. Vezető á'lásban levő fő tisztvise ők és tekintélyes polgárok, akik nin­csenek megelégedve jelenlegi pozíciójukkal. Testvéreknek titulálják egymást. Egyik leg­újabb tagtársukat, aki nagyon vezető szerepjt játszik a viros életében, a következő szép szs- l vakkal üdvözölték, amikor először jelent meg körükben. — Üdvözlünk X. Y. testvér. Bevalljuk, csa­lódtunk benned, de kellemesen csalódtunk. X. Y. úrban nem csak ók csalódtak, nem c?ak a bajtársak ... A testvérek mindent eltanultak az átkos és bűnös szabadkőművesektől, a szertattásokat, a titokzatosságot, csak egyet nem tudtak elta­nulni : A titokban való jótékonykodást. De azért nyíltan sem jótékonykodnak — nehogy ez le­gyen árulójuk. Működésük azért még sem maradhat titok­ben. A tekervényes csírázás néha megrepeszti a talaj felszínét. Gyakran íruló jelenségek mu­tatkoznak. Csak meg kell figyelni őket. Amikor például hasonló ügyeknél mindig ugyanazok a közismert bajtársak lépnek akcióba. A polgármester — ha arra kerül a sor — ezen a nyomon elindulhat... Öt vállalat már épiteni akar. (A Szeged tudósítójától.) Szerdán délelőtt — mint ismeretes — a szegedi kereskedelmi és iparkamarában értekezlet volt az építkezések megindítása ügyében. Az értekezleten az a fel­fogás akkuit ki, hogy a kormány által bizto­sított kedvezmények felhasználásával az épít­kezést Szegeden is meg kell indítani. Az olya­nok, akiknek a szükséges telek rendelkezé­sükre álp, a Pénzintézeti Központtól maguk is igényelhetik a kedvezményeket, viszont az olyan vállalatok és kereskedelmi cégek, amelyek al­kalmazottaik számára akarnak lakást épiteni, több lakást magában foglaló bérház építésére is egyesülhetnek. A szerdai értekezlet hat tagu előkéfziő bizottságot küldött ki, amelynek tagjai Körmendy Mátyás, Ottovay Károly, dr. Pálfy József, dr. Tonelli Sándor, Vértes Miksa és Wimmer Fülöp. Ez a bizottság abban álla­podott meg, hogy a bejelentések a kamarához küldendők és november tizedike után a kamara fogja sz előkészítő bizottságot és a jelentkező­ket összehívni ülésre. Megkérdeztük dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárt, hogy az értekezlet óta történt-e jelent­kezés a kamarában? Kérdésünkre a kővetkező­ket mondotta: — A felhívás kibocsátása nyomán történi jelentkezések legjobban mutatják, hogy Szege­den milyen nagy szükség van építkezésre. Három iparvállalat és két kereskedelmi cég már bejelentette, hogy részt kíván venni az építke­zési akcióban, azonkívül már többen fordultak felvilágosításért a kamarához, hogy milyen fel­tételek mellett tophatnák meg a hatvanszáza­lékos hi.elt egyéni építkezések lebonyolítására. Nagyon fontos, hogy az összes érdeklődők november tizedikéig közöljék a kamarával be­jelentéseiket, mert azután kell a költségvetést egy csoportban elkészíteni és a terveket az államépitészeti hivatalnak bemutatni. Magától értetődik, hogy ebben az épitési akcióban az az ipar és kereskedelmi érdekeltségeken kivül az olyan magánszemélyek is résztvehetnek, akik eddig nem ju'Ottak lakáshoz. — A város hivatalos formában még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, jóllehet igen kí­vánatos volna, ha a város is belekapcsolódna az építési akcióba. A városnak ugyanis szá­mos olyan telke van a belvárosban, amelyek erre a célra kiválóan alkalmasak. B'logh Ká­roly azt a tervet vetette fel, hogy a város, ha megalakul az épitó részvénytársaság, a szük­séges telket bocsássa annak rendelkezésére és az építkezés megkönnyítése érdekéb'n a telek el­adási árának behajtását halasszz arra az időre, amikor az építtetők a Pénzintézeti Központtól kapott hitelt már letörlesztették. A telek tulaj­donjoga addig természetesen a városé maradna és c?ak az eladási ár megtérítése után történne meg a telekkönyvi átírás. Remélhetőleg a város hatósága minden le­hető kedvezményt biztosit azok számára, akik enyhíteni akarnak a már tarthatatlan lakásín­ségen. MMMMMMMMMNMMMMMMMMMM Az osztrák választások végeredménye. Az október 21-iki választás végleges eredménye szerint az uj nemzetgyűlés, amelynek 165 tagja van, a következőkép oszlik meg: 83 keresztény­szocialista, 68 szociáldemokrata, 12 nagynémet és két föderalista. A keresztényszocialisták ezek sze­rint megkapták az abszolút többséget. A polgári pártok együttvéve 29 főnyi többségbe jutottak a szociáldemokratákkal szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom