Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-03 / 250. szám

SZEGED Berlinben fll össze a szakértői bizottság. A sajtó képviselői ma Párisban a külügyminisztériumban azt az információt kapták, hogv a szakértői bizottság összejövetele biztosítottnak látszik, hogy kellően tájékozódjék a helyzetről. A konferencia Berlinben lesz és Németország is résztvesz azon, hogy kellően tájékozódjék a helyzetről. Anglia a szeparatisták elten. A britt kormány egy pillanattal sem közölte korábban a kelleténél Franciaországgal és Belgiummal, hogy a rajnai köztársaságot nem fogja elismerni. A britt jegyzék Franciaországgal szemben kifejezésre juttatja, hogy Anglia nem akarja magát befejezett tények elé állíttatni, mint a Ruhr-vidék megszállásával történt. Anglia véleménye szerint ű rajnai köztársaság megteremtése a versaillesi szerződés megszegését jelenti A kiadott parancsok teljesítésére csupán egy hatóság van: a berlini kormány. A megfigyelők jelentése szerint a szeparatista mozgalmat olyan férfiak irányítják, akiket külön ebből a célból hoztak a Rajna-vidékre. Nevüket sem ismerik, hacsak nem mint verekedőkét, vagy gonosztevőkét. A lakosság gyűlöli a betolakodottakat, azoman fegyvertelen és tehetetlen ezekkel az emoerekket szemben, akiknek szabad fegyvert viselniök. Mindamellett kikergették volna már a benyomultakat, ha a franciák ismételten be nem avatkoztak volna. A szeparatisták megostromolták az aacheni városházát. Az Havas aacheni jelentése szerint oda tegnap este Koblenzből, Krefeldből és Duisburgból 1500 szeparatista érkezett. Ma deletőtt ostrom alá vették a városházát, amelyet a tűzoltók, védőrendörök és kommunisták védelmeztek, miközben kénsavas bombákat dobáltak a szeparatistákra. A yárosháza több kapuját dinamittal robbantották fel Élénk tűzharc keletkezett. Végül is a szeparatisták megszállották a városházát és kitűzték a rajnai köztársaság zászlaját. Később a szeparatistákat a rajnavidéki bizottság utasítására eljáró közlekedési biztos rendeletére a belga csendőrség lefegyverezte. A szeparatisták éietfcnek biztonságáért a német rendőrség vezetőjét személy szerint tették felelőssé. A városházát és a kormányzati épületet ismét német rendőrség szállta meg. A szeparatisták által letartóztatott németek közül néhányat szabadon bocsátottak. Egy korona — tizenhétmillió márka. Berlinben a budapesti kifizetés ma tizenhétmillióhatszázezer márkára emelkedett, az efiektiv államjegy pedig tizenötmillióra. Szeged, 68 november II. Az egyetem is ellenzi az ujszegedi liget feláldozását* (A Szeged tudósitójától.) Az októbert közgyűlés — mint ismeretes — egyhangúlag hozott határozatával kimondta, hogv feliratot intéz a kormányhoz a Ferenc Jőzsef-tudományegyetem végleges elhelyezése érdekében. Az uj egyetemi épületek költségeihez pedig hozzájáruiáíképen felajánlja ingyen a megfelelő telket és ötszáz hold városi bérföld huszonöt évi jövedelínét. A határozatot hozzászólás nélkül, egyhangúlag hozta meg a közgyűlés, biztos tudomásunk van azonban arról, hogy a törvényhatósági bizottság több tagja a tanácsi előterjesztésnek bizonyos módosítását akarta indítványozni, de még sem szólalt fel senki, mert a hangulat olyan lelkes volt, hogy a többség talán akadékoskodásnak minősített volna minden felszólalást. Pedig nem változtatott volna a dolog lényegén semmit, ha elhangzanak azok a módosítási indítványok, ha a közgyűlés azok alapján néhány szóval kibővíti határozatát, ha kimondja, hogy ingyen az egyetem rendelkezésére bocsátja a legalkalmasabb területet, de az ujszegedi népligetet is általában parkot nem enged át. A meglévő és nagyon is kevés számú parkok védelmezése nem jelenti a valóban szép terv elgáncsolását, mert hiszen a parkokon kívül sok más megfelelő, sőt alkalmasabb telek is akad a város belterületén az egyetem számára. A parkokra szüksége van a porváros lakosságának, sokkai több parkra lenne szüksége, mint amennyi jelenleg rendelkezésre áll, az egyetemnek pődig — és ezt nem mi mondjuk, hanem azok, akik a legjobban szivükön viselik az egyetem sorsát, az egyetem rektora és tanárai — nincs szüksége arra, hogy épületeit akár az ujszegedi népligetben, akár a Stefánián, akár más parkszerű területen helyezzék el. Hosszasan beszélgettünk erről a kérdésről dr. Veszprémy Dezsővel, az egyetem ezidei rektorával. — Nekünk — úgymond — egészen komoly kifogásaink vannak az ellen, hogy az egyetemi épületeket az ujszegedi népligetben helyezzék el, mert véleményünk sreristt er lenne-a lehető legalkalmatlanabb elhelyezés. Újszegeden ugyanis nincsenek közmüvek, nincs csatornázás, nincs vízvezeték. Ezek nélkül az egyetem egyetlen intézete sem boldogulhat, abban az esetben pedig, ha az egyelem érdekében most létesítenék a hiányzó köiraüveket, az annyira megdrágítaná az egyetem elhelyezését, hogy kockáztatnánk vele magát a célt. Az Újszegeden, illetve a város parkjaiban való elhelyezés ellen egyébként az egyetemnek más szempontból is tiltakoznia kell — közegészségügyi szempontból, amit éppen az egyetem nem hagyhat figyelmen kivül. Az egyetem nem fogadhit el a várostól olyan áldozatot, amely a lakosság egészségügyi érdekeit sérti. — Az egyetemnek egyébként nem kell okvetlenül a város szivében lennie. Az a fő, hogy könnyen hozzáférheiő helyen legyen, ahol működését nem korlátozza semmi. Véleményem szerint legalkalmasabb hely lenne az egyetem cé'jaira az a terület, amtly a Kálvária-utca végén terül el. Itt kényelmeden elférne az egyetem minden épülete, a további fejlesztést sem korlátozza semmi, nem esik messze a város központjától, sőt a vHamos-összeköttetés meg is szünteti a távolságot. A város hatóságával még nem tárgyaltuk le ezt a megoldási lehetőséget, igy nem tudom, van-e valami akadálya, ugy vélem azonban, hogy komolyabb akadálya nem lehet. Dr. Veszprémy Dezső nyilatkozata — ame'j minden valószínűség szerint teljesen födi az egyetem tanári karának a felfogasát is — a Szeged erede'i álláspontját is alátámasztja. Ezek után nem hisszük, hogy a polgármester továbbra is forszírozza majd az ujszegedi népliget feláldozását. Elmondotta még az egyetem rektora, hogy Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter elé — aki november 6 án este Szegedre érkezik, hogy képviselje a kormányzót monostori Haubert Kamilló sub auspiciis gubernatoris doktorrá avatásán — nagyobb küldöttség járul az egyetem végleges jellegű elhelyezése érdekében. A küldöttség arra kéri majd a kultuszminisztert, hogy a szegedi egyetem ügyét tegye majd magáévá és minden erejével hasson oda, hogy az egyetem végleges elhelyezésének a terve minél előbb valóra váljon. — KÜLFÖLD. Krupp végleg kiszabadult a fogházból. — A török nemzetgyűlés az uj török kormányt és Izmed basa külügyminiszterségét egyhangúlag tudomásul vette. — A francia kormány az angol és a spanyol kormánnyal tárgyalásokat folytatott arra vonatkozólag, hogy Olaszországnak a tangeri konferenciáa való részvételére vonatkozólag tárgyalás alá vegye. A párisi lapok Franciaors7ág ezen kérésével szemben elutasító álláspontot foglalnak el. — Dublinban a politikai foglyok szabadon nem bocsátása ellen tiltakozásul 24 órás sztrájkot mondottak ki, amely körülmény a kikötöben a forgalmat teljesen megbénította. — Mária szerb királyné Péter herceggel együtt a Miklós cár hajóval Bukarestbe utazott, ahol 15 napot tölt szüleinél. Sándor király elkíséri a herceget Heléna hercegnő társaságában Nisbe, ahol két napig marad. — A spanyol királyi pár november 19-én érkezik Rómába. A felséges pár fogadására nagyban folynak az előkészületek. A királyi pár látogatást fog tenni a Quirinálban és a Vatikánban és ez alkalommal ugyanolyan formalitások között megy végbe a látogatás, mint a belga és britt felségek római látogatása alkalmával. Pista meg a verkli. Ha a cimből valaki arra következtetne, hogy most itt egy novella következik, azt sietek megnyugtatni. Eszemágában sincs novellát irni, bár pompás témának kínálkozik Pista is, meg a verkli is, meg a kettő együtt is. Pista mindössze két és fél éves, de már határozott egyéniség. Hiszem is, hogy kárpótolni fógja az élet, amiért éh vonakodok megtenni novella-hősnek. Majd csinál az belőle regényhőst is. Nem lesz nagy kunct. Pistába ugyanis muszáj beleszeretni. Ez ellen nincs orvosság. Tanúm rá a Sok kiváló orvos, akik Pistával részint atyai és nagybácsi, részint baráti alapon vannak vonatkozásban. Itt ki kell jelentenem, hogy Pista e „vonatkóZások" legtöbbjének nem túlságosan örvend és következetesen ragaszkodik például ahhoz, hogy terebélyes testű orvosnak nem hogy nem köszön, de még a köszönését se fogadja Ezzel szemben az orvosi mesterségre való rátermettségének már is több jelét adja. Délután csak különböző fifikákkal lehet a díványra kényszeríteni, hogy a hőmérsékét megmérjék. Mikor 10—15 perc után végre fölszabadul, az ajtóba áll és kikiabal az anyjának: — 37 és fél! Ilyenkor kis energiára kap a hang, mely mindig halkan, kissé éneklésszerüen óvakodik elő gyönge testecskéjéből. Kikiabálási száma minden hőmérőzés után 37 és fél, egyik legbiztosabb jeléül annak, hogy ez a fiu, ha orvos lesz belőle, meglássa akárki, nagy prakszisra fog szert tenni, mert érti a mesterséget. A köszönés nem szenvedélye és érintkezésének melegségében meg közvetlenségében fokozatai vannak. Ha például velem találkozik, előbb nyújtja a kezét, aztán mindkét oldalról megcsókolja az arcomat és végül azzal a jelszóval, tvgy „az esit is", megcsókolja a fejemet. Ezzel a teljes és befejezett szertartással mindössze egykét embernek köszön. Jó lenne tudni, vájjon I emberismeretből-e ? ! A héten történt, egy születésnapi gyerekzsuron, s hogy Pistából, többszöri meddő kísérlet után, ; végre befejezett verklis lett. Az érettségit is lete- i hetné belőle. Nagy haladás, mert eddig a helyéből j se tudta kimozdítani a kurblit és tiszta — kék sze- | meivel irigykedve nézte, akinek megadatott, hogy ; képes legyen hangot kicsalni az előtte kedves j hangszerből. Apró, formás lábacskáival mindjárt i az uzsonna után a verklihez totyogott és látni j lehetett abból, ahogy elhelyezkedett, hogy az előző ; próbálgatásokból leszűrt megfigyeléseit most hasz- j nositani akarja. Egészen rövid ideig tartó kísérlete- i zés és erőlködés következett, ami után azonban a ; verkli megszólalt. Pista diadalittasan emelte föl eddig I lehorgasztott, gondtól terhelt — aranyszőke és rend- 1 ben-kunkorodó hajú — fejecskéjét. Kék szemecskéi • boldogan mosolyogtak s az eleinte darabokra sza- j kadt hangokból hamarosan kialakult egy egységes j és folyamatos dallam: Pista tudott verkiizni. A többi, mind nagyobbacska gyerek, egyik tár- ; sasjáték után a másikat unta meg. A szülők a i szomszédos szobában kedves gyerektörténeteket ! beszéltek el. A Jancsi tízezer koronát kapott a j nagyapától születésnapi ajándékul és ma egész j nap arról tárgyalt az apuval, hogy odadja neki a [ tízezer koronát — kosztba. Paliról elmondta az j anyja, hogy az a gombja, amelyik kapus volt a | gombfocizásnál, az este elgurult és nem találta j meg. A fiu éjfél után felébredt és ki akart menni s mikor az anyja megkérdezte, hogy hova megy, azt felelte, hogy eszébe jutott, hogy hova gurult a kapus. Igazat mondott. Egy perc múlva a kapussal a kezében jött vissza a hálószobába. Pista (nem a verklis Pista) három barátjával versenyfutást rendezett Dorozsmára. A kiszemelt biró azonban nem akart kigyalogolni, mire a gyerekek összeadták a költséget, amit Pista vett magához és elkísérte a birót az omnibusz-állomásra, ott átadta neki a pénzt és megvárta, mig az omnibusz a bíróval elindult. Itt dióhéjba vannak foglalva ezek a gyermeki észjárást, jellemző kedves történenetek, amelyeket a szülök több-kevesebb részletességgel mondtak el. Közben Pista a másik szobában szünet nélkül verklizett s ez az állandó zenei kiséret melodrámai színezetet adott egyik-másik ügyesen előadott gyermekhistóriának. A verklit, amelyet legföjebb néhány percre engedett át másnak, most már egészen kitanulmányozta. Fel tudta nyitni a szekrény mindkét ajtaját és érdeklődéssel szemlélte, amint a szöges hengerhez forgás közben, mint valami nagy kéz egy-egy ujja, hozzáérnek a vékony falemezkék. Már elmúlt hét óra és Pista jó másféiórája játszott. Nótát is választott ez alatt, a „Lányok, lányok, lányok a faluban" kezdetű dalt. Ugy látszik, nem lesz "nőgyűlölő. Addig ügyeskedett, mig megtanulta végűi a verklit beigazítani is és ettől kezdve mindig a lányokat játszotta. De Pistának pontosan és rendszeresen kell élni. Hét óra után tehát búcsút kellett mondania a verklinek, ha már a társaságnak nem is és haza kellett mennie. Az apja attól félt, hogy a bucsu nem fog simán menni, azért visszafelé forgatva a kurblit, lecsavarta a verkliről. Pista nézett egyet, mikor az apja azt mondta, hogy eltört, a következő pillanatban azonban megfordult és kifutott, hogy adják rá a kabátját. Többet nem érdekelte a verkli. §ikerült rajta látszania, most már nem törődött vele, hogy eltört. Már is férfi. Amikor odajött hozzám elköszönni, felkaptam, melegen magamhoz szorítottam és nagyon sokszor megcsókoltam szöszke kis fejét. Metódusából ő sem engedett. Apró szájacskájával mindkét oldalról megcsókolta az arcomat, azután — a karomon tartottam — két kis kezével lecibálta magához a fejemet és homlokon csökolt, mondván: — Az esit is. Kézai Simon.