Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-22 / 266. szám

Szeged, 1923 november 22. SZEGED 3 Vázsanyi vallomása az Ulain­(A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlés mentelmi bizottsága szerdán délutáni folytatta dr. Ulain Ferenc nemzetgyűlési kép­viselő mentelmi ügyének tárgyalását. A bizott­ság, amelynek ezen az ülésén Nikovényi Jenő előadó befejezte az anyag ismertetését, meg­hallgatta Döbroel Frigyest, Rakovszky Iván belügyminisztert, Vázsonyi Vilmos nemzetgyűlési képviselőt, dr. Heiényi Imre és dr. Czövtk Sándor főkapitány helyettest. Az ülést azután félbeszakítottak és folytatását csütörtök délelőtt 10 érára halasztották. Vázsonyi Vilmos részletesen nyilatkozott a hírlapíróknak kihallgatásáról: — Elmondottam a mentelmi bizottság ülé­sén, hogy augusztus végén jelent meg náfam Döhmel Frigyes és elmondta, hogy Magyar­országon Jorradalmi kormányt akarnak alakí­tani. El akarják távolítani a törvényes kor­mányt egynapos pogrom utján. A puccs mór megvan szervezve és csak segítséget akarnak kérni a bajoroktól. Erre a célra behívják Ma­gyarországba Ludendotffot és Hitler*, akik majd Sopronba, mint német professzorok jönnek mtg és helyezkednek el s a magyarországi össze­esküvőkkel kötött megállepodásokst ratifikáljá . Döhmel ez alkalommal emiitette e'őször Bobuí , Szemere és Gíál és Vtkár nevét. Elmondta ezután, hogy a dolgot kötelesség­szerűen jelentette Daruváry akkori igazságügv­miniszternek és Rakovszky belügyminiszternek, akik kihallgatták Döhmelt, még pedig órákty, akit egy idő múlva Bajorországba küdtek egy rendőrtisitviaelövel. Feladatuk voit Hi;ler es Ludendorff kedvét elvenni attól, hogy Magyar­országba jöjjenek. — Mikor Döhmel visszaérkezett, egy rendőr­tisztviselő, mint ál bajor őrnagy a Royal szál­lodába érkezett. Döhmel akkor értesítette Bobu­lát és Szemerét, hogy a bajor küldött megér­j kezett. Ekkor említette Döhmel Ulain nevét is, hogy az is meg fog jelenni. Bobula és társa azt mondták, hogy az őrnagy jöjjön a Gellért­szállóba. Az nem akart elmenni, hanem ismét elutazott. Ez is hivatalos ténykedés volt és pe­dig Rakovszky Iván belügyminiszter tudtával. Ezek után, minthogy bizonyítékot nem tudtak szerezni, Heiényi főkapitányhelyettes barátságos érintkezésbe lépett Prónay Pál alezredessel és figyelmeztette, hogy milyen hirek keringenek. Marinovich főkapitányhelyettes pedig Szemetét figyelmeztette ugyanerre. Minthogy a parlamenti ülésszak befejeződött, szeptember 12 én én el­távoztam Magyarországból és csak november 12 én tértem vissza. Távollélem alatt lapokat sem olvastam, ugy hogy az ügyről csak Bécs­ben szereztem tudomást. Végül kijelentettem, hogy nem tudom megérteni ázt, bogy miért tartóztatták le Döhmel Frigyest és miért nem mondták meg, hogy ő konfidense volt a rendőr­ségnek. Vázsonyi megemiitette, hogy Rakovszky bel­ügyminiszter említést tett egy memorandumról a vallomásában, amelyet Uiain Ferenc a kor­mányzóhoz intézett. Ezt a memorandumot Ulain már letartóztatása idején intézte a kormányzó­hoz s azt kérte, hogy Döhmelt ne tartóztassák le, mert ezáltal a bajor-magyar viszony vég­legesen megzavartatné*. Pártközi konferencia az indemnitás ügyében. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlés folyosóin a déli órákban arról beszélted, hogy Meskó Zolián és Heinrich Ferenc közve­titésével akció indult egy pártközi konferencia összehívására, amelyen különösen az ellenzéki páiioK vennének részt. Ennek a konferenciának BZ lenne a bevallott eélto, hogy a pártok meg­egyezzenek az indemnitásnak december 31-ég való elfogadására. A vezető politikusok csak­ugyan megkapták később ez értekezletre szóló meghívót, még pedig Scitovszky házelnök fogtídószobájában csütöriökön ft|ketiőkor, ha a nemzetgyűlés ülése addig nem érne végd, közvetlenül az ülés ulán tartandó értekezlelre. A reformpátt e^yik tagja a pártközi értekezlet ügyéről a következőket mondotta: — Semmi akadálya nincs annak, hogy az indemnitás december 31-ike előtt áímenjen, különösen akkor, ha a miniszterelnök szives lesz az ország 'eljea ex lex állapotát megszün­tetni, vagyis a kivételes törvények használatáról lemondani és a régi alkotmányosságot a maga egészében visszaállítani. 1 A szociáldemokraták véleménye szerint szintén az volna a leghelyesebb, ha az indemnitási ex-fexnél sokkal fontossbb kérdéEekről lenne szó. Hodzsa Milán kirohanása a magyarság ellen Prágából jelentik: A Lidove Noviny közli Hodzsa Milán cseh földmívelésügyi miniszter beszédét, amelyet a modori vincellériskola meg­nyitásakor mondott. A miniszter többek közt hozatalára adjunk engedélyt. Önöket bizonyára büszkeséggel tölti el az a gondolat, hogy a magyar kormánynak, egykori rabszolgatartóink­nak azt mondhatjuk: Egyenlő rangú tárgyaló­ezeket mondotta: Magyarország néhány hónap- felek vagyunk feletek vagyunk veletek, sőt ma pal ezelőtt azt szerette volna elérni, hogy éven- » nálatok nagyobb urak vagyunk. Természetes, ként 250.000 hektoliter bor hozzánk való be- | hegy a magyar követeléseket visszautasítottuk. A város költségvetése a pénzügyi bizottság előtt. (A Szeged tudósítójától.) A pénzügyi bizott­ság szerdán délután öt órakor kezdte meg a város jövő évi költségvetéstervezetének tárgya­lását a városháza tanácstermében. Az ülésen a polgármester elnökölt, Scultéty Sándor főszám­vevőn, a költségvetés előadóján, dr. Gera Jó­zsefen, a pénzügyi bizottság jegyzőjén, Taschler Endre főjegyzőn és dr. Bárkányi Zoltán árva­széki elnökön kivül csupán két bizottsági tag jelent meg, Bokor Adolf és Wimmer Fülöp. Ez a gyér érdeklődés annál is inkább feltűnő, mert hiszen régente nem volt kérdés a köz­igazgatásban, amely jobban megmozgatta volra a városatyákat, mint a költségvetés. A szerdai ülés megnyitása előtt joggal csodálkozott min­denki az érthetetlen változáson és annak k<­domboritására a régi, hires költségvetési csaták emlékét elevenitfilék fel. „Amikor még Pillich Kálmán egymaga obstruálta meg a költség­vetést és az obsirukció kerek három bón?p g tartott — mondotta Taschler Endre — ugy, hogy a novemberi közgyűlés megtartása érde­kében félbe kellett szakítani az októberi köz­gyűlést." — Akkor én még ügyész voltam — szólt közbe a polgármester. Ma már nincsenek Pillich Kálmánok. Öt óra már régen elmúlt, de több érdeklődő nem érkezett és így a polgármester megnyitott­nak minősítette az ülést. Scultéty Sándor főszámvevő először általá­nosságban ismertette a javaslatot. Elmondotta, hogy a számvevőség költségvetéslervezete szerint 11.339,740 012 korona az előirt bevétel és ugyanannyi a kiadás, tehát egyelőre pótadó kirovása nem szükséges, meri az előirt rendes bevételek teljesen fedezik az előirt kiadásokat. Tartalékalapra egy és egynyolcadmilliárdot állí­tottak be, hogv a városi alkalmazottak várható fizetésemelésére legyen kellő fedezet. A pénzügyi bizottság általánosságban elfogadta a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául. Ezután a főszámvevő megkezdte a tervezet részletes ismertelését. Az útfenntartási dijuk fedezésére a számvevő­ség mindössze 62.410 koronát irt elő, még pedig ugy, hogy minden hold földet 100 korona útfenntartási díjjal terhelt meg. A pénzügyi bizottság Wimmer Fülöp indítványára 1000 koronára emelte fel ezt a dijtételt, az elő­irányzat tehát megtízszereződik A vizmütelep jövö évi bevételét 580,000.000 koronában állapította m?g a számvevőség. A polgármester ennél a tételnél megemiitette, hogy a tanács elvileg elhatározta a vízdijszibály­rendeíet megváltoztatását, még pedig ugy, hogy a jövőben ne telkenként, hanem lakrészenként fizessék a házigazdák a szükséges mértékben felemelendő vízdíjakat. A pénzügyi bizottság a főszámvevő javaslatára kimondotta, hogy a víz­dijak felemelése ügyében átiratot intéz a tanáéi­hoz és a vágóhídi dijak felemelését is javasolja, mert a legutóbb felemelt dijak sem fedezik még az üzemek fenntartási költségeit. A hatósági husszék jövő évi bevételére 2,040,000.000 koronát irt elő a számvevőség, a városi kenyérgyár jövő évi bevétele 3,483.400, a városi mezőgazdaság 1,086,500.000, a haiáBzat 4,033.000, a kocsifuvarozási özem 23,000.000, a köztisztasági üzem 247,175.736, a tiszsi nép­fürdő 4,940 000. a gőzfürdő 144,594.000, a vágóhíd 557 266.940, a téglagyár 450,400.000, a szeszfőző 6,912.000 koronával szerepel. A pénzügyi bizottság az üzemek költség­előirányzatát hozzászólás nélkül elfogadta, de már a városi bérföldek bérjövedelem-előirányzata nem ment keresztül ilyen simán. A számvevőség ezen a címen három és félmilliárd koronát irt elő. Wimmer Fülöp kijelentette, hogy e*ihc3 az előíráshoz nem járul hozzá, mert ez nem felel meg a buza mai éi lékének. A háború első évében a városi bérföldek jövedelme 1,600000 korona volt. A buz* drágulása ötezerszeres ugyan, de ha csak négyezerszeres búzaárral számol, a városi jöldek bérjövedelmének akkor is el kellene érnie a hat és félmilliárdot. A számvevőség ennek csupán ötven százalékát irányozta elő, tehát a számításban okvetlenül hiba van. A közgyűlés ugyanis határozottan ki­mondta, hogy a földbéreket minden vonalon a békebeli béreknek megfelelő búzamennyiségre változtatja át. Ha tehát a tanács a közgyűlés határozata értelmében állapította volna meg a földbéreket, akkor a költségvetéstervezetben nem szerepelhetne az előirt három és félmilliárd korona. A polgármester válaszolt Wimmer Fülöp fel­szólalására. Elmondotta, hogy a tanács a köz­gyűlés utaűtá?" alapján járt el a földbérek megállapításánál, c«as ott tért el tőle, ahol a kormány rendelete o'uonyoi engedékenységre nem kényszeritette. Igy az átokházsi homok­földek bérlőinek husz százaléké? kedvezményt adott, mert elvesztették a hor?C5-kiráIyha!omi vasútállomást és igy negyven kilom&*"iyi kocsi­uttal távolodtak el Szegedtől. A számvevőség előirányzta egyébként nem tükrözi vis?za a várható földbérjövedelmet. A többlet jövedelem azonban tartalékba megy, a felmerülő előre nem látott kiadások fedezésére. Wimmer Fülöp szólalt fel ismé*. Helyteleníti a tartalékolási rendsiert, mert ennek a követ­kezménye, hogy sohasem jut pénz kulturális és városrendezési célokra. Éppen ezért nem Járul hozzá íhhoz sem, hogy a kereseti tdóból vár­ható jövedelmet csak kétszázmillió koronában Írják elő akkor, amikor ebből az adóból az idén több mint egymilliárd korona bevétele lesz a városnak. Indítványára a bizottság a kereseti adóból származó jövedelmet egymil­liárdra emelte fel. Hasonlóképen a forgalmi adójövedelem kétszázegymillló koronás előirány­zatát is háromszázmillióra emelte fel a bizottság. A következő kisebb tételek észrevétel nélkül mentek keresztül és igy a bizottság szerdán letárgyalta a költségvetés beyéteir részét. A ki­adások tárgyalását — ameiy előreláthatólag hosszabb ideig eltart — csütörtökön délután négy órakor kezdik meg. Bombák a szerb miniszterelnök palotájában. Belgrádból jelentik: Tegnap a miniszter­elnöki palotában a kéményseprők kéményeket tisztítottak. Közben a kéményben három bom­bát találtak, a kéményseprők azonnal jelentést tettek a házmesternek, aki értesítette a rend­őrséget. Néhány perc múlva a detektívek és rendőrök egész serege zárta el a palotát és megkezdték a legrészletesebb nyomozást. — A kultuszminiszter provokáltatta Ra­kovszky Istvánt. Budapestről jelentik: Gróf Klebelsberg Kunó dr. vallás és közoktatásügyi miniszter, Rakovszky István nemzetgyűlési kép viselőtől a szerdai interpellációja során hasz­nált sértő kifejezéséert lovagias elégtételt] kér4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom