Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-21 / 265. szám

SZHOBD Szeged, 1923 november 3f • Gömbös Qyula: Javaslom, bogy uiasilsa a kozott utazni, a határon feltartóztatták, iratait nemzetgyűlés a mentelmi bizottságot, hogy zi- elvették tőle, msjd kijelentették, hogy útját ros határidőn belül, legkésőbb jövő keddig szabadon folytathatja. Uiain ezután visszatért terjessze elő jelentését a nemzetgyűlésnek. a fővárosba, itt szabadon járt-kelt is csak azBethlen István gróf miniszterelnök: A tisztelt után tartóztatták le. Miután ebben a kormány képviselő ur indítványához készségesen hozzá- önkényes intézkedését látom, kénytelen vagyok járulok, meri a kormánynak nincs más teen- bejelenteni a mentelmi jog megsértését, dője, mint az ügy sürgős tisztázása az ország Ugrón Gíbor: Az iskolát maguk csinálták! szempontjából. Gömböi Qyula: Egészen más volt. Ezután az indítványt elfogadták. A bejelentést ezután a mentelmi bizottsághoz Az elnök be^ .lenti, hogy GOmbös Qyula a teszik át. házszabályok 188 §-a értelmében mentelmi Több elnöki előterjesztés következtében ezjogsérelmet kiván bejelenteni. ulán, majd Gömbös Qyula: Bár annak vagyok híve, az elnök napirendi indítványt tesz. Javasolja, hogy csak a legfontosabb adatok alapján a!a- hogy a nemietgyü és legközelebbi ülését holkuljon ki vélemény az U.ain-ügyben, mégis nap, szerdán délelőtt 10 órakor tartsa, annak kötelességet vélek teljesíteni, amidőn a csoport napirendjére az autójavaslatot és a termés nevében is, amelyhíz tartozom, Ulain kép- egyenértékbe.! meghatározott jelzálogkaiciönviselőtársam mentelmi jogának megsértését aka- bekebelezésről szóló törvényjavaslatot tűzzék ki. rom bejelenteni. Uiain Németországba szándé- | Az elnök ezután az ü ésl berekesztette. Érdekes számok a város húsfogyasztásáról. így a vágóhíd forgalma legfeljebb 35.500-ra emelkedik, ami pedig az 1914. év forgalmával szemben hatvan százalékos csökkenésnek felel meg. A következő kimutatás a vágóhidon levágott különböző állatfajták számát tünteti fel. Levágatott 1914 ben 1917-ben 1922-ben 1923-ban Bika 217 571 180 112 Ökör • 786 4712 342 252 Tehén 7137 4644 5025 2555 Növendék 159J 1141 123* 188 Borjú 7110 4246 7420 5133 Bivaly 27 36 S 5 Juh 15445 13856 446* 2916 Bárány 14231 7183 4918 2171 Kecske 29 150 60 60 Gödölye — — 7 2 Sertés 39334 22663 21499 14846 Süldő 4 — — _ Malac 516 449 _ Ló 133 142 922 1301 Összesen: 86326 59338 46556 29541 (A Szeged tudósítójától.) Az utóbbi időben a szegcdi husiparosok hatósági husszékelleni akciójával kapcsolatosan többször esett szó a húsfogyasztás szédületes csökkenéséről. Ezt az elszomorító körülményt mindkét fél a saját igazságának támogatására óhajtotta kiaknázni. A husiparosok ugy állították be, hogy éppen a húsfogyasztás csökkenése teszi indokolttá a hatósági husszék beszüntetését, inert a niagániparosokra még ugy is kevesebb fogyasztó jut, mint a háború alatt jutott, ha a hatósági üzeni vásárlóit is ők kapják meg. Ezzel szemben azok, akik a fogyasztók egyetemes érdekeit fontosabbnak tartották, mint egyetlen egy iparág vélt érdekének kielégítését, arra hivatkoztak, hogy a szegedi husiparosok megélhetését nem a hatósági húsüzem konkurrenciája nehezíti meg, hanem a húsfogyasztás jelentékeny csökkenése és ami még jobban súlyosbítja a helyzetüket, az önálló husiparosok szániának állandó gyarapodása. A husiparosok küldöttségjárása idején és azóta is a szegedi húsfogyasztás nyolcvanszázalékos csökkenéséről beszéltek hol az egyik, hol a másik .., ., . ,... , „ oldalon. Hiteles adatokkal azonban senki sem Ebből a táblázatból szinten kihámozható néhány erősítette meg ezt az állítást, amely első pillanatra olya" .a.dua*> amely kiválóan jellemzi a mindig is kissé túlzottnak látszott. A kérdés tisztázása ér- mostohábbra fordulo viszonyokat Kiderül belőle, dekében megszereztük a közvágóhíd forgalmára ! hogy ű mostani év tíz honapja alatt éppen tízszer vonatkozó részletes kimutatást, amelyből kiderül, 5 annyi lovat fogyasztottak el Szegeden mint áz hogy a föltevés nem járt tulmessze a valóságtól, f'f Háborús esztendőben A kimérésre kerülő A közvágóhíd forgalma azt bizonyítja, hogy §ze- ! tehe"ek sz^ma ezzel szemben az 1914-ben levageden a húsfogyasztás a háború kitöréseinek esz- } gott tej\enek számához viszonyítva közel egytendejc óta hatvan százalékkal csökkent és az RarT,adÍra,,csókk(Ínti Ez azarany ,a .sertéseknél, irányzat még mindig csökkenő. A vágóhíd forgal- } az pöknél, a juhoknál, a bárányoknál még namát a húsfogyasztás szempontjból hitelesnek kell jP^-* kecskefogyaszas azonban megnóvekeelfogadnunk, mert alig kerül olyan hus Szegeden ^ett, 1914-ben huszonkilencet öltek le a vagoforgalomba, amely nem a vágóhidról került volna ki. i h'don, ebben az évben mar hatvanat de 917-ben Az érdekes kimutatás adatai szerint 1914-ben í ™lt a rekord, amikor 150 kecske került vágó86.626 állat került a szegedi vágóhidra; 1917-ben, \ h,draa háború utolsóelőtti esztendejében már jelenté- ; Ezek a számok egyáltalában nem vigasztalóak, kény volt a csökkenés, a levágott állatok száma mert azt bizonyítják, hogy a város lakossága 59.338-ra csappant. A mult évben 46.556 állatot napról-napra gyengébben táplálkozik és naprólfogyasztott el a város huSevő közönsége, az idén napra nő azoknak a száma, akik lemondanak a pedig, november elsejéig 29.541-et. Az év végéig húsról. Ennek a lehetetlen helyzetnek a reakcióját tehát ez a szám egyötöd részével növekedik és pedig föltétlenül a jövő generáció érzi majd meg. Az Ulain-ügy a mentelmi bizottság előtt. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az Ulain- I ügy szenzációja elmaradt a nemzetgyűlésről. A mentelmi bizottság foglalkozott vele sokáig, de ; nagyon titokzatosan. A bizottság délután négy órakor kezdte meg üléseit a parlament épületében. Erre az alkalomra egészen különleges rendszabályokat léptettek életbe, igy a parlament épületét hermetice elzárták a nem bizottsági tagok elől. Már háromnegyed négy órakor detektívek gyülekeztek a bejáratnál és a parlamenti őrség tagjai, egyes rendőrőrszemek az épület körül helyezkedtek el. Még az ufrigirókat is csak esle hét órakor engedték fel a hírlapírók termébe. Ide pedig még azokat a képviselőket sem engedték be, akik érdeklődtek volna a tárgyalás iránt és a tárgyaláson, mint hallgatók akartak volna részt venni. Máday Qyula képviselő, aki a parlament épületének olvasótermében tartózkodott, be akart menni a bizottsági terembe, a parlamenti őrség egyik tagja azonban útját állta. Máday hivatkozott arra, hogy mint képviselőnek, joga van a bizottsági terembe való belépésre, felszólította az őrt, hogy ne akadályozza meg öt ebben. Az őr erre kijelentette, hogy szigorú parancsa van, senkit sem engedhet be. Máday ezután eltávozott, kijelentette azo iban, hogy ebben a ténykedésben mentelmi jogának megsértését látja és már a holnapi nap folyamán bejelenti Scitovszky Bélának, a nemzetgyűlés elnökének. A bizottsági ülés kezdetét délután 4 órára hirdették, de a tagok, Pallavicini Qyörgy őrgróf, Urbán Peter báró és Haller István kivételével, akik egyáltalában nem jelentek mig az ülésen, már háromnegyed négykor együtt voltak az 1. szánu bizolts ági teremben. Ekkor érkezett meg Ulain Ferenc is, akit autón hoztak a pestvidéki törvényszék fogházából. A soffir nr.llett teljes szolgálati fegyverzettel egy fogházőr üli, az autó belsejében pedig a második ülésen Richter, a pestvidéki törvényszék gondnoka foglalt helyet. Ulain-a fegyházőr kíséretében a k»pu felé tartott, ahol ebben a pi lanatban eléje lépett Prónay Pál, aki huzamosabb ideig húzódott meg a kapu alatt, melegen megrázta a kezét is nihány szót váltott vele... A bejáratnál Dessewffy Arisztid és Demjin Sándor < erembiztosok léptek Ulain mellé, min'pgy jelezni akarván, hogy átveíték Richtertől. Ők kisérték fel a d tektivek csoportján keresztül a baloldali lépcsőn az 1. számú terem melletti 2. számú bizottsági terembe, ahol mindaddig várakozott, amig a men elmi bizottság az iratok fölolvasásával el nem készült és a közlekedő ajtón keresztül be nem hívták. Várakozása alatt Zmborszky Jenő főterembiztos és Dimjé" Sándor voltak a társaságában, akikkel elbeszélgetett A beszélgetés lényege — értesülésünk szerint — az volt, hogy ő ebben az ügyben áldozat, pogromról szó sem volt és öt csak a területi integritás gondolata érintette. Időközben többen megkísérelték — leginkább újságírók —, hogy bejussanak a parlamentbe, az őrség azonban mindaddig, amig Dessewffy közbe nem lépett, megakadályozta, hogy átlépjék a kaput. A kapu elé, az Ulaint hozó autó mellé egyszer csak egy másik, kisebb autó érkezett, amelyben Petrás Sári ült. A nemzetgyűlés szerdai ülésére akart karzati jegyet szerezni és nagy volt a meglepetése, amikor tudomására adiá^r, hogy a jelen pillanat nem alkalmas kívánsága teljesítésére. A tárgyalás egész ideje alatt a detek ivek lenn tartózkodtak a bej aratnál. A bizottság ülését pont négy órakor Fáy Gyula elnök nyitotta meg. Nikovinyi Jenő előadó ismertette a kérdést, majd megkezdiék az ügyészségtől bekért ira ok felolvasását, ami délután négy órától este fél nyolcig eltartott. A bizottság tagjai felváltva vettek részt az ülésen. Eckhardt Tibor azt indítványozta, hogy a mentelmi bizottság javasolja a nemzetgyűlésnek, h )gy Ulaint azonnal bocsássák szabadon, addig is, amig a mentelmi bizottság nem határoz további sorsa feleit. Ugyancsak Eckhardt Tibor azt is indítványozta, hogy a mentelmi bizottság Döhmel Frigyest is hallgassa meg. A két indítvány fölött hosszas vita keletkezett. Az elsőt elvetette a mentelmi bizottság, de a másodikat elfogadta és annak értelmében megkeresi a budapesii államrendőrség főkapitányságát, hogy Döhmel Frigyest a holnapi ülésre álli tassa elő. Este félnyolc órakor Ulaint behivták és felkérték, hogy nyilatkozzon. Kihallgatása tizenkét percig tartott. Ezután Zimborszky Dénes és Demjin Sándor lekísérték az autóhoz, ahol átvette Richter törvényszéki gondnok. Az autó háromnegyed kilenckor távozott el a parlament épületétől. Ugyanakkor hagyták el a rendörök és a detektívek is a bejáratot és igy a készültség megszűnt. A mentelmi bizottság ülését kilenc órakor megszakították és holnap délután négy órakor folytatják. A mentelmi bizottság tagjait távozásuk alkalmával figyelmeztették, hogy az ülésen történtekre nézve becsületszavukkal titoktartást fogadtak is igy nem nyilatkozhatnak róluk. Nikovinyi Jenő, a menteimi bizottság előadója az újságírós kérdéseire elmondotta, hogy Ulaint azért hallgatta meg a bizottság, mert a házszabályok kifejezetten elrendelik, hogy az a képviselő, akinek mentelmi ügyét tárgyalják és aki nyilatkozni akar, minden körülmények kőzött meghallgatandó. — Elmondotta még Nikovényi, hogy a bizottság szerdán a hátralevő anyagot dolgozza fel, azután megindul a vita és következik a határozathozatal. Kizártnak tartja, hogy a holnapi ülés a késő éjjeli órákig eltartson, mint egyes lapjk írták, mert ha a bizottság minden tagja felszólal is, a frlszó alásokkal két óránál több nem telik el. Bizonyos, hogy éles felszólalások is lesznek — mondotta —, dé»*végüi is nem lehet a kérdést a védielenségig elhúzni; egyszer el kel rendelni a szavazást és ezzel az ügy befejeződik. Nagy igazságügy miniszter az Ulain-ügyről annyit jelentett ki hétfőn, hrgy azt nem lehet statáriális biróság elé vinni. EbDŐl csak blamázs származott volna, mert a statáriális biróság áttette volna az ögyet a rendes bírósághoz. Az Ulain ügyben a budapesti kir. ügyészségen Sztrache Gusztáv és Mézner kir. ügyészek tanácskozást tartottak, azután az iratokat áttelték az újpesti törvényszék vizsgáló bírájához. A vizsgálóbíró azt indítványozta, hogy Ulaint, Bobulát és Szemerét tartsák továbbra is fogságban a törvénykönyv 156. §-ába ütköző lázadással való bűntett cimén. A másik három tettest szabadlábra helyezték. A vizsgálóbíró szerdán, vagy csütörtökön dönt Ulain és társainak további fogvatartása, vagy szabadlábrahelyezése dolgában. A Népszövetség már a közeljövőben foglalkozik a magyar üggyel. A Manchester Guardian hirei szerint a hazatért Avenol teljes megelégedéssel nyilatkozott magyarországi tapasztalatairól és azon véleményének adott ktfejezést, hogy a Népszövetség már a közeljövőben össze fogja állitani Magyarország talpraállitásának tervezetét.