Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-19 / 264. szám

Szeged, 1923 november 138. SZEGED 3 Megfenyegették a francia követséget. A francia követség ellen Budapesten elkö etett bombamerénylet ügyében de Robién gróf a kővetkezőket mondta: — Én ebben az ügyben a túlzó elemek egy olyan ügyetlen manőverét íátom, amellyel kompromittálni akarták a magyar kormányt épp most, a magyar kölcsön létrejövelele pillanatában. A Mnsyar Távirali Irodának azon hireí, amelyekben én állítókg ugy nyilatkoztam, hogy ez ügye? teljesen lezátInak tekintem, nem egészen igazak. És az én véleményem az lenne, hogy a merénylet nem a franc a követséget reprezentáló szc nélyek ellen irányult. Inkább tüntetés jellege volt a dolognak. Ami ennek az tteynek a további rendelkezéseit illeti, én már táviratilag értesítettem a kormányomat a történtekről. Meg vagyok győződve, hogy az barátságos formában fogja megtalálni rendelkezését. Szomb tom de Robién gróf névleien levelet kapóit, amelyben kuszáit belükkel és zagyva magyarsággal megfenyegetik a francia követséget és vele együtt a többi ántánt államok budapesti képviselőit és kvalifikálhatatlan kifejezésekkel helyezik kilátásba valamennyiük kiirtását. Aláírás: 101-es bizottság. De Robién gróf a levelet átadta a budapesti államrendőrségnek. A bombamerénylet ügyében a rendőrség terjedelmes jelentést adott ki, amelyben elmondja a szakértei véleményt. A srapnelhüvely német gyártmányú és bolgár származású. Felrobbanása esetén cs::k a palota kapuját törte volna be, de nagyobb kárt nem okozott volna. A rendőrség egyes tanuk vallomása alapján a tett elkövetésével alaposan gyanúsít egy középkorit, a közepesnél magasabb, vállas, erős termstű, munkáskülsejü embert, aki a kérdéses alkalommal az eset színhelyének közelében tartózkodott és valószínűleg megijedt a bomba elhelyezéséből következelt tumultustól s leshelyéről, egy kapualjából kiugrott s a Józsefkörűt irányában, a gyér vitágitá3u József-ulcán eltűnt. A ianuk állítása szét int fekete, vagy sötétszürke kalapot és b na ruhSt viselt. A rendőrség különben egy más irányban is folytatja a nyomozást, azonban bővebben a nyomozás érdekében erről rem r.yilatkozhatik. A belügyminiszter utasítást idolt a rendőrség vezetőjének, hogy az összes eddigi bomba! merényleteket vegyék felülvizsgálat alá. Károlyi Mihályné cikke a magyar erkölcsökről. kezeft az anglománia, amely azonban kizárólag külsőségek majmolására szorítkozik. Különösen sötét képet fest a grófné Magyarország erkölcsi viszonyairól. A férfiak az asszonyokat nemi szempontból nézik. A lányok nevelése az erkölcsi képmutatás maximumán is túlmegy. A cikk irója, 18 éves korában harisban időző anyjától táviratban kellett, hogy engedélyt kérjen, mert át akart menni Budáról Pestre. A házasság előtt ugyanazzal a férfival kétszer négyest táncolni nagyobb bün volt, mint az esküvő után két szeretőt tartani. A lányok egyedüli életcélja: férjet fogni. A házasság előtt semmi, a házasság után minden, ez a jelszavuk. A fiatalemberek a vizsgákon szüleik gazdag ajándékai révén, csúsznak keresztül. A magyar vendégszeretet hires — fejeződik be a | cikk —, de csak a külföldiekre szorítkozik. WtrfWW-JWl'il W. WEWd^frWWtWWtWWWWW A londoni Spectator cikket közöl Károlyi Mihályné grófnő aláírásával, amelyben a grófné tiltakozik az ellen a felfogás ellen, mintha a magyar erkölcsök hasonlatosak volnának az angol erkölcsökhöz. Az .arisztokraták Magyarországon egy kisebb kasztot alkqtnak, amelynek legfőbb ambíciója az, hogy utánozza az angol szokásokat. Az angol ember, aki Magyarországon megfordul, csak abban a kis társaságban mozog, amelynek tagjai angolul tudnak beszélni és elég gazdagok ahhoz, hogy az idegent megvendégeljék. Ámde nem ez a magyar társadalom: Az erdélyi arisztokrácia balkáni módon viselkedik. Náluk piszkot, rendetlenséget, Ízléstelen bútorokat és tisztátalan evőeszközöket lehet találni. A magyar arisztokrácia és a jobb társaság valamikor francia imádattal volt telve. Azután követA magyar-román gazdasági tárgyalás. Mint már ismeretes, Wodianer báró vezetékével a magyar delegáció a mult héten elutazott Bukarestbe a gazdasági szerződéi előkészítése végett. Bukarestben hétfőn kezdődik meg a tárgyalás. Ez a tárgyalás simán és programnszerűen folyik le. A külkereskedelem szempontjából Romániával vagyuftk a ha jobb viszonyban. A modt folyó fa ác; sozáson elsősorban » háborús adósságnak a rerdezése kirfll sorra. Minden reménységünk megvan arra nézve, hogy ezeket a tárgyalásodat rövidesen és jű ered o.w.-w. . ménnyel bevégezzük. MÍÍM^* 'HÉÜ^^B Bolgár kártérítés Jugoszláviának. A vegyes bolgár-jugoszláv bizoltság tegnapi ülésén Giegállspito'ták annak az egyezménynek részleteit, amely a háború fo'yamán szerb területen történt rekvirálások visszafizetéséről szól. A kártalanítási összeg 150 millió lira. — Gies: wüin Sándor temetése. Óriási részvét melleit temetlék Budapesten Giesswein Sándor pápai prelátus, nemzetgyűlési képviselőt, a kiváló papot, ludóst és emberbarátot. A temetésen ott voltak a legküiöibözőbb pártáll.su emberek, akiket odavonzott a szeretet, amelynek Giessweiu életében méltó papja volt. A jnasryarorsx^gt mohamedánok főpapja Szí. eden. Vafcárnap délután érkezett Szegedre Abdul Latit, a magyarországi moh medánok főpapja Nasdi Mehmed török mérnök társaságában. Értesülésünk szerint a főpap magánügyek miatt jött Szegedre, azonban ezt az utat arra is fölhasználja, hogy olyan örök okmányok és írások u án kutasson Szegeden, amelyek még a százötvenéves török hódohség korából maradtak itt. A főpap kijelentette, bog/ rövidesen hosszabb taríózkodásra jő ie Szegedre s máris megkedvelte ezt a vendégszerető magyar várost. — Csizmazla Ferenc volt képviselő maghalt. Csizmazia Fere.ic volt néppárti képviselő budafoki lakásán s2ivszélhüdésb2n váratlanul elhunyt. A koalíciós kormány alatti parlamenti éleinek érdemes alakja 187Ö-ben született, taCJl : ára, majd később felügyeltje lett a nagyszombat érseki főgimnáziumnak. A parlamentbe az 1905—6 i általános választások idején került be, amikor a pozsonymegyei szempei kerület vál szfotfa képviselőjévé néppárti programmal. Temetésének ideje még nincs meghatározva. — Andor áJi*mtftkor látogatás* a szegedi munks iö-vfcíiiŐ hivatalban. Andor Endre államtitkár vasárnap délelőtt megjelent azon az értekezl len, am lyet a Szegedi Munkaközye iiő Hivatal tartott. Hisszabb előadás! tartott, amelynek során k fejtette, hogy a munkahözvetiiő nivatal céija, hogy hatósági szerv álljon ugy a munkaadók,, m-'nt a munkakeresők ref delkeiésére. Kijelentette, hogy a szegedi munkaközvetítő á vidéke a lege sö helyen áll és jelen'eg jelentős fordul p nthoz ért Megállapította azonban, hogy még mindig vannak olyan szakm.k amelyek egyslla'án nem ve.zik igénybe ezt az intézményt. Majd a tanonckérdésrő! szólott. Ez a nagyin is fontos ügy válság an van, jóformán ieljesen me&ezüni a tanoncnevelés. Lung Mihályi, a hivatal vehetőjét bivía fel ezután, hogy ezt 3 súlyos prob émát, a hivalal kötelékén belül is igyekezzen roego'dani. Körmendy Mátyás, ipartestül. ti elnök mondott ezután beszídet, melynek során kijei ntette. hogy liz év mu-va munkaerő nélkül fog állani a m gyar iparosság. Bástyái Holtzer Tiv dar szólott ezután a kereskedőtanontok ügyéről. Felhívja a kereskedők figyelmét, hogy fokozottan támogassa a tano. cnevelést. — Felelős szerkesztő és lapkiadó harca. Több fővárosi lap ismerteti ezen a cimen a Szeged egy egészen jelentéktelen házi perpatvarát. Egyikmásik lapközlemény azonban, különösen annál fogva, hogy ott hiányos, ahol fontos, hogy minden elmondassék, nem egészen hü képet ad a történtekről, amiért szükségesnek látjuk Lövik Károly távozásának körülményeit elmondani. Lövik a Szeged-nél való további elhelyezkedését illetőleg nem tudott megegyezni vállalatunk vezetőségével, amiért kedden a vállalati igazgató, a felelős kiadó és két munkatárs jelenletében bejelentette, hogy lapunktól megválik és megegyezés jött vele létre, hogy a szombati lapot még ö csinálja, vasárnaptói kezdve azonban mint felelős szerkesztő más jegyzi a Szeged-et. Loyik a szombati lapban búcsúzni akart. Cikkét pénteken este tiz óra tájban küldte le a nyomdába, a kefelevonatot Pásztor József éjfél tájban kapta meg és olvasta el. A cikk borgiszból (a lap apróbb betűi) 98 sor, tehát ma jd egy teljes laphasáb. Pásztor ebből a 98 sorból mindössze? sort kifogásolt, azt a 7 sort, amelyben Lövik erős szavakkal támadott egy másik szegedi lapvállalatot. Pásztor kifejtette, hogy mért tartja aggályosnak, a vállalatra nézve tsetleg károsnak az emiitett hét sor közlését, Lövik mégis ragaszkodott hozzá, hogy cikke egész terjedelmében megjelenjen. Szerkesztő és kiadó éjfél után egy órakor anélkül váltak el egymástól, hogy megegyeztek volna. Két óra után LovikJtelefonon felhívta Pásztort és közölte vele, hogy cikkét csak egész terjedelmében engedi megjelenni és abban az esetben, ha ez nem történik meg, már a szombati lapról levéteti nevét, azon kívül egy évi felmondásért pört indit a Szeged ellen, mert ő mos; már nem a maga elhatározása folytán, hanen azért távozik a lap kötelékéből, mert szerződés szegést követtek el vele szemben. Pásztor erre kijelentette, hogy a cikk egész terjedelmében semmi "esetre sem jelenhetik meg, ha ez Loviknak nem konveniái, joga van a cikket kihagyni, a lap azonban az ő felelős szerkesztői ellen jegyzésével • fog megjelenni, inert bármennyire szívesen tenné, hajnali félhárom táján nincs módjában megváltoztatni egy megállapodást, amelyet néhány nap előtt a délutáni órákban kötöttek. Lövik inost azzal válaszolt, hogy ő akkor a rendőrség utján fogja megakadályozni, hogy a lapon a neve rajta legyen, amire Pásztor azt mondta neki, hogy nagyon helyes lesz, végül figyelmeztette, hogy az egy évi felmondásért okvetlenül bepörölje a vállalatot. Lövik a Szeged nyomdájának telefonján hajnali félháromkor felhívta Bottka Sándor főkapitányt, de eredményt — amint előrelátható volt — nein tudott elérni. — Vasárnap délelőtt tartották meg hözgyít é-ühet a szegedi cserkészek. Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a Magyar CserkészSzövetség szegedi csoportja évi közgyűlését a városháza nagytermében. Somogyi Szilveszter dr. polgármester nyitotta meg a közgyűlést és bevezető szavainak legelső sorában a magyar Hiszekegyet mondotta el. Gregorits Izidor dr. számolt be ezután a szegedi cserkészek heljM zetéről. A szegedi cserkészek súlyos anyagi gondokkal küzdenek és azért a társadalom támogatását kéri. Faragó Ede, a szövetség budapesti főtitkára mondott ezután hosszabb beszédet. Kifejtette, hogy a cserkészek célja nem lehet más, mint a keresztény, munkás Magyarország megteremtése. Ezután bárom férfitipusról beszélt: a Korzó lovagokról, apáinkról és a keresztes vitézekről. A magyar cserkészeknek a kereszteseket kell követniök, mert ők is Krisztus lovagjai. A beszéd után megválasztották a tisztikart. Elnök lett Csaba Jenő dr., főtitkár Gregorits Izidor dr. Lindenmayer Antónia a leány-cserkészekről beszélt, majd a cserkész-indulóval bezárták a közgyűlést. Ma este 8 órakor Bartók Béla zongoraestje. Jegyek 2500—10.030 koronáig. — A Pick-szalómigyár teljesen beszüntette üzemét. Szombaton reggel a Pick-szalámigyár teljesen beszüntette üzemét, a gépek megálltak, százötven munkás pedig kenyér nélkül maradt. A gyár azért szüntette be üzemét, mert teljesen lehetetlen jelenleg külföldi piacokon szalámit elhelyezni. A tavalyi szezonra megállapított kiviteli illetéket a gyárak az idén nem tudják megfizetni. A megszállott területeken levő gyárak sokkal olcsóbban tudják a piacon értékesíteni áruikat, mint a magyar gyárak. Romániában egy kiló hus 32 lei, ami legfeljebb 4800 magyar koronának felel meg, nálunk pedig a hus ára tizezer koronán felül áll. Igy a magyar gyárak erősen meghandicapelve kezdték meg a gyártást, ezenkívül a Devizaközpontnál még mindig elintézetlen, súlyos ügyek vannak. Remélhető azonban, hogy a külföldi devizák felmentése a közeli napokban megtörténik és akkor - minden valószínűség szerint - az üzem ismét megindul, százötven munkás pedig visszakapja kenyerét. Villamos anyagok Deutschnél, Kállay Albert-u. I. 15