Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-19 / 238. szám

Egyes siáw ára 250 korona Inrkeiztöség is kfadfthivaal: Deák Ferenc-utca 2. (F6itáliskolával szemben.) TeleIon 13 33.A.Szeged" megjelelik héttő kivételivel mindea ttp. Egyes szám ára 250 koma. Előfizetési árak: Egy Moapri Szegeden 5500,Budapesten és vidéken 5800 kor. Hirdetési árak: Félhasábou 1 tnm. 50, egy hasábon 100, másfél hasábon 1Í0K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nyilttér, családi értesítés 1600 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 19, PENTEK. 238-ik szám. A vagonlakók. Valaki vagonlakóknak nevezte azokat a politikusokat, akik nem tudják, hogy támogassák-e Bethlent, vagy ne támogassák. Az elnevezés nagyon elmés és találó. A nemzetgyűlés nyolcvan százaléka, beleértve az úgynevezett egységes pártot is, már hosszú ideje politikai vagonlakó, aki mostani elhelyezkedését csak ideiglenesnek tekinti. Vagonban lakni nem valami kényelmes dolog, hol nagyon hideg van, hol nagyon meleg van, sok a cú{, nagy a lárma, pajkos gyerekek beleszemetelnek a leveses tálba (csak sietne már az a Nagy Emil a sajtótörvénnyel!) s az ember azt se tudhatja, hogy egy reggelre nem tolják-e át a vagonját más sinre, mint amelyiken elaludt. Mindenesetre jobb volna olyan jó szolid, otthonos kóházban lakni, mint amilyenben a néhai hatvanhetes párt lakott, ahol szabályozni lehet a fűtést, jól működik a ventillátor, amelyiknek a jó puha divánjáról a szép tiszta ablaküvegen Keresztül csak neveti BE ember a sajtó pajkosságait, mert mint jó öreg mameluk tudja, hogy ha jól viseli magát, ha nem beszél bele a vezér szavába, ha csak parancsszóra mukkan, akkor a neki kiporciózott pecsenyén elélhet holtig. Ez bizony szép volna igy, csak tudhatná az ember, hogy Bethlen István-e az a nagy építőmester, akinek a parancsára a dzsinek ezt a véglegességhez címzett szállodát elővarázsolják. De azt nem lehet tudni éppen s ezért kényelmetlenbednek a mindenféle szinü és nevfi pártfrakciók tovább is a bizonytalanság vagonjában, mert a legrondább vagon is többet ér a reálpolitikus szemében a legszebb álompalolánál. De nemcsak a képviselők, hanem a polgárság nagyrésze is ilyen politikai vagonlakó már évek óta. A polgárság nem tündérpalotákat, iremi kerteket kiván, nagyon szerények az igényei: csak rendet akar, belső békét, a törvényeinkben biztosított jogegyenlőséget és olyan intézkedéseket, amelyek az ember módjára vató élést lehetővé teszik. Ha Pityi Palkónak, ha Herkó páternak hívják azt, aki ezeknek a minimális és egyben maximális igényeknek eleget tud tenni, az ország mellé fog állni és megy utána tűzön-vizén keresztül. Kétségtelen, hogy a Bethlen István nyilatkozataiból ilyen ígéreteket olvas ki az ország éB ezeknek az ígéreteknek nagy pártja van a fáradt magyar lelkek közt és ez az ország, akármennyire meg van hasadozva társadalmában, egységesen állna Bethlen István mögé, — ha a kormány tettei lépten-nyomon szét nem gázolnák a kormányelnök ígéreteit. De a Jákob hangján fuvolázni és az Ézsau szőrös kezével kormányozni: ezzel még ezt a naiv országot se lehet többé orránál fogva vezetni. Nyilatkozatokkal, amelyek nem törnek csontot, elitélni a fajvédőket és ugyanakkor ragaszkodni a fajvédő politika numerus claususához: ez nem a társadalmi megbékélés utja. Amikor erőszakoskodó ügynökök, olykor szélhámosok, akik igen magas állású protektorokra hivatkoznak (még a börtönben is), a legkalandosabb címeken végigpumpolják a társadalmat, akkor a legnemesebb intencióju Ingyenkenyéregyesületnek megtiltani az éhenhalók számára való gyűjtést, azzal az indokolással, hogy a közönséget nem szabad túlterhelni: ez nemcsak nem emberséges, hanem nem is okos politika. Hiszen mindenki átlát a szitán, aki pár héttel ezelőtt olvasta, hogy Prohászka püspök a nyomorékok, a gyerekágyasok ingyen kenyérrel való segitését az ördögökkel cimboráló szabadkőművesek veszedelmes munkájának mondta. Harcot hirdetni a drágaság ellen és ugyanakkor a bus, a liszt és a zsír védővámjának felemelésével az agrárérdekeket védeni abban az országban, ahol a zsír ára anélkül is fölölte járt már a világpiaci paritásnak: ez nem az elviselhető élet feltételeit megteremtő politika. > Mi eihisszük, hogy Bethlen István jószándéku ember, de a pokol feneke jószándékokkal van kikövezve. Mi elhisszük, hogy Bethlen István vagy nem mer rálépni. Ö a politikai vagonlakók látja a kibontakozás u'ját, de vagy nem tud, ' országában a legnagyobb vagonlakó. „Magyarországnak három Elzásza van .. A Figaro a cseh |pogrom megvizsgálása során emlékeztet Benesnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteire. Hozzáteszi, hogy a kisebbségek tiszteletben tartása az egyetlen politika, amely le tudná hűteni a megsértett államok bosszúvágyát. Magyarország, miután elvesztette területe kétharmadrészét, szívesen hivatkozik arra, hogy neki három Elzdsz-Lolharingiája van. A béke megszilárdítására és a szomszédok közötti normális viszony létrehozására szemmel láthatólag az egyetlen mód az, hogyha a 1 magyarok elszakított testvéreiknek a lehető legjobb sorsot biztosítják. A jóvátételi bizottság határozata a kölcsönügyben. Ossutzky Sándornak, a jóvátételi bizottság tegnapi ülésén a kisántánt nevében tett nyilatkozatához illetékes helyen a következőket közlik a MTI. utján: A kormányzó ur karcagi beszédére vonatkozói g a szükséges felvilágosításokat már Genfben, az ott folytatott tárgyalások során, majd pedig a kisántánt képviselőinek Budapesten tett lépésére a magyar kormány megadta. A kisántánt képviselői akkor tudomásul is vették az adott felvilágosítást és kijelentették, hogy meg vannak győződve a kormányzó ur, valamint a magyar kormány szomszédaival szemben táplált békés szándákairól. Os3utzkynak fenti kijelentéseit tehát csak ugy magyarázhatjuk meg, hogy kormánya részéről mindezideig nem volt megfelelően tájékoztatva. A Népszövetségi delegáció október 30 án érkezik Budapestre. A jóvátételi bizottság határozatára vonatkozóan Kálloy pénzügyminiszter a következőket mondotta: — A jóvátételi bizottságnak tegnap hozott döntése a kormányelnök ur által jelzetteknek teljesen megfelel. Semmi lényegesen uj momentumot nem tartalmaz. A kormányhoz közel álló helyen a következőket mondották erre vonatkozóan: — A Népszövetség ismeretes határozata után a jóvátételi bizottság tegnapi állásfoglalását a második etappenak lehet tekinteni a magyar kölcsön irányában. A tegnapi párisi határozatból világosan kiderült, hogy a jóvátételi bizottság milyen alapon kiván a magyar kölcsön ügyében a maga részéről résztvenni. A Népszövetséggel karöltve kiván eljárni és a maga kebeléből egy tagnak a Népszövetségbe való kiküldésével a maga részéről is közreműködik a reorganizációban. A passziv ellenállás megszüntetése befejezett tény. A párisi német ügyvivő a korábbi megbeszélések kapcsán tegnap újból részié esen ismertette a francia miniszterelnök előtt a birodalmi kormánynak a megszállott terüklek viszonyainak rendezéséről és az általános jóvátételi kérdés további kezeléséről vallott nézetét. A német ügyvivő utalt arra, hogy a németeknek nem szándékuk passziv ellenállás megszüntetéséről tárgyalni, ami Németország számára befejezett tény, hanem arról, hogy az ellenállás megszüntetése után hogyan lehet a munkát és a termelést a legcélszerűbben és a leggyorsabban újból helyreállítani és különösen, hogy Franciaország és Belgium számára miként lehetne a szénés kokszszállitmányokat újból megkezdeni. A birodalmi kormány kész a munka újrakezdéséről helyi tárgya'ásokba is bocsátkozni. A francia miniszterelnök kategórikusan elutasította azt a gondolatot, hogy a kormányok kezdjenek tárgyalásokat a megszállott területek munkájának újrakezdéséről. Az ő számára közönyösek a tisztviselőknek és az iparvállalatoknak adott utasítások. Számára egyedül az 1923. évi január hó 11. előtti tényleges állapot hiánytalan előállítása mérvadó. Nem ismerheti el azokat a német kijelentéseket, amelyek szerint nem tudják finaneírozni a dologi szolgáltatásokat. Számára teljességgel közönyö3, hogy hogyan tudja a német kormány a dologi szolgáltatások pénzügyi részét megvalósítani. Abba pedig, hogy a jóvátételi bizottság vitassa meg a németek esetleges javaslatait, mindaddig nem mehet bele, amig a németek francia felfogás szerint végkép fel nem hagynak az ellenállással. A Stinnes-csoport tárgyalása. A Maiin düsseldorfi tudósítója jelenti lapjának: Tegnap délelőtt megjelent Stinnes Hugó, Glöckner és Hőgler német bányaigazgatók a szövetségközi ellenőrzési bizottság előtt. Stinnes a Ruhr-terület német nagyiparossága nevében tudatta, hogy nem hajlandó jóvátételi célokra ingyen szállítani a szenet, mig a német birodalmi kormány kötelezettséget nem vállal, hogy fizetni fog. A francia igazgató válaszában kijelentette, hogy méltán meg lehet a német bányatulajdonosoktól követelni, hogy jóvátételi célokra megszabott 20 százalék termelést a német birodalmi kormánynak minden támogatás nélkül ingyen szolgáltassák ki, mert Stinnesék igy is megtalálják számításukat. Párison keresztül érkezett düsseldorfi hir megerősíti, bogy Stinnes Stresemann kancellártói kapott megbízatás alapján ismét meglátogatta Degoutte tábornokot. Stinnes a szövetségközi ellenőrző bizottság előtt a következőket jelentette ki: — Mivel a szövetségesek elismerik, hogy a Ruhr-terület bányáiban egy tonna szén termelési költsége 72 frankra rug, a német ipar képtelen megélni. Párisi politikai tényezők neheztelnek Stinnesre a megszálló hatóságokkal folytatott tárgyalásokon tanúsított makacssága miatt, melyet annál érthetetlenebbnek találnak, mert a bányatulajdonosok 25 százalékával a megegyezést sikerült létrehozni. A gyáros- és bányászöizottság, miként hangsúlyozzák, nem fog eltérni attól az álláspontjától, hogy a jóvátételi bizottság megfelelő részesedést kapjon az üzemi nyereségből. Stinnes merev magatartását sokfelől azzal magyarázzák, hogy közte és Stresemann között teljes egyetértés van és legutóbbi kontroverziájuk nem egyéb jól játszott komédiánál. A Szászország elleni eljárás. A Vorwűrts szerint Szászországban a megegyezés lehetősége feltétlenül megvan. A birodaiom nem engedheti meg, hogy a katonai parancsnok a megegyezés minden lehetőségét elzárja. A Szászország elleni eljárással csak azt érik el, hogy napról-napra nő azoknak a szociáldemokratáknak a szám?, akik azt kérdik magukban, meddig lehetséges pártjuknak a birodalmi ügyek vezetésében való felelős részessége.