Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-18 / 237. szám

Egyes siám ára 250 korona. ítnkctzlösíg ÍJ KIIPÍÚHÍVADtóH Terenc-utca 2. (F6f«£iskolával szemben.) Teleloo 13-33.A.Szeged" megjelenít hétfő kivételével minden nip. Egyes szám ára 230 keret*. Előfizetési árak: Egy *&upr» Szegeden 5000,Badapírten és vidéken 5600 kor. Hirdetési árak: Félhasáboi 1 mai. 50,egy hasábon 100,másfél hasábon 1I0K. Szövegközt Ü5 százalékkal drágább. Apróhirdetés 1U0, kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nvilttér,családi értesítés 1600 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 18, CSÜTÖRTÖK. 237-ik szám. A külföldi kölcsön palástja. A politika köreit változatlanul a miniszterelnök szolnoki beszéde foglalkoztatja és mára az egyes pártok vezelői részben már feleltek is a miniszterelnöki expozéra, amely szavakban ugyan gaidag, de konkrétumokban viszont olyan szegény volt, minha csak a jó békeévekben egy osztrák-magyar külügyminiszter mondotta volna el. Egy konkrétumot azért mindenki kiolvashat Bethlen István szolnoki beszédéből és ez az, hogy a kormányfő nagyon szivesen látná, ha saját pártján kivül minden ellenzéki párt is a háta mögé állana. Ezt a külföldi kölcsönről folytatott tárgyalásokkal próbálja megindokolni Bethlen István, de okfejtése e pontban sem olyan világos, hogy mindenki gondolkodás nélkül aláírhatná annak helyes voltát. Még élénken emlékezetünkben 11 Ausztria példáj?, ahol azalatt a rövid másfél év alatt, ámeíy a kölcsön megadásának elvben való kimondásától a fontok, frankok és dollárok folyósításáig eltelt, szintén nem nyugodott a belpolitikai élet. Sőt Ausztriában, ha jol emlékezünk, volt vagy négy-öt kormányválság is ezalatt, búg külföldön a kölcsönrCI tárgyaltak az egymást váltogató kancellárok, hiszen Ausztriában nem simult el minden kormányválság barátságosan és kétszer is változtatott nemcsak miniszte;elnököt, hanem teljes kabinetet, sőt rendszert is az osztrák parlament. A nagy- és kisántánt elsö kivánsága, mint ismeretes, az volt, hogy Schober rendőrfőnök vegye át a kormány vezetését, mert csak az ő személye garancií s külföld előtt. Schober .kinevezése* a külföld áMal nem ment egészen simán, h szen Bécs legendáshírű rendőrfőnöke soha nem politizált és igy nem volt egyetlen politikai pártban sem támasza, de végre is, miután ebből a conditio sine qua non-ból nem eagedett a nagy- és kisántánt, az osztrák nemzetgyűlés nehéz szívvel bár, de mégis megvá- ] lásztotts Schobert kancellárá, ha mindjárt ez az í osztrák belügyekbe való legsúlyosabb beavat- • kizó t jelentette és a nemzeti szuverénitást mélyen íértette is. Egy álló esztendeig tárgyalt azután „a kü föld bizauni embere" a küiönböző hatalmakkal a kölcsönről és mégsem hivatkozott soha arra, bogy az ő személyével áll és bukik a külföldi kölcBön, pedig ha valaki, u?y Schober védekezhetett volna igy is, biszen öt vatóban bizalmi emberként állította a külföld Ausztria élére, tehát félig-meddig indckolt lett volna, ha „kiméleti idői" kér, mig a kölcsön dolga rendbe nem jön. De Schober sohasem burkolódzott a külföldi kölcsön szentté és sérthetetlenné tevő \ palástjába és nem tért ki a be'politik%i támadások elől azzal sem, hogy egymásután kétszer küldte szabadságra a parlamentet, hogy „ne ztvarja semmi z&varó belpolitikai momentum a kölfötdi kölcsönről folytatott tárgyalásokat". Az osztrák remze'gyülés nem is kiméí'e nagyon „3 külföldi kölcsön kancellárját" és irikor a belpolitikai helyztt >zt ugy hozta magával: ? zípen j ie is sravaziák Schobert. Schober megbukott és a világ még sem dőit össze, sőt a külföld tudomárt sem vett az osztrák belpolitikai válságról. Schober utédává Scypel prelátust választotta a Reíchsrat és az uj kancellár fél éven át épp oly sikertelenül kilincselte végig Eu ópa külügyminisztérium1 i>, mint előde és a nagy- és a kisántánt epp oly barátságosan — ígért meg neki is mindent, akár csak slődsnek. Kancellárok mentek, kar.cd'árok jöttek Ausztriában, de a kölcsönből se igy, se ugy nem lett volna senmi, ha Seypel nem veti fel végül az alternatívát, hogy Ausztria, ha nem kapja meg a kölcsönt, vagy Csehországhoz, vagy Olaszországhoz csatlakozik. Ez a fenyegetés azután döníött éi a már oiy sokszor megígért kölcsönből valóság lett, mert ekkor már többről volt szó, mint egy hat és félmilliós nemzet életéről, Végy haláláról: Európa egyensúlya forgott kockán. Bethlen István gróf riem követi Schober példáját és minden belpolitikai akciót továbbra is a külföldi kölcsön meghiúsítására irányuló orvlámadásnak ininősit, amf nem esik ínyére és a kölcsönhöz vezető egyetlen helyes útnak azt az „arany köiépui"-at jeiöli meg, amelyen ő jár — beszédeiben. Valószínű, hogy fog skadni nem egy politikus, aki most fel fogja használni a kínálkozó alkalmat és ürügyet arra, hogy a 1 kormány táborába szökjön át, hiszen a kor1 mánypártiság országútja nemcsak a példázatban I van — arannyal kirakva. Döntött a jóvátételi bizottság. A Magyar Táv rati Iroda jelenti Párisból: A jóvátételi bizottság szerda délelőtti ülésén lényegtelen változásokkal egyhangúig elfogadta a magyar albizottságnak a Magyarországnak nyújtandó kölcsönre vonatkozó javaslatait. A Cseh Sajtóiroda a következő párisi Havasjeíentést közli: A jóvátételi bizottság mai ülésén a magyar kö'csönt tárgyalták. Dr. Ossuszky párisi cseh követ a kisántánt nevében nyilatkozatot tett, amelyben többek közölt ezeket mondotta : — Noha sokat lehetne beszélni Magyarországnak a dolgok jelenlegi állásáért való felelősségéről, jelenleg egy más tényezővel állunk szembsn, nsve.eiesen Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetével, amely sajnos, súlyos, sőt siralmas Nem volnék Önökkel szemben becsületes, ha el akarnám titkolni, hogy Csehszlovákia, Románia és az SHS királyság közvéleménye meg van győződve arról, ho^y nem a háború, hanem a magyar nemzet gondolkozásmódja az, ami az ország siralmas gazdasági és pénzügyi helyzetéért felelős (1). A három kormány iniciahvája, amelyeket képviselni szerencsém vsn. *>zt célozza, hogy bebizonyítsa, hogy nemcsak jó szomszédi viszonyban akarnak élni Magyarországgal, hanem siralmas helyzetében segíteni is akarnak rajta, abban a reményben, hogy ez a példa a msgytr nemzetet már most uj magatartásra ösztönzi szomszédaival szemben. A jóvátételi bizottság Oísuszky elősdása után a trugyár kölcsön tekintetében egyhangúlag a következő nyilatkozatot fogadta el : — Minihogy a jóvátételi bizottság elvileg hajlandó tárgyalni a Magyarország bizonyos javaira és bevételi forrásaira vonatkozó előjog későbbi felfüggesztéséről abból a célbó', hogy a Népszöveíség segítségével lehetővé legye M*gy?rország pénzügyi rekonstrukcióját, a jóvátételi bizottság legközelebb felszólítja a Népszövetsége^, hogy e célból az érdekelt államokkal egyetértésben törvényt dolgozzon ki és Bouniols-t bízza meg, hogy e terven, mint a jóvátételi bizottság pénzügyi osztályának képviselője a Népszövetség titkárságával közreműködjék, amig a titkárság hozzá nem lát az előkészítő tanulmányokhoz. A lerv magában foglalná a Népszövetség által gyakorlandó ellenőrzést, amelyhez csatlakoznának azok az államok, amelyek Magyarországnak hitelezői és pedig annak a bizo tságnak a közvetítésével, amelynek tagjait a jóvátételi bizottság nevezné ki. Magától értetődik, hogy e tervet, mielőtt a Népszövetségnek átnyujtatik, a jóvátételi bizottság végleges döntés céljából megvizsgálná. Ámbár sz első kölcsön eredménye alkalmával már tárgyalni lehetne az előjogró', magától értetődik, hogy a terv nem zárhatja ki annak eshetőségét if, bogy egy későbbi kölcsön eredményét egészben, vagy részben jóvátételi fizetésekre* lehessen fordítani. Teleki és vasarnap be Szegeden Teleki Pál gróf volt miniszterelnök, Sjeged I. kerületének nemzetgyűlési képviselője vasárnap, október 21-én délelőtt 10 órakor tart politikai tájékoztatót választóinak a Tisza-szálló nagytermében. Mint ismeretes, Teleki Pál gróf hosszú időn át tartó betegeskedése miatt a napi politikától visszavonultan élt és igy érdeklődéssel tekintenek vasárrapi megnyilatkozása e!é. Teleki Pál gróf már 19-én, pénteken este a pesti gyorssal Szegedre érkezik, hogy választóival érintkezést keressen. Huszadikán, szombaton délelőtt 11 óra és 1 óra között a Tiszaszállóbeli lakásán fogadja választói*. Ugyancsak október 21-én, vasárnsp délelőtt tartja meg beszámolóját Szeged II. kerülnének nemzetgyűlési képviselője, Peidl Gyula, a szociáldemokrata párt pjriamenti frske ójának vezére, aki pártja nevőbin Szegedin fog válaszolni a miniszterelnök szolnoki beszédére. Peidl Gyulát a pírititkáríágtói származó értesülés szerint Szegedre le fogja kisérni Farkas Isíván, Baticz Gyula, Kélhly Anna és Preppzr Sándor nemzetg) ülési képviselők. Miniszteri tanácskozás az aktuális kérdésekről. A szomszéd á'Iamokkal folyó gazdasági tárgyalások aktuális kérdések megbeszéléséről a miniszterek több órán át tanácskoztak és megvitatták ekőso'ban a csehekkel felveendő tárgyalások anyagát. Az értekezleten a külügyminiszteren kivül Kállay Tibor pénzügyminiszter, Valkó Lajos kereskedelmi miniszter és Nagy Emil igazságügyminiszter, íovábbá Rakovszky Iván belügyminiszter is résztvettek. A gazdasági kérdések irányelveinek megállapítása tekintetében a reszortminiszterek teljes megállapodásra jutottak. VŰSS miniszter az inségakció flgyében a kormányzó nejénél tett látogatást. Részletes tájékoztatást nyújtott a vezetése alstt álló akcióról. A minisztertanícs a mezőgajd asáizi hitel kérdésében elvben hozzájárult az OMGE és a mezőgazdasági kamara előterjesztéséhez. A Woltf-párt bomlása. Ernst Sándornak Wolff Károly mellett tegnap történi állásfoglalása kiélezte a keresztény egység pártjában a helyzetet. Arról beszélnek, hogy Vass József és Huszár Károly, valamint az emiitestek egy-két hívének kiválása a pártból rövidesen megtörténik. A pártonklvüliek nem csatlakoznak Bethlenhez. A nemzeti polgári párt tegnap esti értekezletén Heinrich Ferenc beszédének igen érdekes része vo!», ame'yben a miniszterelnök felhívásával foglalkozva csatlakozásra hivja fel a pártonkívüli képviselőket. Ez a felhívás annál is inkább figyelemreméltó, mert a polgári pártok és pártonkívüli képviselők közül többen kaptak felhívást az értekezleten való megjelenésre. Igy Ugrón Gábor, Szilágyi Lajos, Bárczy István, Pa u per a Ferenc, Dinic'i Ödön, azonban valamennyien kimentetlék magukat. Siilág i Lajof? Heinrich felhívásáról a következő álláspontját fej'etíe ki: — Mivel a nemzeti polgári párt tagjaiban megvan arra a hajlandóság, hogy a miniszterelnök felhívásának eleget tegyenek, értesülésem szerint minket is meg próbáltak erre rávenni.