Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-17 / 236. szám

Egyes síé- ára 250 korona Hirdetési arak: Félbasáboi I mm. 50, egy hasábon 100, mástél hasábon UOK. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Ny ilttér, családi értesítés 1600 K. Többszöri feladásnál árengedmény üwrkesztöség és kiadóhivatal: Deák Ferene-utea 2 (F6»eáliskolával szemben.) Teleim 13-33.A .Szeged* megjelealk héttő kivételével minden lap. Egyes szám ára 230 korona. Előfizetési árak: Egy Moapri Szegeden 5500,BudaIKsfcn és vidéken 5800 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 17, SZERDA. 236-ik szám. Isten és állat. Szokatlan téma ez ezen a helyen, de az is elég szokatlan volt, hogy a szegedi ügyészség vezetője olyan komoly testületben, mint a közigazgatási bizottság, az állatok védelmében emelt vádat az emberek ellea. Amilyen szokatlan, olyan emberséges cselekedet volt és a tOrvény embere bizonyára nem gondolt rá, hogy a közönség köreben sokan lesznek, akik ö utána szintén fel fi gnak háborodni. Mert eddig is mindennap láthatták ugyan, hogy félvad emberek egész barommá aljasodnak, mikor kínozzák az állatot, de fölháborodni az ilyesmin •em szokás, még akkor se, ha tagjai vagyunk az állatvédő-egyesületnek. Először azért nem, nert akkor az embernek lépten-nyomon afférjai támadnának kocsisokkal, pecérekkel, kisgazdákkal és más olyan polgártársakkal, akik lovagias ügyeikben nem a Clair- kódex szerint igazodnak, — másodszor, mert nekünk magyaroknak, hogy a szó köztünk maradjon, nem egészen komoly emberhez valónak látszik az állatvédelem. Fanyövő és állatkínzó nép vagyunk s ha a bortól, vagy dühtől részeg kccsis félig agyonveri a lovát, filozófiai álláspontra helyezkedvén azt mondjuk: „Hja, mért nem lett püspök I" T. i. nem az az oktalan állat, akinek ostor van a kezében, hanem az a szegény pára, amelyiken az ostor csattog. Ellenben, ha olyan magasálásu hivatalos ember, mint a szegedi ügyészség vezetője, nem ludja megállni, hogy ki ne fakadjon a mindennapos állatkínzás ellen, akkor mindjárt észreveszik mások is, hogy itt az egész város szemeláttára cudar és gaz dolgok történnek, amiknek az elkövetőit ott a helyszínén kellene megbotozni. E sorok iróját ma egyenesen a főügyész ur felszólalására hivatkozva kereste fel ennek az újságnak egyik olvasója azzal a kéréssel, hogy tegyük közzé az állatvédők világszövetségének egy régebbi nyomtatványát, amelynek a címe: A ló kérelme a gazdájához, — hát hí lenne valami foganatja. — Hozzád szól, uram, alázatos könyörgésem, — kezdődik a kérés. — Táplálj és oltsd el szomjamat és szólj •yájasan hozzám, mert a szavad hatásosabb, mint a gyeplő és az ostor. Ne üss, ha rossz az ut és nem birok el több terhet, mint ami erőmtől telik. Ha valami hibát teszek, nem szántszándékkal teszem, mint az emberek szokták, mert bennem nincs rossz akarat és olyankor vizsgáld meg, rendben vannak-e a szerszámok, •em töri-e patámat a patkó vasa és hátamat a hám. És bocsáss meg nekem, hogy ezzel a kéréssel fordulok hozzád annak a nevében, aki szintén istállóban született. Ezt pedig ne tessék blaszfémiának venni, nert aki az állat szájába adja az istállóban szülelett isten nevét, az nem valami istentől elrugaszkodott hóbortos destruktív professzor, hanem — egy király. A norvég király volt az, aki érezte ezt a szózatot olyan emberi cselekedetnek, mintha például háborús proklamációt irt volna. S hozzátette azt ÍP, hogy amely országokban az állattal durván bánnak, ott a közélet is durva. Ahol az emberi elme még nem jutott el odáig, hogy kenyérkereső társát lássa az állatban, amely reggeltől estig neki dolgozik és szótalanul tür, szenved, ott természetes, ka az emberek egymásban sem becsülik meg az embertársat. Mint a legtöbb idevaló ember, e sorok kója is büszke a városára s minden kritika, ami azt éri, olyanformán érinti, mintha egyéni sérelem esett volna rajta. Pedig ezeknek a kritikáknak sokszor igazuk van. Egy Amerikában élő szegedi ember {árt itthon a nyáron. Kérdem tőle, hogy él odakint, Mexikóban? Nem vágyakozik néha haza? — Hál tudja isten, — azt mondja. — A •osztalgia néha kínoz. Sokat álmodom a Kárászutcával és olyankor mindig erősen vágyódom haza. De hát arrul is lehet tenni. —• Hogy tesz róla? — Hát — a „háfolásbsn megmaradt magyarnak — hazajövök néha látogatóba és olyankor mindig elmegy a kedvem attól, hogy még egyszer szegedi legyek. -— Hát aztán mi bánthatja itthon az ilyen jövő-menő embert? — kérdeztem megbántva. — Hát az, hogy odakint, de tán sehol a világon egy esztendő alatt nem lát az ember annyi állatkínzást és nem hall annyi káromkodást, mint Szegeden. Mit mondjon ilyenkor az ember? Védje a városát azzal, hogy ez nemcsak Szegeden van igy, hanem Kecskeméten is, meg Debrecenben is, meg Nyíregyházán is? Mert egyszerre ütni az állatot és förtelmesen szidni az istent: nemzeti virtus. A magyar kölcsön a jóvátételi bizottságban. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A jóvátételi bizottság magyar bizottsága kedden fog- Smelyet a jóvátételi bizottság szerdán délelőtt lalkozott azokkal a javaslatokkal, amelyeket a jóvátételi bizottság szerdán fcg Párisban tárgyalni a magyar kölcsömől. A megállapodás elvben létrejött és remény van arra, hogy a javaslatokat jelentős változtatások nélkül fogják elfogcdni, ha oz utolsó pillanatban nem merülnek fel nehézségek. A jóvátételi bizottság hivatalos közleménye szeiint a magyar osztály javaslatot készi'ett. 10 órakor kezdődő teljes ülésén tárgyal. A magyar osztá'y képviselői között elvi megegyezés jött létre és valószinü, hogy a plénum változatlanul elfogadja a magyar osztály javaslatát. A Sansfil-ügynökség értesülése szerint a jóvátételi bizottság döntésének alapja egy francia részről kidolgozott javaslat lesz, amely nagyjában szankcionálja a genfi megbeszéléseket. A földreformnovella a kormányzópárt előtt. (A Szeged budopesti tudósítójától.) A keresztény kisgazda földműves és polgári párt kedden délelőtt értekezletet tartott a párt Eszterbázyutcai helyiségében a földreformnovella tárgyában. Az értekezleten mintegy negyven képviselő * jelent meg. Ott voltak: Almássy László, a párt j ügyvezető alelnöke, Barihos Andor, Boltlik Jó• zsef, Csontos Imre, Csizmadia Andrá?, Erdélyi Aladár, Páll Gyula, gróf Hoyos Miksa, báró Kaas Albert, Mózer Ernő, Neubauer Ferenc, Neuberger Ferenc, Perjaky György, gróf Ráday Gedeon, Rubinek István, Szijj Bálint. Piaíhy •György, Teleki Tivadsr, Zsüvay Tibor, Széchenyi I Viktor, Hajés Kálmán és Berky Gyula. Az értekezletet, amelyen Nagyatádi földmivelésügyi miniszter is megjelent, Mayer János, a párt elnöke fél 11 órakor nyitotta meg. Az értekez'et megnyitása után megválasztották az összeférhetetlenségi és igazoló bizottság tagjait, akik a következők: gróf Széchenyi Viktor, aki egyúttal a bizottság elnöke is, Kncker Kálmán, Kenéz Béla, Rubinek István. A bizottság megválasztása után Mayer János elnök a földreformnovellával foglalkozva kijelentette, hogy mivel a novella az országnak rendkívül fontos érdekeivel füzCdik egybe, a párt a legszélesebb körű vita tárgyává kívánja tenni a földreformnovellát és dacára annak, hogy a párt már általánosságban elfogadta azt, ismét lehetővé teszi, hogy a novellához hozzászólások hangozzanak el. Nagyatádi földmivelésügyi miniszter szólalt fel ezután, aki kéri az értekezlet tagjait, hogy a kérdéssel a legteljesebb alapossággal foglalkozzanak. A maga részéről hozzájárul ahhoz, hogy a novella felett a legszélesebb körű vita induljon meg. Kovács Nagy Sándor hibáztatja, hogy a kisajátított területek árának megfizetése későbbre elhalasztódik. Páll Gyula: A novella gyors végrehajtását kéri. Méltányolja araak alapgondolatát és helyesli a novellában megnyilvánult nemzet fejlesztési gondolatot. Páll beszéde ulán érkeztek meg Schandl államtitkár, Pesthy Pál és Bethlen miniszterelnök. Páll után Szity Tamás beszélt, aki csakis hivatásos gazdáknak kiván földet juttatni. Rubinek István, Mózer Ernő és Forgács Miklós szólallak még föl. Forgács a hadiárvák földigényének kielégítését sürgette, mire nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter megnyugtatóan válaszolt. Az ülést ezután délutánra halasztották. A délutáni tárgyaláson igen sok felszólalás történt. Szakáts J zsef azt kívánja, hogy az országos földbirtokrendező biróság tárgyalásai nyilvánosak legyenek. Perlaky György kifogásolta, hogy a földnélküli munkásoknak csak egy két holdat adnak. Zsitvay Tibor hangsúlyozza, hogy a háború alatti birtokok kisajátításához ragaszkodni kell és a kártalanítás egy részét a mostani tulajdonosoknak hadikölcsönökben fizesse az állam. Sok felszólalás után szerda délelőtt 10 órára tűzte ki az elnök a tárgyalás folytatását. A pártonkivüliek állásfoglalása. Hétfőn értekezletet tartott a pártonkívüli képviselők csoportja. Az értekezlettől azt várták, hogy a pártonkívüli képviselők a miniszterelnök beszéde után precizirozni fogják álláspontjukat a kormánnyal és a kormánypárttal szemben. Ez az állásfoglalás azonban a hétfői értekezleten nem történt meg. A pártonkívüli képviselők értekezletének az volt a felfogása, hogy ezidőszerint nincs okuk ellenzéki álláspontjuk feladására. Legközelebb ujabb értekezletet tartanak és ott vitatják meg további magatartásukat. Helnrlch Ferenc felhívása a pártokhoz Bethlen t&mogatáaára. A Magyar Országos Tudósító jelenti: Kedden este Heinrich Ferenc elnöklésével tartotta értekezletét a Nemzeti Polgári Párf. HeinricA Ferenc megnyitva az ülést, örömmel üdvözölte a megjelenteket abból az alkalomból, hogy a szünet után elsö izben összejöttek. Az országos politikával foglalkozva kitért Bethlen István gróf miniszterelnök Szolnokon tartott nagy beszédére. Ez a beszéd csak megelégedéssel és örömmel töltheti el a pártot, mert abban azoknak az elveknek hangoztatását látják, amelyekért a párt kezdettől fogva küzd. Ha hosszú hóna| pókig is tart az, amig a kölcsön ügyét teljesen rendezik, már maga az a tudat, hogy a felveendő tárgyalások sorsa nem lesz sikertelen, megnyugvást keltett mindenkiben. Bethlen István gróf szolnoki beszédében határozott állást foglal az úgynevezett fajvédők ellen. Ezeket csupán azért nevezi fajvédőknek, mert ök ugy hívják magukat. Sokkal jobb volna antiszemita pártnak nevezni ezt a pártot. Szerintük aki keresztény, az nem lehet szabadelvű. Ezt a leghatározottabban tagadásba veszi. O jó keresztény, de elítéli ugy az antiszemitizmust, mint az antik risztizmust és minden türelmetlenséget és a vallás felhasználását politikai eszközül. Ramutatott Magyarországnak 1867-től 1914-ig terjedő időszakára. Ez a kor szerinte Magyarország fénykora volt. Bethlen István gróf szolnoki beszédében a józanész útját mutatta meg. Bethlen ennek az útnak a követésére szózatot intézett azokhoz a képviselőkhöz, akik tulajdonképeni párt-kereteken kivül teljesitik hszaiias kötelességeiket, azirányban, hogy vállaljanak ők is felelősséget az alkotó., munkában. Ezt Bethlen igen helyesen tette. 0 maga is azt mondja, hogy igen sok