Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-16 / 235. szám

Szeged, 1923 október 10. SZEGED Bizonytalan időre újból elnapolták a Házat. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A nemzetgyűlés hétfői ülésén szokatlanul nagy számbin jelentek meg a képviselők. A régen nem látottak közül Rakovszky István is. A képviselők csoportokba verődve tárgyalnak. A beszélgetések témája főieg a szolnoki beszéd. At elnök javaslatot tesz, hogy a következő ülést november 10-én tartsák meg. Az ülést 12 órakor nyitotta rreg Scitovszky Béla elnök. Elparentálta Rákosi Viktort, Németh Vincét, Oláh Dánielt. Majd megteszi jelentéseit. Az elnöki előterjesztések 'u'án Szijj Bálint személyes kérdésben kér szót. — A Budapesti Hirlap-bm megjeíent egy közlemény, amely súlyosan kompromittálja személyemet. Eddig nem volt módomban felvilágosítást adni a hir yalótlanságára vonatkozóan. Most azonban a Ház engedélyével rá akarok erre mutatni. Felolvassa a Budapesti Hirhp cikkét. Végül kijelenli, hogy a cikk elejéről végig valótlanságot tartalmaz. A felszólalás al -itt ellenzéki oldalról többen átkiabálnak Szijj felé, hogy az ügy nem ide való. KüldjöH be a Budapesti Hírlapba egy helyreigazító nyilatkozatot és el lesz intézve az ügy.. Szijj Báiint: Kénytelen volt ezt az ügyet a Ház elé hozni, hogy tisztázza. Ezután Kállay Tibor pénzügyminiszter a külföldön elhelyezett német-magyar államadósságoktól, az Országos Pénzügyi Tanács megszüntetéséről törvényjavaslatokai, lovábbá a befolyt vagyonváltságokról jelentést terjeszt l>e. Várnai Dániel, Györki Imre és Peyer Károly mentelmi jogaik megsértését jelentik be. Bethlen beszámolója a genfi tárgyalásokról. A napirend megállapítása előtt Bethlen István gróf miniszterelnök szó'al fel. Mielőtt áttérne a Ház a napirendre, indi tstva érzi magát arra, hogy röviden beszámoljon azokról a tárgyalánokról, amelyedet Genfben a kölcsön érdekében folytatott. Átlói tart, hogy bejelenlései nem fogják teljesen kielégíteni a Ház minden egyes tagját, mert hiszen alig mondaat töbjpet, mint amennyit a különböző kommürtíKékben kinyilatkoztatott. A tavasz folvamá'i a pénzügyminiszterrel Párisban járt. Ebben az időben a repi- ,' rációs bizottság határozatot hozott, amely azon- 1 ban nem volt teljesen kielégítő, meri bár elvileg hozzájárult a zálogjogok felfüggesztéséhez, de kimondta azt is, hogy a kölcsönből annak egy része a reparációra fordittassék. Ez a határozat annyiban nem volt kielégítő, mert az ilyen kikötések mellett nem volt a kölcsön felvehető, tekintetlel a pénzügyi körök felfogására. Ennek a nehézségnek megszüntetése céljából ment ki a pénzügyminiszterrel és a külügyminiszterrel Genfbe, felhasználva a Népszövetségnek ottani ülésszakát. Az előbb említett helyi akadályokat a tanácskozás során sikerült elhárítani. Számottevő faktorok megállapítást létesiteitek olyan iranyban, hogy egy megfelelő pénzügyi terv és kölcsönterv alapján annak idején a reparációs bizottság hajlandó lenne hozzájárulni ahhoz, hogy a reparációs bizottság határozatot hozzon, mely lehetővé tenné Magyarország részére egy olyan kölcsön felvételét, amelyben nem volua reparáció fizetendő, amelynek lebonyolítását a Népszövetség és a reparációs bizottság egyöntetűen dolgozná ki. Ebben a tekintetben tehát a megegyezések megfelelőek. Megállapodás történt abban is, hogy a Népszövetség már most, amennyiben a reperációs bizottság október elfő felében megfelelő határozatot hoz, kiküldi azokat a férfiakat, akik velük együtt a köicsöntervek kidolgozását megkezdenék. Ekkor, amint annak idején a nemzetgyűlésnek is bejelentette, arra törekedett, hogy szomszédainkkal megbeszélést folytasson és eliminálja azokat a nehézségeket, amelyek a múltban nem tették lehetővé Magyarország és szomszédai között a barátságot. Ezek a tárgyaiások főleg három pontra vonatkoztak. Arra törekedtek, hogy mai gazdasági viszonyaiban bizonyos rendelkezést hozzanak létre és kereskedelmi szerződéseket köthessenek. A kérdések második komplexuma azokból a tárgyalásokból áll, amelyek a trianoni szerződésekből folytak, amelyeket eddig elintézni nem lehetett. A kérdések harmadik komplexumát bizonyos politikai természetű kérdések képezték, amelyek nehezítették a viszonyt közlünk és szomszédaink között és amelyeknek megbeszé' lésére szükség volt. A tárgyalások ezen a téren még hátra vannak. A kormány azonban keresni fogja az alkalmat, hegy mirdbárom viszonylatban a tárgyalásokat minél hamarébb megkezdhesse. Ennél többet ebben a percben bejelenteni nem tud. Ugy véli, hogy a közeli napokban a reparációs bizottság megfelelően meghozza a határozatot és felszólítja a Népszövetséget, hogy küldje ki Magyarországra embereit és a kö'csön tervét dolgozza ki. Várhaló, hogy a közeli napokban ezek a tárgyalások kezdetét veszik, addig is azonban természetes, hogy a kormánynak ezt a tervet sóját kebelén belül kell kidolgoznia. A kölcsön tehát egy igen fontos életbevágó kérdés Magyarország szempontjából. Ezt a legnagyobb részletességgel kell a kormánynak saját kebelén belül megvitatnia, mert hisz a resszortminíszterek érdekelve vannak, Arra kéri a Házat, hogy újból napolja el üléseit november 6 ig, anélkül azonban, hogy ennek a mandálumnnk fixirozását kérné. Ebben a percben ugyanis nem tudja, hogy pontosan november 6-ig befejeződnek-e ezsk a tárgyalások, azonban reméli, hogy erre az időpontra a Ház ismét összeülhet. Azt is szeretné, hogy a Ház bizottságai foglalkozzanak a földreformnovellával és egyrészt előkészítenék a plenáris tárgyalás részére. Kéri bejelentésének tudomásul vételét. Ellenzéki felazólalások. Peidl Gyula szólal fel ezután. N^m ért egyet a miniszterelnök felfogásával. A kormánynak elsősorban a válaszójog, az alkotmányjog reformjával és a földreformnoveliával kellene jönnie, mig ez meg nem történik, a kormány nem hivatkozhat arra, hogy a nemzetet képviseli. Foglalkozik Massaryknak iegutóbb tett nyilatkozatával. (Olvass? a nyilatkozatot ) Ez a nyilatkozat is bizonyítja, hogy a magyar kormánnyal szemben nem sikerült még a külföldön helyreállítani a bizalmat. Hangsúlyozza, hogy ez a nyilatkozat már a genfi tárgyalások után látóit napvilágot és ennek megvan a maga jelentősége is. Bizalmatlan a miniszterelnök poliiisájávdl szemben és nem hiszi, hogy ezzel a politikával talpra lehessen állítani egy országot. A miniszterelnök ur újból ezt kívánja a nemzetgyülésíő', hogy napolja el rnagát_Semmi szükség nincs err?, sít az szükséges, hogy együtt maradjon. Igy állandóan nyilváníthatja véleményét és felfogását. Ezután Gömbös Gyula szólalt fel. He!yesíi a miniszterelnöknek azt a felfogását, hogy amikor az ország jövőjének megalapozásáról ven szó, ennek érdekében nemcsak a kormánypárt, hanem az egész nemzetgyűlés és nemzeí igyekezzék az ország sorsának, sz ország jövőjének biztosításáról gondoskodni. Háng ulyozni kívánj?, hogy sz ország j- lenlegi helyzetében főként reális politikát akarnak eugurálni. Nézete sierint olyan kü politika, mely talán hangzatos jelszavak élteimében lenne végrehajtva, végeredményben a nemzet elpusztulására vezetne. Csak helyeselni tudja tehát, ha a kormány igyekszik odahatni, hogy a kisántánttal mielőbb megkezdje a gazdasági tárgyalásokat. Végtelenül sajnálja, hogy a nunisztere'nök ur Szolnokon többet mondott, mint itt a Házban. Ebben a nemzetgyűlés tekintélyének megsértését látja. A miiiszierelnök ur Szolnokon azt mondotta, hogy a fajvédők kevés számukat és politikai gyengeségüket ellensúlyozandó, a kormányzó ur öfőméltóságára szoktak hivatkozni, hogy politikájukét ezzel támogassák. Megállapítja, hogy a fajvédők mozgalma érdekében sohasem szokták a népgyűlésen, sem másutt a kormányzó őfőméltósága magas személyét a vitába belevonni. Helyteleníti, hogy a miniszterelnök a kormányzó ur őfőméltósága magas személyét belevonta a politikai vitába. Á kölcsön elől eleve nem zárkózik el, csak attól fél, hogy a miniszterelnök esetleg olyan engedményeket tett, amelyek sértik az ország szuveréniíásáí. A miniszterelnök azonban Szolnokon kijelentette, hogy politikai ellenőrzésről, az ország szuverénitását sértő engedményekről egyáltalán nem volt szó a tárgyalások során. Köszönet ei tudo másul veszi. Helyteleníti a parlamentnek elnapolását, mert szerinte a miniszterelnöknek me? kellene hallgatnia az ellenvéleményeket is. Utána Haller István szólalt fel. Felfogása szerint al miniszterelnök éppen annyit mondott, mint amennyit a jelenlegi körülmények között mondhatott. A keresztényszocialista párt nem kiván olyan dolgokat hirdetni, amelyek a kaiföldi kölcsönre irányuló tárgyalásokat esetleg károsan befolyásolhatnák. Etután Horváth Zoltán szólalt fel. A miniszterelnök nem mondott semmi pozitívumot. Tapasztalatai szerint a kormány kétszínű politikát folytat. Elnézéssel volt a szélső elemek iránt. Nem tartja alkalmasnak ezt a kormányt arra, hogy a nemzet jövőjére kiható fontos kérdéseket megtárgyalja, ezért nem járul hozzá a Ház elnapolásához. Meskó Zoltán a kölcsön megszerzése iránti törekvésével csak támogatni tudja a miniszterelnököt. A miniszterelnök válasza. Bethlen István reflektál az elhangzott kijelentésekre. Azért kéri a Ház elnapolását, mert a kormány ugy el volt foglalva, hogy nem tudott résztvenni a tanácskozásokon, de fél attól is, hogy esetleg meggondolatlan kijelentések tényleg zavarnák a tárgyalások folyamát. Azt állították az ellenzék tagjai közül, hogy hazaárulóknak mondották őket, mikor olyan poiitikát ajánlottak, hogy a kisántánttal álljanak szóba. A kormány részéről ilyen kijelentések nem történtek, vannak a nemzetgyűlés tagjai között egyesek, kik hamar és hirtelen szoktak kijelentéseket tenni. N<:m kételkedik abban, hogy ilyen kijelentésre emlékszik Peidl, azonban a kormány soha sem azonosította magát ilyen kijelentésekkel. A kormány igen is megértést keres a kisántánt államaival. Peidl azt mondoita, hozy a kisántánttal kellett volna szóba állni, helytelen volt a kiinduló pont. Én azt mondottam, hogy a kisántánthoz az ut Párison, Londonon és Rómán át vezet. — Peidl azt kívánja, hogy ne napoljuk el a Házat, mert a kormány nem támaszkodik az egész nemzetre és ezért van szükség arra, hogy a Ház együttmaradjon. Külpolitikai vonatkozásban a kormány az egész nemzetet képviseli. Ezt a jogot vindikálom magamnak addig, mig ebben a p^rlamen'ben a többségre támaszkodom. (Nagy zaj az ellenzéken.) Gömbös kifogásolja, hogy Szolnokon tegnap megemlékeztem arról, hogy a fajvédők azt a látszatot keltik, mintha a kormányzó őfőméltósága az ö politikájukat támogatná. Éi ezt sohasem mondtam, de azt állítottam, hogy ezt a látszatot keltik. Nekem legalább is jogom volt ezt mondani, mert természetes, hogy a kormány csak addig maradhat a helyén, míg a kormányzó ur őfőméltósága bizalmát bírja. Kifogásolja Gömbös azt is, hogy én a tegnapi napon többet mondtam a kölcsönről, mint itt a Házban. Semmivel sem mondtam többet ott, mint itt, de vannak a kölcsönnek bizonyos részletei, melyekről már nvilyatkoztam, de ezeket ismételni felesleges. Gömbös azt mondja, hogy a kérdésben a kormány ne gyakoroljon diktatúrát. Nem volt és nem lesz szándékom diktatúrát csinálni, ellenkezőleg a Háznak kötelességszerüleg foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Haller István kiterjeszkedett erra, hogy mire fordítsuk a kölcsönt. Azt hiszem, nyilvánvaló mindenek előtt, hogy a kölcsönt a pénzügyi helyzet szanálására akarjuk fordítani, pénzügyi terveket kell kidolgoznunk, mellyel két-három év alatt egyensúlyba hozhatjuk a magyar büdzsét. Ez a cél nyilvánvaló. Hogy ha az ország kölcsönhöz jut, megnyílnak hitelforrásaink a magánosok számára is, a termelés számára is, minden olyan hitel, mely megvolt a békeidőkben. Semmi esetre sem volna helyes, ha a magyar kormány a kiadások csökkentésénél oly messze menne, hogy ezeket a szociális szempontokat ne venné figyelembe. Egyéb kifogások is voltak, melyekre ki erjeszkedni nem akarok. Elnapoláa. Az elnök ezután javasolja, hogy a nemzetgyűlés üléseit bizonytalan időre napolja el és hatalmazza fel az elnökséget arra, hogy állapítsa meg a legközelebbi ülés idejét és napirendjét. A napirendhez elsőnek Farkas István szóialt fel. Kijelenti, hogy ha a miniszterelnök a nemzetgyűlést nem lartja érettnek arra, hogy komoly kérdésekkel foglalkozzék, akkor fel kell oszlatni a nemzetgyűlést. Ha a kormány abszolutisztikusán akar kormányozni, mondja meg nyíltan. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés holnap és holnapután is folytassa tanácskozásait. Erdélyi Aladár indítványozza, ho^y az elnök napirendjét fogadják el. Szilágyi indítványozza, hogy a Ház legköze-