Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-14 / 234. szám

Vasárnapi saeáw ára 300 korona IV. évfolyam, Szeged, 1923 október 14, VASÁRNAP. 234-ik szám. Sserkesztöség és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2 (F6reáliskolával szemben.) Telekn 13-33. A.Szeged* megjelelik hétfő kivételével mindéi aap. Egyes szám ára 250 korana. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 5500, Budapesten és vidéken 5800 kor. Hirdetési árak: Féihasábo. 1 mm. 50, egy hasábon 100, másfél hasábon 1:0 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betűvel 2C0 K. Szövegközti közlemények soronként 80'J K. Nyilttér, családi értesítés 1600 K. Többszöri feladásnál árengedmény A magyar bírók. — £s felgerjede az Urnák haragja az Izrael ellen és adá őket a ragadozóknak keiekbe és elragadozák óket; és eladá őket az ö körülöttük tevő ellenségeknek kezekbe és meg nem állhatának többet az ő ellenségeik előtt. Valahova kimennek vala, az Urnák keze vala ő ellenek gonoszra, amint megmondotta voit az Ur önékiek és igen megs?omorodának. — Tamaszt vala pedg az Ur bírákat, kik megszabadítanák őket a ragadozóknak kezeikből Nem fogják rossz néven venni a magyar birák, hogy mikor tisztelettel köszöntjük a szennytelenség palástját viselő rendjüket e vendégbecsülö városban, Izrael népér.ek történetéből veszszük a példát és az ó-testamentumot idézzük. Végre ia az is beletartozik a szentirásba s vérzivataros századok régi magyar költői sokszor vontak párhuzamot az Isten haragjától sújtott Izrael népe és a szétszaggatott magyar nép szenvedései közt. Mert nem most adattunk először a körülöttünk való ellenségeknek kezökbe és nem most várjuk először, hogy az Ur támaszszcn nekünk birák at, akik kiszabadítsanak a ragadozóknak körmeikből . . . Sőt még tudjuk is az idézetet Mózes ötCdik könyvéböl, a Deuteronomium ból, amelyet a régi magyar bibliafordítók a törvény summájának neveztek. A kuliurvilágnak ez a legrégibb törvénykönyve ezt parancsolja a bíróknak az Isten szavával : — Ne legyetek személyválogatók az ítéletben; amint a kicsnyt, ugy a nagyot is meghallgassátok; ne fiijetek senki személyétől; mert az ítélet az Istené; ami pedig nehéznek tetszik tinéktek, én elömbe hozzátok és én meghallom azt. Montes Quieu óta sok szépet irtak a birói hivatásról és a birói függetlenségről, de a lényeget senki se tudta precízebben kifejezni, mint a zsidó törvényhozó. Az ítélet az Istené: aki itél, az az Istent képviseli, épp ugy, mint a pap s neki épp olyan tisztának, szentnek, emberi gyarlóságok felett magasan állónak s a föld kísértéseitől megközelithetetlennek kell lennie, mint az egyház emberének. Hiszen az ideál, amelyet szolgáinak, egy: az örökkévaló igazság s a háznak, amelyben a földi igazság méretik, épp annyi megnyugvással kell eltölteni az emberi lelkek tétován bolyongó nyájait, mint az Isten házának, melynek diadalívéről az egek igazsága sugárzik. Nem akarjuk túlozni a magyar biróság szerepének fontosságát a nemzet életének mai biblikusán komor korszakában. A mi bíráink kezében nincs hadvezéri kard, mint a Gedeonéban, a Jefiéeben, a Sámsonéban volt, akiknek népük megadta a politikai és katonai hatalom összeségét a felszabadító háborúra. A mi biráinknak éppen az a legnagyobb erősségük, hogy csak igazlátók s tekintetüket nem homályosítja el semmiféle hatalmi érdek, gözköre. Fölötte állván minden kormányzati célzatosságnak, minden politikai szenvedélynek, minden társadalmi és felekezeti elfogultságnak, szemüket csak mindenkinek egyenlően mérő törvényes igazság delejtüjére szegezve, a mai bomlott világban talán egyedül ők azok, akik a háborúkban és forradalmakban elsülyedt régi világ erkölcsi értékeit átmenthetik egy utánunk jövő jobb világba, amelynek, sajnos, partjai se ködlenek még az irtózatos vizözOnben. Minden összedűlhet, minden elomolhat, akár ellenség gonoszságából, akár magunk pártos bűneiből: addig nincs ok a kétségbeesésre, mig a régi példaszó szerint az igazság az ország fundamentuma. Ha azonban ezt éri repedés és abba belezuhan az utolsó szentség is, amelyre még bizalommal tekintett egy mindenben hiteveszteti nemzedék, akkor nincs remény a föltámadásra. A ni biráinkra nincs bizva az ország megmentése, mint a bibliabéliekre volt, hanem több van annál: annak a maradék országnak a megtartása, amit nem veszítettek el egészen b»lvésze'ünk eszközei, politikusok és hadvezérek. Minden értelmes ember és minden becsületes ember tudja, hogy a nyomoruságunkból való fölkapaszkodásnak, a korona értékemelkedésének, a tisztes és gyümölcshozó munka lehetőségének, a nemzet kifelé való tekintélyének, a világ szimpátiája felénk fordulásának,5,átlámhá2tartásunk egyensúlyának, a területi épség valahi realizálható eszméjének, mindennek ehÖ föltétele : az erkölcsi integritás, a belső béke, a lelkek konszolidációja. Mirajtunk nem segit semmiféle orientáció addig, mig más nemzetek érdemesnek nem tartan k bennünket arra, hosjy ők orientálódjanak felénk, akik ma szövetségesnek nem vagyunk kívánatosak, ellenségnek nem vagyunk félelmesek, tehát setomiképen nem vagyunk számottevők Addig, míg ezekre a magaslatokra fel nem érünk, hiába kukorékolnak a sokféle szinü kakasok akármit közállapotaink szemétdombján, — mig igazi belső konszolidáció nincs, addig miránk nem hasada hajnal. A belső konszolidáció legfőbb tényezőjét köszöntjük a magyar bíróságban, amelyre az utolsó száz esztendő a birói pártatlanság kincses tradícióját hagyta örökbe. Várakozás a miniszterelnök szolnoki beszéde iránt. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az ellenzéki pártok, különösen pedig a liberális ellenzék körében nagy érdeklődéssel várják a miniszterelnök Szolnokon lartardó vasárnapi beszt'dát. Azt várják, hogy a miniszterelnök beszédében oly határozott^ állást foglal a szélsőjobboldal ellen, hogy ennek hatása alatt valószínűleg a Ház hétfői újból való elnapolása nagyobb zökkenő nélkül történhetik meg. Ha azonban az ellenzéki pártok ebben a reménységükben csalódnak, akkor a hétfői ülés igen izgalmasnak és viharosnak ígérkezik. Az ellenzék részéről a genfi tárgyalások iránti érdeklődést bizonyítja az az interpelláció, amelyet szombaton jegyzett be Baross János pártonkívüli ellenzéki képviselő a nemzetgyűlés interpellációs könyvébe. Interpellációjában felvilágosítást ak8r kérni a miniszterelnöktől s a külügyminisztertől a genfi tárgyalásokról, továbbá a miniszterelnöknek a kisántánt képviselőivel folytatott tárgyalásairól. A parlamenti helyzetnek további ütközőpontja a földreformnovella, amelyet most vett tárgyalás alá az egységes párt. Az ellenzéken szombaton sz a hir terjedt el, hogy a földmivelésügyi miniszter az ujabb szünet alatt érintkezést fog keresni az ellenzéki pártokkal s ugy tervezi, hogy az ellenzéki pártok vezetőiban folyjon le. Miután már az egységes pártban az általános vita során kiderült, hogy tcbbféle módosítást tartanak szükségesnek, az ellenzéki páttok vezetőivel folytatott megbeszélés után fogja a miniszter megállapítani, mily határig mehetnek el azok a módosítások, amelyeket a javaslatban elfogad. A vagyonadófizetés módosításokat kér a budapesti kereskedelmi kamara. A budapesti kereskedelmi és iparkamara felterjesztésekkel fordult a kereskedelmi és pénzügyminiszterekhez, amelyekben rámutatott arra, hogy a jövedelem- és vagyonadójövedék felemelésére vonatkozó törvény a gyakorlati alkalmazásban számos nehézséggel és hátránnyal fog járni. Tudvalevő, hogy az 1922. és 1923. év háromnegyedére eső adók október hó végéig fizetendők. A kamara a jelenlegi viszonyok között azt kéri, hogy a befizetési határidő november hó végéig tolassék ki. A felebbezésl, illetve helyesbítési rendszer revízióját is kéri a kamara, mert sok esetben már a megkövetelt 60 százalékos adóösszeg is tulmagas. Méltányos esetekben tehát szükséges volna részletfizetéseket engedélyezni a jogvita eldöntéséig. A tiz százalékos adópótlék pedig a jogorvoslati ut erős elzárója lévén, a kamara annak az elvnek kimondását kéri, hogy tiz százalékos adóvei külön tárgyalja meg a földreformnoveilát, j pótlékot csak rosszhiszeműség esetén követelhrgv annak parlamenti elintézése minél simáb- I hesse a kincstár. A birodalmi gyiilés megszavazta a felhatalmazási törvényt. Loebe elnök pár perccel egy óra után nyitja meg az ülést. Ugy a Ház, mint a karzatok rendkívül népesek. A birodalmi kancellár és a miniszterek jelen vannak. A felhatalmazási törvényről szóló szavazás előtt a birodalmi kancellár és a miniszterek, amennyiben egyúttal képviselők is, képviselőhelyüket foglalják el. A német nemzetiek, a kommunisták és a kis ellenzéki csoportok erre elhagyták a termet. A szavazás megejtése után az elnök kihirdeti sz eredményt. Összesen 347 szavazatot adtak !e, tehát többet, mint */s~át a birodalmi gyűlés tagjainak. A javaslat mellett 316 képviselő szavazott, 24 ellene, 7 képviselő pedig tartózkodott a szavazástól. Ily módon tehát az a feltétel is teljesült, hogy a képviselők kétharmadának a javaslat mellett kell szavazni. A törvéríyt elfogadták. (A szélső baloldalról pfuj kiáltások, élénk tetszés a többségi pr dókról ) Fröhlich kommunista képviselő fikciójának nyilatkozatát olvasta fel, amelyben felszólítja a munkásságot, hogy fegyverrel a kezükben és az általános sztrájk utján védekezzenek a katonai diktatúra ellen. A felhatalmazási törvény megszavazásánál a bajor néppárt, a bajor paraszt szövetség, a német hannoveriek pártja a javaslat ellen szavazott. Stinnes képviselő az@k közé tartozik, akik a mai szavazásnál tartózkodtak a szavazati jog gyakorlásától. A birodalmi tanács nyomban a birodalmi gyűlés illése után összeült és kijelentette, hogy j a felhatalmazási törvényt helyteleníti. Bajorj ország nevében Kréger követ kijelentette, hogy Bajorország megmarad elutasító álláspontján, de a tényállásra való tekintettel eláll attól, hogy a tiltakozásra indítványt tejesszen elő. Sollmann belügyminiszter közölte, hogy a kormány a birodalmi gyűlés illetékes bizottságait meg fogja hallgatni, mielőtt a felhatalmazási törvény alapján fontos határozatokat hozna. Lloyd George Javaslatát az amerikai kormány nem vette tudomásul. A jelek szerint az amerikai kormány azt a javaslatot, amelyet Lloyd George az újságírókkal való bészélgetése során tett, nevezetesen, hogy az Egyesült Államok és Angolország a háború elkerülése végett szóbeli megegyezésre jussanak, hivatalosan nem vette tudomásul. Az elnöknek az a nézete, hogy ilyen javaslatot hivatalosan csak akkor vehet tudomásul, ha az angol kormány azt hivatalosan írásban teszi meg. A Stinnes-csoport angol kölcsönakclója. A Stinnes-koncern képviselői Londonba érkeztek azzal a szándékkal, hogy ötmillió fontnyi kölcsönt szerezzenek. A tárgyalásokat német részről több bányaigazgató és szénipzri delegátus vezeti. A német kormány azonban azokon nem vett részt. A kölcsön garanciájául külföldi devizák szolgálnak, melyeket semleges he-